Programkereső

Téma: Friderikusz Most

Spoiler
hungaricum 2007 dec. 19. - 12:26:39
(461/2021)
apropó paradoxon: a borbély paradoxona tulajdonítható nyelvtani eredetûnek (bár szerintem emiatt nem szabadna kizárni a paradoxonok körébõl, mert a nyelvünk is egy az általunk használt rendszerek közül amely világunk "használatát", leírását teszi lehetõvé) is, de ezt döntse el ki ki maga:
"a városban él egy borbély, aki férfi. A városban az összes férfi vagy maga borotválkozik, vagy a borbély borotválja. De akkor ki borotválja a borbélyt?".
A hazugság paradoxon azonban mintapéldánya az igazi paradoxonnak: "ez a mondat hamis". Ugye látható, hogy amennyiben a mondat valóban hamis, akkor értelemszerûen igaz lenne. Márpedig amennyiben igaz, akkor viszont nem lehet hamis, tehát igaz sem.
Válasz
zszoltan 2007 dec. 19. - 12:09:38
(460/2021)
OFFTOPIC
A paradoxonok egy jelentõs része a fogalmazás pontatlanságából adódik, mondhatni nyelvtani eredetû.
A teknõsbéka esete egy másik - talán még nagyobb - kategóriához tartozik, amikor pár nem elhanyagolható körülményt nem veszünk figyelembe (a neves példában az idõt).
De ezen felül még természetesen igaz Gödel nemteljességi tétele is (mindkettõ). Aminek érdekes következményei vannak az állítások igazságértékének vonatkozásában.
Válasz
1/10
issti1 2007 dec. 19. - 11:59:19 1/10
(459/2021)
Kivéteéesen megbocsátom, de csak azért, mert nálam is be-becsúsznak a nyelvtani gixerek.. :o)
Válasz
hungaricum 2007 dec. 19. - 11:36:59
(458/2021)
maroty jó vitapartner :) A teknõsbékás esete is egyébként megér egy misét, illetve egy kis elmélkedést. Az az állítás ugynais a filozófia bizonyos irányzatából tekintve logikailag igaznak tûnik, és szerintem akár bátran nevezhetjük paradoxonnak is. Nekem az jut eszembe errõl, hogy félig nem tudunk kiszállni egy robogó vonatból. Egyébként vannak kedvenc paradoxonaim is, öszöd óta a "hazug paradoxon" viszi a prímet, de a borbély paradoxon is az egyik kedvencem. Az élet persze tényleg más, legalábbis amit tapasztalunk belõle és amilyennek hisszeük, mégis érdekes, hogy paradoxonok lehetségesek, legalábbis azon rendszerek értelmezése szerint, amelyekre az életünk során támaszkodunk (pl. logika). Márpedig ha ilyen lehetséges, akkor paradoxonok mégiscsak léteznek, hiszen a létezésüket igazoló rendszer (logika) is életünk része, létezik, még akkor is, ha tudjuk, hogy azt a bizonyos teknõsbéket nemhogy utolérni egyszerû, de leis lehet hagyni. :)
Válasz
hungaricum 2007 dec. 19. - 11:02:07
(457/2021)
elemezném kicsit a saját szemszögembõl, amit maroty írt :"De ha a bank túl hitelez, ott van alfejezetben, hogy ezt az MNB-tõl felvett kölcsönnel teheti, tehát egy fillérrel se költhet többet mint amilye van. Szerinted fennmaradna az a bank amely kamura hitelez? Ma a XXI században?"

Elõször is, mit jelent az, hogy a bank túlhitelez? Mihez képest hitelez túl? Ahoz képest, amilye van, vagy ahoz képest, amit a kötelezõ tartalékráta megenged neki? Ez nem derült ki abból amit írsz, de szerintem a második opció a helyes. Vannak bankok, amelyeknek több a betétje, és kevesebbet hitelez (nevezzük betétgyûjtõnek), és vannak bankok, amelyek kevesebb betétet halmoznak, és inkább többet hiteleznek (nevezzük hitelezõnek). Az MNB-tõl akkor fog fölvenni a hitelezõ bank kölcsönt a hitelbe adott pénzmennyiséghez szükséges tartalékráta kiegészítésére, ha a bankközi piacon már a betétgyûjtõktõl nem tud tartalékot vásárolni. Természetesen mindkettõ esetben kamatot fizet érte. Így tehát ebben az esetbennem annyit ad hitelbe, amennyivel rendelkezik, hanem annyit, amennyit e számára rendelkezésre álló (saját, vagy vásárolt) tartalék megenged. Másodsorban a bank sem kamura hitelez, ahogy írod, hiszen neki fontos, hogy a keletkezett pénzt, amit hitelbe ad, visszakerüljön hozzá, és így nullává íródhassonon amikor a hitelt visszafizetik. Ezért követel garanciákat a bank hitelfolyósításkor. Van egy mindenkori rizikó, hogy a bank a garanciák ellenére sem fogja tudni a kreált (hitelbe adott) pénzt 100%-ban visszanyerni, számolnia kell valamekkora veszteséggel, ezért az így kiesõ részt saját maga kell, hogy visszafizesse. Ezt természetesen a kamatnyereségébe kell, hogy belekalkulálja bizonyos kockázatelemzések alapján. Ezt a mechanizmust ismerjük a biztosítóktól. Olvastam olyan cikket is, amely szerint a tartalékráta mondjuk egy százalékos levitelével (maradva az ott leírt USA példánál ahol 10 % a tartalékráta) nem tízszerezõdött meg a ihitelezett pénzmennyiség, és ezzel próbálták cáfolni a pénz multiplikátor jelenségét. Azt azonban ne felejtsük el, hogy ahoz, hogy növekedjen a hitelmennyiség, kell egy kereslet is hozzá. Hiába tudna a bank többet hitelezni, ha nincs rá kereslet. Tehát kimondhatom, hogy szerintem a kötelezõ tartalékráta (a mi esetünkben 5%) nem automatikusan vonzza magával a 20 szoros pénzkibocsájtást, csak a lehetõségét teremti meg annak. Másfelõl a központi banknak is megvannak az eszközei, hogy bizonyos mértékben befolyásolja, kordában tartsa ezeket a folyamatokat. Magyarország esetében, ahol olyan viszonyok vannak, amilyenek, sajnos van kereslet a hitelre, ezért a mi esetünkben a pénz multiplikátor minden"gyümölcsét" élvezhetjük, míg van olyan példa is, mint Kanada, ahol nincsen kötelezõ tartalékráta, de a piac annyira önszabályozó, hogy nincs is rá szükség.
Ezért mondtam én, hogy a Magyarok rossz cselekedetei közül ne hagyjuk ki az 5%-os tartalékráta bevezetését, mert ez lehet, hogy az USA-t, vagy Németországot, Svájcot nem nyomná össze, de minket viszont igen.
Válasz
1/10
issti1 2007 dec. 19. - 10:04:01 1/10
(456/2021)
Húha, végigolvastam: kicsit szédülök! :o)
Válasz
hungaricum 2007 dec. 19. - 10:00:36
(455/2021)
helyes, én sem akarlak téged meggyõzni, de igazság akkor is csak egy lehet ebben a témában, és a tét nem az, hogy meggyõzzük-e egymást, hanem az, hogy a többiek, akik figyelik ezt a vitát minél objektívebben tudják eldönteni, hol az igazság. Véleményem szerint eddig a te oldaladról, kedves maroty kolléga, cáfolatot igen keveset olvashattunk, többségében inkább olyan kezdeményezéseket, mint egy büntetõperben, ahol kilátástalan a vádlott helyzete, ezért az ügyvéd a vád tanúit próbálja hitelteleníteni. A "money multiplier" mégiscsak egy létezõ közgazdaságtani jelenség, amelyrõl rengeteg adat van az interneten is (pl. http://www.mhhe.com/economics/mcconnell15e/graphics/mcconnell15eco/common/dothemath/moneymultiplier.html). Bocs, ha ez pedig a Jehova Tanúi által kidolgozott féltudományos belemagyarázás, lehet máshová is kattintani a több ezer találat közül :) Bocs, de kicsit humoros kedvemben vagyok ma.
Válasz
maroty 2007 dec. 18. - 23:11:00
(454/2021)
Kedves hungaricum egyébként nem akarlak meggyõzni, tisztelem álláspontodat, csak azt a jogot tartom fenn magamnak, hogy nem értek egyet vele:) Mindenkinek jó éjt
Válasz
maroty 2007 dec. 18. - 22:57:27
(453/2021)
Bocs ismerem:) A Greenpeace globalizáció ellenes társaságának, MLM tipusú , gazdaságtanilag jelentéktelen leegyszerûsített, néha követhetetlen általuk csak tényfeltárónak minõsített munkája. Aranyos nem mondom csak az a baj vele mint a gyorslábú Türrosz és a teknõsbéka esete, ahol matematikailag be lett bizonyítva , hogy Türrosz sohase éri utól a teknõsbékát, csak az élet más:)
Válasz
hungaricum 2007 dec. 18. - 22:48:57
(452/2021)
ja, és érdemes a google-ben a money multiplier kifejezésre rákeresni. Marotynak is ajánlom ;)
Válasz
hungaricum 2007 dec. 18. - 22:47:46
(451/2021)
egyébként nekem nem kell hinni, na de itt van egy kiindulópont, ráadásul külföldi és sem nekem, sem Drábiknak semmi köze sincs hozzá. Hát még azokhoz, amkhez errõl a llinkrõl kiindulva el lehet szörfözni: http://en.wikipedia.org/wiki/Money_multiplier#How_the_fractional_reserve_system_can_turn_.241.2C000_into_.244.2C570.50
Válasz
maroty 2007 dec. 18. - 22:37:56
(450/2021)
A magyar gazdaságban meglévõ pénz= Cash + elektronikus cash= 100% itt csak az arányok változnak. Na köszi hogy meghallgattál, egyébként nem beszélünk el egymás mellet, csak elõztem mert Drábiknak kifejezetten ez volt a mániája, hogy aráta határozza meg a kamatot:)
Válasz
maroty 2007 dec. 18. - 22:34:24
(449/2021)
Most olvastam. Nincs cash, nics nagy széfek ahol õrzik. Ha pl. egy bankot megrohannák az emberek. Az MNB gyorsban legyártaná a pénzt akár egy nap alatt, ahogy csökken az elektronikus, úgy nõ a cash, utánna azt az emberek átvinnék a másik bankba (talán) és akkor az elektronikus nõne a cash csökkenne:) ez így megy:) az MNB pedig bevonná a fizikai pénzt ( megsemmisitené nehogy infláció legyen ahogy Te nagyon bölcsen látod) de ha nincs cash akkor már leírtam milyen áldásos lenne a helyzet:)
Válasz
hungaricum 2007 dec. 18. - 22:30:49
(448/2021)
azt írod: "Tényleg utsó:) A hitelkamatot nem a tartalékráta nagysága határozza meg:) Ez egy kicsit hosszabb lenne. de most már aludni megyem mert holnap korán kell mennem oktatni:)"
Csakhogy én ilyet nem is állítottam. :) Szerintem elbeszélünk egymás mellett.
Válasz
maroty 2007 dec. 18. - 22:29:26
(447/2021)
Bocs utsó utsó:):) Kérdezem én tõled? Tudsz-e többet költeni a kártyáddal mint ami a számládon van? Irj rá a számládra 10 millát próbáld elkölteni:) na igy a ker bankok se tudnak pénzt csinálni:) közgazdasági alapszabály, az elektronikus pénzforgalom helyettesíti a készpénzforgalmat és nagysága csak akkora lehet amennyi cash lehetne a gazdaságban, a bankóprés nemcsak a fizikai bankóra értendõ hanem az elektronikusra is ma már:) (: Samuelsson-Nordhaus KT)
Ha kell elektronikus uton is lehet pénzt gyártani:) bármilyen furcsa :) de már fáradok bocs:)
Válasz
hungaricum 2007 dec. 18. - 22:29:21
(446/2021)
sajnos nem értek a könyveléshez, és ilyen jelentést sem láttam. De ha úgy van ahogy te mondod, magyarázd el nekem, hogy hová lesz az a sok bankjegy, ami "helyett" használjuk az elektronikus pénzt?
Válasz
maroty 2007 dec. 18. - 22:24:33
(445/2021)
Tényleg utsó:) A hitelkamatot nem a tartalékráta nagysága határozza meg:) Ez egy kicsit hosszabb lenne. de most már aludni megyem mert holnap korán kell mennem oktatni:)
Válasz
hungaricum 2007 dec. 18. - 22:21:59
(444/2021)
kedves maroty: a pengõ nem azért ment tönkre, mert sok volt belõle, hanem mert rövid idõ alatt sokat adtak ki belõle. A pénz értékét éppen a mennyiségével lehet szabályozni. Ha sokat adnak ki belõle egyszerre, lemegy az értéke, és megállíthatatlanul elértéktelenõdik. Egyébként az MNB nem tud elektronikus pénzt kiadni, csak "bankjegyet", de az MNB által kiadott bankjegy mennyisége a tartalékrátával közösen határozzák meg a ténylegesen forgalomba kerülõ pénzmennyiséget. Szerinted Finnországban hogyan csökkenhetett le a készpénzforgalom? Az ottani jegybank már nem papírra nyomja a bankjegyeket, hanem e-mailen küldi? :)
Válasz
maroty 2007 dec. 18. - 22:18:45
(443/2021)
Hungaricum még mindig a Drábik féle megközelítés, csak sántít. Ha veszed a fáradságot és megnézed bármelyik bank , hivatalosan az ÁSZ által megvizsgált fökönyvi jelentéseit ( Magyar közlöny leadja) láthatod , hogy a kintlevõség és a betét között szinte alig van külöbség, és ez így jó:) bármilyen furcsa, mert az a lényeg, hogy a tõke mozogjon. De ha a bank túl hitelez, ott van alfejezetben, hogy ezt az MNB-tõl felvett kölcsönnel teheti, tehát egy fillérrel se költhet többet mint amilye van. Szerinted fennmaradna az a bank amely kamura hitelez? Ma a XXI században? A panama sztorinak már vége, és a postabanknak is:) bár a betétesek hiánytalanul megkapták pénzüket:) és remélem olvastad kinek mennyi hitelét törölték? Mindkét oldal prominens személyeit lehett olvasni.Plusz egy Konfuciusz : Ha magyarázod a világot , azt nem teheted leegyszerûsítve.
Válasz
hungaricum 2007 dec. 18. - 22:14:46
(442/2021)
kedves maroty, nem a számlapénzen van a hangsúly, hanem azon, hogy pénz keletkezik (és ez nemcash, hanem csak számok egy bankszámlán), és ennek a pénznek ára van. Nem biztos, hogy alacsony kamatoknál akkora gondot jelentene a viszonylag alacsony tartalékráta. Svájcban lehet alacsony, mert ott a kamatok is alacsonyak. De nálunki, ahol nem kapsz hitelt gyakaorlatilag 15-20 százalék alatt, de van (a TV-ben hirdetett) olyan gyorshitel, aminek a THM-je 200 valamennyi százaléktól 400 valamennyi százalékik terjed!!!! Ilyen alacsony tartalékráta nálunk, ahol ilyen magasak a kamatok, ugyanazt teszi az országgal, mint az elektromos citromfacsaró a citrommal!!!
Válasz