Programkereső

Téma: Csillagok között

Spoiler
Kovács kolléga 2014 nov. 23. - 20:20:57
(633/2293)
A kiválasztott a maga felemásságával együtt is majdnem annyi pénzt hozott a konyhára az elsõ hétvégén, mint a Csillagok között két és fél hét alatt. Pedig az elmúlt évek box office adatai szerint Nolannek több rajongója volt, mint a tini disztópiáknak.
Válasz
1/10
offtopic
cellasto 2014 nov. 23. - 11:32:51 1/10
(632/2293)
pont ezt írtam én is
a fim nélkül nem is tudtam végighallgatni
írt ennél sokkal jobbakat is(például a black hawk down zenéjét a mai napig többször meghallgatom)
Válasz
9/10
nehogymár 2014 nov. 23. - 10:48:38 9/10
(631/2293)
Basszusmár. Ez egy film. Miért kellene annyira tudományosnak lennie?! Nehéz megérteni, hogy egyes önértékelési problémákkal küzdõ önjelölt természettudósoknak miért egy ilyen film kapcsán kell abból lelkierõt meríteniük, hogy mennyivel jobban értenek a fizikához, mint egész Hollywood.
Válasz
8/10
Aszpirin 2014 nov. 23. - 10:31:26 8/10
(630/2293)
A zene valóban fantasztikusan jól hat, a filmmel együtt, a film jeleneteit aláfestve. A moziban lenyûgözött... ilyen a jó filmzene!

De: ne essetek abba a tévedésbe, mint én! A moziban átélt zenei élménytõl lenyûgözve, beszereztem a filmzenét. Nem ingyen, és egyáltalán nem olcsón. Eddig kétszer hallgattam meg, és nem biztos, hogy harmadszorra meghallgatom. Ami a moziban annyira jól mûködött, önmagában hallgatva nagy csalódás. Talán teszek vele mégégis egy-két mazochista kísérletet, de azért mindenkinek javaslom: körültekintõen a filmzene beszerzésével! Én most úgy érzem ez ablakon kidobott pénz volt. Itteni egyik fórumtársunk írta ezt már, és igaza volt, ez a filmzene önmagában nem mûködik, csak a filmmel együtt.
Válasz
10/10
bartval 2014 nov. 23. - 09:37:54 10/10
(629/2293)
Én régen láttam ennyire jó filmet. Izgalmas, érzelmes, tudományos, minden volt benne ami kellett. Nagyon ritka számomra, hogy a film és a zene egyszerre legyen fantasztikus. Hans Zimmer megint megmutatta, hogy kell olyan alkotni, ami az emberbõl érzelmeket vált ki. Az meg, hogy a film története mennyire realisztikus, kit érdekel. A fantáziavilágunkat nagyra nyitotta az biztos!
A filmeket azért nézzük, hogy érzelmeket váltsanak ki belõlünk. Engem megfogott, rajta maradtam, még mindig gondolkozok rajta. Én mindenkinek ajánlom.
Válasz
Paul Deak 2014 nov. 23. - 09:22:16
(628/2293)
Látod? Pont errõl beszéltem. És ez az, amit már sokadjára nem értettek itt meg (ez úttal te sem) azzal kapcsolatban, amit írok. Ki a franc beszélt itt arról, hogy engem az zavar, hogy neked tetszett-e a film vagy nem? Ki tett utalást arra, hogy te épp hány filmet láttál moziban? Én nem. Feltettél egy kérdést a filmrõl, ami teljesen értelmetlen volt. És ennyi. De oda is írtam, hogy bocs, de ha ilyeneket kérdezel, azt kell feltételezzem, hogy nem is a filmet nézted. És e köré építettem az egész neked szánt mondandómat. És ha azt mondom újra, hogy lám lám, megint az értelmezéseddel volt gond, akkor megint személyeskedek és te azt vonod le belõle, hogy az a bajom, hogy neked nem tetszett a film? Ne már. Én se ajnározom 'ha kell ha nem' Nolan-t, nálam a harmadik Betmennel és az Insomnia-val volt mélyponton, szóval nem tud õ sem bármit letolni a torkomon. De ez is hogy a francban jött ide? Ki a franc beszélt arról , hogy kinek mi tetszik? Abból indultam ki, hogy ha még a kérdés is értelmetlen a filmmel kapcsolatban, akkor mi az atyaúristen alapján ítéli el valaki a filmet, ha fel se fogta mit látott? Fizikailag értve, hogy a szemével mit látott. Érted? Erre írtam az analógiát. Még mindig tartom, hogy a kérdésed értelmetlen, de hidd el, nem rohanok Csernushoz, nem okozott akkora lelki traumát. Értek már sokkal keményebb dolgok és vettem az akadályokat ;) De akkor még 1x, hogy értsd: NEM AZ ZAVART HOGY NEM SZERETED A FILMET, VAGY HOGY ESETLEG SZÁMODRA NEM VOLT MONDANIVALÓJA, VAGY HOGY TALÁN AZ ÁLTALAM ÉSZREVETT MONDANIVALÓTÓL ELTÉRÕT MONDOTT NEKED A FILM ÉS EZÉRT JÁTSZANÁM A FEJEM. Hanem az hogy a

"Miért ennek a gyereknek üzentek?"

Kérdésben 3 ellentmondás is van:

1. üzentek (õk) - nem voltak õk
2. miért pont ENNEK - miért, melyiknek kellett volna és hogyan?
3. basszus az apja üzent a lányának, milyen 'õk', meg 'ennek a gyereknek', ez hogy merült egyáltalán fel?

Érted most már? Tehát amikor szájbarágósan az egész film pont erre van kihegyezve, akkor te jössz egy olyan kérdéssel, mint egy piros film esetén a 'miért volt ez kék?'

Mintha az Aliens-szel kapcsolatban azt kérdezném, hogy: "Most akkor õk tették megint oda az élien tojásokat a bolygóra? De akkor Ripley minek ment velük?"

Vagy mondjuk Titanic: "Ha a csaj már a film elején tudta hogy majd elsüllyed, akkor utána miért száll fel mégis pont arra?", vagy "Ha DiCaprio a féllábú párizsi csajt szerette, miért ment Winslet után arra a hajóra, ha úgyis elsüllyed?"
Válasz
greeen 2014 nov. 22. - 21:41:02
(627/2293)
Ér. Mert akik fórumoznak nem kényszerbõl teszik. Nincs a fejükhöz nyomva fegyver. Szórakoztatja õket, és szeretnek kommunikálni, akár iróniát, cinizmust is használva, ami még messze nem összeugrás. Összeugrás maximum egy moderálatlan csetoldalon van. Vagy ha itt olyan azt elég hamar törli a moderátor.Sokszor a regisztrációt is, nem ritka eset... Ha neked érzékeny a lelked, vagy ez már számodra komoly konfliktust jelent , nincs is könnyebb annál ha el sem olvasod és nem stresszeled magad..Érted kiscsillagom? hehe
Válasz
8/10
offtopic
Aszpirin 2014 nov. 22. - 19:06:53 8/10
(626/2293)
Nyugi, csak vicceltem. Én is önjelölt megmondóember vagyok, na! :-)
Válasz
5/10
offtopic
Bigpapa 2014 nov. 22. - 18:54:22 5/10
(625/2293)
Hidd el, nem ez a film volt életemben az elsõ, amire beültem, vagy amit láttam. Szeretem az elvont filmeket, de már messzirõl szaglik az, aki imád egy rendezõt és ha az szart gyárt és azt tolja le a torkán, annak is örül és nagyokat nyel!
Én pl. szeretem Tarantino filmjeit. De a halálbiztost sose bocsájtom meg neki, és azóta fenntartásokkal fogadom a filmjeit. Azzal elérte azt, hogy ha lehetõségem van rá, a neten belenézek a kalóz kópiába és ha az elsõ 10 perc érdekes, akkor moziban a helyem.
Vannak jó és rossz filmek (számomra) és ez nagyon nem volt jó!Nézhetõ, le is kötött, de már alig emlékszem rá. Ráadásul nem süllyedek le annyira, hogy neki álljak itt személyeskedni veled, vagy bárkivel, hogy elmondjam, mekkora egy paraszt, hogy neki tetszett, de engem lebunkóz, mert nem osztom a véleményét, errõl a korszakalkotóan zseniális filmrõl! :)
Neked tetszett, nekem nem. Dolgozd fel, érnek még az életben ennél sokkal kegyetlenebb dolgok is :D
Válasz
5/10
offtopic
Bigpapa 2014 nov. 22. - 18:46:37 5/10
(624/2293)
Bogaram!

Amit írtam, azt arra írtam, hogy összeugranak egy olyan filmen, amire 3 hónap múlva nem is emlékeznek majd. A legritkább itt a kvantumfizikus regisztrált tag, de olyan témákba mennek bele, ami agyrém! Oké, a gugli a haverod és a wikipédián is sok minden van, de tényleg vicces, amikor szinte ölre mennek egy harmatgyenge film miatt. Eleve, egy film miatt! Ér annyit?
Válasz
5/10
offtopic
Bigpapa 2014 nov. 22. - 18:43:05 5/10
(623/2293)
" Aki jó fej volt, az a robot! És ennyi. " Ha tudsz olvasni, akkor azt is látod, hogy mit írtam, ugye? Az egész filmben egy karakter volt (számomra) értékelhetõ és az a robot humora. És az ennyi, ennek szólt!
Válasz
Hippiusz 2014 nov. 22. - 18:22:04
(622/2293)
Spoiler

domo.robi, a filmnek azon részeit, amik a fekete lyukon kívül történnek, nyugodtan veheted bizonyított, megfigyelt tényszerû fizikai jelenségnek, ha nem hiszed, olvass utána. Nyilván a fekete lyuk belsejét természetébõl adódóan nem lehet megfigyelni kívülrõl (mivel még a fény sem tud onnan menekülni), ezért a tudomány legújabb eredményei alapján kialakított tudományos tippekre (nem a mieinkre :) kell hagyatkoznunk.
Ilyen esetekben nem reális elvárás bizonyítottságot elvárni, így azt javaslom, hogy vagy igenis foglalkozz az elméleti fizikával, vagy ne foglalkozz a témával egyáltalán.
Válasz
domo.robi 2014 nov. 22. - 17:44:31
(621/2293)
Elnézést, de nem érdekel az elmúlt 15 év elméleti fizikája. Majd ha mindet megfigyelésekkel bizonyították, és a megfigyelés alapján korrigálták az eddigi egyenleteket, akkor érdekel. Einsteint már számtalanszor bizonyították. A Higgs-bozont feltételezhetõen kétszer. De lehet, hogy az sem az volt...

Kip Thorne könyvét szívesen elolvasnám, de nincs fent az interneten. Ha fent van, akkor megköszönném, ha linkelnéd. De ha tényleg nem elmélet, akkor szeretném, ha abban a könyvben KÍSÉRLETILEG és MÉRÉSEKKEL BIZONYÍTOTT eredmények is lennének. Különben nem tény, hanem elmélet.

És nem a saját fizikai tudásomra építek (mert az baromi kevés), hanem a valóban bizonyított (kísérleti fizika, csillagászat) elméletek érdekelnek. Elméleteken vitázni jó lehet, de ahhoz korántsem vagyok elég tájékozott a témában. :)
Válasz
Hippiusz 2014 nov. 22. - 16:48:46
(620/2293)
Spoiler

A "fekete lyukba ugorva mi történne" vitához meg:
http://www.plouffe.fr/simon/math/Black%20Holes%20and%20Time%20Warps,%20Einstein%27s%20Outrageous%20Legacy%20-%20Thorne.pdf

"Inside the black hole" - fejezetet érdemes olvasni.
Válasz
8/10
Aszpirin 2014 nov. 22. - 16:05:16 8/10
(619/2293)
Találtam egy nagyon vicces hozzászólást az ezzel kapcsolatos tudományos vitához, ami elég jól összefoglalja a szkeptikusok álláspontját:
(bocs a többiektõl, kicsit hosszú lesz, de tényleg vicces, és nem is alaptalan...)

lol841701254 - õ a hozzászólás szerzõje, sajnos névnélküliségbe burkolózik...

NOVEMBER 9, 2014 AT 6:48 PM
You can probably answer the following questions as yes or no and you may win for yourself singularity as the prize !

1. Blackholes / Wormholes have been predicted to exist.
2. Black have definitely been observed in reality ?
3. Wormholes have definitely been observed in reality ?
4. Unicorns have definitely been observed in reality ?
5. We have perfect simulations for blackholes and wormholes ?
6. Blackholes can be created by the will of super beings ?
7. Scientists can predict the weather ?
8. Scientists know what happens when we fall into a blackhole because of computer simulations and spreadsheets ?
9. Can scientists discover brightholes by pure mathematics ?
10. Emotions are higher dimensions ?
11. Scientists have discovered gravitons and megatons ?
13. CGI = Science ?
14. Archimedes can bend space ?
15. The mass of a physics textbook is 20 times a Telephone book ?
12. Savvy ?

You win 0111010101010 !
Válasz
8/10
Aszpirin 2014 nov. 22. - 15:58:23 8/10
(618/2293)
Lehet, hogy igazad van...
No, akkor van itt néhány számítás (vita is róluk), ellenõrizd esetleg, ha van rá türelmed és idõd: http://ikjyotsinghkohli24.wordpress.com/2014/11/07/on-the-science-of-interstellar/
Hozzáteszem, elég nagy a vita a hozzászólásokban, pont a bolygóról, pályája stabilitásáról, egyáltalán egyben maradhat-e, lehetnek-e rajta életfeltételek, szóval nem tudom, kinek lehet hinni, de mindenesetre a szerzõ nem tûnik teljesen hitltelennek, állja a sarat, érvel rendesen, és számolgat, számolgat...
Válasz
8/10
Aszpirin 2014 nov. 22. - 15:51:50 8/10
(617/2293)
ott a pont :)
Válasz
Hippiusz 2014 nov. 22. - 15:44:04
(616/2293)
Nem értem, akik itt számolgattok/vitatkoztok a filmben lévõ idõ paraméterekrõl, mért nem olvassátok el Kip Thorne könyvét a filmben található fizikáról? Le van írva pontosan, hogy milyen paraméterek mellett van 1 óra -> 7 év áttétel 2 a két bolygó ideje között. Ez nem egy elmélet, tény, nem nektek kell kitalálni, hogy létezhet-e.
Hozzáteszem, hogy film épít olyan fizikai eredményekre, amik az elmúlt 15 évben kerültek publikálásra, tehát javasolt, hogy senki se hagyatkozzon kizárólag a saját fizikai tudására a filmbéli dolgok megítélésével kapcs, kivéve persze ha éppen most végez az MIT természettudomány karán Phd-t.
Válasz
domo.robi 2014 nov. 22. - 12:08:24
(615/2293)
--- SPOILER ---

A makroszintût próbáltam kifejteni Aszpirin kollégának.

A gravitáció téridõ hajlításáról is írtam, viszont itt felmerül egy érdekes kérdés: az ûrhajós számára nem telik lassabban az idõ, ezt csak a földi megfigyelõ látja így. Az a kérdés, hogy lehet-e a valóságban realizálni ezt az idõkülönbséget, azaz van-e visszaút az ekkora idõdilatációból, egymás mellé tud-e állni az ûrhajós és a földi megfigyelõ, és tudnak-e csodálkozni, hogy az egyik megöregedett, a másik meg nem.

Szerintem nincs visszaút. A filmben szereplõ idõdilatáció ugyanis olyan fénysebességhez igen közel lévõ sebességet feltételez, ami túlélhetetlen. (299.792.000, m/s sebességnél - ami a 299.792.458, m/s nagyságú fénysebességhez extrém közel van - a 23 földi év "csak" 14 napra rövidül. De nem néhány órára.) Ugyanez az igaz a gravitáció által okozott idõdilatációra is. Ekkora gravitáció a fekete lyuk eseményhorizontja közelében van, amely csak a tömeggel nem rendelkezõ fény számára jelent vigaszt, a fény talán még vissza tud térni onnan, de tömeggel rendelkezõ ûrhajós - hovatovább egy teljes bolygó - nem létezhet ilyen közel egy fekete lyukhoz. Menthetetlenül beesnének a fekete lyukba bolygóstól, és onnan csak a fénysebességnél nagyobb sebességgel van visszatérés. Tehát nincs. :)

A hiperkocka jó dolog. Elméleti fizikusok régóta játszanak a "több dimenzióban az idõ is csak egy tárdimenzió" gondolattal. De a hiperkockát ne pont egy fekete lyuk belsejébe rakjuk már...

Az atmoszféra nekem is tetszett, külön hasznos, hogy elgondolkodhattam az elméleti fizika és kozmológia rejtélyein.
Válasz
domo.robi 2014 nov. 22. - 11:30:09
(614/2293)
Igen, ez a "makroszinten" mondat kicsit elnagyolt volt. Persze, létezik makroszinten is - úgy értve, hogy nagy tömegek esetében, de akkor minimális az idõdilatáció. A nagy tömegeknél, fénysebesség közelében valószínûtlen a dolog - konkrétan az ikerparadoxon, mert mire az ember akkorát sebességre gyorsul, hogy évek lehetnek a különbségek, azt nagy valószínûséggel nem éli túl. És szerintem pont ez az igaz az extrém nagy gravitációjú helyekre is - a gravitációs tér is meggörbíti a téridõt (ld. ekvivalencia elv), pont ugyanaz az igaz az idõdilatációra is: ha kicsi a gravitáció, akkor (mikro)secundumos nagyságrendû csupán az idõeltérés, ha viszont extrém nagy a gravitáció (amely az éves idõkülönbségeket létrehozza), akkor azt sem éli túl az ember. A fekete lyukba belehulló anyag persze nagy tömegû, és megvalósíthatja az éves nagyságrendû idõkülönbséget is, de abból az anyagból nem lesz ûrhajós. A fekete lyukba hullva már anyag sem...

Hogy a gravitáció fénysebességgel terjed-e? Nem tudom. Ha tudnám, akkor már Nobel díjam is lenne...:) Ha 3 tér + 1 idõdimenzióban = 4 dimenzióban vizsgáljuk, akkor feltételezhetõen igen, de gravitációs hullámot még nem mutattak ki, tehát nem is biztos, hogy ez a helyes megközelítés. Ha 5 dimenzióban vizsgáljuk, akkor lehet, hogy gyorsabban terjed, a mi téridõnkben kvázi pillanatszerûen - de ezért megint járna a Nobel díj, ha felírták volna az 5 dimenziós egyenleteket, ami a gravitációt is magába foglalja, és helytállóan magyarázza.
Válasz