Tévedsz ,mert Eloq egy nagyon is mûvelt okos ember,mégha szerintem is itt túllõ a célon.

Nem feltétlenül. van, aki szereti osztani az észt, de nincs meg minden ismerete.

Ott van pl a szõke anya. Ha Judah szõke volt, mind a régi, mind az új változatban, miért nem lehetne szõke az anyja? Valahonnan tán örökölte a szõkeséget. (Ja és Alex Kingston festett szõke)
A magánvéleményem meg nekem is az, hogy a közelkeleten akkoriban nem sûrûn fordultak elõ szõke emberek, kék szemmel. (esetleg ha más, északi népekkel keveredtek.)

:))) azok után, amiket és ahogyan írt, fel sem merült bennem, hogy Elog nem tudja.
A kérdése inkább költõi, megválaszolást nem igénylõ volt...szerintem.

"Ki a bánat az a Veronika?" kérded.

A legenda szerint egy asszony megtörölte a verejtékezõ Jézus arcát a keresztúton és a kendõn ott maradt az arcának lenyomata. (szinte kicsiben a torinói lepel) Ezt az asszonyt nevezik Veronikának. Hogy nyilván csak legenda, a beszédes név is jelzi: Veronika = igaz kép

Elolvasgattam az összes blogbejegyzésedet, amit a film kapcsán írtál, és elsõsorban meg kell jegyeznem, hogy az érezhetõ az írásaidból, hogy magasfokú intellektussal és mûveltséggel rendelkezel, (a két dolog nem szükségszerûen fedi le egymást, de nálad valószínûleg igen), azonban másokhoz hasonlóan szerintem te is hajlamos vagy idõnként túlbonyolítani dolgokat. Egy elejtett félmondatodból kiderült, hogy évtizedek óta emberek megfigyelésével, reakcióik elemzéseivel foglalkozol, és ebbõl kifolyólag érzékeny lettél apró hatásokra.
Ez biztosan így van, de éppen ezért, - hogy mindent "szakmai" szemmel nézel, - talán nem veszel észre olyan dolgokat, amelyeket egy - úgymond - laikus észrevesz.
(Klasszikus példa erre a szemléletre az az eset, - nem emlékszem, hol olvastam,- amikor a NASA dollármilliókat költött egy olyan írótoll kifejlesztésére, amely a világûrben, egy ûrhajó fedélzetén, különleges körülmények között is mûködik, míg ezt a problémát az oroszok úgy oldották meg, hogy ceruzát használtak).
És akkor most jöjjön a lényeg, a kocsiverseny.
Nagy téma, kimeríthetetlen téma, vitákat gerjesztõ téma.
Az 1959-es Ben Hur c. filmnek a legnagyobb durranása, legemlékezetesebb jelenete, csúcspontja volt a kocsiverseny. Úgy tudom, több hétig tartott a forgatás, és miután megszoktuk, hogy minden igazi nagy filmben vannak magyarok is, a zeneszerzõ Rózsa Miklóson kívül, a kocsiverseny forgatását a magyar származású Andrew Marton irányította! Hoppá!
De ami a lényeg.
Te mindent észrevettél a kocsiversennyel kapcsolatban, meglehetõsen lesújtó véleménnyel is voltál róla, mármint hogy a kor igényeinek megfelelõen túlságosan látványos, és kár, hogy a rendezõ szándéka és a nézõk rajongása szerint ez a film csúcspontja, ahelyett, hogy egy emberi drámát látna a nézõ.
A Ben Hur kocsiversenye egy igazi, mély katarzist hordozó emberi dráma, két egykori barát halálos ellenséggé válásának pszichológiai fejlõdéstörténeti kicsúcsosodása.
Aki csak magát ezt az elképesztõen profi módon megcsinált jelenetsort nézi, az is jól szórakozik, és a természetes igazságérzete is "kielégül", hiszen a jó gyõzedelmeskedik, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését.
Ha azonban túllépünk ezen a látványos végkifejleten, (amelyhez még csak hasonlót sem láthattunk azóta sem, pedig a technika 50 év alatt rengeteget fejlõdött), és mélyebbre ásunk, akkor eljuthatunk az igazi mondanivalóhoz.
Ben Hur megnyeri a kocsiversenyt, és diadalmaskodik Messala felett is, de Messala halálához paradox módon még sincs köze. Beteljesedik a régóta kívánt bosszúja, de vér mégsem tapad a kezéhez.
Messala halálát a saját önzése, gonoszsága okozza azzal, hogy még egy sportversenyt sem képes tiszta eszközökkel megvívni, és amikor a saját kocsijának kitörése miatt baleset éri, és a megvadult lovak iszonyatos sebességgel húzzák maguk után a földön, aztán átmegy rajta egy kocsi is, végül a lovak lába által összetiporva gyakorlatilag véres emberi roncsként, félholtan terül el az aréna homokján, akkor a nézõ elégedetten dõlhet hátra a székében.
Messala megbûnhõdött, Ben Hur pedig tiszta maradt, hiszen anélkül diadalmaskodott a gonosz felett, hogy vér tapadt volna a kezéhez.
Az amerikai filmesek - talán szándékukon kívül, - ezt a megoldást választották arra, hogy a gonosz római meghaljon, ugyanakkor a mítizált zsidó hõs - Ben Hur - nimbusza makulátlan maradhasson.
Ezért azt gondolom, hogy az 1959-es film kocsiversenye sokkal többrétegû, és sokkal mélyebb mondanivalót hordoz, mint azt egy felületes, elhamarkodott vélemény alapján gondolnánk.
A korabeli színészi játékról, látványvilágról és más dolgokról is van véleményem, amely sok pontban egyezik a tiéddel, sok pontban nem, de ennek részletes kitárgyalása szétfeszítené ennek a fórumnak a kereteit.
De lehet, hogy egyszer sort kerítünk arra is.

Na, akkor mégis reagálok, és kezdem a végérõl. :) Engem nem igazán érdekel, hogy mindenki ellen érvelek, vagy mindenki más véleményével megegyezõen. Nem járok ide oylan gyakran, már csak ezért se, van amikor hónapokig nem vagyok. Én alapból utálom Heston alakítását, az okokat leírtam, de ha ennek ellenére úgy tûnik, hogy csak azért is alapon vitatkozom, akkor sorry. :)

A másik, a kocsiverseny, vagyis, hogy mekkora filmtörténeti húzás volt. Biztosan az volt, de azért az érdekes, hogy pont a Star Wars volt az annak idején, ami elkezdte megkérdõjelezni (bennem és még néhányunkban, meg talán általában is) az Oscar értékét. Nem a mostani Star Wars, hanem még az eredeti, a régi. De talán a mai is csak a technikai megoldásaiban különbözik a régitõl, lényegében nem annyira.

"Abban meg nagyon tévedsz ,ahogy lebecsülöd az akkori valóságot ,hogy márpedig az eredeti verseny is egy silányocska lehetett ,mint ahogy azt a rengeteg technikai lehetõség ellenére a mostani változat is imitálta.Gondolj csak arra hogy komplett tengeri csatát sikerült a rómaiaknak a Colosseumban lefolytatni kb 20000 gladiátorral." - Magad is mondod, a Colosseumban. Én is arról beszéltem, hogy Rómában ez talán természetes, Jeruzsábemben nem. Az eredeti filmben is Jeruzsálemben volt a kocsiverseny, nem Rómában. Pontius Pilatus tette a fejére a babérkoszorút Ben Hurnak.

És végül. Minden mai szinészi jéték kifinomultabb minden akkori színészi játéknál. Tessék összehasonlítani egy az arcon megjelenõ finom, árnyalt mosolyt, amit egy akkori filmben nem nagyon lehet látni, azokkal, amiket leírtam. A finomabb színészi eszközök a mai finomabb lelki berendezkedésbõl adódnak, és ugyanúgy ténykérdés, mint a Colosseum elárasztása vízzel. Lehet, hogy kordivat az a színészi játék, de én inkább igénytelenségnek nevezném, ami persze valószínû, hogy nem a szinészek egyéni igénytelensége, talán inkébb a koré. Nem tudom, hogy Blaha Lujza mit hogy játszana, lehet hogy nem szeretném, fõleg, ha modorosnak tartanám. De hogy nem lehet mindent a korszakra fogni, arra azért bizonyíték, hogy sok régi magyar filmet láttam, Kabossal, Rajnai Gáborral, Dajka Margittal, stb. és mégse utáltam õket. Sõt, sokat szeretek közülük. Vannak más országok filmalkozásaiból is kedvenceim. Az egyik egy csak 12 évvel idõsebb film, de abban már nyoma sincs ennek az igénytelenségnek. Elmennének a színészi játékok akár mai alakításoknak is. Szóval ezek alapján egyáltalán nem hiszem, hogy ez feltétlenül kor kérdése. Ja, csak még egy érdekesség, példa arra, hogy nem csak egy filmre élezem ezt ki, hanem egy stílusra. A Quo Vadis számomra minden idõk legkedvesebb könyve. Most adták filmen, de láttam már évekkel ezelõtt is ugyanezt. És bármennyire szeretem könyvben, utálom ezt a filmet, mert ugyanazok az igénytelenségek benne, mint a Ben Hurban.

'A régi Ben Hur pedig egy klasszikus ,amit kár fikázni csak azért ,mert magán visel esetleg sajátos kordivatot pl a szinjátszásban.' . Ha nem szeretek egy filmet a színészi alakítások miatt, és bizonyos koncepciói miatt (lásd, hogy a legnagyobb értékének egy kocsiversenyt tartanak), azért hadd írjam már le ezt anélkül, hogy azt kéne hazudnom, hogy szeretem. :) Legyen klasszikus, de nem kötelezõ nekem is értéknek tartanom, pláne amikor az a legfõbb érv mellette, hogy mindenki más annak tartja. :)

Viszont én ittb tényleg abbahagytam, mert azon, hogy Te nagyra tartod ezt a filmet, én meg nem, nem igazán érdemes vitatkozni. És talán az a jog is megillet, hogy nekem a remake jobban tetsszen. :)

igazándiból nincs jogom ítélkezni a film felett, mert az elején feladtam, és inkább beszuszmuszoltam, aztán valamikor felébredtem, visszakapcsoltam a készüléket (jó szó ez is, nem?) és még mindig ez a film ment, ráadásul a kocsiverseny résznél, hát kitöröltem a szemem sarkából azt, amit csipának szokás nevezni, és nem tetszett amit láttam.
De még egyszer: nincs igazán jogom elítélni a filmet, amit képtelen voltam végignézni.
;)

"de aki a mai kor kifinomultabb játéka helyett látványos érzelmi ömlengésekre, vagy bamba arccal a semmibe révedésekre kíváncsi,"

Csak az abibi hogy ebben a filmben nyoma sincs a mai kor kifinomult játékának a hiteles drámának meg pláne ,mert egy ócska gagyi az egész.Míg a régi változat a saját koncepciójából igenis jól felépített és hiteles.Pl egy vallásos ember érzelmeire igencsak tud hatni.Ráadásul a film egyik feladata hogy elvarázsoljon ,azaz sokszor egy átélhetõ mese legyen.
Hogy mennyire korszakos volt pl a kocsiverseny jelenete ,azt bizonyítja az is hogy a Star Wars ban,ami igencsak a mai kor profi terméke egy az egyben le van utánozva szinte hajszálpontosan.És még ma is hat ez a korát megelõzõ technikai bravúr.Abban meg nagyon tévedsz ,ahogy lebecsülöd az akkori valóságot ,hogy márpedig az eredeti verseny is egy silányocska lehetett ,mint ahogy azt a rengeteg technikai lehetõség ellenére a mostani változat is imitálta.Gondolj csak arra hogy komplett tengeri csatát sikerült a rómaiaknak a Colosseumban lefolytatni kb 20000 gladiátorral.Ez ugyanis ténykérdés ,senki nem tagadja.Még ma is szinte elképzelhetetlen látványosságot nyújtott akkor ,az egész szinteret víz alá tudták helyezni.Úgyhogy egyáltalán nem irreális lett volna az a kocsiverseny sem ,amit a régi változat nyújt.
Van jó remake is néha ,meg jó modern film is ,de ez nem az.A régi Ben Hur pedig egy klasszikus ,amit kár fikázni csak azért ,mert magán visel esetleg sajátos kordivatot pl a szinjátszásban.Ilyen alapon Jászai Mari és Blaha Lujza is egy giccses mûkedvelõ lenne .
Általában egyet szoktam érteni veled ,de most van egy olyan érzésem hogy juszt is a többséggel szemben érvelsz ,mert az olyan egyedi.

Vannak igazságok abban amit mondasz, pl. én is utálom, amikor 21. századi macsó dumákat nyomatnak egy történelmi filmben, és nyomokban azért itt is volt ilyesmi, ok. Abban is egyetértek, hogy meg kell találni az egyensúlyt a régi szöveg és a mai közt, vagy hogy ne legyen egy szõke nõ egy zsidó közegben (Alex Kingston meg egyáltalán :P). Ezek azonban nagyon gyenge hatások (az elõfordulás minimális volta miatt is) ahhoz képest, hogy én elvárnám, hogy egy 11 Oscar díjas, filmtörténeti mérföldkõ legnagyobb értéke ne egy nyamvadék :) kocsiverseny legyen, egy szimpla látványosság, hanem egy mély emberi dráma. Ja, és hogy ha már megvan ez a dráma, akkor a tolmácsolása legyen méltó hozzá. Erre a kocsiversenyre hivatkozni, a film legnagyobb értékének tartani kb. olyan, mint a Gandhi c. filmet azzal eladni, hogy 200 ezer statisztát vonultat fel. Kit érdekel? Ha a dráma és annak megjelenítése nem méltó a figyelmemre (és az Oscar díjakra), akkor nem tud meghatni se a statiszták száma, se egy akármiylen látványos kocsiverseny. Ez azóta irritál, amióta bemutatták a filmet. Én is megnéztem persze, rengetegszer láttam, volt olyan hogy öt egymást követõ napon ötször láttam moziban, de csak azért, mert nem volt jobb változat. Azzal, hogy a régi "klasszikus" film szereplõgárdájának sekélyes alakításai (kivétel a már említett Messala) valakinek nagyobb élvezetet nyújtanak, nem tudok mit kezdeni. Amikor a régi film készült, az egy durvább, darabosabb világ volt, ami szükségszerûen megjelenik a színjátszásban is. Már csak ezért se összehasonlítható a két gárda alakítása, de aki a mai kor kifinomultabb játéka helyett látványos érzelmi ömlengésekre, vagy bamba arccal a semmibe révedésekre kíváncsi, esetleg arra, hogyan kell szabványosan hátrafeszített nyakkal beállni egy csókhoz, az nézze, jó szórakozást hozzá! Biztosan ez a színvonal. :)

Visszatérve a kocsiversenyre, én éppenséggel a film értékének tartom, hogy nem volt egy olyan látványos verseny, mint a régi változatban. Ez egy helyi kis versenyecske volt, Jeruzsálemben, nem a világ fõvárosának tartott Rómában, a versenyének is ilyennek kellett lennie, vagyis nem hivalkodónak, legkevésbé olyannak, mint az eredteti változatban. Attól, hogy valami baromi nagy látványosság, még nem biztos, hogy a filmet szolgálja. Szerintem azzal a kivitelezéssel túl lõttek a célon, üresség lett belõle, a látvány elnyomta a tartalmat. Márpedig a színészi alakításoknak is a halála a túljátszás. De ez igaz a film minden összetevõjére is.

Én befejeztem, nekem nem ér meg ennél többet vitatkozni errõl a filmrõl. Nagyjából el is mondtam mindent, amit akartam. Akinek a régi kell, az nézze azt, én biztos, hogy ezt fogom nézni, ha alkalmam lesz rá. :)

"visszacseszi a keresztfát"? Érdekes kifejezéseket használsz. :) De ha a kifejezéstõl eltekintünk, akkor ez az, amiben valószínûleg igazad van. Egy kissé én is kiakadtam ettõl, de azért ne felejtsük el, hogy a zsidók többségének Jézus nem a Megváltó volt, csak egy szélhámosnak tekintették. Sokan még azok is, akik szeme láttára csodát tett, gyógyított. Nem, nem a jótanácsot fogadta meg, Eszter hatására ment el Messalához, aki viszont már régóta Jézus hallgatója, tanítványa volt. Eszter nélkül Ben Hur soha nem jutott volna el Jézus lényegéig, sem a film régi feldolgozásában, se ebben. A régi változatban nagyvonalúan viszonozni akarta Jézus hajdani "gesztusát", a mostaniban egy igazságtalanul szenvedõnek akart segíteni, de csak annyira, amennyire igazságtalannak érezte a bánásmódot. Egyik esetben sem a Megváltónak szólt a tette, mindkét szituációban önmaga igazolását, az önmagának való megfelelést célozta. Kevéske? Neked az, és ezt elfogadom. Nekem viszont az emberekrõl szól ez a film is, nem igazán a történetrõl. 45 éve foglalkozom az emberek megfigyelésével, reakcióik analizálásával, meglehetõsen részletekbe menõen, vagyis elég érzékeny lettem az apró hatásokra. Éppen ez tesz számomra áthidalhatatlan különséget a film két változata közt, mert bocsi a kifejezésért, de Charlton Hestontól hányok, annyira mû, mesterkélt és hamis minden, amit csinál. Annál minden jobb. Egyetlen mozdulata nincs, amin ne látszana, hogy ez egy alakítás. Nem csak errõl a Ben Hur alakításról beszélek, hanem mindenrõl, amiben láttam (Airport, El Cid, stb.). És bár az Õ szereplése a film koronája, ez igazából az összes szereplõre igaz a régi változatból, az egész film magán hordozza a karakterábrázolás egy a mainál lényegesen primitívebb hollywoodi sablonjait. (Talán az egyetlen kivétel a régi film Messalája.) És amikor ezt látom, kb. az jut eszembe utoljára, hogy hány Oscart kapott a film. - Ki a bánat az a Veronika? :)

A hit: Ahogy én látom, Ben Hur egy alapvetõen tisztességes ember volt, magas szintû emberi (nem isteni) morállal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy mint a zsidók akkor általában szem elõtt tartották Isten elvárásait, elfogadták a mózesi törvényeket, és jól-rosszul megpróbáltak aszerint élni, de közelében se jártak Jézus lényegének. Csak a film végére jut el odáig, hogy ~Hallgattam õt, és szavai kiverték kezembõl a kardot.~ Szóval az Õ hite, imája egészen a film végéig nem szólhatott arról, hogy Jézusnál van az élet vize, mert addig át se látta, nem is foglalkozott vele. Élte az életét az istenhitnek abban a formájában, ahogy legtöbb akkori zsidó. Éppen az a baj, hogy szerintem nem csak szánalomból itatta meg Jézust, nekem az jött le, hogy ezzel mintegy kiegyenlítette a számlát. Vagy legalábbis próbálta. Csak a számla kiegyenlíthetetlen és minden ami erre irányul, eleve istensértõ.

"Ebb en a remakeben ez teljesen elveszett, Judah egyetlen célja a bosszú". - Ha valóban volt benne az a számlakiegyenlítési szándék, amit én érzek ki belõle, akkor ennek a remakenek a legnagyobb értéke, hogy ennek még a nyoma is eltûnt belõle. :) Másrészt, mivel ahogy fentebb mondtam, nem látta Jézus lényegét egész a film végéig, nem is vezérelhette más, mint az Õ kicsiny földi igazsága. Vagyis, ahogy az akkor elég természetes volt, és ahogy a mózesi "szemet szemért, fogat fogért" alapú elvekbõl következik, a bosszú. Nem szép dolog, de ennek a karakternek ez a természetes reakciója, és minden más magatartás ennek csak meghamisítása, valami más, jobb hazudása a valóság helyett. És hogy miért ez a normális reakciója? Én éltem hit nélkül, ráadásul nagyon sokáig. Nagyon jól tudom, milyen nem látni Jézusból semmit, azt is tudom, milyen ellenállás tud keletkezni az emberben mindennel szemben, amit Õ képvisel. Szóval az, hogy valaki, aki akár csak egyszer is hallgatta (vagy olvasta) volna Õt, átlátja a lényegét, csak és kizárólag melléfogás lehet egy karakterábrázolásban. Jézust Eszter hallgatta, és Õ térítette Jézus felé Ben Hurt, ahogy ez nálam is történt, csak természetesen az én Eszteremet nem Eszternek hívták. :) És Emily VanCamp alakításában éppen az a zseniális, amilyen egyszerûséggel ezt el tudta érni. Lehet, hogy felidegesítette Ben Hurt is azzal, amikor felidegesítette a lovakat, de Ben Hur akkor "fordul", amikor Eszter mondja Neki, hogy el kell mennie Messalához és meg kell bocsátania.

Aki még nem látta, nagyon ajánlom, hogy ne nézze meg.
Idõpocsékolás az egész, az 1959-es filmnek hihetetlenül rossz karikatúrája.

Végül is kellemesen csalódtam, rosszabbra számoltam, de nem volt vészes.
Szerintem nem csapták agyon a történetet.

Nagyon rosszra sikeredett film volt! Összecsapták. Nem tudom kategorizálni valójában mi is volt ez a film. Egy nagyon jó filmet nagyon elrontottak! Olyan igazi B kategóriás! Aki nem látta még a filmet szerintem annak sem fog ez tetszeni.

Ez egy jó példa arra, hogy lehet egy zseniális történetbõl is minõsíthetetlen filmet "gyártani".

Ha nem láttam volna a régi "klasszikus" változatot, talán még tetszett volna is, így azonban a nézõ önkéntelenül is állandóan összehasonlítja a mostani filmet az eredetivel, és akkor az eredmény eléggé lehangoló.
A régiben igazi karakter volt minden szereplõ, itt maximum elfogadható. Ott Ben Hurt egy igazi, kemény férfi játszotta, (Charlton Heston), itt egy helyes srác. Ott minden jelenetnek dramaturgiai jelentõsége volt, itt a film felét nyugodtan ki lehetett volna vágni, a nézõ észre sem vette volna.
Olyan apróságokról nem beszélek, hogy Ben Hur anyját egy szõke hajú színésznõ játszotta, holott az ókorban a Közel-keleten egyetlen egy szõke nõ sem volt, ahogyan eredeti, - nem festett - szõke nõ ma sincs sem Izraelben, sem az arab világban.
Aztán a teljesen modern beszédstílus, az "elhúzunk innen", vagy az "ennyi volt", kifejezések, és mások, amelyeket nem ismertek, nem ismerhettek akkoriban. Persze, tudom, a mai nézõk számára élvezhetõvé kell tenni a szövegeket, nem lehet ókori, anakronisztikus kifejezésekkel telezsúfolt beszédet alkalmazni egy filmben, de meg kellene találni az egészséges egyensúlyt a kétféle stílus között.
A kocsiverseny - amely a régi film csúcspontja volt, és a mai napig filmtörténeti jelentõségû epizódja a filmnek, - itt harmatgyengére sikeredett, semmi feszültség, izgalom nem volt benne, a két fõhõs állandó "gyia, gyia"! kiáltozása meg egy idõ után az agyára ment az embernek. Azt természetesen mindenki tudta, hogy az eredeti jelenet zsenialitását lehetetlen megismételni, de azért ennél többet vártam.
Lassú, ormótlan kocsikkal, hepehupás terepen, rosszul fényképezve, a valódi kaszkadõrteljesítményt igénylõ pillanatokat, (borulásokat, eséseket, kocsi alá kerüléseket) kapkodó kameramozgással helyettesítve, semmiféle katarzist nem okozott a jelenet, pedig az lett volna a lényeg, hogy a két fõhõs végsõ leszámolását, a jónak a rossz feletti diadalát érzékeltetni tudja.
A film összességében egy meglehetõsen hosszú, egyszer megnézhetõ, semmilyen szempontból nem kiemelkedõ, ilyenkor húsvét táján mûsorra tûzhetõ tv film, más címmel talán még szerencsésebb is lenne a forgalmazása.
Ben Hurként azonban a nyomába sem ér az 1959-es filmklasszikusnak.

Nekem tetszett a film.Elõször furcsa volt Joseph Morgan-t jó szerepben látni, de ez is nagyon jól állt neki.

nem, ebben senki nem itat senkit, nem jön egy árva Veronika sem egy kendõcskével, Hur személyesen visszacseszi a keresztfát Jézusra, majd a tanácsot megfogadva (bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekednek) elrohan Messalához és összepacsiznak.
Ja, ez egy más felfogás, csak ettõl még nem lesz jó ez a film. Kevéske.

Látom, a port.hu gárdája újra nagyot alkotott! :D
akciófilm-sorozat.... :D

"Ben Hur
színes, magyarul beszélõ, angol-kanadai-spanyol-német akciófilm-sorozat"