Programkereső

Téma: Django elszabadul

Spoiler
Mr. D 2013 jan. 17. - 22:21:10
(104/764)
Ja és még egy gondolat a zenérõl. Azt már megszoktuk, hogy QT filmjeiben baromi jó a zene, de szerintem eddig mind közül a Django elszabadul-hoz sikerült a legjobb trackeket összeválogatni!
Válasz
Mr. D 2013 jan. 17. - 22:05:45
(103/764)
Nos ezt a fimet a legegyszerûbben úgy tudnám leírni, hogy K*RVA JÓ volt. Nincs is szükség itt finomkodásra, maga a film sem teszi. Leírhatatlanul örömteli azzal szembesülni, hogy egyes alkotók az évek során semmit sem veszítettek zsenialitásukból. Quentin Tarantino most is pont olyan elemi erejû és rendesen oda*aszó filmet tett le az asztalra, mint a Kutyaszorítóban, a Ponyvaregény, a Kill Bill, és a többi QT remekmû. Minden benne van, amit QT-ben szeretünk, és pont úgy ahogy azt szeretjük. Merész, mégis tökéletesen harmonikus stíluskeverés, pofátlanul jól megírt dialógusok, már most kultikus karakterek, szemet gyönyörködtetõ akciójelenetek, naturalista erõszak elnagyolt ábrázolásmóddal keverve... A forgatókönyvért járó Golden Globe méltán landolt az õ zsebében. Mindezek mellett a film talán legnagyobb erénye szerintem a "szerepcsere". Merthogy QT szándékosan olyan színészeket választott, akik egy más rendezõ keze alatt épphogy egymás szerepeit kapták volna meg ebben a filmben. De hát QT merész húzása olyan rohadt jól mûködik ezen a téren, hogy az leírhatatlan. Így esett meg, hogy Jamie Foxx bosszúálló westernhõst, Christoph Waltz becsületkódexes fejvadászt, Samuel L. Jackson szarevõ spiclit, Leonardo DiCaprio ocsmány hatalommániás gennyládát, Kerry Washington pedig a vágy titokzatos tárgyát játssza. Hatalmas elismerés mindegyiküknek... fájó is, hogy közülük alig néhányan kaptak Oscar-jelölést. :( Sznoboknak és érzékeny lelkûeknek nem ajánlom, de akik szeretik QT munkásságát, nekik bátran kijelenthetem: csalódás kizárva!
Válasz
9/10
Wayne86 2013 jan. 17. - 21:53:10 9/10
(102/764)
Gyerekek ez a Christoph Waltz,ez kurva nagy figura!Már hatalmasat alakitott a Brigantykban is,és most is hozta a szerepét.Imádom ahogy kifejti a gondolatait.Angol verzióban vagy felirattal ajánlom mindenkinek,bár szinkronosan nem láttam még,de meg fogom nézni úgy is,csak remélni tudom h,nem aggatnak rá valami pojáca hangot!
Válasz
offtopic
Vinogradov 2013 jan. 17. - 16:03:10
(101/764)
Egyáltalán nincs igazad Tolsztoj kapcsán. Õ számos elmélkedését amúgy is megjelentette, és akkor még volt közönsége a rossz könyveknek is - nemhogy a jóknak!. Arról nem is beszélve, hogy Tolsztojnak számos rajongója volt, aki még azt is elolvasta volna tõle, ami pocsék vagy rossz - csakhogy ilyet nemigen adott ki a keze közül. És mindez már a Háború és béke írása idején is így mûködött.

Másrészt a háborúl céljáról szóló oldalak nyilvánvalóan nem öncélúak és nem független a könyvtõl, hiszen számos helyen és szempontból reflektál a könyvben történtekre - persze nem túlmagyarázva a dolgokat. Nem rág szájba semmit - de egy írónak ez nem is feladata. Megint: ez az "akinek van szeme hozzá..."-problematikája, amit persze elõször maga Jézus Krisztus jelentett ki, szóval többszörösen kannonizált kijelentés, mondhatni.

Ami a mi Jakabunkat illeti, szórakoztató kis könyv, de azért Diderot emberábrázolása kicsit sarkított - ahogy magának a kornak, amikor a könyv született, kicsit sarkított az emberábrázolása. Másrészrõl: amilyen szórakoztató, szimpatikus figura ez a Jakab, annyi rosszat kap az arcába. Nem kíméli sem az élet, sem a szerzõ, aki teremtette. Diderot gonosz firma volt, aki néha nem félt válogatott módszerekkel elbánni azokkal, akikrõl írt (ld. Az apáca).

Persze az õ gonoszsága semmi az ontopic Tarantino-éhoz képest... :)
Válasz
offtopic
Vinogradov 2013 jan. 17. - 15:29:39
(100/764)
Mi ez: harcmodorváltás vagy gyenge irónia, Nutféder? Gyanús vagy te nekem! :D

Amúgy: az általad említettek üres elmélkedések?? Szerintem nem! Szerintem ezek eleje-közepe-vége eszmefuttatások, abszolút logikus szálra felfûzve. Vegyük a háború és béke a történelmet befolyásolni képes személy kapcsolatáról szóló regényen belüli esszét a Háború és béke vége felé - sokan félreértelmezik, mert azt hiszik, hogy a háborúk megfellezhetetlen szükségszerûsége mellett érvel. Pedig csak arról ír, hogy az emberi társadalom maga termelte ki a háború szükségszerûségét. Ezen túl pedig kapunk egy példátlanul érdekes és figyelemreméltó tanulmányt az 1812-es eseményekrõl, Szuvorov hadvezetõi zsenijérõl, Oroszország stratégiai bevehetetlenségérõl. Egy hadtörténész sem írhatta volna meg szebben és pontosabban ezeket.

A Karenina Annát már régebben olvastam, de alighanem ott is megvan a helye annak a bizonyos, általad emlegetett "szövegelésnek". Bár ezt most se megerõsíteni, se cáfolni nem tudom. Ki kellene keresni az adott alkotásból a megfelelõ passzust.

De én egyetlen felesleges pillanatot sem tudnék kijelölni Tolsztojnál. Pont ezért tartom nagyra. Thomas Mann "Varázshegye" is tele van "elmélkedésekkel". Van például egy harminc oldalas leírás az emberi test mûködésérõl, de értekezik a mozgókép társadalmi szerepérõl vagy az emberi ingerültség forrásairól is.

És az is legalább 1200 oldal, de nincs benne unalmas, fárasztó momentum, nincsen fölösleges részlet. Minden a helyén van és ragyogóan simul a nagy egészbe.

Ezt hívják nagyepikai csúcsteljesítménynek.
Válasz
1/10
borny007 2013 jan. 17. - 14:58:58 1/10
(99/764)
Jó nagy csalódás,igazi unalmas vontatott film.
Talán 1 órában nézhetõ lenne de igy nagy erõfeszítésbe telt hogy végig nézzem.
Válasz
offtopic
Vinogradov 2013 jan. 17. - 14:51:08
(98/764)
Persze, veled ellentétben meg tudom indokolni.

A Háború és Béke egy olyan nagyepikai csúcsteljesítmény, amilyen kevés van a világirodalomban.

Miért?

Pontosan azért, mert nagyepikai csúcsteljesítményt marha nehéz írni. Nehéz megírni egy 600 oldal fölötti oldalszámú regényt úgy, hogy az ne csak érdekelje az embereket, ne csak lekössön (ezek már önmagukban sem kicsi vívmányok), de, hogy az tökéletesen, mûvészi és strukturális szempontból is egyben legyen.

Na az a was ist das!

Hogy ne kerüljenek bele a narráció alapvetõ érdekeit nem szolgáló szempontok, ne legyenek benne nem oda való sallangok, gyengébb pillanatok, valótlan momentumok stb.

A nagyepikai csúcsteljesítmény egyfajta kegyelmi pillanat. Másodteremtés, mondhatni, amelynek létrehozásakor a szerencsés kiválasztottnak megadatik, hogy bepillanthasson Isten mûhelyébe és lopva ellesse a mûalkotás létrehozásának mûhelytitkait.

És, utána megadatik a következõ csoda: az elméje képessé válik befogadni és újrahasznosítani ezeket a "szent titkokat", olyan mûveket létrehozva, ahol minden klappol, ahol minden tökéletesen mûködik.

Filmben is kevés van ilyen - a kedvenc példám a "Keresztapa" trilógia. Igen, a trilógia, azaz mindhárom rész. Itt minden a helyén van, minden tökéletesen mûködik, nem lehet találni kivetnivalót vagy stílusidegen, hazug kamuzást. A Keresztapa egyébként azért is jól hasonlítható a nagyepikai csúcsteljesítményekhez, mert a maga 10-11 órás játékidejével maga is egy igazi filmes "nagyregény".

Filmben is ritka az ilyen remekmû - könyvben is, mondtam. S azt is hozzátettem, hogy mindez olyan, mint bepillantani Isten alkotómûhelyébe, majd az ellesett mûhelytitkokat alkalmazni.

Mindezekbõl következõen tehát a nagyepikai csúcsteljesítmény egyrészrõl az alkotó ösztönébõl, másrészrõl viszont rejtélyes, transzcendens erõk hatására, isteni sugallatra születik. Igen, a nagyepikai csúcsteljesítmények jelentõssége abban áll, hogy ezek pl. sugallmazott mûvek. Kövezzen meg érte bárki, de sokkal közelebb állnak Istenhez, mint a Szent Könyvek 95 %-a.

Kevés ilyen van, mondtam, és Thomas Mann-t, Dosztojevszkijt emlegettem. Mondhattam volna még akár Mikszáth-ot, Móriczot, Reymont-ot vagy Thackeray-t is. Esetleg Philip K. Dicket, D. H. Lawrence-t vagy André Gide-t.

Nos, persze ezeknek szinte mindegyikét lehet egy kicsit, avagy épp nagyon is vitatni, de a Háború és Béke jelentõsségét nem szokták vitatni. Nagyepikai zsenijét, homogenitását, sallangmentességét, pontos és kiváló megszerkesztettségét nem szokták idióta szempontokkal abajgatni, mert nem is nagyon lehet.

Nem lehet belekötni.

Mondhatni, nagysága, jelentõsége objektív tény.

Tarkovszkij mondta egy angol újságírónak egyszer arra a kérdésre, hogy nem zavarja-e, hogy olyan sokan nem értik a filmjeit, hogy: "akinek van szeme hozzá, az látja, akinek van füle, az hallja, a többi pedig nem érdekel..."

Én sem mondhatok mást: hiszen fül és szem kell hozzá is, akárcsak Tolsztojhoz. Simon Weil-el élve, a "figyelem iskolázottsága"...



És ha már Simon Weil, akkor csak egy ugrás Pilinszky, aki azt írja valahol, hogy a mai kor embere sajnálatos módon elégtelen már ahhoz, hogy például Tolsztoj prózájának hömpölygését átélje és megtapasztalja, holott ennek eredetileg általános igénynek kéne lennie.

Részben érthetõ is ez, hiszen nagyon sokan a felgyorsult kor kreatúrái, akik képtelenek ráhangolódni ezeknek az alkotásoknak a lüktetésére. De a törvény nem tudása még nem mentesít senkit a törvény alól. Ignorantia juris non excusat.

A mérce objektív, legfeljebb a kor és embere lehet törpe hozzá.



Nem Tolsztoj sok tehát, hanem te vagy kevés, kedves barátom.

Nagyon-nagyon, végtelenül kevés...

Cenk, lézengõ ritter, frusztrált figura... - amit mondtam, azt tartom.

Állítólagos meglett korod ellenére van még mit tanulnod. Õszintén sajnálom, hogy ezt a magam 25 évével kell magyaráznom, hogy 50 ember, köztük bizonyára nálad néhány idõsebb is, egyöntetû, összehangolt támadása ellenére sem vagy képes megérteni, hogy valami nagyon nagy baj van veled.

Vagy csak megjátszod?

Tök mindegy, hiszen számodra ez az egész okfejtés úgyis csak mellébeszélés lesz. Számodra minden csak mellébeszélés, ami nem a te (objektíve szánalmas) egód dicsõítése...



Akinek van szeme hozzá, az látja.

Akinek van füle hozzá, az hallja.

A többi nem érdekel...
Válasz
Vadpörkölt 2013 jan. 17. - 13:53:48
(97/764)
Nem fogom neked megindolokni.
14 évesen imádtam a Schwarzie filmeket és gagyi volt Az Ötödik pecsét
címû film eltelt pár év és megfordult.
Nem muszáj szeretni a Háború és Békét és nehéz olvasmány ahogy nagyon nehéz Alekszandr
Szolzsenyicin alapmûve a Gulág,mert nem mindegy milyen életkorban olvasod õket,de azért
egy mozdulattal lefikázni kicsit botor dolog.

UI:Szerintem ez a Django elég jó film volt lehet,hogy valakinek unalmas volt,de ugye
izlésekrõl vitatkozni felesleges!
Válasz
Vadpörkölt 2013 jan. 17. - 13:25:29
(96/764)
"Nem is igaz, mert pl. az Acu hercegnõ topicon nem is utálnak!!! Be-be-beee!"

Igen Acu hercegnõ meg Spejbl bácsi és Hurvinyek avagy Oriza Triznyák és a Téglagyári Megálló:D

Ez a kijelentésed nem vicces hanem tragikus és az agykapacitásod megrekedt 6-7 évesen azért nem érted meg
a Lev Tolsztoj remekmûvét,de majd talán 15-20 év múlva lehet,hogy más lesz a véleményed!!!!
Válasz
offtopic
Vinogradov 2013 jan. 17. - 12:37:48
(95/764)
Kedves Nutféder!

Vicces már nagyon ez az egész. Hadd ne mondjam, komikus. Fõleg, hogy már védekezni sem próbálsz...

Szerintem most és itt fejezzük be végre.
Válasz
10/10
offtopic
Fõnix_császárnõ 2013 jan. 17. - 11:29:54 10/10
(94/764)
Igen, mert a moderátorral ki lett töröltetve a sündöggel folytatott vitád is.
Meg kiakasztó volt az is, hogy azzal offoltad szét a topikokat hogy nézzetek csak magyar sorozatokat.
Úgyhogy nem kell kérkedni azzal sem.
Válasz
Vinogradov 2013 jan. 17. - 01:09:19
(93/764)
Hahahahahahaha :)

Quentin Tarantino-t fölösleges magyarázni. Mert, aki nem szereti, az úgy sem fogja attól a pár szótól hirtelen lájkolni, de aki elismeri, hogy tud, az tudja, hogy nagyon tud.

Az utóbbi években a sajátos fekete humor, a mesterien felépített, többszintû alku-dialógusok és a jellegzetes, utánozhatatlan módozatokban fényképezett vérben való tocsogás (egyesek intelligenciája persze csak odáig terjed, hogy ez utóbbit jegyzik meg egyetlen szerzõi stílusjegyeként) mellé szépen bekúszott a tiszteletadás szándéka a régi jó klasszikus trash-filmek elõtt, legutóbb pedig a "jóindulatú" rasszizmus is.

Elõbbi azt jelenti, hogy elõbb csak egész jeleneteket (Kill Bill), majd egész filmeket (Grindhouse) készített el egyes klasszikus trash-mûfajok modorában, miközben persze a saját eszközeit is szépen belecsempészte ezekbe a brilliáns, a homage és a paródia határvidékén egyensúlyozó darabokba.

Az utóbbi viszont kicsit nagyobb magyarázatra szorul.

Ugye a Unglorius Bastards volt az a tétel, amelyik behozta a képbe a "jóindulatú rasszizmus" kérdését, és úgy tûnik, ez a mostani mozi szépen folytatja ezt a sort. A lényeg az, hogy a történelem során szélsõségesen kizsákmányolt etnikumok a vásznon keményen visszavágnak a gyilkosoknak, ha kell, a történelmet is felülírva. A Bastards megmutatja, hogy "milyen az a zsidó bosszú", Django pedig játszi könnyedséggel elegáns mellényt és napszemüveget (1858-ban egyébként ez még egy rohadt drága holmi volt, ráadásul csak romlott látású, hiperérzékeny szemû emberek használták az erõs fények kiküszöbölésére) és halomra lõ pár szadista rabszolganyomorítót a Polgárháború egyfajta szimbolikus nyitányaként.

A lényeg az, hogy pusztuljanak a férgek!

Pusztuljon mindenki, még a náci- vagy rabszolgatartó-kollaboránsok is, ha arról van szó. Nem számít, ha Rumli bátya (http://www.youtube.com/watch?v=A_-BRT5gSS8 - nem hiszem el, hogy nem róla mintázták Samuel L. Jackson karakterét, és amúgy sem hiszem, hogy nem ez a Bondoocks-rész volt az inspiráció magához a filmhez - http://www.youtube.com/watch?v=NRVq5AH4LWk) néger, vesszen a férgese, ha kollaborál.

Nos, ezekben a filmekben a bosszúállás a fõ tematika.

Magister Quentino zseniálisan kelt szélsõséges érzelmeket és elhiteti velünk, hogy minden náci katona minimum szadista seggfej, szóval akkor már minimum kapjon is egy letörölhetetlen horogkeresztes bélyeget a homlokára, annak rendje és módja szerint. És persze minden fehér ültetvényes, meg az egész szolga-állománya, amely, tegyük hozzá, brutálisan ügyeskezû lövészekbõl, és még ráadásul bestiális állatokból is áll.

És miután ez megtörténik, onnantól már nem kérdés, hogy sanyargatott fõhõseink oldalára állunk, és drukkolunk, hogy csak sikerüljön nekik gond nélkül kifektetni az összes asshole-t.

Ha Tarantino mozijai nem lennének egyben mindig kicsit önmaguk paródiái is, ha nem élnének az említett stíluseszközökkel és ha nem lennének, a Bastards-ban is, meg az Unchained-ben is jókora anakornizmusok, azt lehetne mondani, hogy Tarantinonak ezek a mozijai a legzsigeribb, leggusztustalanabb manipulációval élõ propagandafilmek.

Bosszúpropagandák, ha úgy tetszik.

Persze még a felvetés is hajmeresztõ Tarantino esetében, szóval gyorsan hesegessük el a gondolatot.



Inkább kezdjük el élvezni a páratlan fényképezést, a virtuóz zenei aláfestést (ez a film egy olyan fõcímmel indul, mintha egy spagetti-western-nek szánták volna), és a marha élvezetes sztorit, a páratlanul szellemes dialógokat.

Meg a színészi alakításokat...

Már ott kezdve, hogy Christoph Waltz ezúttal a jó fiú, szemben az UB-vel, ahol ugye pont õ a létezõ leggonoszabb karakter. De itt van Jamie Foxiksz keménykedése is, aki abszolút hozza a Dzsángót, ahogy azt kell.

Meg aztán Di Caprio, aki lehet, hogy még életében nem játszott ilyen irritáló, ilyen, a viselkedésével a mellbelövést szinte kikönyörgõ f*szfejet, aki még egy kisebb, erõsen radikális szociáldarwinista értekezést is elõad a fehér és néger koponya közti különbségekrõl. Di Caprionak több irritáló s*ggfejet kéne egyébként játszania - a sok pozitív karakter után. Zseniálisan hozza az "I like to hate"-figurákat. Páratlanul badass alakítás ez a maga nemében.

Samuel L. Jackson a belépõjétõl fogva, amikor elkomorul az arca, nagyon durván kemény. Zseniális, ahogy uralkodik a gazdáján, ahogy keveri a lapokat. Egyszerre a szolgák vezére és látens keresztapa. Brilliáns karakter, külön megérne egy misét.

És persze a rengeteg apróság: a film elején a "túsztárgyalós" jelenet a kisváros fõterén, aztán a "Ku klux klan" "támadása" és a szerencsétlenkedés a fehér zsákokkal, és... Persze még hosszasan lehetne sorolni, hogy miért atom megint ez a produktum.

De hogy atom, az tény.



Tarantino meg megy tovább az úton.

Lehet, hogy legközelebb egy indián tömegyilkost állít majd története középpontjába, lehet, hogy valami mást talál ki. Visszatér az alapokhoz, vagy éppen eltávolodik tõlük és ismét valami teljesen , 100 %-osan újat csinál. Az õ dolga.

Mindig is külön utakon járt, sosem kérdezte mások véleményét, igaz, az õvét sem szokták. Talán, mert beszélnek helyette az életmûve tételei, ezek a posztmodern alapfilmek. Mert ezek alapfilmek. Tarantino alap.

A Django is alap.

Sõt, akkor jönne el a világvége, ha Tarantino már nem csinálna alapmozikat. Nem is tudom, mit csinálnék akkor...
Válasz
10/10
lajkocs 2013 jan. 16. - 23:11:55 10/10
(92/764)
Írok már azoknak is, akiket érdekel, milyen a film:
Tarantino... Aki kedveli a stílusát, annak ez is csemege lesz.
Válasz
shoc 2013 jan. 16. - 22:10:34 Előzmény 11messi87
(91/764)
:) köszi hogy szólsz. Nyugalom baratom. Nem akartalak bosszantani, csak döbbenet volt látni hogy aki subbal nézte az unatkozott, aki pedig értette a szöveget az nem. Bárcsak forgalmazó lennék :), addig nyomatnam nekik a copypastet hogy idõben behoznak a filmeket... Köszönöm a hozzászólást, tanulságos volt.
Válasz
10/10
spidermeeen001 2013 jan. 16. - 21:06:27 10/10
(90/764)
Érdekes egyébként, hogy a port kritikusa is úgy nézte a filmet ahogy Te...belekeverve a tarantino összeset. Ez olyan mint amikor nézem Harrison Ford-tól az elveszett frigyládát és utána azon morfondírozok, hogy hát nekem hiányzott a filmbõl a jedi lovagok kardjainak egyedülálló susogása és a hû társa csubakkaaaa vakkantása...mert az jó volt abban a filmben.
Minden filmet külön kezelek. Vagy egy Spielberg E.T.-t belevezetni a A.I.-be esetleg összehasonlítani...nem kell. Teljesen más gondolatok vezérelte filmek ezek. Mint tarantino film nekem is hiányzott a kill bill dolgok belõle...de nem csalódásként éltem meg, mert hamar rá jöttem, hogy ez most más...mint amire számíthattam. De semmiképpen nem rosszabb.

Ráadásul a magyar embernek nem nagyon ül a western.

Egyébként a film élvezetéhez a felirat zavaró ha olvasnod kell, mert nem látod a színész játékot és a szó nélküli kommunikációt sem többek között. Ebben a filmben pedig elég sok ilyen van. Bár az eredeti szöveg az meg brutálisan jól kiadja magát ahogy hallgatod.
Válasz
10/10
fradika71 2013 jan. 16. - 20:53:47 10/10
(89/764)
Te viszont nagyon eredeti vagy...
Válasz
2/10
ambtari 2013 jan. 16. - 19:35:03 2/10
(88/764)
Csak egyszer tértem ki a Hobbitra, ott is a filmkritikusokat szídva. Djangot csak a Basterdhez hasonlítottam, mivel nem csak a mûfaj ugyanaz, hanem a rendezõ is. De Puzséri hasonlatokkal élve, te nem a kivetnivalóimra reagálsz, megcáfolva azokat, hanem egybõl a szokásos személyeskedés megy, bezzeg te sem tudnál jobb forgatókönyvet írni, meg hülyeségeket kommentelsz stb.... Példát vehetnél spidermeeen001-rõl, õ tudott normális hangvételben, az észrevételeimre reagálni.
Válasz
offtopic
zottyo534 2013 jan. 16. - 19:18:06
(87/764)
Ne idegeskedj, a forgalmazó embere, ez a dolga.
Válasz
10/10
11messi87 2013 jan. 16. - 18:59:27 10/10
(86/764)
OFF
bazzeg, szakadj már le errõl a felirat témáról!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! qrva idegesítõ minden új filmnél a ctrl+c - ctrl+v segítségével bemásolgatott szövegeidet olvasni a sz@r feliratról!!!!!!!!!!!!!! elég volt egyszer, ne nyírj már ki...fordíts le te, tedd fel valahova, hadd töltsék oszt jóvan!
Válasz
shoc 2013 jan. 16. - 11:12:41
(85/764)
egyébként a torrentfelirat készítõknek hála mert a nem kellett tovább várni a késett premierre, csak a felirat nem volt elég árnyalt ahhoz hogy a film élvezhetõ legyen. nyelvtanilag le volt fordítva, de mindenféle mûvészi érték nélkül, ennek eredményeként a párbeszédek javarésze SÓTLAN volt. ugyanezt látom a lincolnnál, a dredd birónál is, vagy a zero dark thirtynél...
Válasz