Programkereső

Téma: Doc Martin

Spoiler
dilaram 2008 jún. 13. - 14:09:38
(1051/1411)
Tudja-e valaki, hogy Caroline Catz mely filmben játszik még?
Válasz
dilaram 2008 jún. 13. - 14:01:09
(1050/1411)
Üdv néktek!

Azt remélem, hogy a filmet az életbõl lesték el. Erre utal az is, hogy az egyik epizód végén kiírták, melyik doki emlékére készült a sorozat.
Szerettem a dokit - mondhatnám azt, hogy azért, mert hozzá hasonló embereket (és állatokat) is szerettem -, de ez nem lenne igaz. Emezeket vajon miért szerettem?
Azt hiszem ezek az emberek igen erõsen elhivatottak. És az elhivatottságuk nem más mint szolgáltatás. Az õ erényük az, hogy tökéletesen szolgáltatnak. Ennek mindent alávetnek. Azt, hogy õket szeressék, hogy nekik kedvezzenek, azt, hogy õket kinevezzék, vagy bármilyen elõnyben részesítsék, mindezt alávetik annak, hogy õk jól szolgáltatnak.
Don Quixote is ide illik. Õ a lovagi szabályoknak megfelelõen viselkedik, aszerint "szolgáltat". Megértem tehát, hogy Martin Dockal kapcsolatban az õ neve is felmerült.
Néhány szót az én magyarországi sõt budapesti mintáimról:
A közeli közértben - néhány évvel ezelõtt, amikor még nem volt vonalkód - más pénztárosokkal egyetemben dolgozott egy idõs hölgy, akinek soha nem volt egy mosolya, egy barátságos szava sem a vevõkhöz. (A családunk csak "sértett hercegnõnek" nevezte) Mindig pontosan számolt, soha nem csapott be senkit, pontosan adta vissza a visszajárót. Õt én nagyon tiszteltem. Nem volt gondom a visszajáró pénz ellenõrzésével, nem kellett az idõt a fölösleges udvariassági kölcsönös hízelgéssel tölteni. Tökéletes pénztáros volt. Valakik nem szerették ezt az asszonyt. Én viszont amikor csak tehettem az õ pénztárához álltam sorba.
Volt egy legenda, miszerint azért kellett idõs korában is dolgoznia, mert a zárdai szolgálatot nem ismerték el nyugdíjbiztosítási idõnek, de természetesen ennek utánajárni nem volt se módunk, se kedvünk.
A többi kedvenc elhivatottaimról, Martin doc lelki rokonairól majd késõbb írok.
Válasz
nofrit 2008 máj. 16. - 16:28:50
(1049/1411)
Pi, jól láttam, hogy ez csak egy fan-fiction?
Válasz
Mesterha 2008 máj. 08. - 20:33:05
(1048/1411)
Tisztelt Fórumtársak !
Egyéb elfoglaltságom okán napokkal le vagyok maradva a többiektõl. Mint látom meglehetõsen eltérõen értelmeztétek az általam leírtakat. Még egyszer :
tényleges, õszinte szerelem (idõskori)
feldobott érzelmi állapot, de nem szerelem
magamutogató megjátszott, színészkedés
pénz és örökséghajhász hazudozás
Egyértelmû, hogy csak az elsõ az ami tényleges szerelemként szóba kerülhet, létezhet, de talán a legritkább. A többi csak majomkodás a butaságtól az aljasságig minden megtalálható a „szerelem” álcája alatt ! Ezek a humoristák kedvenc alakjai.
Remélem, hogy egy percig sem hittétek, hogy a hajós résznél leírtakat én szerelemként értékelem. Talán az utolsó mondatot módosítanám. Lehet hogy az az idõs pár az igazi szerelmespár, hisz valószínûleg egymás mellett leélték az életüket ! Láthatólag szegénységben.
Én ezekkel a dolgokkal inkább a fonákságokra szeretném felhívni a figyelmet.
A humorról. Az hogy kinek milyen, az személyenként változó. Ha tetszik akkor nevetünk, ha nem, hát nem. Beszélgessünk, vitatkozzunk, de ne minõsítsük egymást, egymás gondolatait ! Legfõként ne indulatból !
Elnézést ha untattam valakit !
Válasz
Mesterha 2008 máj. 08. - 18:14:01
(1047/1411)
Kedves Fórumozók !
Az email fiókom szerint 05. 07. 14:04-kor valamelyikõtök privát üzenetet küldött nekem. Sajnos az érkezett fiókban csak 05. 03. dátummal van az utolsó. Ezt ismerem is. Nem azért nem válaszoltam, mert nem akarok, de mint írtam nem tudom hogy ki keresett meg, és milyen tárgyban. Kérem az illetõt hogy ismételje meg levelét ! Sajnálom hogy újra kell fáradnia.
Válasz
Tilda36 2008 máj. 07. - 19:39:09
(1046/1411)
"Egyébként már beírtam régebben, hogy nekem más a humorérzékem mint általában az embereknek, ezzel én tisztában vagyok, de azt nem állítom, hogy nincs. Csak más. Volt olyan beírásom, amit én humorosnak tartottam, de néhány olvasó reagálásából éreztem, hogy õk teljesen máshogy értették"

Milyen humorérzék az, amit csak te tartasz humorosnak természetesen a saját megfogalmazásodon belül? Más humorán még soha nem nevettél? Na látod ez az! Az egoddal vannak néminemû problémák. Túlságosan énközpontú vagy. Nyitni kéne az emberek felé úgy mint Martinnak is.

További kellemes estét és jó éjt Mindenkinek!
Válasz
Tilda36 2008 máj. 07. - 14:59:31
(1045/1411)
Szia Kreková!

Így igaz, a mindennapok írják az életet. A napi teendõk nem elhanyagolhatóak, sokszor fáradt az ember, ilyenkor olyan is kicsúszik a száján amit késõbb megbán, de ha mindkét fél tolerálja a másikat nagy baj nem lehet.

Na M-nál viszont nem látom ezt a tulajdonságot és kétséges számomra, hogy a késõbbiekben megtanulná elfogadni L rossz tulajdonságait is. Hisz mindenkinek van hibája, ebbõl kellene elsõ lépcsõben neki is kiindulni. Ha már házasok lennének, szerintem mire ezeket a sorokat írjuk már elváltak volna szerintem.
Válasz
Tilda36 2008 máj. 07. - 14:45:57
(1044/1411)
Szép napot Mindenkinek!
Szia Coppélia!

"Úgy látom, hogy az idõskori szerelemrõl mindenkinek van véleménye. Szerintem nem az utódok létrehozásával magyarázható. Egyáltalán miért gondoljátok, hogy a szerelem az utódok létrehozásával magyarázható?"

Egyetértek, de ez a vélemény egyedül Pi-tõl származik, tehát ne beszéljünk többesszámban.
Nekem továbbra is az a véleményem, hogy az "idõskorúaknak" is joga van a szerelemre pláne hogyha nem családokat zúznak szét. A szexuális vágy idõsebb korban is elfogadható, de ha csak plátói szerelem alakul ki az is. Más az érdekkapcsolat, amirõl például Mesterha részletesen beszélt, akár gazdagságról, akár híres ismert emberekrõl van szó.

Nagyon maradi felfogásnak tartom azt ha valaki a szexualítást csak gyermeknemzés céljából gyakorolja, az örömszerzést ezáltal megtagadja magától és szerelmétõl. Ezt még a vallásos emberek is elfogadják, csak a fanatikusok vallják ezt az elveket. Szerencsére ebbõl vannak kevesebben legalábbis Mo-on. Más nemzetek életfelfogásával nem foglalkoztunk, ezért ezt a témát én sem feszegetem.

Ne haragudj Pi, de te kötöttél bele Mesterhába, hisz félreértésrõl beszéltél holott nem hozzád szólt. Ami pedig a humorérzéket illeti annak te híján vagy! Már megbocsáss, de ezt gondolom rólad.
Válasz
9/10
Kreková 2008 máj. 07. - 14:44:35 9/10
(1043/1411)
Szia!
Hát pont ezért nem házasodtak össze. A mindennapok apróságaiból áll össze az igazi házasság, a mikró és a kávé, a mosás és az ebéd. ezektõl olyan a házasság, amilyen és amilyenné mi magunk tesszük. A nagy döntések is fontosak, de a hétköznapok apró cseprõ dolgai döntik el, hogy a házastársak hogyan tudnak egymással élni.De ameddig nem fognak lazábban viselkedni ebéd közben, addig arra semmi esély hogy jól éljenek egymással.
Válasz
9/10
Kreková 2008 máj. 07. - 14:18:12 9/10
(1042/1411)
Szia Coppelia!
Hasonlóra gondoltam én is, de akkor ott a film nézésekor nem igazán tudtam hova tenni ezt a kifejezést. Sajnos ma ez egyre ritkábban használt. És ha poénkodni akarnák, akkor DM egy erkölcsös ember, aki át fogja érezni az idõskori szerelmet is ha évekig írják majd a sorozatot esküvõ nélkül. Mert anélkül biztosan nem élne együtt L-val..
Válasz
Mesterha 2008 máj. 06. - 13:28:06
(1041/1411)
„Már írtam, hogy nem olyan a humorérzékem, mint a Tietek. És ez a vers olyan témában viccel, ami számomra tabu a viccelõdés szempontjából. Ez halálosan komoly számomra. De aki szeretné ha vele így viccelõdnek, legyen. ”

Kedves Pi !
Tudom mi az álláspontod a humor megítélésében. Ezért mint láthattad, nem is Téged szólítottalak meg vele. Minden tiszteletem ellenére, a Te véleményedet, CSAK mint Egy véleményt veszek figyelembe. Minden rosszallásod ellenére én azért a jövõben is megosztom a többiekkel az általam viccesnek ítélt dolgokat, hátha azért más még szeret mosolyogni ! S ehhez nem kérem senki engedélyét. A Tiedet sem ! Ne haragudj !
Válasz
Tilda36 2008 máj. 06. - 12:46:05
(1040/1411)
Kedves Coppélia!

Nekem is szûkre volt szabva az idõm, de ezt az egy hsz-t nem tudtam kihagyni. Az anyják napját meg mégúgy sem.

Az élet produkál sok furcsa dolgot, amiben mi nem ítélkezhetünk. Sõt részemrõl örülök, ha valakinek sikerül az élete, megtalálja az igazit és kivirul, ettõl nekem nem lesz kevesebb, sõt a pozitív életérzés rám is átragad.

Amikor felhoztam az 56 éves hölgy esetét nem úgy értettem, hogy miniszoknyában erõsen kimázolva kellette magát (lásd: Karda Bea, Z. Cini, Medveczky mûvésznõ, stb.), hanem a belsõ kiegyensúlyozottságából fakadó életérzés szépítette és fiatalította meg az arcát. Remélem most már Mesterha fórumtársam sem fog félreérteni!:-)

Ennyi idõm volt, jó volt köztetek!
Viszlát!
Válasz
Mesterha 2008 máj. 06. - 12:35:07
(1039/1411)
„Viszont az érdekes, hogy miért érhet utól bárkit bármilyen korban a szerelem. Ez egy olyan dolog, ami vagy van vagy nincs. Nem igazán lehet tudati kontroll alatt tartani. És ezzel szemben tehetetlenek vagyunk. Ha a szerelem "célja" az utód létrehozására kialakítani egy kapcsolatot, akkor ennek ellentmod az, hogy a termékeny kor után is szerelembe lehet esni.”

Azt azért elég bõven kitárgyaltuk hogy a jelenség létezik. De mi a célja ? A növényeknél is láthatjuk hogy némelyik akkor kezd el virágzani, mikor a többi már termést is hozott. De õ fog e termést hozni ? Nem ! A természet nem támogatja az ilyen másod, ….sokadik virágzást. Az igaz hogy az ember ebben is, mint mindenben megpróbálja becsapni a természetet. Azt hiszem a mi biológusunk is megerõsítheti, hogy az ilyen korban már semmi nem az igazi. Elmúlt az ideális idõszak, leromlott a génállomány, egyre több a defektes egyed, fogy az utód gondozáshoz szükséges türelem, munkabírás stb. Persze, ha csak az örömszerzés a cél, az más. De valljuk be, egy jó csülkös bableves sem rossz ! Kevésbé babrás, és ritkább a csalódás !
Amúgy miért van az hogy a gazdagabb emberek körében sûrûbben lehet találkozni ezzel a jelenséggel ? Ráérnek, nem tudnak mit kezdeni az idejükkel ? Miért van az hogy általában nem a korosztályukból választanak partnert ? Miért van az hogy a fiatalabb korosztály is hajlamos „szerelembe esni” (?) a GAZDAGABB egyénekkel ? Csak nem a pénz miatt ? Ez is szerelem (még ha idõskorú is) ?
Pár éve voltunk az Adrián, RAÁB szigetén. Gyönyörû kikötõ, elegánsnál elegánsabb hajók. Érdekes dolgot láttunk. Minél nagyobb, elõkelõbb volt egy hajó, annál több bikinis fiatal nõ szórakoztatta az esetenként nem túl fiatal férfiakat. Egyenes arányosságot lehetett felállítani a hölgyek száma(fiatalsága), és a hajó nagysága között. Az ellenpont az volt, mikor feltûnt egy öreg, repedezett fa csónak, kis pöfögõ motorral, roskatag öreg emberrel a motornál. Vajon ki ült a csónak orrában ? Fiatal nõ(k) ? Nem ! Egy õs öreg anyóka ! Ja,... lehet hogy ez az öreg ember nem volt már szerelmes ?!
Válasz
Tilda36 2008 máj. 06. - 12:30:13
(1038/1411)
Sziasztok, szép napot!

"Az még egy érdekes dolog, amikor házasságban élõ ember esik szerelembe. Mi romlott el, hogy erre sor kerülhetett?"

Nem biztos, hogy elromlott valami ez sok mindentõl függ. Ha a szerelem elég lángoló ilyen nem szokott elõfordulni, de ha sokéves jó házasságban élnek a felek akkor is elõfordulhat, hogy egyik vagy másik felet megkisérti az élet. Ilyen volt nõvérem esete is. Méghozzá a munkahelyén, ahol volt egy kis saját üzlete, be bejárogatott egy ügyfél, akinek elmondása szerint akkora kisugárzása volt, ráadásul finoman és kitartóan udvarolt neki, ami megtette hatását, de még szerencsére idõben észbekapott és nem ment bele a kapcsolatba. Ez is ritka, hogy a józan ész erõsebb volt a vonzódásnál. Egyébként az újdonság varázsa az ami legtöbbször kihozza a félrelépéseket.
El kell dönteni, hogy megéri-e vagy nem. Legtöbbször nem, ezért észnél kell lenni. Persze ez a rossz és unalmas házasságokra nem vonatkozik, ott ha a válás nem kivitelezhetõ - gyermekek, anyagi okok, különköltözés megoldhatatlansága - ott még érhetõ is hozzáteszem véleményem szerint.

M személye és fellépése számomra nem lenne kísértés, mert nem tudja eladni magát, ráadásul kisugárzása sincs, beszélgetõtársnak meg nulla! Képzeljétek el magatokat a leendõ feleség szerepében, meg szeretnétek valami érdekes dolgot beszélni vele, ami pld. a munkahelyen történt, erre a válasza az lenne mint már többször: FOGD BE!
Mivel már ebben a korban nehéz csiszolni a modorán, a sértegetéseit jobb ha megtartja magának, vagy aki elviseli. Van aki ímádja az ilyen goromba tipust, a betegekkel viszont humánus és segítõkész, de azért nem szimulálnék állandóan betegséget, hogy törõdjön velem, egy életen keresztül nem játszhatja meg az ember magát, ezért én a közvetlenebb (nem mézes-mázos) pasikat kedvelem persze a páromon kívül, mert õt nagyon szeretem.
Válasz
9/10
Kreková 2008 máj. 06. - 12:04:25 9/10
(1037/1411)
Sziasztok!
Már nem igazából lehet a filmhez hozzászólni, de az esküvõs részben volt egy érdekes dolog, amin esetleg lehet rágódni. L úgy jellemzi M-t, hogy erkölcsös. Nos ezen nagyon elgondolkodtam, mert manapság nemigen jellemeznek így bárkit is hogy erkölcsös, - pedig ennek a szónak nagy súlya van. Vajon L. mire gondolt? Mit jelent az ha valaki erkölcsös? Számomra azt hogy nem kicsapongó a szerelmi élete. Egyenes és megbízható. Egy erkölcsös férj mindig mellette fog állni minden bajban és problémában, nem kell tartania a félrelépéstõl sem? Mesterha versét pedig kivételesen ismertem. Sõt tudok egy olyan mondást is, hogy a házasság olyan mint az ostromlott vár: a kívül levõk be szeretnének jutni, míg a bent lévõk mindenképp kifelé igyekeznek.
Válasz
Mesterha 2008 máj. 06. - 11:35:43
(1036/1411)
Azt tudjuk hogy M nem tud szépeket mondani. Ezt L eléggé zokon is veszi. Ennek, vajon örülne ?

Hogyha nap volnék...

Hogyha nap volnék,
csak teérted kelnék....
Hogyha madár volnék,
neked énekelnék !
Hogyha szellõ volnék,
muzsikálnék lágyan !
Hogyha virág volnék,
illat volna vágyam !
Ha méhecske volnék, édes mézet hoznék néked eleségül !
S hogyha õrült volnék,
elvennélek feleségül.

(Egyik kedvenc vers faragom)

Szerintetek melyik M a jobb ? Ti melyiket választanátok, különös tekintettel a két utolsó sorra ?
Válasz
Mesterha 2008 máj. 06. - 09:10:04
(1035/1411)
Hölgyeim !
Látom nehezen megy az írás. Akadozik a beszélgetés. Rossz a hangulat ? Netán a borús idõ okozza ? Tényleg mirõl is beszélgessünk ? Öööööö.....talán az idõjárásról ?

Szomorú esõben
Szomorú esõ hull, csepereg cseppenkint,
sáros a városom, nyálasan rám csettint.
Csavargócsizmámon csámcsog a csúf latyak,
locs-pocsban lépkedek, csúszik a bús agyag.
Mogorván morogva csüggeteg szavakat
ugrálok keresztül undok, kis tavakat.
Most egy nagy pocsolya....úgy állok ott gyáván,
ahogy egy öngyilkos reszket a kútkáván.
Lábam nem kímélem, ingyen van az izma,
ellenben drága volt nékem ez a csizma.
Csak most ne hagyj cserben, kifejlett lábizom!
Ugrásnál esendõ testemet rád bízom!
Így futok neki, és magasba lendülök :
csizmám kint a vízbõl, én pedig bent ülök!
Válasz
Tilda36 2008 máj. 04. - 19:34:20 Előzmény Mesterha
(1034/1411)
Szép estét Mindenkinek!

Sok igazság van abban, amit mondasz, nem is akarok veled vitába szálln, egyszerûen nincs rá okom, hisz amiket írtál abban tökéletesen igazad van.

A tapasztalataim alapján viszont mindenféle megjátszás nélkül állíthatom, hogy az illetõ nem szándékosan akart fiatalnak látszani, talán nála a vérmérséklet hozta ki a felfokozott állapotot. Ez egy eset, de tudok mást is felhozni, de nincs értelme taglalni. Ahányan vagyunk annyifélék, és ez így van jól.

Pi-nek: A virtuális világban mindig is lesznek félreértések, hisz itt nem folyamatosan beszélgetünk, mint személyesen, vagy telefonon, ott rögtön tisztázódnának a dolgok nem úgy itt. Ezt fel kell vállalnunk, ha fórumozni akarunk.

Engedjétek meg, hogy e jeles napon egy gyönyörû verssel köszöntsem az édesanyákat.


Dsida Jenõ: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg õ véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melybõl reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melybõl jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg õket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
Válasz
Mesterha 2008 máj. 03. - 20:48:35
(1033/1411)
Egyébként a szerelem nem korfüggõ. A "lila köd" a negyveneseket, ötveneseket is eléri, ilyenkor csillog a szem, kipirul az arc …. ”
„Én személyes tapasztalatból beszéltem. Egy nagyon közeli ismerõsöm 56 évesen lett szerelmes, egyszerûen nem lehetett nem észrevenni rajta a változást, megszépült, kinyílt, hisz állandóan felfokozott hangulatban volt. Mondhatnám ebben az idõszakban igencsak dolgozott nála a boldogsághormon. …..Ez az én álláspontom, hogy az emberi szive idõsebb korban is ugyanaz, ezért látunk annyi fiatalos külsejû nõt, vagy férfit.”

Kedves Tilda36!
Nem hinném hogy a Te és a fórum többi tagjának a véleménye sarkosan eltér egymástól. A látásmód az lehet egy kicsit más. Te határozottan kijelentettél valamit, mi lehet hogy kicsit másként fogalmaztunk, lehet hogy egyes részeit fenntartásokkal fogadtunk, lehet hogy egyes részeit
humorosra vettük. Ha ez bánt, elnézést, a témát azt hiszem bármikor megkérdõjelezheti mindenki, a beíró személyét nem! Még egyszer : senki nem a személyedet támadta! A véleménye pedig igen is lehet mindenkinek sajátos.
Amúgy a magam részérõl fenntartom a véleményem, az a szerelemnek látszó valami valóban bármikor támadhat, de én nem tennék egyenlõségjelet egy ifjúkori szenvedélyes „extázis” és egy idõsebb kori megfontoltabb, meggondoltabb „ szerelem között”. Egy idõsebb katona sem rohan olyan hévvel a csatába mint egy ifjonc. Ha ismered a viccet az idõsebb bika sem úgy viselkedik mint a fiatal, mikor meglátják a távolban a teheneket. Itt nem az érzelmek tisztaságát kérdõjelezem meg, csupán az élettani körülmények mások. Szomorú mikor látok embereket kik teljesen másként viselkednek mint azt életkoruk indokolná. Szörnyû mikor fiatalok, gyerekek koravénként viselkednek, vagy idõsek bakfisnak akarnak látszani! Mindennek megvan az ideje, minden kornak megvan a sajátossága, (majdnem)minden eltérõ viselkedés legalábbis furi.
Lehet hogy igazad van a fiatalos külsõrõl, bár nézetem szerint erre azért erõsen genetikai és életmódi behatások is vannak.
„ Egyszerûen nem volt kedvem idõt és energiát pazarolni a csevegésekre, azért köszönöm nektek, hogy visszavártok!:-) Élni fogok a lehetõséggel.”
Legyen idõd és türelmed a beszélgetésre, nem biztos hogy MINDIG pazarlás. Nekem bármikor ellentmondhatsz ! Ha itt hagyom a fórumot ,az nem azért lesz mert másnak más volt a véleménye.
Válasz
Tilda36 2008 máj. 03. - 15:25:59 Előzmény Mesterha
(1032/1411)
Kedves Mesterha!

Én személyes tapasztalatból beszéltem. Egy nagyon közeli ismerõsöm 56 évesen lett szerelmes, egyszerûen nem lehetett nem észrevenni rajta a változást, megszépült, kinyílt, hisz állandóan felfokozott hangulatban volt. Mondhatnám ebben az idõszakban igencsak dolgozott nála a boldogsághormon. Más példát is tudnék felhozni, de felesleges. Ez az én álláspontom, hogy az emberi szive idõsebb korban is ugyanaz, ezért látunk annyi fiatalos külsejû nõt, vagy férfit.

A többieknek: Én nem azt írtam, hogy a szerelmet külsõségekben kell kimutatni, én se szeretem akár fiatal az illetõ, akár idõs, hogy lépten nyomon mindenki elõtt nyalják, falják egymást. Én azt hiányoltam, hogy amikor kettesben van M és L még a TV nézõknek sem mutatják ki mennyire szeretik egymást. Nagyon rideg és kimért ez a kapcsolat! Nekem továbbra is ez a véleményem és nem sértõdtem meg, mert itt hárman is ellentmondtak nekem. Egyszerûen nem volt kedvem idõt és energiát pazarolni a csevegésekre, azért köszönöm nektek, hogy visszavártok!:-) Élni fogok a lehetõséggel.

Mindenkinek a maradékra szép hétvégét!
Sziasztok!
Válasz