Téma: Düh

feketevipera 2011 okt. 12. - 11:15:59
(1/1)
A Düh a bosszúálló ember toposzára alapoz, a hatalommal (jelen esetben a katonasággal) szembeszálló magányos hõs figurája mára már kissé elcsépelt közhellyé vált, a 70-es években viszont talán még nem ez volt a helyzet. A filmben tkp. nem sok újdonság található, a cselekményszövés nagyjából kiszámítható, a jellemábrázolás is lehetett volna erõsebb - legalábbis szerintem. Elsõsorban az érzelmekre akartak hatni az alkotók, bár ez érthetõ is a témát tekintve. A fõszereplõ tetteit megértjük ugyan, de talán nem feltétlenül tudjuk helyeselni minden lépését. Úgy vélem, a film inkább figyelemfelhívás akart lenni, bemutatva, hová vezethet a hazugság, az állampolgárok kvázi lenézése (persze a hadügy szempontjából meg hadititoknak minõsül minden, de a nézõben valószínûleg felmerül a kérdés, hogy szabad-e ilyen eszközökkel harcolni, szabad-e felelõtlenül viselkedni, titkolózni, szabad-e a saját állampolgárainkat feláldozni egy állítólag magasztosabb cél érdekében). Amit kicsit furcsállottam, az az volt, hogy a felrobbantott laboratóriumot milyen gyatrán õrizték, egyetlen éjjeliõr volt csak ott, se kerítés, se semmi. Még ha nem is remekmû, és nem ez George C. Scott legjobbja, egyszer érdemes megnézni a filmet, az esetleges gyengeségei ellenére is.