köszi, hogy megértetted.

Persze, hogy az volt, és napraforgó erkölcsi elvárásaira reagáltam. Ő teljesen kulturáltan fogadta.

Bocsi, nem neked írtam, és napraforgó egyáltalán nem így reagált ahogy te. Útszéli????

vagy csak irónia volt? mondjuk akkor sem értem túlzottan, de te biztos tudod miért írtad ezt az összehasonlítást.

pfúúú factsmatter! nagyon ellentmondásos vagy! először agyba főbe véded Lucecita és Gustavo szerelmét, meg magát a sztorit, most meg szinte szapulod, ahogy szegény Rosát is. Csalarozsika lejebb nagyon jól leírta már a véleményét ezzel kapcsolatban. mégis hogyan tudod összehasonlítani a számítást az önzést a birzoklási vágyat a tiszta érdek nélküli érzelmekkel? :(

na ez a "mire gondolt a költő" tipikus esete, de szerintem teljesen félreértetted factsmattert... ő kis szarkazmust vitt a gondolataiba, ezzel bemutatva, hogyan lehet tévútra terelni valamit...( -

Már megbocsáss, de Lucecitát és Mirtát egy napon sem lehet említeni!
Az összehasonlítás is sértő!

Nem tudom, mi ütött most beléd, hogy így írsz!
Te is jól tudod, hogy Lucecita soha nem "illegette" magát Gustavo előtt!
Mirtával ellentétben, aki szó szerint cafkaként viselkedett, Lucecita tetteiben soha semmi számítás nem volt!
Te is jól tudod, hogy csupán HÁLÁS volt Gustavo kedvességéért, s ösztönösen így mutatta ki!
Örült annak, hogy a hárpiák - Graciela, Angelina és Mirta - mellett végre van valaki, aki jóindulattal fordul felé.
Az édesanyja halála után pláne nagy szüksége volt a kedvességre és a szeretetre, hiszen egyedül maradt a világban! (Ő legalábbis akkor így tudta!)
Remélem, egy percig sem gondoltad komolyan az irományodat!

Ahogyan írsz Lucecita és Gustavo kibontakozó szerelméről...No comment!
Bezzeg Mirtáról!!!
A "maga módján" szerelmével, s a "pozitív" érzelmeivel!!!
Ismét csak no comment!!!

Én nem követem a példádat, nem ütök meg ilyen útszéli hangnemet, pedig megtehetném!
(Biztosan csak a sarkítás kedvéért írtad, de akkor is...!)

Lucecita és Gustavo egymás iránti TISZTA érzelmeit hogyan is lehet egy napon említeni ennek az aljas, haszonleső perszónának a Gustavo iránti "pozitív érzelmeivel"!

Igen, napraforgó tökéletesen összefoglalta az akkori történéseket, s nagyon jól jellemezte Mirtát!
A fő különbség, hogy míg ő puszta számításból és TUDATOSAN próbálta elcsábítani Gustavot, Lucecita NEM!!!
Ő ijedt meg a legjobban, amikor Gustavo bevallotta neki az érzelmeit, s még jobban megijedt, amikor rájött, hogy ő is beleszeretett Gustavoba!

Amikor pedig mégsem tudott ellenállni a szenvedélynek, bűnösnek és vétkesnek érezte magát, s az első gondolata a halál volt!
Gondolod, hogy a "pozitív érzelmekkel bíró" Mirtád is ostorozta volna magát, ha sikerül...
A kérdés költői!
Hisz évek óta szemrebbenés nélkül bitorolja Lucecita helyét!!!

Akkor is megbeszéltük, hogy Gustavo és Lucecita hibát követtek el, de azt hiszem, bőségesen megfizettek a "vétkükért"!
A tiszta szándékkal elkövetett és őszintén megbánt bűn megbocsáttatik!
Ebben az esetben igenis vannak enyhítő körülmények!

Viszont Mirta és Angelina...Ők talán megbántak valamit is a sok HIDEG FEJJEL ÉS ELŐRE MEGFONTOLT SZÁNDÉKKAL elkövetett aljasságból?
A kérdés ismét csak költői - természetesen: NEM!!!
Akárhogy esküdözik a végén Mirta Gustavonak, hogy "őszintén megbánt mindent"!
Na persze! Én meg Sába királynője vagyok!

Rosáról azért elég sokat megtudhattunk apránként - főleg Modesta elbeszéléséből, majd Miguel is mesélt róla, hogyan ismerkedtek meg és hogyan csábította, majd hagyta el könyörtelenül a tapasztalatlan fiatal lányt, holott pontosan tudta, hogy gyermeket vár!
Rosa is megbánta a "vétkét", hamar rájött, hogy Migueltől nem számíthat segítségre, s nem is könyörgött neki, hanem vállalta, hogy egyedül nevelje fel a kislányát.
Több, mint valószínű, hogy ha nem jön közbe a betegsége, soha nem kérte volna Miguel segítségét.

Mirta...Elméletileg apácáknál nevelkedett, de elég nehezen lehet elhinni azok után, amilyen szégyentelenül viselkedett kezdettől fogva!
Mindenesetre: Az biztos, hogy Lucecita nehezebb körülmények között nőtt fel, mint ez a perszóna, elmondása szerint sokat éheztek és sokat kellett nélkülözniük, mégis jószívű, kedves lány lett belőle - mentes mindenféle számítástól - ellentétben a "pozitív érzelmekkel bíró" némberrel!

Egyébként is nagyon szeretem az ilyen idézeteket! :-)

Igen, így pontos.

Én egyébként így ismertem:
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
Bár az elsőben nem vagyok biztos." :-)))

Az Einstein - aforizmát egyébként én is ismertem, s erre az esetre nagyon is találó! :-))

Nem, arra, hogy kifúrja az oldaladat a kíváncsiság. :-)))

Mire gondolsz? Az Einstein aforizmára? Azt olvastam valahol, már jó régen.
De lehetséges, hogy csak Einsteinnek tulajdonították, mert így érdekesebb.

Én csak spanyolul láttam fenn, igaz, csupán évekkel ezelőtt próbáltam rákeresni.

Igazad van, ha Mirta tudott volna logikusan gondolkodni, akkor belátja és elfogadja, hogy veszített!
De: Angelinához hasonlóan teljesen elveszítette az önkontrollját, máskülönben azt tette volna, amit Te is írtál!
Szépen eltűnik, és a sok pénzből, amit az évek során ellopott a "szeretett férfitól" - valahol messze új életet kezd.
Ehelyett egyre aljasabbá, gátlástalanabbá vált, s nem tudott belenyugodni, hogy elveszítette...na nem a "szeretett férfit", mert továbbra is az a meggyőződésem, hogy soha nem szerette Gustavot, hanem "amit eddig elért".

Közveszélyes perszóna, akit mindenképpen börtönbe kell zárni, hogy többé ne árthasson másoknak!
Lucecita naivitása határtalan, hogy azt képzelte, Mirta majd elmegy szépszerével, s nem akarta feljelenteni!
Ez már tényleg túlmegy azon a határon, amit "jóságnak" lehet nevezni!

Mirtának annyi súlyos bűn van már a rovásán, hogy egyszerűen NEM SZABAD futni hagyni!!!

A Youtube fent van az utolsó két rész, már nagyon régen.

Ezt nem mondod komolyan, gondolom csak vicceltél! :-)

Hol láttad az utolsó részeket?
Nem is tudtam, hogy magyarul is elérhető a sorozat!
Én csupán az emlékeimre tudok támaszkodni. :-)

Einsteintől loptam. Állítólag ő mondta, hogy a világegyetem és az emberi butaság végtelen.

az utolsó két mondatod a lényeg. Igen ! Kár lenne a jóságot a butasággal ötvözni, márpedig itt végig ez történt.(