Szia.
Köszönjük :))

Van még más is feltéve ?

Sziasztok!
Egy másik fórumon találtam egy linket:

Korea, Kína és Japán kultúrájának története - A festészet világa

http://hotfile.com/dl/138772920/239cd5b/Korea_Japan_Kina_A_festeszet_vilaga.avi.html

11. rész Bohócok és akrobaták /egy kis saját összefoglaló innen-onnan kiegészítve.

Az Edo Dájkagura bohócai a ma embereit is szórakoztatják, ugyanakkor egy õsi hagyományt is õriznek.
A mûvészeknek köszönhetõen az Edo Dájkagura máig élõ mûfaj maradhatott Japánban.

A koreai Námszádánnori a köznép szórakozása volt, az õ életüket ábrázolta.
Az elõadás során a nézõk is táncra perdülnek a mûvészekkel együtt.
Mára ez a mûfaj õrzi a hagyományos akrobatikus mûvészeteket.

A látványos kínai cirkusz kétezer éves múltra tekint vissza.
Ez a cirkuszi mûvészet legkiválóbbika.

*******
Az egész világon vannak utcai szórakoztatómûvészek, Ázsiában is.

J A P Á N
Az utcai szórakoztatók, elõadók bárhol megtalálhatóak, parkokban, parkolókban, szupermarketekben.
A performanszok mindig sok nézõt vonzanak.
http://jun2.pro.tok2.com/daidougei/10yokohama/daidougei10.htm
http://yokido.cocolog-nifty.com/today/2010/04/post-affe-1.html

Japánban azonban mindig mgegjelenik és jelen van a tradició is.
http://en.wikipedia.org/wiki/Kagura

EDO DAIKAGURA
Létezik egy olyan utcai mutatványos formátum, amikoris õsi jellegzetes japán kellékekkel végzik a bemutatót,
természetesen az elengedhetetlenül szükséges hogy hagyományos kimonó öltözékben.
Már igen kevesen ûzik ezt a több évszázadra visszanyúló sok gyakorlást igénylõ szórakoztató mûfajt.
Hagyományos eszközökkel végzett látványos sokszor humoros stílusú zsonglõr bemutatók ezek,
amelyek régen a magasabb rangúak szórakoztatására szolgált.
http://stage.blog.shinobi.jp/Entry/256/
video bemutató
http://www.youtube.com/watch?v=zAesnoxuvCM
és itt egy hoszzabb összefoglaló,
de ugyanezen az oldalon van néhány rövidebb, de mutatós csemege is egy Street Performance világbajnogságról
http://www.youtube.com/watch?v=6Meakwc1T_Q
Világszerte ismert elõadõmûvész Senmaru Kagami egész életét ennek a mûvészeti ágnak veti alá.
Itt egy rövid video róla:
http://www.ebaumsworld.com/video/watch/80524211/
http://senmaru.info/english/
http://edo-daikagura.com/senmaru&yuki/

OROSZLÁNTÁNC
Ez egy másik szórakoztató mûfaj , amely inkább a köznép körében dívott.
Mintegy 1500 évre nyúlik vissza és anagyobb létszámban adják elõ:
eredetileg 5 zenész 8húros, ütõ, fúvós) és 2 oroszlánt játszó elõadóval.
Nagy összeszokás szükséges a harmonikus elõadáshoz.
Külön iskolája van, mivel ehhez sokat kell gyakorolni.
Eredtileg a papok gyerekei adták elõ anno, mintegy áldozati felajánlásként.
A vallásosság ugyan már nem annyira jellemzõ rá, de hisznek abban , hogy elûzi a balszerencsét.
Egyébként Oroszlán, vagy Sárkány tánc más-más tartalommal egész Ázsiában elõfordul.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszl%C3%A1nt%C3%A1nc
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rk%C3%A1nyt%C3%A1nc
http://en.wikipedia.org/wiki/Lion_dance

K O R E A
NAMSADANG
A "Namsadang" egy vándortársulati rendszer, amely még a Joeson dinasztiai idején alakult ki
a koreai hálaadás a Chuseok idején mintegy jó termésért köszönetet mondó ünnepségsorozat.
Néhány mûsorfajta a királyi udvarban volt nagyra becsült, de zöme fõként a köznép szórakoztatását szolgálta a piacokon és a falvakban különbözõ látványos
akrobatikus , énekes , táncos , maszkos és játékos bemutatóikkal sokszor szatirikus hangnemmel bírálva a nemeseket.
Ma már képzett mûvészek adják elõ és hatalmas turistacsalogató többnapos szabadtéri fesztiválokat is tartanak.
Legfontosabb központja Anseongban van, ahol megtalálható az ezirányú képzést nyújtó Képzési Központ is.
http://en.wikipedia.org/wiki/Namsadang
A fesztivál mindig zászlóbemutatóval és áldozati szertartással indul, majd elejét veszi az ünnepség.
A Namsadangnori repertoár különbözõ tradicionális tipusú bemutatókból áll :
pungmul, beona, salpan, eoreum, deotboegi, deolmi , jultagi,salpan,talloreum stb, amelyek mind más mûjat jelölnek.
A mûsor végén a nézõk is a mûvészekke között elvegyülve együtt ünnepelhetnek .
http://eyesinkorea.blogspot.com/2011/01/intangible-cultural-heritage-dwelling.html
http://english.visitkorea.or.kr/enu/CU/CU_EN_8_5_7_5.jsp
http://www.namsadangnori.org/index.htm
és egy kis video ízelítõ:
http://www.youtube.com/watch?v=kblD-S_bgJ4
http://www.youtube.com/watch?v=Ev7tMmJGC_o

BAUDEOGI
Egyik híres utcai szórakoztató volt a XIX. sz-ban élt és fiatalon elhunyt zseniális elõadónõ neve Baudeogi,
ma az õ nevét viseli egy társaság ,mintegy 20fõvel õrzi a hagyományokat.
http://world.kbs.co.kr/english/program/program_koreanstory_detail.htm?No=33405
videón itt láthatóak
http://www.youtube.com/watch?v=wdB1RacutXQ

K Í N A
És ha már akrobatákról , fesztiválról és cirkuszi látványosságról van szó,
ne feledjük el Kínát, hiszen ki ne látott volna már légies, szinte az emberi test izületi rendszerének és csontozatának teljesen ellentmondó ,
a gravitáció törvényeit semmibevevõ látványosságot gyerekkorú kínai fiatalemberekkel.

A kínai akrobatikának régi története van és világszerte elismert, a kínai nemzet kultúrális örökségének tartja.
Számtalan helyen képzik a jövõ nemzedékét.
Az egyik leghíresebb kínai akrobataképzõ iskola is világhírû.
Közpotja Wuqiao városában Kína É-Keleti részén Hebe megyében található, nem messze Pekingtõl.
Az egész kisvárosban minden a gyakorlásról szól utcán és parkokban egyaránt.
Az itt lakók 99 %-a legalább egy mutatványt tud és minden családban egy valaki ezt szeretné szakmájának.
A városban 20 magániskola mûködik, intézeti bentlakással
A kínai Akrobatikus Mûvészetek Wuqiao Iskolájában 7 és 17 év közötti gyerekeket képeznek abban a reményben,
hogy egykor a mai cirkuszcsillagok helyébe léphetnek.
Ide bárki felvételt nyerhet, mint leendõ cirkuszi akrobata.
Azonban az oktatás embertelenül nehéz tréningeket (napi 5+4+1 órán át ) jelent éveken keresztül.
Nem mindenki tudja végigcsinálni.
Jelentkezõ azonban mindig akad, mert az itt végzett diák lényegesen jobb megélhetést tud biztosítani magának és családjának.
Sõt messziföldrõl is sokan választják ezt az iskolát.
http://www.chinaculture.org/gb/en_artqa/2003-09/24/content_37654.htm
http://en.hebeitour.com.cn/natual/?action=zjym&id=63
és egy hosszú video a kemény életrõl
http://video.xfree.hu/?n=fonetika%7C3c2a3598deaa2b9900da4296221494c4
egy kis hebei mûsoregyveleg
http://www.youtube.com/watch?v=D83fhzVbftI&feature=related
és sok kép a 13. Kínai Nemzetközi Wuqiao -i Circus Festival-ról:
http://www.ebeijing.gov.cn/BeijingInformation/BeijingNewsUpdate/t1201423.htm
http://www.whatsontianjin.com/news-1704-13th-china-wuqiao-int-l-circus-festival-held-in-shijiazhuang-hebei.html

****

kép:Korea-Namsadang

Új ismétlések várhatóak a Trilógiából

Vannak ismét nem iskolásoknak szánt idõpontok is :))

nem hiába kértük,gondoltak :))

lásd az elõbbi képen kinagyítva nov 26 és dec 11 20.h, ráadásul ez hétvége

Esetleg esti idõpontos vetítést is megfontolhatnának. Én reggel 6-tól este 6-ig nem vagyok otthon. Így a délutáni vetítést csak papíron nézegethetem:-(( Tessék más a dolgozókra is gondolni, mert nem mindenki munkanélküli, nyugdíjas, meg háziasszony.

Új ismétlések várhatóak a Trilógiából

Vannak nem iskolásoknak szánt idõpontok is :))

most szerda es csutortokon is lesz !! de jo h kertem ertesitest a port.hu rendszeren!!!

Csak szimpla nézõ vagyok, de tudom a helyes választ: NEM LESZ! :(

Szeretném tudni, hogy lesz valamikor olyan , hogy ami jó, érdekes, megnézésre érdemes, azt este is leadjá (pl. 18-22 óra között), vagy hétvégeken?
Ez a 16 órai idõpont nem dolgozónak való.
De ha valaki megmondja, hogy DVD-n hol kapom meg kifizethetõ áron, akkor nem szóltam egy szót sem :-))
Köszönöm.

Nagyon köszi az ismertetést!! Sajnos lemaradtam múlt héten a filmrõl, eltévesztettem az idõpontot ill. nem a szokásos idõben vetítették. Köszi, ebben jól el kell mélyedni, a linkeket mind megnézni.

bocs lemaradt a fele

16. rész.Kerámia

A tûz és az agyag mûvészete.
Kína a porcelán hazája. A kínai kerámiákat már évezredek óta nagyra becsülik.
A bámulatosan cifra darabok ezeréves hagyományokat visznek tovább.
A japán kerámiákat hétköznapi használatra készítik, így szépségük is használat közben tûnik fel igazán.
A hagyományokat itt is gondosan õrzik, de közben új elemeket is adnak hozzá.
Az átváltozás kifinomult, látványos, érzékeny és elbûvölõ, mint maguk a Zen kerámiák.
Az egyszerû koreai agyagedényekben a szorgos mesteremberek hagyományai élnek tovább.
A fazekasmester keze nyomán a tûz életre kelti az agyagot.
*****
JAPÁN
http://en.wikipedia.org/wiki/Japanese_pottery_and_porcelain

A japán porceléánok kifinomultak.
A kifinomult étketzés kifinomult tálalást igényel, így japánban a porcelánokkal való tálalás mindennapos már az Edo kortól (1600–1867).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Edo-kor
És mivel Japánban a szemnek is készül az étek a tálaló edények igen változatosak színben, anyagban, alakban.
Évszaktól, nyersanyagoktól is függ a zen stílusú, visszafogott étkészletek megjelenése, amelyek elsõsorban egyszemélyes kézzel megfogható méretben készülnek.

A japán porcelángyártás egyik híres székhelye egy DNy-Japán város :Arita.
http://en.wikipedia.org/wiki/Arita,_Saga
Évente rendeznek itt vásárokat és ünnepeket.
Jól látható, hogy mi minden készülhet porcelánból a szentélykaputól kezdve , lámpások, szertartási eszközök, óriás víztartályok...
Még a telefonfülkék és a utcatáblák is porcelánnal vannak díszítve.Itt minden a porcelánról szól.
http://www.youtube.com/watch?v=FDAIrSDZQcU

Az innen származó hagyományos kézmûvestermékek az egész világon ismertek.
Az Aritajaki porcelánok szép kiállítása látható a Kyushu Kerámia Múzeumban
http://www.arita.jp/en/various/aritaware/index.html

A japán fazekasság régi múltra tekint vissza, amire nagy hatással volt természetesen Kína és Korea.
Elhurcolt koreai kézmûves mesterek nevéhez fûzõdik a porcelángyártás megismerése és elterjedése.

Egy vílághírû japán porcelán-manufaktúra a Fukagawa,
amely 1616 óta mûködik és mint a királyi család beszállítóiként gyönyörû portékékat állítottak elõ már a régmúltban is .
Áttetszõ, vékony, könnyû, mégis tartós termékek .
http://www.fukagawa-seiji.com/about/index.html

A technológián túlmenõen a nyersanyag is döntõ, a szép fehér kerámiák porcelánok egyik forrása az Izumiya kõfejtõbõl származik.
Noborigama , a gyártáshoz nélkülözhetetlen égetõ kemence különleges kivitelû :
a hegyoldalba épült, így jobban védett, ezáltal sokat és takarékosan alkalmazható.
http://www.flickr.com/photos/ejc-travel/4668773384/in/photostream/
http://en.wikipedia.org/wiki/Anagama_kiln

Láthattunk egy ipari manufaktura üzemet, ahol a fazekasok kb. 400 éves módszerrel kézzel formáznak, festenek elegáns,
a hagyományokat õrzõ de modern elemeket is felmutató kerámiákat.

A japánok mindenben úgy õrzik a hagyományokat, hogy közben a ma emberének is nyújt modern tárgyakat.
Bemutattak egy mai porcelánboltot (Nishiyama ),ahol szinte minden kapható volt porcelánból: villanykapcsoló, mosdó,wc,tükör... stb

KOREA
http://en.wikipedia.org/wiki/Korean_pottery_and_porcelain

Mungyeong, Dél-Korea nyugati részén egy 1000 éves fazekas város .Itt található a hagyományos kerámiagyártás központja.
A régi értékeket egy múzeumban gyûjtötték össze.
http://mungyeongint.wordpress.com/
http://english.visitkorea.or.kr/enu/SI/SI_EN_3_1_1_1.jsp?cid=1059793&nearBy=site

A koreai kerámiák nem hivalkodóak, természetet megidézõ a megjelenésük és szerények,vendégmarasztalóak, barátságosak, mint a koreai emberek.
Inkább a cserépedény a kedveltebb, mint a porcelán.
A koreaiak szerint a cserép lélegzik és mivel Koreában sok erjesztett étel létezik, érthetõ a vonzódásuk irántuk.
A zöld szín kedveltebb a fehérnél és általában a visszafogottabb színeket kedvelik.

Legelterjedtebbek kerámiák a teáscsészék ( amelyek úgy emlékszem eredetileg áldozati tálkákból eredeztetnek ).
Alakjuk a XVI.sz-i áldozati edényekbõl alakültak ki.

A hagyományos kerámiakészítés igen nehéz munka, és már kevés helyen mûködik.
A hagyományos gyártás, formázás valamennyi lépése kézi módszerrel történik.
Úgy tartják, hogy a legfontosabb a csésze aljának megformázása, megállípítható belõle az edény erõssége.

Állandó felügyeletet igényel a fa fûtésû kemence, amit a mester hagyományos szertartással izzit be,
majd végig mellette marad, vigyázza , apró próbaminták megnézegetésével (bulbogi ) ellenõrzi az égetés folyamatát.
A kemencét mint egy várandós asszonynak tekinti, ahol több napi égetéssel születnek meg a szép és egyedi darabok.
Az égetés során sok megsérül, de akár a "nem szépek" összetörésével a mester is tovább szelektálhat .(kb 5 % marad !!)
A kézzel készült kerámiák sosem egyformák, mindig egyediek és értékesek.
Az edények a tûzben születnek.
Porból lesznek és porrá lesznek, mint mi emberek.

http://en.wikipedia.org/wiki/Mungyeong

Yangpyeong Korea Keleti részén található.
Itt még készítenek hagyományos agyagedényeket, amelyek a hétköznapi élet részei:nagy hordó, kémény, tálalás.

Az óriási Onggi tároló edényekre ("kimcsi edények" )már ugyan egyre kevesebb a kereslet,
pedig Koreában tradicionálisan ebben készítenek, tárolnak sokféle élelmiszert.
Az elsõ edényeket Obuja Onggiõsi fazekasmester készítette,
aki a katolikus üldöztetés elõl menekülve itt telepedett le és megélhetésként agyagedényeket készített.
Különleges módon formázzák:elõször az alja készül el, majd az oldalát ráütögetéses módszerrel építik fel.
Majd következik a formázás, amit követ a kiszárítás
Ez 5-7 napos idõtartam és állandó felügyeletet igényel a kb 1200 oC-os égetés.
És a kemencékben mindig ég a tûz.
http://www.ceramicstoday.com/articles/onggi.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Onggi
http://www.lovethatkimchi.com/Kimchi_Pots/Onggi.html
http://www.youtube.com/watch?v=MANQiDQWsh0


KÍNA
http://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_ceramics

Jingdezhen a világ hírû porcelánváros a kerámiagyártás Mekkája.Itt minden a porcelánról szól.
Megtalálható az elegáns,modern,rusztikus, az egyszerû és sokszínû egyaránt.

A XII. sz. Song dinasztia egyik déli ága délebbre vonult vissza a kor háborús üldöztetései elõl és eközben eljutottak erre a területre is,
amelyet kb 1004. óta neveznek Jingdezhennek az egyik korabeli császár nevérõl megemlékezve ,
mivel az itt lakó mesteremberek a királyi család és udvar ellátását biztosította.
A Déli Song-dinasztia másfél évszázada alatt Dél-Kínában folytatódott a gazdasági fejlõdés,
s az északi területekrõl történõ nagyszabású délre vándorlás következtében a kínai világ gazdasági és népességi központja hosszú évszázadokra délre került.
http://en.wikipedia.org/wiki/Jingdezhen
http://iweb.tntech.edu/cventura/jingdezhen.htm
http://www.youtube.com/watch?v=yktHVkMSF3k
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szung-dinasztia

Az itteni Gaoling hegyen talált fehér ásvány , a kaolin nagyon alkalmas nyersanyag volt a kerámiák készítéséhez. .
Alacsony vastartalmú, jól megmunkálható, amelyet 1300oC-on égetnek ki.
A fehér porcelán nagyon felértékelõdött, amelyekbõl kezdetben csak az uralkodó háznak szállítottak.
http://gotheborg.com/porcelain/jingdezhen.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Kaolinite

Az itteni porcelánvállalat mintegy 1600 éves technológiai múltra tekint vissza, természetesen naprakészen és módosítva ipari mennyiségekre.
Manapság is mintegy 200 fõ keramikus dolgozik a városban.

A porcelántermékek 4 fõ sajátosságai:
fehér szín, áttetszõ, papírvékony, haranghangzású
A díszítések és technikák alapján 4 csoportba oszthatók:
máz alatti kék
kontrasztos
familly roze
5 színû

Egyik nevezetes termékük az embermagasságú padlóváza, a davarge (?), amely a XVII.sz közepéig egyeduralkodó volt még Európában is.
http://image.made-in-china.com/2f0j00AMStfaLCZjkP/Porcelain-Big-Vase-005-.jpg
Gyártása több-emberes, már a formázás is több lépcsõben történik.A porcelánfestés pedig egy külön szakma.
A minták valamennyi termékfajtánál igen változatosak és a termék értéke attól is függ ki a mûvész és mennyire aprólékos a minta.
Világszerte híresek a Famille rose csoportba sorolt termékeik (tömör festék, selymes máz,aprólékos élethû minták).
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/famrose.html

Különleges gyöngyszemek a botaici tojáshéj porcelánok .
Gyártásuk során egy harngalakú búra alatt kiégetik a formázott terméket, majd utána lefaragják a felesleget.
Ezt 2-3 szor ismételve kapják a hófehér, különleges áttetszõ, vékony, de erõs, zengõ hangú porcelántálakat.
http://www.chinainfoonline.com/Chinese_Arts_Crafts/Eggshell_China.htm

1909-ben megalakult egy keramikus intézet, amelynek célja a régi kúltúrák feltámasztása, ahol a jövõ szakemberei tanulják a porcelánkészítés csinja-binját,
hogy a hagyományos ismeretekkel felvértezve új módszereket alkalmazva öregbítsék Kína hírnevét a selyem, a porcelán és a tea hazáját.

******
Összegzésül elmondható, hogy Kína a porcelánokról, Japán a kerámiákról, Korea az agyagedényekrõl nevezetes.


http://www.artsmia.org/art-of-asia/ceramics/

16. rész.Kerámia

A tûz és az agyag mûvészete.
Kína a porcelán hazája. A kínai kerámiákat már évezredek óta nagyra becsülik.
A bámulatosan cifra darabok ezeréves hagyományokat visznek tovább.
A japán kerámiákat hétköznapi használatra készítik, így szépségük is használat közben tûnik fel igazán.
A hagyományokat itt is gondosan õrzik, de közben új elemeket is adnak hozzá.
Az átváltozás kifinomult, látványos, érzékeny és elbûvölõ, mint maguk a Zen kerámiák.
Az egyszerû koreai agyagedényekben a szorgos mesteremberek hagyományai élnek tovább.
A fazekasmester keze nyomán a tûz életre kelti az agyagot.
*****
JAPÁN
http://en.wikipedia.org/wiki/Japanese_pottery_and_porcelain

A japán porceléánok kifinomultak.
A kifinomult étketzés kifinomult tálalást igényel, így japánban a porcelánokkal való tálalás mindennapos már az Edo kortól (1600–1867).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Edo-kor
És mivel Japánban a szemnek is készül az étek a tálaló edények igen változatosak színben, anyagban, alakban.
Évszaktól, nyersanyagoktól is függ a zen stílusú, visszafogott étkészletek megjelenése, amelyek elsõsorban egyszemélyes kézzel megfogható méretben készülnek.

A japán porcelángyártás egyik híres székhelye egy DNy-Japán város :Arita.
http://en.wikipedia.org/wiki/Arita,_Saga
Évente rendeznek itt vásárokat és ünnepeket.
Jól látható, hogy mi minden készülhet porcelánból a szentélykaputól kezdve , lámpások, szertartási eszközök, óriás víztartályok...
Még a telefonfülkék és a utcatáblák is porcelánnal vannak díszítve.Itt minden a porcelánról szól.
http://www.youtube.com/watch?v=FDAIrSDZQcU

Az innen származó hagyományos kézmûvestermékek az egész világon ismertek.
Az Aritajaki porcelánok szép kiállítása látható a Kyushu Kerámia Múzeumban
http://www.arita.jp/en/various/aritaware/index.html

A japán fazekasság régi múltra tekint vissza, amire nagy hatással volt természetesen Kína és Korea.
Elhurcolt koreai kézmûves mesterek nevéhez fûzõdik a porcelángyártás megismerése és elterjedése.

Egy vílághírû japán porcelán-manufaktúra a Fukagawa,
amely 1616 óta mûködik és mint a királyi család beszállítóiként gyönyörû portékékat állítottak elõ már a régmúltban is .
Áttetszõ, vékony, könnyû, mégis tartós termékek .
http://www.fukagawa-seiji.com/about/index.html

A technológián túlmenõen a nyersanyag is döntõ, a szép fehér kerámiák porcelánok egyik forrása az Izumiya kõfejtõbõl származik.
Noborigama , a gyártáshoz nélkülözhetetlen égetõ kemence különleges kivitelû :
a hegyoldalba épült, így jobban védett, ezáltal sokat és takarékosan alkalmazható.
http://www.flickr.com/photos/ejc-travel/4668773384/in/photostream/
http://en.wikipedia.org/wiki/Anagama_kiln

Láthattunk egy ipari manufaktura üzemet, ahol a fazekasok kb. 400 éves módszerrel kézzel formáznak, festenek elegáns,
a hagyományokat õrzõ de modern elemeket is felmutató kerámiákat.

A japánok mindenben úgy õrzik a hagyományokat, hogy közben a ma emberének is nyújt modern tárgyakat.
Bemutattak egy mai porcelánboltot (Nishiyama ),ahol szinte minden kapható volt porcelánból: villanykapcsoló, mosdó,wc,tükör... stb

KOREA
http://en.wikipedia.org/wiki/Korean_pottery_and_porcelain

Mungyeong, Dél-Korea nyugati részén egy 1000 éves fazekas város .Itt található a hagyományos kerámiagyártás központja.
A régi értékeket egy múzeumban gyûjtötték össze.

szept 12 hetfo reggel 9.35 Duna tv

a festeszet vilaga


az ovoda is szuper volt a mult heten!
es az utcai kajaldak!! az dobogos
de mind szenzacios resz! vetek kihagyni!!

Ma ujra a Duna Tv-én délután.

Kerestem, esetleg a Trilógia fel van e töltve valahol.
Nem találtam (egyenlõre ?), de ráakadtam másra hátha érdekel valakit:
ÁZSIA KONYHÁJA
http://pirateisland.ws/archive/index.php/thread-52629.html

Gondolom ismeretterjesztõ sorozatként iskolásoknak szánták.( márt mint a Duna tv)
Mintha valahol erre utaltak volna egy régi vetítésnél.
Én igyekszem felvenni videora, bár idõnként hiányzik az eleje, vagy a vége, vagy már nem jó a minõség, mert már kicsit kopottak a technikák.
Majd egyszer lesz talán egy olyan tv elõfizetésünk, ahol digitálisan megnézhetõ, amikor csak akarjuk.
Addig be kell érni így, hacsak valaki nem teszi fel egy videomegosztóra, de ez valamiért nem lehetséges.:((

Hát, nem mondhatni, hogy a dolgozó emberekre gondoltak, csupa napközbeni müsor, amikor nincs mindenki otthon.
:(

új ismétlések lesznek a közeljövõben:

http://port.hu/korea,_kina_es_japan_kulturajanak_tortenete_cultural_trilogy/pls/fi/films.episode_list?i_film_id=112221&i_season=-1

balról jobbra: Kibidango - darabolt kibi-golyók szója porral bevonva,
felsõ: Agemanju - rántott Manju (puha sütemény vörös bab pasztával töltve),
alul: Ningyoyaki - vörös bab pasztával töltött tortácska

http://www.japan-guide.com/e/e3001.html