Programkereső

Téma: Mária

Spoiler
9/10
Johann 2013 nov. 16. - 20:57:29 9/10 Előzmény Lily01
(16/16)
Azt hiszem, én ezt a kérdést mégis inkább különválasztanám. Egyrészt maradhatnunk konkrétan a Máriánál. Én is láttam, hogy voltak, akik hazamentek a szünetben Szegeden, és bizonyára lettek volna - bár meggyõzõdésem, hogy jóval kevesebben -, a Nemzetiben is (erre vonatkozó utalás alább olvasható is). Amikor körükben - és a mûvet bármilyen formában markánsan elutasítók között - feltûnõen sok nõt, asszonyt látok, nem tudok nem arra gondolni, hogy némelyiküket esetleg mélyen, személyesen érinti a mû (és fõ üzenete). Félek, tapintatlanság már az ilyen óvatos utalás is, de a szomorú statisztikák és a józan belátás mégis ezt mondatja (de legalábbis gondoltatja) velem. És ebbõl a szempontból vállalhatónak tartom azt a meglátást, hogy a mûnek van egy "provokatív" jellege, ugyanakkor szerintem ez kifejezetten az "érted provokálok, nem ellened" esete. Ha van szeretetbõl provokálás, hát ez az.
Azt a kérdést pedig ettõl inkább elválasztva (legszívesebben egy hosszabb lélegzetvételû gondolatmenetben :) ) tárgyalnám, hogy mi a jó, mi a rossz és mi ehhez a kérdéshez a viszonya a mai kornak, azon belül a mai színháznak.
De ehelyett a regölésrõl kell most írnom, hiszen ezt ígértem. Csak röviden. Ahogyan korábban is írtam, érdemes különválasztani a betlehemezéstõl, hiszen karakterében és funkciójában is más és más a kettõ. Mit is jelent ez? Alapvetõen arról van szó, hogy karácsony (a téli napforduló) az új esztendõ kezdetét jelentette a régiek számára (vö.: az egyházi év ma is adventtel kezdõdik). Ekkor egyrészt szakrálisan le kellett zárni az óévet (ide kötõdik a betlehemezés szokása, ezért ehhez egy nyugodtabb, békésebb hangulat társul), majd utána - nagy erõvel - el kellett indítani az új évet, ez pedig a regölés feladata volt, ezért ez jóval harsányabb, dinamikusabb - tele jókívánsággal.
Válasz
10/10
Lily01 2013 nov. 15. - 11:11:12 10/10
(15/16)
Értem, mire gondolsz, szerintem sokan azért is mentek el a szünetben, mert nem tudták, mennyi rosszat kell még befogadniuk.
Örülök, hogy idézted Vidnyánszky Attila mondatait a darabról, szeretem olvasni/hallgatni, ahogy a Máriáról beszél. És bevallom, irigylem érte, amiért ilyen pontosan meg tudja fogalmazni, mit is jelent neki egy-egy Tamás által írott zene. Kíváncsian várom a márciusban bemutatásra kerülõ János vitéz c. darabot is.... izgalmasnak ígérkezik! A mû népies hangvétele miatt Gyulára gondoltam elõször mint zeneszerzõ, de újbóli olvasásnál rá kellett jönnöm, hogy ami egy 5. osztályosnak könnyed történetnek tûnik, az egy 20 évesnek már korántsem az.... :) Bocsánat a kitérõért :)
Válasz
9/10
Johann 2013 nov. 14. - 11:21:42 9/10 Előzmény Lily01
(14/16)
Hú, igen mély filozófiai eszmefuttatásokba bocsátkozhatnánk, ha elkezdenénk komolyan forszírozni a "jó" és a "rossz" kérdését! :) Egyelõre inkább csak annyit fûznék hozzá az általad e témában megfogalmazottakhoz, hogy elvileg elképzelhetõ egy olyan további eset is, amikor a gondot nem valaminek (esetünkben a "rossznak") a be nem mutatása okozza, hanem az, hogy nem annak mutatnak be, mint ami. Ha érted, mire gondolok. A Máriával kapcsolatban sokaknak szerintem éppen az a zavaró, hogy - Szarka Tamás-os bátorsággal, sõt merészséggel - valamit annak mutat be, ami.
A pontatlanságom pedig talán csak engem bánt ennyire, de így legalább a biztonság kedvéért most már utána néztem, hogy arra legalább jól emlékeztem-e, hogy Vidnyánszky kérésére írta meg Tamás az általad is többször kiemelt betétdalt (mily méltatlan e szó ide!). Nos, szerencsére igen, íme az egyenes idézet Vidnyánszky Attilától: "Nagyon szeretem Szarka Tamás zenéjét, már más elõadásomba is betettem egy-egy dalát. Igazi nagy indulat van benne, ugyanakkor népdalok ihlette tiszta zenei hangzatokkal hat. Ez a musicalje is túlmutat a mûfajon, õszinte misztikus ihletettség által mûködik. Jó példa erre, hogy én egy kifejezetten racionális, rendezõi elemzõi munka eredményeként arra kértem, írja meg a megölt gyermekek dalát - amelyet kisgyerekek énekelnének -, és erre õ ezt úgy írta meg, hogy egy szerelmes vallomás lett belõle az abortuszban megölt gyermekek részérõl az édesanyjukhoz: "mégis szép az én anyám, rózsa van a homlokán". Ilyet nem lehet kitalálni, ez szívbõl jön, ez sugallt gondolat."
Igen, régebben valóban jelen voltam az indexes Ghymes fórumban is. S legközelebb írok a regölésrõl is. :)
Válasz
10/10
Lily01 2013 nov. 13. - 11:46:24 10/10
(13/16)
Azt vettem észre én is, hogy a rossz ábrázolásától ijedtek meg leginkább az emberek. Tény, hogy szokatlannak hat, mivel sok színház (persze tisztelet a kivételeknek) a könnyed szórakoztatást tûzte ki céljául, ahol már-már giccsbe forduló „súlytalan” elõadásokon keresztül igyekeznek bemutatni a jót, a jót és a jót. A rossz dolgok (vagy hogy is nevezzem :) ) szinte teljes mellõzésével... vagyis inkább a feszült pillanatok mellõzésével.
Abból a szempontból is párhuzam vonható a két mû között, mármint a Tragédia és a Mária között, hogy az új élet lehetõsége határozza meg elejétõl kezdve mindkét darabot. Ha tényleg a Vidnyánszky-féle Tragédiában gondolkodunk, miszerint Éva már a mû elején tudta, hogy gyermeket vár.

Nagyon szívesen, örülök, hogy tetszett a riport! Ennyi tévedés belefér. Megbocsátható :))
Régebben pedig írtál a Ghymes-topicba, ugye? Emlékszem a nevedre :)
Nem untatnál, írj a regölésrõl bátran, szívesen olvasom!
Válasz
9/10
Johann 2013 nov. 12. - 23:58:33 9/10 Előzmény Lily01
(12/16)
Aki úgy beszél errõl a mûrõl és elõadásról, mintha azt rossz szándékkal hozták volna létre (csak mert megmutatja az ártó erõket, "a rosszat" is), szerintem leginkább önmagát minõsíti. Pedig nem olyan nehéz "jól érteni" a darabot. (Sokszor inkább úgy érzem: a kritikák mögül kilóg a lóláb, és más okokra visszavezethetõ rossz szándék munkálkodik bennük...) Hiszen ennyi erõvel Madáchot is hasonlókkal lehetne vádolni Az ember tragédiája miatt. Legalábbis szerintem szemet szúró a párhuzam pl. a londoni szín és Heródes udvarának Mária-beli ábrázolása között. Éppen ezért örültem, hogy említetted Vidnyánszkyt és szegedi Tragédia-rendezését: látható, hogy valós kapcsolatról van szó a két alkotás között (nem csak a rendezõ személyén keresztül, a koreográfus - Gemza Péter - és a díszlettervezõ - Alekszandr Belozub - is közös, ráadásul Hobo személye is összeköti a két elõadást :)). Az indexes fórumokat évek óta nem követem; lehet, hogy most majd rájuk nézek, ha lesz egy kis idõm, köszönöm, hogy felhívtad rájuk a figyelmemet!
Mint ahogyan azt is köszönöm, hogy a Szerelmes földrajz Szarka Tamásék szülõföldjét bemutató részét a figyelmembe ajánlottad! Ha a katonás történetet nem is találtam meg benne, azt igen, hogy az édesanyjuk volt tanárnõ, édesapjuk pedig mesterember. Tehát pontatlanul fogalmaztam, amikor azt írtam itt korábban, hogy "szüleik" tanárok voltak. Ennyi helyesbítéssel tehát még mindenképp tartoztam. És mindenkitõl elnézést kérek a téves fogalmazásért!
Örülök, ha a regöléssel kapcsolatban tudtam újat mondani. Egyszer alaposan utánaolvastam, úgyhogy igen sokat tudnék írni róla, de nem akarlak untatni vele... Már az is igen szép dolog, hogy Szent Márton napján/másnapján ezekrõl a dolgokról gondolkodunk. :) (Márton adventet indító - "kapuzó" - ünnep egyes hagyományok szerint.)
Válasz
10/10
Lily01 2013 nov. 11. - 14:07:27 10/10 Előzmény Johann
(11/16)
Igen, kicsit azzal a célzattal is írtam ide, hogy védelembe vegyem a Máriát, miután ennyire durván lealacsonyították. Sokan úgy beszélnek róla, mintha az alkotók direkt rossz szándékkal hozták volna létre ezt a „sátántól való darabot”.... nagyon lehangoló ilyeneket olvasni. Nem az eltérõ véleménnyel van a baj természetesen, csak a kinyilvánítás módjával. Az indexes Szarka Tamás fórumban egyébként sok szép beszámolót írtak a darabról, nem tudom, olvastad-e azokat. :)
Szégyellem, eddig nem voltam teljesen tisztában a regölés fogalmával, most utánanéztem. Meglepett, hogy a Regölés c. dal a szövegében is mennyire tradicionális, nem tudtam, hogy Tamás a népi regösénekek szövegeit vette alapul. Pedig sejthettem volna. :)
És ha már Mendika, az dalok elején elhangzó versekben is ott van az a gyermeki hangulat, elég csak a könnyed ritmusát megnézni.... hatásosan alkalmazta a stilisztika eszközeit Tamás.
Nem a Szerelmes földrajzban volt? Fú, akkor sajnos fogalmam sincs milyen mûsorban hallhattam, gondolkodom rajta.
Szép napot!
Válasz
9/10
Johann 2013 nov. 10. - 14:27:53 9/10 Előzmény Lily01
(10/16)
Nem, semmi baj, nem fogalmaztam egyértelmûen. Gyakran elõfordul, hogy tömörítek (mégse kéne oldalakon keresztül írni ide) - így viszont nem mindig érthetõ, mikor mire gondolok... Szóval jó, hogy kiderült, hogy ez is egy ilyen eset volt, s tudtam pontosítani. Most már valószínûleg azt is jobban átérzed, miért és mennyire örülök neki, hogy te is írtál ide! :) (Nem mutatott túl jól, amíg csak az én pozitív véleményem állt itt szemben a kezdeti markánsan kritikus bejegyzésekkel.)
Azt pedig én értem most már jobban, milyen szempontból veted össze a Mendikát a Máriával. Valóban, ugyanannak a hitnek más-más arca mutatkozik meg bennük. Azt hiszem, a Mendikát jobban meghatározza a hagyomány és Tamásék gyermekkora (ami egyben egyfajta személyes tradíció). Emlékszem, egyszer Gyula mesélte, mekkora élményt jelentett számukra gyermekkorukban, amikor egyszer egy környékbeli ismerõs kislány is eljött hozzájuk mendikálni. :) (Tehát a hitélet templomi keretek nélkül is jelenvalóvá vált a hagyományon keresztül gyermekkoruk e régi karácsonyán.)
Talán mondjuk el a minket olvasóknak, hogy Tamásék szülõföldjén mendikálásnak hívták a betlehemezést. S azt is tegyük hozzá, hogy a regölés viszont egy ettõl eltérõ népszokás, szintén a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódik, de egészen más a karaktere és a funkciója is. Ezeknek a mára már kicsit összekeveredett szokásoknak komoly szerepük volt a régiségben és szerintem ezeket a szabályszerûségeket Tamás - nagy alázattal - tiszteletben tartotta a Mendika írásakor. Ennek a jelét látom abban is, hogy nem került fel a lemezre az egyébként kiváló Regölés címû daluk.
Köszönöm a katonás történetet! (Amúgy visszakerestem a Szerelmes földrajz Tamásos részét, de nem találtam meg benne.)
Válasz
10/10
Lily01 2013 nov. 09. - 15:01:07 10/10 Előzmény Johann
(9/16)
Köszönöm, mostmár értem mire céloztál, bocsi a félreértésért. Igazad van, valóban.

Persze, mindkét felfogás Isten(hit)keresésrõl/megtalálásról szól, csak míg a Máriában töményen, a maga teljes valójában képviselteti magát a rossz, a Mendika szövegeibe, ha meg is jelenik egyszer-kétszer, akkor is eufemizáltan.... s ez a rejtett feszültség is szerintem feloldódik a dalok folyamán.(pl. a Mária altatója)

A katonás történet: Tamás egy interjúban mesélte (azt hiszem a Szerelmes földrajzban) hogy mikor katona volt, karácsony idején egy katonatársával betért egy templomba akkor elõször életében. Azt mondta, gyönyörû volt szeretetrõl szóló idézeteket olvasni a falakon, és nagy nyugalommal találkozott ott. Igazából csak ennyi, õ szebben megfogalmazta, és talán mást is mondott még róla....
Válasz
9/10
Johann 2013 nov. 08. - 11:29:11 9/10
(8/16)
Kedves Lily!
Azért írtam, hogy a véleményed mérvadóbb, mint az enyém, mert a darab meghatározó üzenete és témája (születés, szülés, az érkezõ Élet elfogadása) mégiscsak máshogyan érint minket, férfiakat, mint benneteket - nõket, asszonyokat, édesanyákat és leendõ (vagy potenciális) anyukákat. Ti sokkal közelebb vagytok egy nagy misztériumhoz, és ez természetesen a hajadon lányokra is vonatkozik. (Számos régi kultúra példáját hozhatnám fel - talán elég most csak a Vesta-szüzekre utalnom -, de ez a hagyomány továbbél a kereszténység keretei között is, pl. a búcsújárás szigorú szabályaiban, amikor a Mária-kegyszobrot csak makulátlan hírû hajadon lányok vihették a körmeneten.)
Igen, ismerem Tamás idézett versét a VÁVÁVÁ-ból, s én is úgy látom, hogy a lírai én ez esetben tényleg maga a költõ; Szarka Tamás az Ikrek jegyének szülöttje és sok jel utal arra, hogy érvényesnek tartja magára az ebbõl fakadókat. Az Ikrekrõl pedig - ha jól tudom - azt tartják, hogy egészen különbözõ aspektusból képes vizsgálni a dolgokat. Úgyhogy alighanem valóban ez a kérdés nyitja. (Bár õszintén szólva én igazi ellentmondást nem is érzek a kettõ között.)
Az általad említett katonás-templomos történetet viszont nem ismerem. Megosztanád velem? Kíváncsivá tettél. :)
És én is igyekszem még írni pár sort a Nemzetis elõadásról. Bár igazából a legnagyobb eltérés tényleg az volt a szegedihez képest, hogy nem volt szünet s ez fokozta a hatást, a misztériumjáték-jelleget. Illetve a sokkal kisebb légtérben valahogy jobban összeállt a mû atmoszférája. No és ami még engem meglepett (bár ez csak oldalágon tartozik ide), hogy olyan illusztris vendégek is megtekintették az elõadást, mint pl. Matolcsy György a Nemzeti Bank elnöke.
Válasz
10/10
Lily01 2013 nov. 08. - 00:42:19 10/10
(7/16)
Kedves Johann!
Ne viccelj, a te benyomásaid és meglátásaid is ugyanennyit, vagy még többet érnek. Tetszett a kétsoros összefoglalód a Nemzetis Máriáról. Rövid volt, de kifejezõ. Azért írj még róla, ha van kedved. :)

Igen, nehéz életük lehetett Tamáséknak, de tényleg az a lényeg, hogy végül csak betért Szarka Tamás abba a templomba katonasága során.... :)
Megannyi szépség kerüli el a figyelmüket a darab és Szarka Tamás hitének ellenzõinek, pl. amikor a megölt gyermekek vigasztalják az õket sirató anyjukat....vagy az angyali üdvözlet ábrázolása zeneileg és szövegileg egyaránt, szerintem ezek is a hit egyfajta megnyilvánulásai. És ahogy te is írtad, azok a csodás Mendika-koncertek. Bár nehéz összeegyeztetni a kettõt, mármint a Mendikát és a Máriát, néha elgondolkodom azon, hogyan lehetséges, hogy mind a kettõ egy ember fejébõl pattant ki... „...versem Skizo Frénié, Isten szedett kétfelé.” :)
Válasz
9/10
Johann 2013 nov. 07. - 18:27:49 9/10 Előzmény Lily01
(6/16)
Kedves Lily!
Köszönöm megtisztelõ figyelmedet és megjegyzésedet; s örülök, hogy neked is tetszett a Mária! Lám, még eggyel több pontot is adtál rá, mint én. :)
Alighanem - a mû tematikája és fõ üzenetei miatt - a te benyomásaid és meglátásaid jóval többet nyomnak a latban, mint az enyémek.
Annak külön örülök, hogy írtál Vidnyánszkyról és a darabbal kapcsolatos személyes élményeidrõl is. Egyébként a halott gyermekek énekét éppen Vidnyánszky Attila kérésére írta meg Szarka Tamás. Szerintem (is) ez az egyik katartikus csúcspontja mûnek (a másik a finálé). Irigylem a debrecenieket, hogy ezekben a napokban is láthatják, hallhatják a Máriát! Reméltem, hogy advent idején újra elõadják egyszer-kétszer a Nemzetiben is, de sajnos nem.
S a hitrõl... Nehéz róla írni, fõleg itt, de kikerülni sem tudtam a témát. Talán tudod: Szarka Tamásék Felvidéken nõttek fel, az elõzõ rendszerben. Vallásgyakorló közösségekként a "kettõs kisebbség" súlyos terhét nyögték azok a színmagyar kistelepülések. Szarka Tamásék szülei tanáremberek voltak, az õ helyzetük ilyen szempontból még nehezebb volt (nekem a nagyszüleim voltak tanárok, nagyjából el tudom képzelni, milyen lehetett a helyzetük). A szüleik - nyilván féltésbõl - nem engedték templomba járni a Szarka fivéreket. Hosszú és rögös volt tehát az út, amelyen keresztül Szarka Tamás eljutott a hitig. De (szerintem) kétségtelenül eljutott és innentõl kezdve annyira méltatlan ennek a hitnek az alakját vagy a formáját vitatni... Hálásak lehetünk Szarka Tamásnak a hittõl sugárzó verssorokért!
Válasz
10/10
Lily01 2013 nov. 06. - 10:53:15 10/10
(5/16)
Kedves Johann, nagyon szépet írtál a darabról, és a hitrõl, érdeklõdéssel olvastalak. :)

Én is nagyon szeretem a Ghymest, a Szarka testvérek mûvészetét, ezért is tettem magamnak kötelezõvé a Mária megnézését. Vidnyánszky Attilától csak az Ember tragédiája Szegedi Szabadtéris rendezését ismertem – a darab teljesen új megközelítése elérte nálam azt, hogy ne egy száraz, feleslegesen hosszú mondatokkal teletûzdelt drámaként tekintsek Madách mûvére. De az más téma. :)
Rengeteg szélsõséges véleményt olvastam a Máriáról mielõtt megnéztem volna, és ezek a vélemények olyan borzasztóak voltak, mint amilyen gyönyörûek a jó kritikák. Innen már tudtam, hogy egy igazán „szarkatamásos” darabbal állunk szemben. :) Elsõ találkozásom a Mária zenéjével meghatározó volt számomra, Szegeden az egyik Mária-próbán épp a halott gyermekek énekét próbálták....Álltam a 35 fokos tûzõ napon hidegrázva és borzongva.... sosem fogom elfelejteni azt az érzést. Én azok körébe tartozom, akiknek tetszett a darab, bár bevallom, az elsõ felvonás után iszonyatosan éreztem magam, teljesen letaglózott. A második felvonástalán nem is lett volna annyira felemelõ és szép, ha az elsõ rész borzalmai kevésbé lettek volna felkavaróak. Erre mondják, hogy katarzis....
Válasz
9/10
Johann 2013 okt. 28. - 22:20:30 9/10
(4/16)
Talán meglepõ lesz, amit írok, de részben egyetértek veled. Ami a mûfajmegjelölés nehézségeit illeti, mindenképp. Olyannyira, hogy erre a problémára már én magam is utaltam, Szarka Tamás itteni fórumában még júliusban: "Nem (...) könnyû írni róla.", "A mûfajmeghatározást is bajosnak tartom.", majd késõbb szeptemberben: nevezhetik "hivatalosan musicalnek, de valójában szerintem sokkal inkább drámai erejû misztériumjáték. (...) Lehet, hogy lesznek, akik a szünetben hazamennek. Mások örökre emlékezni fognak rá, és többször is megnézik." Lám, szinte beigazoltad akkori szavaimat. (Azt nem tudhattam, hogy ezúttal szünet nélkül adják majd elõ.) Vagyis: kevés meglepõ történt. Leginkább talán az volt váratlan (legalábbis számomra), hogy ilyen nagy sikere volt a Nemzetiben, hogy a közönségbõl néhányan felállva tapsoltak az elõadás után. Talán kevesen voltak a nézõtéren, akik nem sejtették, mire ülnek be.
Az viszont tény, hogy ha valaki csak azt nézte, hogy "egy musical" megy a Nemzetiben, és így ült be rá, nagyot csalódhatott. Feltéve, hogy egyáltalán nem fogékony a már-már modern misztériumjátékba hajló elõadásokra.
Én az vagyok, te nem. Nincs ezzel semmi baj. Azt viszont kár elvitatni ettõl a mûfajtól, hogy színpadra való volna. Ez szerintem meglehetõsen kirekesztõ hozzáállás...
Szintén feltûnõ, hogy míg neked középkorias volt az elõadás, addig - ha visszaolvasol, láthatod - másnak éppen a mû formabontó mivoltával, a Mária-történetet emberközelivé tevõ továbbgondolásával volt a gondja. (Adalék ez utóbbi kérdéshez - keresztény-e a mû, ez a Mária az a Mária-e, stb. -, hogy a terézvárosi Nagy Szent Teréz templomban éppen ma láttam kitéve a mû plakátját! Tehát azon a plébánián ajánlották a hívek figyelmébe Szarka Tamás Máriáját.)
Válasz
1/10
maredina 2013 okt. 28. - 12:15:00 1/10
(3/16)
Sajnos tényleg szörnyû ez az elõadás. Sõt, valójában színházi elõadásnak sem nevezném, inkább valami középkori misztériumjáték vagy moralitás a Jó és a Rossz küzdelmérõl. Szánalmasan didaktikus, szájbarágó, szinte nézhetetlen. Csak azért nem jöttünk el a felénél, mert nem tartottak szünetet. Sajnáltuk a tehetséges, többre hivatott színészeket. Kár erre pocsékolni a Nemzeti Színház színpadát.
Válasz
9/10
Johann 2013 okt. 27. - 21:46:05 9/10
(2/16)
Értetlenül olvastam hozzászólásodat. Mintha nem is ugyanazt a darabot láttuk volna. Aztán az utolsó sornál gyanút fogtam. Kénytelen voltam arra gondolni, hogy talán itt kell a dolog nyitját keresnem. Megnéztem egyéb hozzászólásaidat is. Négybõl három Vidnyánszkyhoz kötõdõ elõadásról szól és mindháromra a lehetõ legkevesebb pontszámot adtad. (Köztük olyanra is, amelynek az átlagpontszáma 7,4.) Ne haragudj, de kénytelen vagyok arra gondolni, hogy elfogultság munkálkodik benned. Kérlek, ez esetben se tégy ilyen megalapozatlan - hamis - utalásokat pl. Szarka Tamás hitére. Biztos lehetsz benne, hogy ismeri az evangéliumot. A téma régóta foglalkoztatja, a Biblián kívül a Parasztbibliából is merített vonatkozó mûveihez (ld. pl.: http://mno.hu/migr/nagyszabasu-koncertet-ad-a-ghymes-december-26an-426492 ) Egyébként voltál már akár egyetlen karácsonyi koncertjükön? Hallottad már Mendika címû lemezüket? Jártál már a (minden évben katolikus szentmisével záruló) Ghymes fesztiváljukon a Szent György hegyen? (De Kézfogás c. dalukat is említhetném.) Aki kicsit is ismeri õket, tudja, hogy mennyire "mellélõttél" ezzel.
Azt pedig, hogy Máriá(ék)nak is nagyon nehéz lehetett vállalni a sorsukat, s hogy az õ életigenlésükbõl igenis erõt meríthetünk, konkrétan prédikációkban is hallottam már (gyakorló katolikus vagyok). Mi a gond ezzel? Ennél keresztényibb üzenetet aligha tudnék elképzelni. Alföldivel se lenne semmi baj, ha ilyen mondanivalói lennének...
Elõször tavaly nyáron láttam a mûvet a Szegedi Szabadtérin. Megrázó élmény volt. Tegnap újra elmentem rá a Nemzeti Színházba. Most, szünet nélkül elõadva még erõsebb volt a hatás. Hatalmas tapsot kaptak a színészek és érezhetõ volt, ahogyan egymásra találtak a közönséggel. Mi meg igyekeztünk nem észrevenni egymás szemében a könnycseppeket.
Válasz
2/10
Fischmole 2011 dec. 15. - 15:14:36 2/10
(1/16)
Mi is láttuk a musicalt,már negyedóra után ki akartunk jönni.A kitartásunkon és az utastársainkon múlott, hogy maradtunk.
Minden gratulációm a színészek a játékáért, sajnos a darab szövegének bugyutasága és az összevissza rohangáló emberek látványa feledtette Mária és József gyönyörû énekét, maga a történet veszett el.
Mivel kissé oldalt ültünk, láthattuk, amint Erzsébet hanyatt esett a gerendák között, a forgó színpadon, az emelvényrõl leszáguldó babakocsi majdnem elgázolta Máriát, és azt is amikor Heródes és Ego vívása közben a táncosok kis-híján eltaposták az egyik vadmacskát alakító szereplõt.
Arról ne is beszéljünk, hogy amikor beviharzott egy görkoris férfi égõ fáklyákkal a kezében, végig attól tartottam , hogy a szanaszét dobált szemétben megbotlik, és a szalmát vagy mást felgyújtva teszi "érdekesebbé " a darabot.
Megfogadtam, az elmúlt évek színházi csalódásai után, hogy nem nézek meg több V A igazgatása alatt álló mûvet, mert unatkozni, szörnyülködni, bosszankodni fogok, hogy ismét az alaptémától távol álló, horrorisztikus, a magyar adófizetõk pénzét herdáló költségvetésû darabot fogok látni.Jobb lett volna ha otthon maradunk!
Abban bízunk, hogy dicsõ kormányunk érdemesnek tartja majd a rendezõ urat, hogy Budapestre vigye és megszabadul tõle Debrecen.
S akkor talán ismét lesz névadójához méltó Csokonai színház!
Válasz