rájön, hogy nem ez a megoldás, meg kell találnia a békét.

a suttyó antagonistában (gondolom, őt érted életképtelen szélsőjobbos középkorú pali alatt) feltámad az emberség.

Három óriásplakát Ebbing határában

Felelősek lehetünk mások tetteiért?
Ez a kérdés egy visszatérő elem ebben a filmben, alappillérének is nevezhető. A cím alapján nem számíthatunk erre a történetre. Martin McDonagh-t a film rendezőjét és forgatókönyvíróját 3 óriás plakát ihlette meg, amiket egy buszos utazás közben pillantott meg. A történetben egy brutális gyilkosság áldozatául esett fiatal lány édesanyájának a harcát kísérhetjük figyelemmel egy igazságosabb és észszerűbb igazságszolgáltatásért. Megismerhetjük a cselekmény kibontakozása alatt, hogy milyen fontos, ha az emberek megfelelően tájékozottak és mennyivel nehezebb dolgunk van abban az esetben, ha ellenünk fordulnak, mert a közös az előismeret hiányzik. Az anya gyötrelmes bűntudata és felelősség érzete az események miatt végig kíséri a filmet. Ennek érzékeltetésében főszereplőnk kiváló színészi tehetsége sokat segít. A megtört anya úgy próbálja feldolgozni a saját lánya elvesztését, hogy a jelenleg fennálló, nehezen működő jogrenden változtattat. Tehát nem csak ennek az egy gyilkosságnak az elkövetőjét szeretné megtalálni, hanem a szabályozás hiányosságait is pótoltatná a törvényhozókkal. Abban bízva, hogy ennek segítségével egyszerűbb lesz jövőben a bűntények felderítése. Javasol például egy ma már alkalmazott technikát, miszerint napjainkban már gyermekkorban bekerülnek a -személyigazolványnak hála- az újlenyomatok egy központi rendszerbe.
Amikor egy délután a helyi tiszteletes várja a saját lakásában az édesanyát egy nagyon érdekes felvetést mond a főszereplőnk a papnak. Ebben a Los Angeles-i utcai bandák és az egyház közt húz párhuzamot a mesélő. A bandák visszaszorítására a 80-as években létrehozott törvények értelmében az is bűnös, aki csatlakozott egy olyan társuláshoz, aminek akár csak egy tagja az ő tudta nélkül az utca másik végén bűncselekményt követ el. Nos ennek a törvénynek az értelmében a lelkész is bűnös, hiszen ezekhez a bandákhoz hasonlóan van egyenruhájuk, van gyülekező helyük és az egyházon belül is előfordulnak erőszakos bűncselekmények. A néző egyéb fontos társadalmi kérdéseket is átgondolhat a remekművön keresztül. Ilyenek például a családon belüli erőszak, rendőri brutalitás, hatalommal való visszaélés, vallás kérdése, gyász szerepe a döntéseink meghozatalában, egyén és társadalom felelőssége, öngyilkoság, eutanázia gondolata.
Jason Dixon rendőrt alakító Sam Rockwell ment át a legnagyobb karakter fejlődésen véleményem szerint. Kezdetben egy erőszakos, hatalommal való visszaélésre hajlamos kisvárosi lakos. Mindig is rendőr szeretett volna lenni, ám amikor kirúgta az új rendőrfőnök, akkor célját veszítette egy kis időre. Azonban egy felkínálkozó lehetőség adódott a bosszúra. Ekkor ismét értelmét látta tovább harcolni az igazságért, ebben főszereplőnk is segítségére sietett.
A film az ,,Útközben még eldönthetjük…” mondattal zárul. Ekkor egy vélhetően másik hasonló gyilkosságot elkövető katona tettét indultak számonkérni. A végső befejezést a néző gondolataira bízza a rendező. A „Vajon megtették?” kérdésre szerintem az igen a válasz, hisz már nincs veszteni valójuk, ezzel a tettel pedig akár életeket is menthetnek. Talán még megnyugvást is nyerhetnek. Mind ketten tudják, hogy a rendőrség nem képes megállítani a feltételezett gyilkost, így nincs más választásuk.

a konkrét kriminek nincs meg a tettese. Hiszen, végig minden gyanú az erőszakos Dexter rendőrre utalt és csak a végén derül ki, h ő is nyomoz, amikor fültanúja lesz az idegenek beszélgetésének, sőt, a nyomukba is ered.
Kézenfekvő lenne a rendőrfőnök, de ő is nyomozott és őszintének tűnt a Dexternek és feleségének írt levele. (Tehát, nem a bűntudata miatt tette azt, amit tett.)
Lehetett volna az elborult Dexter rendőr borzalmas anyja is, de a mellékes nemi erőszak miatt, még sem.
Az elkövető lehet, h meglesz, ha a Dexter - különítmény nagyon élénken kifaggatja a kocsmában szájaló idegent. Lehet, h 1 fővel többen voltak az átutazók és az elkövető nevét elhallgatták az utólagos kihallgatásukkor. De ez elég képtelenség. Ha végre nyomra akad a rendőrség, akkor ilyenkor eléggé meg szokták szorongatni a gyanúsítottakat.
Marad egy másik átutazó idegen, ahogy a rendőrfőnök is írta.
Lehet, h nem néztem figyelmesen és az egyik szereplő megjelenésekor bejátszottak egy pár másodperces emlékképet a gyilkosságról és ez volt a különleges rendezői leleplezés,

akiről az utolsó 15 percben derül csak ki, h ártatlan.