tetováltkopaszbunkó 2014 febr. 08. - 23:44:20 Előzmény euglena_viridis
(161/201)
A forgatokonyviro es a rendezo valoszinuleg olvasta Graham Shelby Sotet lovagok cimu konyvet, mert nehany filmbeli mondat egy az egyben a konyvbol van atemelve a filmbe. A konyv tortenelmi hitelessege kb. 90 szazalekos, a filme csak olyan 40 koruli.
A mai liberalis piszi szemszogbol dolgozza fel az akkori vallasi, tarsadalmi es politikai esemenyeket. Olyan nezeteket tulajdonit az akkori embereknek es olyan szavakat ad a szajukba ami akkoriban nem is leteztek, nem is gondoltak rajuk.
Az igaz hogy egy 600 oldalas konyvet nem lehet egy filmben feldolgozni, annyi szereploje van a konyvnek es olyan sok szalon fut hogy a filmesek kenytelenek voltak jelentosen lebutitani a tortenetet. CSak nehany hiba talalomra kiragadva a filmbol: A filmben karaktereket vontak egybe pl. a filmbeli Balian is ket ember szemelyiseget tartalmazza. Az igazi Balian nem volt kovacs es fattyu, nincs ra adat hogy valaha is jart volna Europaban. Nemesembernek szuletett es Nablus grofja volt ott is halt meg. Nem volt semmilyen szerelmi szal kozte es Szibilla kozott hiszen felesege volt. Balian a tortenesek idejen kozepkoru ferfi, tapasztalt katona es hadvezer, higgadt politikus. Toroni Huphrey a fiatal forrofeju, hosszerelmes lovag Szibilla feltestverenek vagy unokatestverenek Izabella hercegnonek a ferje es igy akar a kiralyi cim varomanyosa is lehetne. Ebbol a ket tortenelmi szemelybol gyurta ossze a forgatokonyviro a filmbeli Baliant es meg hozzaadott korunk piszijenek jegyeben ezt az alacsonysorbol szarmazo vitez egyszeru kovacslegeny hulyeseget aki megmutatja a gaz gonosz armanykodo nemessegnek hogy milyen az igazi lovag meset.
A Guy de Lusignan (o a masodik kiraly) a filmben szinten egy teljesen eltorzitott, tobb emberbol osszegyurt, ebben a formaban sohasem letezett szemely. Valojaban a konyvben Gerrard de Ridefort a templomos rend nagymestere az a szemely aki a filmben mint kiralyt szerepeltetnek, erre utal az is hogy a filmbeli kiraly vegig a templomosok kopenyet hordja vegig (feher alapon voros kereszt)amit csak a templomosok hordtak es hordhattak a kiraly nem.
Reunaud de Chatillon az esemenyek es a konyv egyik kulcsszereploje, akibol a rendezo mellekszereplot es egy szanalmas kegyetlen ven marhat csinalt (o a filmben az oreg oszhaju voros szakallu voroskeresztes lovag, Kerak ura aki szeret meszarolgatni). Itt is meglepoen elojon a templomosok voroskeresztes kopenye amit erthetetlen modon a kellekes erre a szemelyre is raadott holott semmi koze nem volt a rendhez.
Ha mar templomosok, a film elejen amikor Balian Jeruzsalembe erkezik ott a kiraly parancsara eppen templomos lovagokat akasztanak. Na ez is egy hulyeseg, ilyen sohasem tortent. A templomosok felett a kiraly nem itelkezhetetett, nem is buntethette meg oket akarmit is csinaltak. Csak a nagymesternek es felette a Papanak volt joghatosaga itelkezni.
A filmben a valojaban sorsfordito hattini csatat elinteztek egy egyperces vonulgatassal, holott az volt a sorsfordito csata. Jeruzsalem ostroma ahhoz kepest jelentektelen esemeny volt. Reunaud de Chatillonnak Szaladin sajat kezu kivegzese annyira hires jelenette valt a tortenelemben, hogy minden tortenelmi mu megemliti a megelozo megdobbento szoparbajt es a teatralis lefejezest. Itt ezt egy pillanat alatt mindenfele lacafaca nelkul megtortenik es igy teljesen jelentektelen es mellekes.
Szamtalanul lehetne sorolni a rengeteg hibat.
Ha erdekel a tema olvasd el a konyvet. Magyarul is megjelent a 70-es evekben, konyvtarakban hozzaferheto, en egy antikvariumban vettem. A konyben a tortenet folytatasa is benne van, amire a filmben celoznak a vegen, amikor az angol kiraly I Richard felkeresi Baliant a falujaban. Graham Shelby: Sotet lovagok, hiu kiralyok
Vagy ha torteneti hitelessegre vagysz akkor Sir Steven Runciman: A Keresztes hadjaratok tortenete c. muvet tudom ajanlani.
A filmmel amugy nincs baj. Egy elvezheto tortenelmi alpokon nyugvo kalandfilm, de ahogy mar mas is megjegyezte nem hiteles tortenelmileg. Sajnos eltorzitja es hitelteleniti ez a piszi 21. szazadi liberalis szemlelet.
7/10
kazama90 2014 jan. 28. - 00:03:00 7/10 Előzmény cellasto
(160/201)
az elsõ egy óra elég súlytalan,de utána beindul a film.a csata jelenetek jók voltak,jobban sikerült Ridley Scottnak ez a film mint a Robin Hood.10/7.
4/10
cellasto 2014 jan. 24. - 22:53:18 4/10
(159/201)
és ez épp elég.....sõt.
4/10
offtopic
cellasto 2014 jan. 22. - 18:53:14 4/10
(158/201)
még az az 5 perc is jobb volt klasszisokkal,mint amit mûvelt ebben a filmben is orlando blama...
euglena_viridis 2014 jan. 12. - 22:53:38
(157/201)
Ez egy kiválló történelmi film szerintem. Legalábbis nagyon jó betekintést nyújt a korszak hangulatába. Úgy gondolom azért találtad unalmasnak, mert amerikai akciófilmeken nõttél fel, ezért hangoztatván azt, hogy kell egy fõgonosz. Akik még nem látták, azoknak elárulom, hogy van fõgonosz, sõt fõgonoszok, csak kissé realisztikusabban vannak ábrázolva, mint egy egyszerû akciófilmben. Ez a film komoly dolgokkal foglalkozik és történelmi koraszakot próbál bemutatni, de egy látványos kalandfilmnek is elmenne. Szerintem nincs komoly gond vele.
euglena_viridis 2014 jan. 12. - 22:46:40
(156/201)
Mit értesz az alatt, hogy nem mindenhol hiteles? Ezt egy kicsit jobban ki kéne fejteni.
Superalonso 2013 nov. 09. - 14:58:14
(155/201)
Hát elolvasgatva itt az összes hozzászólást úgy látom egy csomó ember nem igazán értette mirõl is akarna szólni eme filmtörténeti alkotás (ez az én véleményem róla, mert szerintem az)....

SPOILER

Ennek a filmnek a kulcsmondata az amikor Balian megkérdezi Saladin-tól, hogy
"Mit ér Jeruzsálem?" majd erre
Saladin: "Semmit .......és mindent.",
vagyis Jeruzsálem ugyan csak egy darabka sivatagos föld (vagyis semmit nem ér), de 3 vallás történetében (zsidó, keresztény és muszlim) is történelmi, szimbólikus jelentõséggel bíró földrajzi hely, vagyis mindhárom vallásnak mindent megér....és hát nyílván azóta is megy a vita fõleg a zsidók és a palesztínok közt, hogy kié is Jeruzsálem, ahogy azt a film végén el is magyarázzák, hogy sosem lesz ott béke pont emiatt.
Hiszen gondoljunk csak bele pl. abba, hogy milyen nehezen tudunk együtt egy helyen élni olyan emberrel, akinek csak szimplán más a gondolkodásmódja (és még valláskülönbségekrõl szó sincs), mint a miénk és ebbõl egy sor konfliktus van, akár 1000 éve tartó vagy örökké tartó.....na most már szerintem mindenki érti a filmet....legalábbis remélem.
8/10
_mason_ 2013 márc. 23. - 22:49:10 8/10
(154/201)
nekem Ridley Scott mûvei közül a Gladiátor a favorit,de ettõl függetlenül ez sem volt rossz.talán kissé nehéz nyomon követni az eseményeket,ez róható fel hibának.1-szer 2-szer megnézhetõ elejétõl a végéig. Saját vélemény...
9/10
Tarzaan 2013 márc. 22. - 22:36:51 9/10
(153/201)
Elõzetesen nem sok jót vártam a filmtõl, de legnagyobb meglepetésemre nagyonis tetszett. Nem egy pergõs film, viszont ennek ellenére odaszögezett a képernyõ elé. Jó a történet, jók a karakterek és a színészek is. És való igaz, el is gondolkodtat. A szinkronja is rendben van. Csak ajánlani tudom. 8,5/10
4/10
offtopic
cellasto 2013 jan. 09. - 11:29:53 4/10 Előzmény Sonic8
(152/201)
nem is kell :) szép lenne,ha mindenki-mindenben egyetértene :D
10/10
Sonic8 2013 jan. 07. - 17:04:09 10/10
(151/201)
Ezzel nem értek egyet. ;)
vénasszonyok -nyara 2013 jan. 07. - 09:15:04
(150/201)
Ez a Ridley Scott valamiért haragszik az arisztokráciára. Már több filmjében nyomatja ezt az "egyszerû népbõl jött hõs" vonalat. Már Robin Hood történetét is megcsavarta egy ilyen szállal, holott róla az maradt fenn, hogy elõkelõ származású volt, de a normannok jogfosztottá tették.
Ez a kovácslegénybõl lett legyõzhetetlen vitéz is egy kissé abszurd. A középkorban a nemes ifjak kora gyerekkoruktól folyamatosan harcra, kézitusára voltak nevelve, szemben a pórnéppel, akik nem is tarthattak fegyvert.
Scott elképzelése engem arra emlékeztet, mintha a szavannán felnõtt, életében vizet csak lopótökben látott kaffer legyõzné az ausztrál és amerikai csodaúszókat. Nem beszélve arról, hogy Orlando Bloom nem igazán robusztus alkat, pedig az akkori harcmodorhoz, a súlyos kétkezes kardok forgatásához igen nagy testi erõ szükségeltetett.
Azt már megszoktuk a hollywood-i filmektõl és nem csodálkozunk rajta, hogy a fõ gonosz a katolikus egyház és a papság. Goldwin és Mayer urak érthetõen nem rokonszenveznek velük.
Ettõl függetlenül Scott hozza a már megszokott profizmusát, ezért jól szórakozhat a nézõ.
A filmben egyébként Walter Scott "Talizmán" címû regényének egyes jelenetei köszönnek vissza.
10/10
Hatnull 2013 jan. 07. - 00:12:34 10/10
(149/201)
Igazán jó kalandfilm, erkölcsi mondanivalóval.
10/8
Okos Tóni 2013 jan. 06. - 22:56:17
(148/201)
Egri csillagok cimen kobalta szinvonalu filmtechnikaval 30x jobb filmet csinaltak itthon partiz eve.... Es miert kell egy ilyen filmnek polkorrektsegrol szolnia? Mar vartam, hogy mikor kerulnek elo a jogaikert harcolo forrosagosok....
9/10
szendem 2013 jan. 06. - 22:39:06 9/10
(147/201)
Nálam is DIGI van, de csont nélkül megy.....
midiland 2013 jan. 06. - 22:21:46
(146/201)
Hát ez remek!!
És mi legyen a DIGI-vel?? Próbáltam keresni valami telefonszámot, de semmi!!
zsukazsak 2013 jan. 06. - 22:16:40
(145/201)
kb. 20 perce fekete képernyõ.........
luigipietro 2013 jan. 06. - 22:16:30
(144/201)
közben rájöttem, hogy a diginél van a hiba...
luigipietro 2013 jan. 06. - 21:59:43
(143/201)
az rtl-nek elég ciki, hogy megszakadt a film percekre, nem?
4/10
offtopic
cellasto 2013 jan. 06. - 19:22:45 4/10 Előzmény Sonic8
(142/201)
ha azokat a részeket szednék ki,ahol orlando blama szerepel,akkor még jó is lenne eme alkotás ;)