Anna ötlete volt, hogy összeszedi a fórumon a hozzászólásokból a Kim Nam Gilrõl szóló gondolatokat, ebbõl lett a Rajogók könyve. Fõleg innen, de más fórumokról is vannak benne idézetek.

Szép estét mindenkinek!:-)

úgy hiányoztatok nekem,délutános voltam,így nem tudtam jönni.:-(
de most itt vagyok végre.:-)
kje,mik ezek a gyöngyszemek,miket felteszel?beleolvasgattam,és van pár mivel azonosulni tudok,ha szeretett kedvencemrõl van szó,és az iránta való rajongásról.:-))))

Szép estét kívánok, még így ismeretlenül is:-)) Ez most teljesen komolyan írja vagy most ez vicc? Mert nekem is van férjem és családom. De a férjem ismeri az én KNG mániámat, de még egyszer sem szólt bele. Ha nekem ez örömet okoz, akkor miért is ne:-)) A teendõimet ellátom, és mikor van, idõm akkor föl jövök ide a portra hogy hódoljak a szenvedélyemnek. Véleményemet leírtam, a családi ügyeik nem rám tartoznak. Minden jót!

Nagyon szépen kérlek benneteket, hogy ezt hagyjátok abba és ne reagáljatok arra a hozzászólásra. Nincs szüksége rá se Tecának, se ennek a topiknak.

A téma: KIM NAM GIL

Örülök, hogy nem az én férjem vagy.
Senkinek nem kívánok egy ilyen zsarnokot.

http://en.korea.com/kimnamgil/notice/event-kim-nam-gil-online-birthday-greetings/

Hát mire azt a csekély pénzösszeget összegyûjteném, lehet, hogy nekem is kellene még egy pár év:-)))

...akkor még egy fejezet:

Mitõl olyan vonzó


Bár szerintem, neki egy szimpla félmosolya, vagy egy szemöldök rándítása is felér egy erotikus élménnyel!!!!!!!!!

Neki alvás közben is van "kisugárzása"....

Bidamként ismertük/tem meg, utána következett SGW, és számomra egyszerûen idegen a korai szerepeiben, így a Goodbye Soloban is. Nagyon gyerek még. A szépség portréjában igazi szerelmes férfit alakít. Minden mozdulatából süt az erotika.

Ez a narrátoros, itt olyan szexi a hangja, és a szája, hogy nem lehet neki ellenállni./Szerintem teljesen mindegy, hogy milyen képen van, mindenhol sugárzik belõle a szexuális kisugárzás, szinte vonzza magához a nõket/. Ha a magyar szinkron hangját összehasonlítom az eredeti hangjával, akkor a szinkronos magyar hang meg sem közelíti az eredetit.


Számomra a hangja a legerotikusabb (na meg a szája), nem véletlenül szeretném hallani tõle a Tétova ódát.

Ebben az interjúban beszél a jó hátsójáról, amit megnézhetünk a Mindóban...Valaki nagyon inspirálhatta a riporterek közül, vagy nagyon kellemes élmények hatása alatt volt végig. Nekem valahogy ez jött le, és ez a video mindig nagyon feldob. Olyan jó ilyen vidámnak, lazának látni.

Elég erotikusan kavargatja az ételt, vagy nem???:)... mindegy, de jöhetne segíteni, mert már uncsi a konyha....

Nem is tudom láttam-e szebb kezet életemben!

Még ettõl az orrán lévõ vágástól is csak vonzóbb lett...

A sebek úgy általában jól állnak neki....

Nem kell levetkõznie akkor is szexi, és egyszerûen vonzza a nõi nemet. KNG-bõl árad a vonzerõ, és mint mágnes húz maga felé.

Az atléta kiemeli vékony és mégis vállát, finoman izmos sudár alakját...

Nekem is a szemei, a kezei, az ajka, a teste, aaaaaaaaaa
Kíváncsi lennék, hogy Tae Rea is érezte-e a valódi borzongást? Szerintem, nagyon profi színésznõnek kell lenni ahhoz, hogy egy ilyen férfi mellett higgadt maradjon, még ha csak szerep, akkor is....

"Hát Drágám, ez a SZERELEM"
Én meg most már úgy vagyok vele, hogy: "fájása édes, hadd fájjon, hagyom..."
Kedves kje, én tudom hogy ezt ki írta, nekem az ismerõsöm:-)) Itt a neten.

Nincs meg valakinek ez a kép nagyobban, ez a kedvenc képem.

ani.net tényleg klassz a vidi. Én is tudok már rövid vidit készíteni, de olyat még nem amit a Yt ra föl lehetne tenni.

 A Silla után még semmit nem tudtam Róla, de azt éreztem: aki így tud játszani az nagyon érzékeny lehet, és ezért nagyon nehéz lehet neki ebben a kemény világban. Ez már, a nyilatkozatait olvasva beigazolódott. Talán azért kelti bennem , bennünk azt a védelmezõ érzést, és még mennyi minden mást…

 Én is úgy voltam vele sokáig, hogy ez nem lehetséges, 40 évesen már ne hülyüljön meg az ember,(ha lehet), de éreztem, hogy ez valami egészen más, valami teljesen új, valami olyan dolog, ami eddig nem fordult elõ az életben, valami olyan, amit eddig még nem éreztem.
A megerõsítés akkor érkezett meg, amikor egy másik fórumon éppen hullámzó érzéseimet taglaltam, s az egyik kedves ismeretlen ismerõs röviden ezt írta:
Kamszahamnida 2.

"Hát Drágám, ez a SZERELEM"
Én meg most már úgy vagyok vele, hogy: "fájása édes, hadd fájjon, hagyom..."


Jó rá gondolni, mivel kellemes érzéseket ébreszt bennem, és ezen az érzésen keresztül ismét rájövök, hogy igazából magamat szeretem, csak éppen most õrá vetítem ki ezt az érzést...

Mikor hús-vér valóságban itt volt a férjem mellettem, fel sem merült az ilyen érzéseket keltõ rajongás, ma már tudom ez egy pótszer, de kell, és hasznos, és olyan jóóóóóó...

KNG-t a mostani rövid hajával észre sem venném az utcán,

A fene ebbe a katonáskodásba! Hogy mért nem inkább filmezéssel foglalkozik Százarcú! Hajnali fél 3-ra nem maradt már filmje, amit ne láttam volna! A legillusztrisabb darabokat többször is. Már némelyiken a legfinomabb bakikat is észreveszem. Mit kezdjek magammal, mert így - gipszben - kezdenek rajtam az elvonási tünetek jelentkezni. Van valakinek ötlete? (Kösz, de pszichológushoz ne küldjetek.) Ahogy olvaslak Benneteket, ez valóban egy KNG-szindróma. Éreztek Ti is olyat, hogy az eddig TV-ben nézett, esetleg kedvelt filmek, sorozatok most már nézhetetlenek?

micsoda mosoly!!!!!!!!!!!!!huhhhh

/ne fárdj vele!! tényleg ne!

Bocs, közben felkerült egy hosszú "tagolatlan, oké, kicsit lazítok rajta, még egy, aztán a többit a születésnapjáig folyamatosan.

visszavonom
látom h ez nem volt jó kérés tõlem, bocsánatot kérek!!!!!!!!!

„Kamsahamnida, Oppa!"
 Sokat gondolkodom azon, hogy van ebben az egészben valami megmagyarázhatatlan sorsszerûség. Miért éppen Korea (hiszen annyi más csodás, egzotikus ország létezik), miért éppen a Silla királyság ékköve(hiszen számtalan szerelmes, megható, lelket megérintõ filmet láthattunk már életünk folyamán), miért éppen ezek a zenék (hiszen sok-sok gyönyörûséges dallamtól ájultunk el eddig is) miért éppen Kim Nam Gil (hiszen sok jóképû, szexis, vonzó, fantasztikus színész él a földön), és miért éppen most 2010-11-ben köszöntött be hozzánk ez a csoda, hogy átitassa mindennapjainkat??? A válasz??? Talán az, hogy ezelõtt 30 évvel megszületett egy ember, akinek az lett a feladata (sorsa), hogy nekünk ekkora örömöt szerezzen, és valljuk be, hogy nekünk, mindnyájunknak (ha be se vallottuk eddig még magunknak sem) valamilyen ûrt töltött be, valamit, ami eddig hiányzott az életünkbõl. Ilyen egyszerû!!!???
 Méltathatnám az emberi nagyszerûségét, a fenomenális színészi teljesítményét, a férfias sármját, de azt hiszem, számomra az jelenti leginkább Kim Nam Gil különlegességét, hogy képes volt elérni azt, hogy egy egész népet, országot, kultúrát szeressünk meg általa!
 Nélküle soha nem kezdtem volna el koreai sorozatok után érdeklõdni. Õ az elsõ, aki iránt úgy igazán rajongani kezdtem, emberként is közel áll hozzám, nagyon szeretem és tisztelem. Teljesen átéreztem az összes szerepét.
 Nem tudom mi történt velem, nem is gondoltam volna, hogy a Silla ennyire rámtelepszik, erre jön egy Bad Guy, mintha nem is nyanya lennék, hanem 16 éves.
 Tud valamit ez a fiú, mindenkit megfiatalít :))
 KNG több filmjét láttam és teljesen ámulatba ejtett. Hatására én is elkezdtem a kultúrájukkal, konyhájukkal, nyelvükkel foglalkozni. 49 éves vagyok, de ilyen velem még nem történt.
 KNG nélkül nem valószínû, hogy életembe koreai verseket olvastam volna. Ezért több Õ nekem , mint "csak egy kitûnõ színész".
 Hát akkor erre már nem mondhatjuk, hogy szalmaláng! Sokszor elgondolkodtam rajta, hogy tényleg meddig tarthat ez a rajongás? Még nem volt ilyenben részem, nincs gyakorlatom benne.. 1 évig ? 5 évig? Volt már olyan színész, akit szerettem, de nála szinte mindegy volt, hogy férfi , vagy nõ a játékáért, emberségéért szerettem. De ez annyira más kategória, hogy el sem tudtam volna magamról képzelni!
 Érdekes ez a koreai hatás! Aa legnagyobb elismeréssel írom /magamról is/, hogy átmentünk 16 évesbe.
 Jó ha, az ember tud valamiért ebben a világban rajongani, foglalkozni vele, ismereteket gyüjteni, barátokat szerezni!
 Hálás vagyok, amiért egy "új világot" nyitott meg számomra, és amiért hozzásegített ahhoz, hogy olyan remek embereket ismerhessek meg és tudjak a barátomnak, akik mind nagyon szeretik õt! Kamsahamnida, Oppa!"
 KNG -ét pedig kitüntetni, mert rengeteget tett a koreai kultúra megismertetéséért!
 Nélküle soha nem kezdtem volna el koreai sorozatok után érdeklõdni. Õ az elsõ, aki iránt úgy igazán rajongani kezdtem, emberként is közel áll hozzám, nagyon szeretem és tisztelem. Teljesen átéreztem az összes szerepét.
 Vele kapcsolatban még a férfi és a hullámcsat szó is elfér egy mondatban. Ki érti ezt?
 Számomra KNG teljesen összekapcsolódik ezzel a fórummal, a filmkultúrával, a koreai nyelvvel.
 Számomra Õ a kapu. Neki köszönhetem, hogy megismertem egy olyan világot (koreai sorozatok), amely teljesen kikapcsol és felszabadít a mindennapok gondjai alól. Nagyon hálás vagyok Neki ezért! Miután megnéztem a Sillát, hónapokig nem tudtam szabadulni a hatásától. Ez legfõképpen Kim Nam Gilnek köszönhetõ. Eleinte is vonzott a film látványossága, de Bidamot nagyon hamar a szívembe zártam és mindig vártam a felbukkanását. Szinte Vele együtt lélegeztem, mintha a lelkem másik fele lett volna. Soha nem volt még elõtte egy karakter sem, akivel ennyire tudtam volna azonosulni. Hihetetlen mennyi mindent tud kifejezni a mimikájával, fõleg a nézésével. És azok a tincsek!!! Elõtte számomra ismeretlen fogalom volt a rajongás, egy színész sem foglalkoztatott különösebben. Vannak olyan filmjei, amit csak miatta néztem meg. Nagyon tisztelem a munkásságát.
 Menyire örülünk, hogy megnézhetjük századszor. Nem tudunk szabadulni Tõle. Rászokni könnyû, leszokni lehetetlen. Ez a Bidam függõség!
 "Itt a fórumon mindenki érzi, hogy valami mást, különlegeset talált. Valami olyan vonz minket a személyéhez, a mûvészetéhez, ami nem mindennapi. Kevés olyan ember terem a világ közéletének színpadán, akire példaképként is lehet tekinteni, nem csak imádandó bálványként. Õ ilyen példakép."
 A Silla után még semmit nem tudtam Róla, de azt éreztem: aki így tud játszani az nagyon érzékeny lehet, és ezért nagyon nehéz lehet neki ebben a kemény világban. Ez már, a nyilatkozatait olvasva beigazolódott. Talán azért kelti bennem , bennünk azt a védelmezõ érzést, és még mennyi minden mást…
 Elképzeltem a hangját, ahogy jó reggelt kíván. Kell ennél jobb napkezdet?
 Minden nap nézem a klipeket, kommenteket, filmeket!!!! Én így relaxálok, ettõl töltõdöm fel!!! Imádom Koreát, a színészeit, a filmjeit, a zenéit, a mentalitásukat.
 Ez a Gyermek, ez elvette az eszem, megdobogtatta a vénülõ szívem. Nem a szépségével, hanem az egész lényével. Tudom, hogy hozzájárult Bidám karaktere is. No de akkor is? Legjobban azokat a vidiket szeretem, ahol privát látom. Riport, forgatási. szünet stb .Gyönyörûséggel tölt el ahogy énekel .
 Igen , a rácsodálkozáson túl az is "hozadéka" a filmnek - hogy e gyönyörûséges alkotás kapcsán Fórom-oldal születhetett és megismerkedhettünk egymással!! Nagyszó a mai világban, hogy baráti érzések, gondolatok születtek általa-közösséggé formálódtunk személyes kontaktus nélkül is !!!

 Már elég sok filmet láttam, de a Silla megelõzhetetlen! Még mindig érzem a hatását!!...Talán nem lenne szabad elõvennem ismét és újra ....egyre inkább nõ a kötõdésem ....nemhogy múlna...Hát ...így jártam!!

 Számunkra nincs Nála jobb!! Mert minket Õ tud a végletekig elvarázsolni ízléses megjelenésével, természetes játékával! Ránk az õ mûvészete van repítõ hatással!

 De ami késik, nem múlik, és az nem lehet, hogy ha csak egyszer is ebben az életben, de lábunk ne érintse földjét, szemünk ne lássa szépségeit, tüdõnk ne szívja levegõjét!!! Egyre jobban megerõsödök abban a hitemben, hogy a sors, vagy a végzet, vagy valami külsõ, titokzatos erõ nyújtotta felénk mindezt varázslatos ecsetként, hogy ki-ki önmagának kedvére színezhesse vele újra az életét!!!!

 "És azon gondolkodom, hogy mi lehet az a semmihez sem mérhetõ varázs, amit KNG tud elérni: ,hogy még a nála generációval idõsebb hölgyeményekre is az emocionalitás legfelsõbb tartományaiban képes hatni..."Nem tudom mi ez ..de jó nagyon" - továbbra is fenn kell tartanom!!
 Milyen jó lenne, ha egyszer életben is láthatnám...Mit nem adnék érte!!!

 Az én ÁLMOM, szokták mondani " nem halok meg addig", míg ki nem jutok Koreába, a Silla emlékparkba és megnézem Jusin szobrát is.(Bidámét szivesebben nézném, de nincs neki)
 Nagyon szerette a Jó Istenke, hogy örömünkre ilyen SZÉP /mert SZÉP/ és ilyen tehetséges fiatalember lett belõle és vezette azok kezét, akik ezt a filmet megvették és láthattuk, láthatjuk Õt és köthettünk általa remélhetõleg hosszantartó barátságot Veletek!
 Én is úgy voltam vele sokáig, hogy ez nem lehetséges, 40 évesen már ne hülyüljön meg az ember,(ha lehet), de éreztem, hogy ez valami egészen más, valami teljesen új, valami olyan dolog, ami eddig nem fordult elõ az életben, valami olyan, amit eddig még nem éreztem.
A megerõsítés akkor érkezett meg, amikor egy másik fórumon éppen hullámzó érzéseimet taglaltam, s az egyik kedves ismeretlen ismerõs röviden ezt írta:
"Hát Drágám, ez a SZERELEM"
Én meg most már úgy vagyok vele, hogy: "fájása édes, hadd fájjon, hagyom..."

 Rajongásunk tárgya egy és ugyanazon személy, s amit érzünk, ahogyan gondolkodunk nagyon hasonló. Sajnos a még oly gyönyörû, árnyalt, kifejezõ magyar nyelvünk is kevés ahhoz, hogy ezeket, a bennünk kavargó érzéseket megfelelõen, képes legyen kifejezni. Ezért van az, hogy gyakran már csak magunkat vagyunk képesek ismételni érzelmeink kifejezésére, azonban sokszor még erre sincs szükség, mert rácsodálkozunk mások írásaira, és elgondolkodunk azon, hogy "ez pontosan olyan, mintha én írtam volna......" és hogy "vajon honnan tudta, ez a (számomra ismeretlenül is ismerõs ember), hogy mi jár a fejembe???"
 El vagyok bûvölve, ilyen remek színészt. Nem csodálkozom, hogy rajonganak Dél-Koreában a lányok, ha meglátják, sikítoznak. .Azt hiszem, én is sikítanék, pedig nem vagyok fiatal lány.
 Tényleg jó lenne, kétséget kizáróan prezentálná az érdeklõdésünket és az ámulatunkat, mert KNG
nem csak egy színész a sok közül-valami sejtelmes titkot hordoz a tekintetében és ettõl egészen egyedivé válik az egész lénye - hm.sugárzik!!! Temérdek felvételt láttam /és mentettem/ el róla-és bizony úgy jártam mint Misil - miért is nem vagyok fiatalabb-...mert jelen pillanatban az anyukájával vetekedhetek... szóval valami nyelvalkotásba kell fogni,hogy ezt a bizonyos KNG jelenséget egyértelmûen jellemezni tudjuk...Igazad van,.akár színész, akár civil-minden helyzetben és pillanatban lenyûgözõ..
 Szerintem ez egy gyógyíthatatlan, édes, csodálatos betegség, amibõl mi nem is akarunk kigyógyulni. Ez a kiváló, tehetséges színész, ez a különleges, érzékeny fiú teljesen elvarázsolt nagyon sok embert, felnyitotta a szemünket a koreai filmekkel, más színészekkel kapcsolatban. Általa
valósággal kitárult Korea elõttünk, a vágy, hogy megismerhessük azt az országot, ahol ennyi tehetség és szépség, érdekesség lakozik.
 Gondolj az Angyal ahjussira, mi is azt tesszük, mert megszépül ettõl a napunk, talán az álmunk is! Azt hiszem, hogy ha tudna, arról a dédelgetõ szeretetrõl, amivel mi körülvesszük, biztosan örülne neki.
 Nem tudtam hová tenni ezt a fene nagy rajongást az elején, mert hogy, miért esik le az állam egy "gyerekem lehetne" színésztõl, és fõleg hogy ennyire. Aztán okos felnõtt módjára tisztáztam magamban és a megátalkodott családomnak is elmondtam, hogy nem szerelmes vagyok belé, hanem rajongok a mûvészetéért, a tudásáért, a sokoldalúságáért, az arcjátékáért, a megjelenéséért az egész embert szuper tehetségesnek tartom és örülök, hogy van és hagyjanak engem békén. És azóta hagynak!
 Az én Ars poetikám errõl az egész "örületrõl": ölelés, mosoly, vigasz, jókedv, fülig érõ száj,, KNG-rõl: egy karizmatikus, szuggesztív, aranyos cukipofa, ellenállhatatlan pasi, aki függõséget okoz. És ami számomra a legfontosabb, azt az új életérzést, amit generált bennem ez az egész, szeretném dédelgetni és megtartani magamnak, mert erõt ad és kitartást. Lehet, hogy ezek túlzásnak tûnnek, de én tényleg úgy érzem, hogy változom, határozottabb lettem és õszintébb, nyíltabb és öntudatosabb. Miért éppen KOREA, miért éppen QSD és miért KNG? Hát igen, ez nagy kérdés számomra is, mindennap keresem rá a választ!
 Annyira rabja vagyok KNG-nek, hogy nem tudom nézni ezt az új koreai sorozatot, hanem újra és újra csak az õ filmjeit. Vannak kedvenc részeim. Pl. a 33. részének 40 percétõl, amit már 100x újra néztem, és közben azon is elgondolkodtam, miért is pont ez a rész. Valami hasonlónak kellett történnie velem is, egy érzés, amely itt maradt bennem, fáj, de mégis ragaszkodom hozzá.
 Tizenévesen tudtam így rajongani, majd évtizedekig hosszú csend, mostanában már tévét sem néztem, pláne sorozatokat, mert egyszerûen idõrabló. És kérem valahogy a sors csak úgy hozta! A QSD odaragasztott a képernyõ elé, de igazából Bidam feltûnése után kezdtem nézni. Naná, hogy nem értettem az összefüggéseket, ezért az elejétõl újra néztem, és azóta is folyamatosan nézem, + minden KNG filmet, amit csak meg tudok kaparintani.
 Mókás, de én még tizen-húszon évesen sem...De ahogy olvaslak benneteket, meg vagyok nyugodva, hogy nem én vagyok az egyetlen a korosztályomban, akit így sikerült elvarázsolnia, ennek a hihetetlenül tehetséges és kifejezetten vonzó srácnak. Aki emellett rendkívül sokoldalú, mûvelt, ez minden nyilatkozatából sugárzik. Táncol, énekel, fuvolázik, gitározik, többféle sportot ûz és eddig még nem szállt el magától, nem szaladt el vele a ló /remélem, nem is fog/, nagyon szimpatikus, mint ember is. Meg persze évekkel fiatalabb a fiamnál.
 Jó rá gondolni, mivel kellemes érzéseket ébreszt bennem, és ezen az érzésen keresztül ismét rájövök, hogy igazából magamat szeretem, csak éppen most õrá vetítem ki ezt az érzést...
 Mikor hús-vér valóságban itt volt a férjem mellettem, fel sem merült az ilyen érzéseket keltõ rajongás, ma már tudom ez egy pótszer, de kell, és hasznos, és olyan jóóóóóó...
 KNG-t hallgatva , pedig megmagyarázhatatlan boldogság önt el.
 Eddig is voltak színész kedvenceim, de soha nem érdekelt különösebben, hogy milyen ember õ. PL: Brad Pitt. Megnéztem és szerettem a filmjeit, de tovább már nem foglalkoztatott. Mit tud Õ, hogy ennyire beveszi magát a gondolatainkba, szívünkbe, alakítja világnézetünket és talán, sõt biztosan a jellemünket is?????????
 A hatása, az valami hihetetlen, és nem csak a szépsége miatt. KNG-t a mostani rövid hajával észre sem venném az utcán, de ahogy megszólal, akár interjúban, akár filmben, életre kel az arca és nem lehet róla levenni a tekintetet, nézni kell, hallgatni kell...
 Én az idei évig racionalista embernek tartottam magam. Aztán januártól Neki még a világnézetemet is sikerült átalakítani. Azóta kezdtem hinni a sorszerûségben, hogy nincsenek véletlenek. Akkor lépett be Bidámként az életembe, amikor nagyon nagy szükségem volt rá, és nagyon nehéz szakaszon segített át. Már ezért köszönettel tartozok neki. Családtagjaimon kívül nincs ember, aki ennyi szép percet, ennyi örömöt okozott volna.
 Azt hogy kénytelen az ember azzal foglalkozni, hogy van, mi van vele, az aggódást, féltést csak KNG váltja ki belõlem. Persze mást is…..
 Nekem is mondják, hogy megváltoztam, állandóan fülig ér a szám. Néha ciki, megyek az utcán és elmosolyodom, mert Rá vagy Rátok, vagy egy kedvenc jelenetére gondolok. Munka közben, ha olvasom a fórumot, olyan jókat kuncogok,
 Nagyon nehéz idõszakomban talált meg a Silla, nem tudom mi lett volna velem, ha nem találok rá a Hallyu-ra. A Szöulról szóló filmben Korea-láznak fordították. Ez van, és milyen jó hogy van….
 KNG meg újra és újra "kézen fog"/olyan koreai módon/,amitõl-elõl nem lehet/de ki is akar/,menekülni...
 Õ egy üstökös, a fénycsóvájában pedig, az a sok száz nagyszerû színész, akiket megismerhettünk a kb. 1 év alatt.
 Nekem Õ a sarkcsillag, aki több ezer kilométer, valójában fényévnyi távolságból is képes volt fenekestõl felforgatni az életem és a gondolkodásomat. Hihetetlen, mennyit változtam az elmúlt egy évben, mióta õ feltûnt a színen.
 Azért mert, az Õ fizikai tulajdonságait a többi színészé nem éri el !! Én KNG-t gyönyörû férfinek látom!-szépségét fokozza a belsõ kisugárzása-és ez a szerepben is áthatol--és jön, jön-áthatol és legyõz minden tecnikai gátat-amíg elér a szívek legmélyebb zugába, és ott a legféltettebb élményként õrizgetjük és elmélkedünk a magyarázaton 50 valahány évesen is !!
 Hogyan lehetne megfogalmazni,hogy nem tudunk meglenni nélküle, hogy úgy vágyunk valamire, aminek kötõdése van hozzá-pl. egy fotó ,egy háttérkép a laptopokon,pár percnyi zene a Sillából..Bármi, csak Bidámra emlékeztessen!! Pedig már a kenyerünk javát -úgymond-megettük...-és mégis magához bilincselt...Bevallom Nektek Drága Kislányok-bármelyik szerepe "hozza" nálam ezt a hatást-bármit kezdek nézni-ha épp nincs jelenetben-alig várom,hogy "érkezzen"..Pedig a Bad Guy-ban is a többi szereplõ is nagyon jó-de ha KIM Nam Gil nem játszana benne -jelentéktelenebbnek érezném a filmet!!Ahogy Bidám szerepében-úgy Gun Wookéban sem tudok mást elképzelni!!Nagyon jó, elbûvölõ,õstehetség!!!és még milyen jelzõvel illethetõ az, aki egy-két pillantásával képes MARADANDÓAN AZ EMBER LEGMÉLYEBB ZUGÁBA KÖLTÖZNI?
 Rájöttem, nézhetek akármilyen filmet, ha õt meglátom, teljesen elvesztem.
 Nagyon jó, magával ragadó filmeket látok, fantasztikus hatással rám, ami arra jó, hogy megállapítsam kibillenthetetlenül Õ a No1.
 Valahogy Õ olyan, mint az elsõ szerelem, amit soha nem felejtünk el, az elsõ tavaszi virág, aminek nagyon örülhetünk a hosszú tél után.
 Ja és gyakran észreveszem magamon, hogy miután megköszönök valamit, idõnként meghajlok.
 Jaj, ma olyan szomorkás lettem, belém nyílalt, hogy hamarosan vége a sorozatnak. Annyira de annyira fog hiányozni a "napi Bidam adag"
 Ez egy csodálatos "álomvilág", ahová bármikor benyithatunk, és rögtön otthon érezhetjük magunkat, de én még azt is hozzátenném, hogy sokszor egy valóságos "életmentõ kötél".
 Azon gondolkodtam, hogy a válasz talán Koreában van!!!! Egyre erõsebb bennem az érzés, hogy el kell mennünk, a saját szemünkkel kell látnunk, éreznünk kell az ízeket, az illatokat....
 Minden porcikámmal odavágyok, hihetetlen, de olyan ez az érzés, mintha egy nagyon-nagyon ismerõs helyre készülnék, mintha "haza" mennék.
 Sokat gondolkodtam, gondolkodtunk közösen másokkal együtt ezen a hihetetlen jelenségen, amit elsõsorban KNG okozott az életünkben. Soha nem gondoltam volna, hogy nekem, aki - eddig legalábbis úgy gondoltam -, hogy két lábbal a földön állok, 2010-ben jön majd valaki, aki fenekestül fogja felborítani csendes mindennapjaimat.
 Szélsõséges, megmagyarázhatatlan érzések keringtek bennem a Silla után, majd újra és újra néztem, de nem lettem jobban. Ekkor jött a Bad Guy, ami nálam még csak fokozta ezt a "kóros" állapotot. Ekkor azonban úgy döntöttem, hogy önvédelembõl, és öngyógyítás céljából más filmeket is megnézek hátha ez segít. Na, ezzel csak azt értem el, hogy bár KNG maradt nálam az örökös No 01, rajongásom már az egész országra és sok-sok filmre, színészre terjed ki.
 Imádom a hazámat, a nyelvünket, a zenéinket, de ez az ország, ez a csodálatos nyelv, ezek a zenék, az emberek egymás iránti mélységes tisztelete, a tájak, a ruhák, az emberek, de fõleg EGY, mélységesen elvarázsol.
 KNG számomra is egy megmagyarázhatatlan csoda, amit nem vagyok képes megfejteni. Teljesen a hatása alá kerültem, pedig higgyétek el, én megpróbáltam mindent, hogy eltereljem valahogy a gondolataimat, de hiába, mindig a yt-on kötöttem ki, újabb és újabb videók után kutatva, vagy újra Silla, Bad Guy, P. of. B, No Regret., és ezek váltakozása. Napközben sajnos nincs idõm, ezért képes vagyok hajnalban kelni, csakhogy valamit láthassak.
 Eddig önmagamat két lábbal a földön álló, racionális emberként ismertem, hát most már azt sem tudom, hogy ki vagyok igazából.
 "Itt a fórumon mindenki érzi, hogy valami mást, különlegeset talált. Valami olyan vonz minket a személyéhez, a mûvészetéhez, ami nem mindennapi. Kevés olyan ember terem a világ közéletének színpadán, akire példaképként is lehet tekinteni, nem csak imádandó bálványként. Õ ilyen példakép."
 Igaz, hogy elsõnek nem Õt ismertük meg, de JJH nem tudta a Jeung Gaum-ben megdobogtatni annyira a szívünket, mint a mi Oppánk. Lehet, hogy sokan másképp gondolják, de a sok film után, amit láttunk, láttam, azt mondhatom, hogy eddig senki sem tudta azokat az érzéseket kiváltani, amit Bidamként gyakorolt rám.
 A lényeg, Bidamként ismertem, szerettem meg, õ vezetett el a koreai filmekhez, és ez az életem nagyon nagy ajándéka.
 Nem, nem lehet lecserélni, és bármit nézek, ha pillanatra, sõt napokra, hetekre el is varázsol valaki más, az mind csak múló érzés, nem véletlenül jut eszembe Barry Withe egyik legnagyobb slágere, ha rágondolok: Az elsõ, az utolsó, a mindenem... Delon az ártatlan kislány elsõ szerelme, melyet nem lehet elfelejteni, de KNG már az igazi, az érett férfi, aki nem csak a külsejével, hanem színészi teljesítményével is teljesen letaglóz.
 Sok színész játéka tetszett, de egyik sem tudta azokat az érzéseket nyújtani, mint KNG!!
 Lehetnek szebbek, jobbak, de nekünk Õ az igazi, így messzirõl és ismeretlenül is. Ismeretlen? Nem hinném. Annyi mindent megtudtunk már Róla és az érzéseirõl a könyvébõl, hogy ezt már nem lehet mondani.
 Érzéseink KNG és Korea iránt azt hiszem teljesen azonosak!!!
Minden idegszálammal odavágyok!!!!
Nekem olyan érzés, amikor filmet nézek, vagy csak ha már közelítek a számítógép felé, hogy "Koreába megyek"!!!!!
Valamelyik nap, mikor éppen valamit néztem, megjött a fiam és kérdezte apától:
-Anya???
Erre a férjem:
-Koreában!!!!
 Valóban, mi valami nagyon jót tehettünk, amiért kiérdemeltük a sorstól ezt a csodás ajándékot!!!! Az érzelmi gazdagodáson túl ezt a szeretetteljes társaságot is megkaptuk, akik képesek vagyunk egymással õszintén, minden érdek nélkül, csupán annak okán, hogy egymásnak és ez által önmagunknak is örömet okozzunk beszélgetni, vagy akár csak hallgatni!!!! Nagy szó ez a mai világunkban, ahol egymáshoz közel álló emberek idegenednek el egymástól, s válnak egyik percrõl a másikra bizalmatlanná!!!!
 Teljesen megértelek, én is ezt érzem, hogy megváltoztatta e csodás ember az életemet, másképpen gondolkodom, más tesz boldoggá,mint eddig.:-) egy csoda ez a koreai kultúra, és az ott élõ színészek,kiktõl sokat kapunk.:-)
 KNG mennyire inspirál bennünket, képszerkesztés, videó készítés, nyelv megtanulása, milyen sok mindent képesek vagyunk érte megtanulni, de ezáltal mi is milyen sokat tanulunk, teljesen másképp gondolkodom, a Silla levetítése óta, és hogy õt megismertem. Az élet minden területén érzem a változást.
 Ha összerakjuk mozaikokból, hogy milyen érzelmeket közvetített KNG a publikum számára a filmszerepeivel és a lírájával, úgy, hogy szabadulni sem lehet az élménytõl, akkor azt tapasztaljuk, hogy kevés kivétellel tragikus hõs õ. Biztosan képes minden másra is, de ebben olyannyira hiteles, hogy tõle több ezer kilométerre fórumok élnek meg abból, hogy érte rajonganak.
 Kedves "Ismerõs", mióta a Fórum-ot látogatom, egy percre sem hiszem el, hogy az emberek végleg elidegenednek egymástól, meg hogy "kiveszik a szépség és jóság", ugyanis amit Te és ennek a kis csapatnak a nagy része képvisel, az éppen ennek ellenkezõje.
 Miért nem tud a többi színész is olyan hatással lenni az emberre? - Úgy gondolom azért, mert KIM NAM GIL varázslata képes elbûvölni a lányosztályhoz tartozókat!!Õ jeleníti meg számunkra az elvárt mûvészi értéket , mert civilként sármos megjelenésû ,igazi ázsia gyönyörûség!! -és ezt magával viszi az alakított szerepalakok személyiségébe is! Ehhez járul a rettenetes tehetsége-profi módon oltja belénk az alakított szerepek szerethetõségét!! Imádom ezért!!
 Ez csak Kim Nam Gil-nek sikerült -és 50-en túl szembesültem ezzel az érzéssel, hogy számomra ismeretlen férfiakat dédelgetek a lelkemben!! Saját magam meglepetése lettem...
 A fene ebbe a katonáskodásba! Hogy mért nem inkább filmezéssel foglalkozik Százarcú! Hajnali fél 3-ra nem maradt már filmje, amit ne láttam volna! A legillusztrisabb darabokat többször is. Már némelyiken a legfinomabb bakikat is észreveszem. Mit kezdjek magammal, mert így - gipszben - kezdenek rajtam az elvonási tünetek jelentkezni. Van valakinek ötlete? (Kösz, de pszichológushoz ne küldjetek.) Ahogy olvaslak Benneteket, ez valóban egy KNG-szindróma. Éreztek Ti is olyat, hogy az eddig TV-ben nézett, esetleg kedvelt filmek, sorozatok most már nézhetetlenek?
 Megváltoztatta e csodás ember az életemet, másképpen gondolkodom,más tesz boldoggá,mint eddig.:-)Eegy csoda ez a koreai kultúra,és az ott élõ színészek,kiktõl sokat kapunk.:-)
 KNG mennyire inspirál bennünket, képszerkesztés, vidikészités, nyelv megtanulása, milyen sok mindent képesek vagyunk érte megtanulni, de ezáltal mi is milyen sokat tanulunk, teljesen másképp gondolkodom, a Silla levetítése óta, és hogy õt megismertem. Az élet minden területén érzem a változást.
 A Tövismadarak c. könyvben Mary Carsonnak egy nagyon érdekes mondata, amit Rhalp atyának mond. Szabadon idézem, így lehet, hogy nem egészen pontos: Isten legnagyobb büntetése, hogy ilyen idõs testbe érzéseket, vágyakat adott. Mert ezek nem öregszenek a testtel együtt. Sokat gondolkodtam annak idején, hogy hetven évesen vajon mit is akarhatott Mary Carson az atyától. Nos, azt gondolom most már sejtem. Nem a testi vágyakról beszélt, hanem a lélekben megélt érzésekrõl, amiket egy bizonyos kor után már nem lenne illõ (a frász tudja miért nem illõ) érezni. Hiszen akárhány évesen és lehet élvezni a szépséget, a szeretetet. Az érzések, amit egy szép festmény, egy szobor, egy szép ember, egy kiváló tehetség kivált belõlünk, az nem lehet szégyen. És ezek az érzések tiszták, mentesek az érzékiség testi megnyilvánulásától (vagy ha nem az egyéni döntés kérdése, ha viszonzásra találnak).
 Elmosolyodunk, ha látjuk, de már az is elég, ha eszünkbe jut, és megszépül a napunk.
 Mikor úgy látszólag minden ok nélkül elmosolyodok, a lányom megjegyzi: tudom eszedbe jutott!

drága kje!
egy is nagy munka

csak egyet kérek, ha lehet
tagolni kellene, mert összefolyik öreg szemeim elõtt.
új bekezdés az egy sor szünet után jöjjön:-)

ezer hála, mély hajlás feléd!!!!!

Humor:
 2010. november 13.-án így nyították meg a KIM NAM GIL fórumot:
Tokmán: Én nagyon szeretem kim Yosingot
Válasz: Én is! Csak ez Bidam és õt még jobban:)
 Lehet imádni az ádámcsutkáját!
 Ami a filmet illeti, sikerült belenéznem 2 percre a közepébe.
Ööööö...
Izé...
Szóval...
Hát...
Hm.
Ennyi dióhéjban.
Ehhez képest a Portrait of a Beauty kismiska. Igencsak bátor gyerek ez a KNG.
 Bocs lányok, de már foglalt, a hátát csak én moshatom meg ;))
Nekem leginkább az arca kell, meg a hosszú lábai :)
 Nekem is van férjem, két 30 feletti gyerekem, sõt unokám is. Ettõl még nem vagyok vak, igenis tetszik KNG. Mi ebben a rossz? Ha 30 vagy 40 évvel fiatalabb lennél, mennyivel nagyobb lenne az esélyed, hogy a tiéd legyen KNG? Na ugye. Akkor meg miért ne álmodozhatnánk?
 Nincs esetleg olyan képed, amin látszik, hogy hogy van feltûzve a haja, amikor hátul össze van fogva kis lófarokba, és a homlokából is hátra van fésülve a haja, de nem hajráffal, hanem kis hullámcsatokkal, vagy ilyesmi?
 Vele kapcsolatban még a férfi és a hullámcsat szó is elfér egy mondatban. Ki érti ezt?
 Nem villant kocka hasat, és mégis IMÁDJUK....

 Nekem bármilyen kép jó, bár lassan már annak örülnék, ha KNG-rõl csúnya, kiábrándítóan lelombozó képeket tennél/tennétek fel, mert néha már nem bírok magammal! Vagy olyanok nincsenek is?! :))
 Ha engem ennyi ember bámulna, fél percenként hasra esnék.
 Már az amerikai barátnõmnek is írtam tegnap a sorozatról meg majd küldök neki képet KNG-rõl. El kezdem építeni KNG karrierjét ott kint is :-)))
 Szerintem mi elég nyitottak vagyunk mindenre, amire akár csak távolról is rá lehet fogni, hogy köze van hozzá. Mint például: õ is a Föld nevû bolygón lakik. :-)
 Szerintetek tényleg tud gitározni, fuvolázni, énekelni?... és, ha már itt tartunk modellkedik , színészkedik, rendes, humoros kedves fickó is. Áá, ilyen pasi nincs is a világon :)
 Ne izgulj szerintem 100%, hogy cigizik. Reméljük, hogy majd leszokik róla.
 Hát lehet, hogy nem cigizik...lehet hogy, igen...az biztos, hogy már próbálta...és lehet, hogy néha néha elszív egyet...és amíg csak néha addig szerintem nem baj...de ha már naponta dobozokat, nah az nagyon is baj...
 Ez jó :)))) Lehet, hogy még további szenvedélyei is vannak, ki tudja.
 Biztos úgy van vele, ami nem öl meg, az használ.
 Viszont jó a humora és nekem az nagyon bejön:)

 Annyit van a kamera mögött! Remélem, nem akar a másik oldalára váltani, mert az tragédia lenne nekünk.
 Már kezdtem megijedni, hogy túl komolyan veszi magát, de ezek szerint nem kell annyira aggódni miatta.
 Az elitélteket szoktak minden irányból lefotózni...hát végülis amennyi nõi szívet elrabolt....
 Már jó hosszú a listája, hogy mi mindennek kell megfelelnie 2012. július 15-re: hízás, izmosodás, perfekt angol és kínai nyelvismeret, és még nõjön is fel! :-)
 Jól kitalálták neki az utolsó részre ezt a frizurát, hogy az ember lánya még jobban bõgjön!
 Bocsi, tudom, hogy van aki legyilkol érte, de szerintem nagyon sexy ez a cigis képe :))
 Ha megjelenik Appa, akkor mondjuk majd azt, hogy Oppa (hoppá)!.:)) Micsoda (áram)vonalak! Oppa! :)
 KNG zabolázhatatlanul tekergõzõ hajtincsei senkit nem villanyoznak fel? Vagy csak már nem meritek leírni? :-)
 Ezért ennyire szép ez a fiú, mindig ennyi lány szorgoskodik a csinosításán :)
 Szerintem Bidam kezétõl nem megnyugszol, hanem olyan szívdobogásod lesz, hogy az EKG kiakad.
 Itt van rajta vakolat. De ettõl én még imádom!
 Ha nektek nem tetszik retusálva KNG, akkor hõsiesen felajánlkozom és elfogadom én így ahogy van ! :))
 Ah, micsoda önfeláldozás! De nehogy azt hidd, hogy csak úgy a tiéd lehet, vagyunk egy páran, akik vakolat nélkül is elfogadnánk!
 Hát az valami eszméletlen, amikor csinálja! Imádom amikor hümmög!
 Ebben a jelenetben különösen bájosan és sokszor hümmög.
 A világ minden látnivalójával felcserélném KNG-t, pedig szeretek utazni :-)
 Anyukám azt kérdezte (persze költõi kérdésnek szánta), hogy, hogy lehet egy férfinek ilyen szép szája?
 Tartózkodó módon, csak az arcjátékát és a szemét dicsértem, a popóját nem.
 De megölelgettem volna én is! Milyen félszegek a koreai nõk, pedig õk is imádják biztosan.
 Nagyon tetszik ez a kép,de nem tudom miért..vagy tízszer megnyitottam újra és újra..vajon mitõl olyan jó? :)) Ez már félelmetes..
 Biztosan a szép haja, és a szürke melegítõje teszi õt ennyire szexissé!:-) Na jó, csak a haja, meg az, hogy tényleg jóképû, és aranyos!
 Köszönjük, mi már megnéztük az összes KNG-s filmet, nem vágyunk másra, csak, hogy õt láthassuk :DD
 Gondolod itt a fórumon lenne bárki, aki igen? Neki ellenállni????????????? Nem tudom, hány tányér illetve ajtócsapkodást érne meg.
 Jól megtömnénk sok magyar finomsággal, elszórakoztatnánk..hjajj :)) Aztán észreveszem, hogy a bilibe lóg a kezem!
 Kár, hogy Bellava elszalasztotta a Drága Actorunkat, nem is értem...én, tudván, hogy "jó helyen vagyok", remegõ lábaimat pihentetvén, lerogytam volna egy padra és jól esõ érzéssel várakoztam volna..... ÓÓÓÓÓ, ha a helyébe lehettem volna!!!!

Humor:
 Nem is emlékeztem erre a részre, túlságosan rabul ejtett KNG jóképûsége :)
 Nagyon jó hallgatni, aki nehezen tudna elaludni az orvos simán felírhatná a hangját altató gyanánt , garantált a nyugodt,mély alvás szép álmokkal :)
 Küldök Neki egy nagy ölelést nem lapogatva, hanem magyar módra simogatva.
 Már az is zene füleimnek, ha hallom, hogy Nam-gilssi
 Én már lassan a sarjadó fûszállal is összefüggésbe hozom Koreát.

 Vele kapcsolatban még a férfi és a hullámcsat szó is elfér egy mondatban. Ki érti ezt?
 Nagyon remélem, hogy az a forgatókönyvíró és producer, kiknek köszönhetjük Shillát, már a következõ szuperprodukción törik a fejüket természetesen KNG-vel a fõszerepben. Valami jó kis látványos, kosztümös, harcos-kardos, szerelmes (és ha kérhetnénk hepiendes) legalább 80 részes sorozatot képzelnék el.
 Senki nem hozta szóba milyen fantasztikusakat hümmögött GW. Majd meg kell kérni a TV-t, hogy ezt a filmet ne szinkronizálja!
 Imádom a beszédhangját! Fõleg a hümmögéseket! Na azokat kellene még egy csokorba összegyûjteni.

 Az utolsó porcikájáig írhatnánk a leltárt, mi szép rajta.
 Nekem a szemei a gyengém ... többek között
 Egy percnyi gyönyörûség! Ilyen tekintet nincs több a világon... (ugye kicsit sem túlzok?)
 Õ minden amire vágysz, minden amit nem kaphatsz meg!

 Én nem tudom, mit vacakol az angollal KNG, azok az angolszász nõk, ugyan már !! Tanuljon magyarul, sõt nem is kell, mi magyar nõk majd megmutatjuk neki ,mi az az igazi szeretet, rajongás! Ilyesmire gondolok, hogy pl:aludhatna nálunk........., meg kerti parti, meg...!!!
Jó, jó tudom állítsam le magam!!!!!!!
 Mit is szeretnék vele kapcsolatban?
o látni, esetleg beszélni vele
o a puszilkodás nem divat náluk , ezért inkább egy ölelést tõle
o sok jó filmjét megnézni
o közönségtalálkozón részt venni ( tolmáccsal, hogy értsük is)
o boldog, sikeres legyen
Nem feltétlen ebben a sorrendben.

2. Belsö szépség


 Õszintén remélem, hogy ezt mentálisan bírni fogja.
 Nagyon szerencsés, hogy rátalált a színészetre és az írásra, ebben szabadul meg a belsõ fájdalmaitól, ez élteti.
 Viszont ezt a típust úgy hívják, hogy pszichikus kéz. Abszolút, száz százalékos mûvész kéz. Már a kéztípus neve is hordozza a nehéz sorsot.
 Kicsit olyan szomorú, közben pedig milyen bohóc tud lenni. Micsoda érzelmi libikókába kerül a filmek miatt!
 Nagyon jó lenne, ha a földön maradna, továbbra is. És ontaná az ilyen pillantásokat...persze jó a hangja is, és beszéljen csak sokat koreaiul, sok-sok filmben.
 Azt tudjuk, hogy fontosak neki a rajongói a könyvébõl, interjúiból, katonatársaitól, de akkor õ miért nem ír soha, legalább a Fan Cluboknak, hiszen számon tartja õket. Ez nem szemrehányás felé, inkább aggódom miatta, olyan mintha el akarna zárkózni a világtól.
 Valóban úgy tûnik, a földön jár, tudja értékelni és reméljük kordában tartani népszerûségét, ugyanakkor tisztában van saját népszerûségével, tehetségével illetve, hogy mit várnak tõle.
 Valahogy van egy olyan érzésem vele kapcsolatban, hogy nem véletlenül játszik legtöbbször szomorú szerepeket. És megvan annak is az oka, hogy rengeteget hülyéskedik. Mintha ellensúlyozni akarna valamilyen mélyrõl jövõ szomorúságot. Nagyon megragadt bennem az egyik interjúból, hogy a magas színvonalú színészi teljesítmény hozadéka nála a magányosság érzete. És volt valami olyasmi is, hogy minden egyes szerep után egyre nehezebben tud visszatalálni a saját személyiségéhez.
 Mikor kb. egy-másfél hónapja rákattantam és megnéztem minden látható 2008 utáni filmjét, bennem is felmerült, hogy mi lesz ennek a vége? Egyszerûen nem lehet, nem hiszem, hogy ketté tud hasadni egy ember. Mást tud alakítani a szerepeiben, mint amilyen õ maga vagy legalábbis nem igaz, hogy teljesen el tud szakadni a szerepeitõl. márpedig mindegyik szerep igencsak mélyen nyomot hagy bennünk, így gondolom, a színészben pedig különösen. Meddig lehet ezt bírni? Jó, hogy jött a behívója :)
 Én is egyetértek, hogy jókor vonult be. Talán sok volt ez a hirtelen jött és igen-igen intenzív népszerûség, fotózások, õrült rajongók, ide megyek, oda megyek, interjúk, tv-szereplések. Szóval szerintem nincs az a normális ember, aki ezek után ne akarna egy hosszú pihenõt, összeszedni magát és a gondolatait rendezni.
 Hát igen szerény ember......bezzeg mások ! Teljesen odáig vannak a mekkora "nagy színészi tehetség"...közben pedig egyáltalán nem is az...
 Írta valaki, hogy 30 éves létére nagyon gyerekesen tud viselkedni, és nem ártana, ha végre felnõne, mert a végén nem fog normális szerepeket kapni, ha a rendezõknek folyton el kell õt különíteniük a többi színésztõl, mert állandóan marhul. Mégcsak az kellene ,hogy az életben is olyan legyen, mint a filmjeiben, na akkor tuti beutalója lenne a diliházba pár év múlva. Én nagyon örülök, hogy tud bohóckodni.
 Igazi nagy szerelem se ártana, mert segítene a mûvészi kiteljesedésben.
 Azt hiszem, hogy a katonaság elõtt elsõsorban a forgatásokra koncentrált, mert végre elkezdett felfelé ívelni a karrierje. Az sem segíti a kapcsolatok kialakítását, hogy amennyire kedves személyiség, legalább annyira zárkózott és visszahúzódó.
 Megfigyelted, hogy szégyenlõs is a szentem, mert a csók jelentek után mindig zavartan nevetgél? Pedig már elég sok ilyen jelentet forgatott.
 Azt hiszem, hogy nem csak, néha, hanem valóban egy nagy gyerek, akinek nagy a szeretet igénye, ugyanakkor meg egy hihetetlenül vonzó fiatal férfi is.
 ?? Sokszor õ is egy nagy gyerek.!
 Annyiból biztos jól jött neki, hogy kicsit visszazökkent a földre. Gondolom elszállt vele a ló a hatalmas siker miatt. Nem csoda, mindenki a lábai elõtt hevert. Képzeld csak el, bár addig is ismert volt, de a Silla után õ lett az isten egy idõre. Nem lehetett könnyû neki ezt az egészet feldolgozni. Kicsit féltem is õt emiatt, a legtöbben nem bírják ki a nyomást, elkezdenek inni, kábítószerezni, vagy egyebet, ami csak tönkreteszi. Nagy kár lenne érte, nem csak jó pasi, de nagy színésszé válhat. Olyanokká, mint Jack Nicolson, vagy Tom Cruise, stb. Még az Oscar is várhat rá. Nagyon jól játszik, élvezet nézni. Szóval kár lenne érte.
 A saját életében kell keresni az okokat, amiért ennyire kiborította ez az alakítás,(GS) hiszen a No Regret sem volt egy könnyû mozi, biztos azt is nagyon megterhelõ volt eljátszani és ott még egyéb „nehezítõ” körülmények is voltak, mégsem hagyott benne mély nyomot.
 Nem lett olyan híres, népszerû, hiába teljesített már akkor is szinte 100 %-t . Mire végre felkapták, olyan, mintha besokallt volna. Lehet, hogy õ sem tudja, mit akar valójában? Tudnia kellett volna, hogy a sikernek árnyoldala is van.
 A napokban megint sokat foglalkoztunk a lelkivilágával. Beleképzeltem magam az életébe és nagyon elszomorodtam. A gyerekkora nem volt felhõtlenül boldog a könyve alapján. Kevesebb szeretet és figyelmet kaphatott, mint amire igénye lett volna + lehet, hogy nem is indokolatlan testvérféltékenység. A kamaszkorában szintén voltak gondjai, gazdasági és családi téren is. Aztán anyjával rendezõdött a kapcsolata. A párkapcsolatairól szinte semmit nem tudunk, mennyire volt boldog, harmonikus, meddig tartottak? A szakítások viszont megviselték, nyomot hagytak az érzékeny lelkében. Nagyon sokáig elkerülte a várva várt siker, nem sikerült az áttörés és biztosan nagyon szenvedett ettõl. Mikor végre felkapták, sztár lett, díjakat kapott, nem tudta igazán kiélvezni: Rövid volt ahhoz ez az idõszak, hogy feledtetni tudja vele a második vonalbeli szerepléseket. Testi, lelki gondjai, magányossága, mind gátló tényezõk voltak, hogy igazán fel tudjon töltõdni. És akkor jött a katonaság... Ha végig gondoljuk ezek még egy sokkal erõsebb, magabiztosabb valakit is megviselnének, õ pedig, az érzékeny mûvészlelkével nagyon nehezen kompenzálhatja mindezeket.
 Elgondolkodtató, hogy elég rossz egészségi állapotban volt akkor is, amikor bevonult, és mégis a legjobb eredményt érte el. Biztosan megint a maximalizmusa miatt erején felül teljesített, és tovább rontott az állapotán. Az is érdekes, hogy az 1 hónap kiképzés alatt még mennyit filmezték, aztán mintha elvágták volna.
 Mennyivel nehezebb lehet neki a párválasztás, mint egy átlagos embernek. Szép is, gazdag is, tehetséges is, híres is. Miért is szereti, aki szereti? Nehéz elhinnie, hogy önmagáért. Nem irigylem!
 Sok nyilatkozata, kommentjei alapján a lelkének érzékenységét, sebezhetõségét észlelve, azt a rendkívüli nyíltságot, kitárulkozást tapasztalva, azt az idõnként kisfiús zavart látva(holott úgy nagyzolhatna, ahogy csak akarna) nem is tudnám Õt egy robosztusabb testtel elképzelni. Fentiek alapján szerintem "megszenvedi" Õ a mindennapjait, ami nem engedi a kilókat nagyon megszaporodni.
 Felicita kapcsán jutott eszembe: ilyen elsodró, lendületes, ellenállhatatlan Õ is, amikor jókedve van. Amikor bohóckodik Mozart Kis éji zenéje, ha a könyvét olvasom Chopin jut eszembe: csendes , mély, elégikus.
 Tényleg érdekelne, mennyire van tisztában a nõkre gyakorolt hatásával és milyen érzés ez neki?
 Tudja-e, milyen hatással van a nõi nemre? Tudja-e, milyen ösztönöket képes felszabadítani? Tudja-e, hogy kihozza a nõkbõl a védelmezõ, óvó anyát, a vad, bármire képes szeretõt, a gyengéd, vigasztaló kedvest, a szórakoztatni vágyó barátot és bármit, amit õ szeretne, amire igénye lenne?
 Ez csak egy film - mondják. Nekünk mégis nehéz ezt így felfogni, mikor tudjuk, hogy Õ is szinte belebetegedett ezekbe a szerepekbe. Mégis ezeket keresi. Miért?
 Véleményem szerint a színész mestersége a legnehezebb - sok minden együttállása szükséges ahhoz, hogy a játéka mûvészetként hasson, és maradandó értéket képviseljen a publikum lelkében!
 Ez a magányosság érzése nagyon érdekes, ezzel csak az alkotói magányosságra gondol, vagy mint ember is így érzi? Pedig hányan szeretnének ebben a magányosságban osztozni vele!
 Végtelen nagy az önbizalom hiánya. Ez már gyerekkorában kiütközött. (Maga irt róla a könyvében, az öccsével kapcsolatban). Talán akkor kellett volna jobban odafigyelni rá, talán akkor kellett volna megerõsíteni a hitében, hogy Õ igazából értékes és nagyon fontos a szülei és a testvére számára. De mert erre nem fektettek hangsúlyt, ez tovább fokozódott benne, mire iskolába ment. Ott sem hitte el, hogy nem a csinos pofikájáért, hanem a benne rejlõ értékekért kedvelik. Vagy talán még ki sem bontakozott igazából, sõt inkább befelé rejtette az érzéseit. A befelé, vagy önmagába fordulás pedig magában rejti a depresszió kialakulásának lehetõségét. A munkába menekülés is ennek a kompenzálása. A maximalizmusa volt az egyetlen, amiben hitt. Ha a feladatát a tõle telhetõ legjobb tudása szerint oldja meg, akkor elismerik, dicsérik, talán még szeretik is. Mert a szeretet és a szerelem szinte elérhetetlen vágyálomnak tûnik számára. Klasszikusan depresszív tünet, hogy õt, a senkit valaki majd szeretni fogja. A kétségei erõsebbek, mint a hite önmagában. Ezért "halt bele" eddig minden szerelmi kapcsolatába. Mert csak adott, önmagát adta teljes szívvel, önzetlenül, õszintén. De nem hitte el, hogy a viszonzás is õszinte, hogy neki a férfinek és nem a híres színésznek, a sikeres és jómódú pasinak szól.
 Vágyott és a mai napig vágyik arra, hogy õt önmagáért szeressék, de minden kapcsolatát átitatja a bizalmatlanság. Vajon õt szeretik önmagáért? És ha igen, akkor mi az, amit benne szeretnek? Mi az, amit még jobban, teljesebben kell élnie, adnia ahhoz, hogy biztos legyen a dolgában?
 A fiatal színész már jóval korábban küszködött az önbizalom hiányával. Volt bizonyos fokú önértékelési gondja a családban elfoglalt pozíciójával kapcsolatban (erre tesz célzást a könyvében). Ezt az érzékenységét vitte (viszi tovább az élete különbözõ szintjeire. A filmes szakma az egyébként is érzékeny lelkét csak még inkább felfokozottabbá tette. A kétkedéseit most már a szerepei megformálásának maximális teljesítésének igénye is csak tovább fokozta. Ez pedig végtelen nagy pszichés nyomást gyakorolt rá. Az önmagával szemben támasztott iszonyatosan magas elvárások mellett olyan partnerre lett volna szüksége, akinek megtalálása egyelõre nem fért bele az életébe. Az a végtelen nagy odaadás, amivel a szerepeibe beleélte magát megkívánta volna, hogy legyen lehetõsége a filmek befejezése után ezektõl a szerepektõl elköszönni. Ez önmagában is nagy feladat. Ehhez lett volna szüksége stabil, kiegyensúlyozott és harmonikus háttérre.
 Sikerei az egyébként végtelenül érzékeny és önbizalom hiánnyal küzdõ színészt még inkább kétkedõvé tette az iránt a rajongás iránt, amit a nõk iránta tápláltak. Nem tudta - és a mai napig sem tudja - elhinni, hogy Õt az embert ismertsége, és a nagyvilág rajongása nélkül is becsülni és szeretni lehet. Nem hiszi el (lehet sajnos olyan rosszak a tapasztalatai), hogy létezik olyan nõ, akinek Kim Nam Gil a hétköznapi ember az, aki fontos, aki értékes. Mert nem hihetõ a számra, hogy van nõ, akinek a segítõkész, a nagylelkû, a természetkedvelõ, a családszeretõ, a vidám, de hangulatában végtelenül ingadozó, a sokszor síró-nevetõ, a gyengeségeit is vállaló férfi jelenti a vállalható valóságot.
 Azt gondolom, hogy a végtelenül mély érzésû, szeretetéhes, romantikus és érzékeny férfi elsõsorban szerelmes, õt a hibáival is elfogadni kész, megértõ és vele együtt szárnyalni tudó társra vágyik, aki nem mellesleg megteremti számra az általa annyira vágyott meleg, harmonikus és biztonságos családi hátteret. Amíg ez nem jön össze számára, addig magányos marad. (Sajnos)
 Valahol olvastam egy amerikai riportját, ahol úgy nyilatkozik, nagyon örül, hogy eljutott Los Angelesbe és mire legközelebb jön, akkorra már igyekszik megtanulni angolul - mert akkor tolmács segített neki a riport készítésekor. Ezek szerint szeretne eljutni oda, és akkor már nem is kérdés, hogy filmezni is szeretne ott. Bár az igazi közege szerintem Ázsia, mert ott tudja kibontakoztatni az igazi énjét, és ott jön át a Bidámos shármja. Mert legyünk õszinték, bármennyire jó a mai filmekben, az Õ igazi területe a kosztümös történelmi mûfaj. Abban utánozhatatlan, abban jön le az igazi, megfejthetetlen és felülmúlhatatlan teljesítménye. Amerikában legfeljebb Jacki Chan kettõ lenne. Ezzel nem akarom lekicsinyelni a kínai színészt, mert nagyon tud, és nagyon jó színész, de beskatulyázták és úgy tûnik, ebbõl a verekedõs, kínai harcmûvészetet megelevenítõ szerepbõl nem tud kitörni. Ha Amerikába menne, félõ, hogy KNG-bõl is beskatulyázott, és sajnos nem igazán élvonalbeli ázsiai színészt "faragnának". Lehet, hogy sok pénzt kereshetne, de elveszik mindaz, amit ma Õ jelent. Elveszik örökre a benne rejlõ BIDAM.
 Leginkább attól tartok, hogy Amerika annyira el fogja rontani. Most egy nagyon tartózkodó, nagyon távolság - és mértéktartó, végtelenül barátságos emberke. Attól félek, hogy ha elkerül a saját közegébõl, "nincs szem elõtt", akkor Holywood beszippantja. Megismerteti vele a "könnyû és felelõsség nélküli" kicsapongó életet. Az pedig teljesen kiforgatná önmagából. Na ne! Ezt ne, erre kellene -vajon lesz-e annyi önismerete és ereje - hogy rájöjjön. És tudjon különbséget tenni talmi csillogás és valódi, igazi érték között. Fiatal, könnyen "elcsábítható" pénzzel, hírnévvel, nõkkel, itallal, Isten ne adja drogokkal! Ebbe még bele gondolni is szörnyûség. Remélem, van annyira karakán, hogy tudja azt mondani, hogy ez a hazám, itt akarok élni és ápolni a mûvészetet. És merje azt mondani, hogy tessék nézni, Amerikán kívül is van magas fokú mûvészet, azt is lehet elismerni!
 Szenvedélyesen kedvelem KNG-t! Azonban éppen az írásai, s az itt megtudott információk miatt aggódom érte. A melankólia egy mentális állapot, melynek tényszerû ismérvei vannak, reméljük a pillanatnyi érzések szülte gondolatok voltak aggasztóak.
 Gyönyörû a fordítás is és az õ lelke is. Ilyenkor úgy érzem, hogy a körülöttem lévõket nem ismerem úgy, mint Õt, pedig tudom, hogy ez csak illúzió, amit kelt bennünk, mégis könnyekig hatódom az ilyen vallomásain.
 Lehet, hogy az átlagnál érzékenyebben viseli a rá ható dolgokat, történéseket, lehet az is úgy érzi nem sikeres a magánélete...viszont saját vallomásaiból az derül ki, hogy a kapcsolataiból Õ maga lépett ki-mivel "még nem kész" a családalapításra!- amikor ezek az események történtek így érezte! Fontosabb volt a karrierje stabilizálása, tanulmányok folytatására készült és helyezett hangsúlyt, ami nekem azt üzeni hogy ép testben – lélekben, hiszen tele van tervekkel, álmokkal...és még a sereg is hátra volt stb...Az írásai rendkívüli érzékenységrõl, sajátosan kifinomult lélekrõl tanúskodnak ....Bidám és Gun Wook után - mi akik annyira a szívünkben hordjuk õt - megértéssel fogadhatnánk ,hogy "sok" volt ...és pihenésre más elfoglaltságok gyakorlásával kívánt feltöltõdött állapotba kerülni...
 Ami viszont tényleg lehangoló, hogy semmi boldogságot nem lelsz a gondolatvilágában. Néhol filozofikus, néhol fanyar és többnyire kesernyés. De hát emiatt rajongunk József Attiláért, ezért hódolunk Vajda Jánosnak és ezért imádjuk Adyt, Villont, Burnst, Jeszenyint, Nagy Lászlót...
 Magányának börtönébõl vágyakozik olyan társra, aki nemcsak elfogadja õt és gondolatait, de hasonlóval tudja megajándékozni.
 De nem véletlen, hogy vannak komikus és drámai színészek, az sem véletlen, hogy némelyek bele is halnak abba, amit a mûvészetükkel kifejeztek.
 Mennyi rengeteg mûalkotás született már szenvedésnek, kirekesztettségnek, meg nem értettségnek vagy el nem ismertségnek köszönhetõen! Csak remélem, hogy elbírja a "kudarcok" terhét is, és a maximalizmusa nem fordul majd idõvel ellene.