Sablonos történet, gyermekded jelenetek... B-kategóriás filmek paródiájának esetleg elment, nade annyira nem volt jó, hogy ezért díjat adjanak. Szóval egyszerûen nem értem. Nem értem. Nem értem.

Összefoglaló:

Egy sor kötözött rabszolga közül Django életszerûtlen párbeszéde Schultzcal.
Schultz (rászegezett pisztoly ellenére) csípõbõl lõ és talál.
(Bravúros céllövészete a filmben még számtalanszor megismétlõdik.)

Schultz a faluban lelövi a sheriffet (akiben felismerni vél egy körözött bûnözõt).
Ezután a felfegyverzett falusiak hagyják szóhoz jutni
Sõt, a RAJZOLT plakát alapján igazat is adnak neki.
Sõt, erre hivatkozva kéri a 200 dollárt.
A plakát ugyan csak Schultznak van meg, a rendõrbírónak nincs, de ez senkit nem zavar.

(Megjegyzés: a vérdíjak egyre magasabbra pörgõ összegét már említettem. A sheriffért még csak 200 dollárt kap Schultz - miközben 1850-ben az USA GDP egy fõre jutó összege néhánytíz akkori dollár volt - a film végefelé már 11 ezer dollár körüli vérdíjról van szó három másik banditáért.)

A Brittle-k kivégése után van a mélypont, ku-klux-klánt játszó éttermi fogyatékos csapatnál azt hittem, a Kacsamesékbe csöppentem. Kinek a felesége varrta a ku-klux-klanos sapkákat? És persze minek, hisz a csapat tagjai ismerik egymást... se füle se farka. Schultz ezt a ku klux klanos csapatos üldözést is elõre látta, így miszlikbe mindaddig féltett és régóta bevált postakocsiját, csak hogy ezzel halomra gyilkolja az üldözõket (akik ellen egyébként nincsen dead or alive plakátja, vagyis de fakto többszörös gyilkos lesz maga is, sebaj).

Közben kiderül, hogy Django született mesterlövész. Vadászpuskával még csak-csak, de Django a korszak meglehetõsenbéna revolvereivel gyakorolva is mesterlövész.

Bejutás di Capriohoz -- elnagyolt és összecsapott. Nem derül ki, hogyan lett Django hirtelen szakértõje a pankrációnak, amirõl a filmben addig szó sem volt (már a pankráció létezésérõl sem).

A pankráció és a kutyás széttépõs rész Tarantino öncélú brutalitása [megjegyzés: Leonadro di Caprio nagyszerûen alakítja a pszichopatát, talán õ az egyetlen koherens karakter az egész filmben].

Az elfogott szokott rabszolganõ a "szikkasztó" nevû helyrõl (ami inkább egy vizesgödörnek látszik), hipp-hopp a konyhára kerül. Kész a lebukás, di Caprio ismét nagyszerûen játszik. A bakugrás a sztoriban ott van, hogy ennek ellenére tovább tárgyal Schultzcal, de hát most már minek? Schultz ismét villámgyorsan és pontosan célozva lelövi a pszichopatát egy minipisztollyal, ez is varázslatos.

Az ezután kezdõdõ vérfürdõ a "Különben dühbe jövünk" paródiája kicsit keverve a Kill Bill 1-gyel: folyamatosan áramlanak az addig sehol sem látott cowboykalapos öngyilkosjelöltek, beállnak a tûzvonalba. Djangot persze senki nem találja el hiszen rajta kívül mindenki béna - Django mindenkit azonnal lelõ, látványosan fröccsennek a húscafatok. Django egy könnyû, vékony szekrény alatt lel menedékre, ami csodálatosan felfogja a golyózáport. Amikor végül elfogják, nem ölik meg azonnal, hanem egy "bárányok hallgatnak" stílusú maszkban fejjel lefelé lógatják. Ezután megjelenik a meggyilkolt di Caprio nõvére, aki megmenti Django-t. Nem is akárhogyan: a tömegmészárlást követõen (nyilván) bosszúszomjas cowboyok közül egyetlen egy van a helyszínen, aki épp kiherélni készül Djangot, de a nõ meggyõzi, hogy a kínhalál helyett sokkal jobb, ha elviszik egy távoli bányába, kényszermunkára. Az addig buta és szadista cowboykalapos emberek bámulatos önfegyelemmel engednek a nõ akaratának.

Útközben a ketrecbe zárt Django különös mesét ad elõ, miszerint neki van három HOLTTEST a birtokában (valahol, nyilván hûtõszekrényben), amelyekre kitûzött vérdíj közel 12 ezer dollár (ismétlem, az USA egy fõre jutó éves GDP néhány tíz akkori dollár). A történet bizonyítéka, hogy Django azzal a fehér emberrel érkezett di Caprióhoz, aki aztán lelõtte di Capriót. Az összefüggés homályos, de a kisérõk elhiszik. Django kiszabadul, mindenkit meggyilkol, beleértve di Caprio nõvérét is, akinek a heréit és az életét köszönheti.

Két mondat volt a filmben, ami megragadott.
Az egyik, amikor a farmer fia szólítgatja az éppen agyonlõtt apját.
A másik di Capriotól, "eddig csak érdeklõdtem, de most már figyelek."

Összességében: a filmben számtalan esetben jelenik meg, hogy válságos helyzetbõl orbitális túlzások, és a történet menetétõl, a környezettõl idegen ugrással szabadulnak meg, vagy olyan eszközt, információt használnak, amibe mi nézõk nem voltunk korábban beavatva. Ez a "deus ex machina" a B-kategóriás filmek jellemzõje (elõvesszük a szuperautót, szuperfegyvert, szuperpáncélt, és minden rosszembert lekaszálunk, akik egyébként mindig buták és célozni sem tudnak). A vérben tunkoló szadista kéj, amelyet di Caprio figurájánál lenézünk, ha a mi oldalunkon van, teljesen oké. Egyébként ez volt az, amiért a Star Wars 7-tel is elégedetlen vagyok: az igényes filmnek szerkezete van.

Remélem nem gázolok a lelkedbe azzal, hogy nem érdekel.
Ha adsz a filmre mondjuk 4 pontot, mert azt mondod hogy
ez még egy közepesnél is gyengébb film, akkor az egy tárgyalási
alap. De az 1 ponttal nálam nem vagy partner, bármennyire is próbálsz
a filmkritikus szerepében tetszelegni. Mert ez ha tetszik neked, ha nem
nem 1 pontos film. Amit mutat is a 8,7, így nyilvánvaló hogy te mész
szemben az autópályán.

455 meg 480 de akörül többet is írtam, erõsen bosszankodva.

amikor végignéztem a django-t, írtam egy összefoglalót, hogy miért pontoztam le.
visszakeresem majd (de szerintem itt van pár lappal lejjebb).
kiváncsi vagyok, hogy aki nagyra értékeli, miért értékeli fel.

Én vagyok elvakult ? Erre sem 10-et nyomtam, kb a fele filmjét meg nem is láttam :)
Két szerencsétlen !! :)

Több mint 1000 pontozás után a film 8,7 ponton áll. Na most ha a te 1 pontodat vesszük alapul, akkor vagy vagy az egész világ a hülye, vagy te. Nekem van tippem, de nem segítek, gondolkodj ! :)

De nem te csináltad a filmet, ne vedd magadra :-)

És minden vélemény, amit megfogalmazok: az enyém.

Olyan, mint a segg: nekem is van, jól megvagyok vele, de nem várhatom el, hogy mások igazodjanak hozzá.

A FILM értékelhetetlen.

Ezt ugatom, hogy ha már csak a két említett színész játékát értékeled,
akkor 3-4 pont.
Az 1 pont az kb az értékelhetetlen kategória.

ezen leo sem tudott segiteni
o is idegesito volt az egesz film alatt

remelem se kventinnel,se nolannal nem csinal tobb filmet...

Az Asylum filmjei önálló mûfaj :-)

Bár abszurditásban a Django szintjén vannak, csak diCaprio meg Waltz nélkül.

Két vakegér, csak hogy értsétek mire céloztam, hátha sikerül felfogni.
Itt egy film, aminek 2,4 az átlaga, egy nézhetetlen hulladék.
http://www.port.hu/gyilkos_capa_vs._oriaspolip_mega_shark_vs._giant_octopus/pls/w/films.film_page?i_film_id=107366
Na ehhez képest értékeljük a ti 1 pontotokat.

Ja, bocsánat: az egész filmben egy szereplõ van, aki odateszi magát: Leo.

Még akkor is, ha valójában csak azért, mert felszabadultan önmagát játssza.

1. nem haverom.
2. ez ez szar film. akkor is, ha mindazok, akik esténként tarantínóhoz imádhoznak, blaszfémiával vádolnak engem ezért.
3. egy remake alapján készült remake-nek "legjobb EREDETI forgatókönyv" oszkárt adni, maga a szarkazmus.

Nem az a baj hogy nem tetszik a film, hanem az, hogy 1-tõl 10-ig képtelenek vagytok
normálisan értékelni egy filmet. És "elemes haverod" még filozófiát is gyárt a fafejûségéhez.
Azért láttam én már pocsék filmeket, amik 1-2-3 pontot értek, ez pont nem az.
De a netes megmondóemberek mindenhol ott vannak és úgy osztják az észt, mintha lenne nekik felesleg :)

ez azért mekkora már,ha valamelyik isteni tarantino film nem tetszik,egybõl megkapjuk,hogy nem láttunk tõle semmit és hülyék vagyunk hozzá :D
pont úgy vagyok vele,ahogy te is:a ponyvaregény és a kill bill tetszett

Nekem a Ponyvaregény úgy-ahogy tetszett, abban még voltak önmagát karikírozó elemek, és akkor a Django kb egy Ponyvaregény remake ugyanez százötven évvel korábban eljátszva, csak a "back to the future III" hangulata nélkül, meg ugyanazok a poénok másodszor már nem viccesek. Elsõre is inkább csak facepalm poénok voltak. Értem én, hogy Tarantino csak filmen keresztül tud viccet mesélni, de akkor ez egy szar vicc volt, bár kétségtelenül profi módon elõadva.

A Killbill azért jobb film, bár a végén ott is elõjött a karikatúra, de közben volt amikor elég ütemesen zajlott a film, egy résznél éreztem csak azt, hogy talán elbóbiskolt a rendezõ és a stáb nem merte abbahagyni a jelenetet (amikor egy teremnyi ferdeszemût csonkol bokánál).

A négy szoba kifejezetten érdekes karakter-interakciós gyakorlat, bár az, hogy Roald Dahl ujjlevágós poénját beemelte, kicsit csalódást okozott.

Na ezek után ültem le a Django elé, és tökre nem értettem, hogy ezt ugyanaz a csávó csinálta, mint az eddigieket...? Árpa Attila Argója szilárdabb.