Jó reggelt..

:))) Drága vagy!!! Mivel egész nap nyitva volt ajtó, ablak... hát nincs az a kimondott melegem :(

Viszont hoztam egy esti mesét - nem baj? :))

Az aranyparázs (népmese)


Az aranyparázs (népmese) Volt egyszer két testvér, az egyik nagyon gazdag volt, a másik nagyon szegény. A gazdagnak sok földje volt, nagy ménese, gulyája, a szegénynek még csak egy sovány kecskéje se, de gyerek annál több, míg a gazdagnak se fia, se lánya nem volt.
Elküldi egyszer a szegény ember az egyik gyerket, hogy kérjen a gazdagtól valami kis lisztet meg savót, hadd egyenek valamit. De bizony a gazdag testvér nem adott semmit, a szegény ember gyereke sírva jött haza.
Bánkódott a szegény ember eleget, hogy a gazdag testvére nem segíti semmivel. Sírtak a gyerekek, hogy éhesek, hát fölkerekedett a szegény ember, elment a szomszéd faluba dolgozni. Este, mikor hazafelé ment, látta, hogy az erdõben tûz ég. Gondolta, megmelegszik egy kicsit, mert nagyon hideg volt. Mikor közelebb ment a tûzhöz, látta, hogy egy öregember ül a tûz mellett.
- Jó estét, öregapám! - köszön a szegény ember.
- Neked is, fiam, hát te merre jársz?
A szegény ember elpanaszolta bánatát, aztán elköszönt az öregtõl és hazament.
Otthon még jobban sírtak a gyerekek, mert egész nap alig ettek valamicske krumplit, és nagyon fáztak is.
A szegény ember azt mondta a feleségének:
- Eredj el a testvéremhez, adjon legalább egy kis parazsat, mert megfagynak a gyerekek! Elment a szegény asszony, de csakhamar sírva jött vissza, mert a gazdag testvér még parazsat sem adott.
- No, majd hozok én - mondta aszegény ember -, csak egy kicsit messze van.
Az öregember még mindig ott ült a tûz mellett. Attól kért a szegény ember parazsat.
- Vigyél csak, fiam, egy jó lapátra való parazsat! Ami nem fér a tûzhelybe, terítsd szét az udvarban!
A szegény ember megköszönte és vitte haza a parazsat. Olyan jó meleg lett a szobában, hogy a felét kivitte az udvarba.
Másnap reggel, amikor felébredtek, látják ám, hogy a tûzhely tele van arannyal. De még az udvar is, ahová a fölösleges parazsat szórták. Mikor fölszedték a sok aranyat, meg akarták mérni, de nem volt a házban véka. Elment a szegény ember a testvéréhez vékáért.
- Adok - mondta a gazdag -, de csak úgy, ha holnap ledolgozod!
A szegény ember megígérte.
Otthon megmérték a sok aranyat, bizony éppen hét véka lett tele.
Mikor az egyik gyerekkel visszaküldték a vékát, a gazda meglátott a véka alján egy csillogó aranyat. A nagy sietségben nem vette észre a szegény ember, hogy még egy arany van a vékában.
Nosza , futott is a gazdag a szegényhez, mintha kutya harapta volna, hát csak elállt a szeme-szája a sok arany láttán.
- Ez meg honnét van? - kérdezte irigyen.
A szegény ember elmondta, hogy az öregtõl kapott az erdõn parazsat, a fölösleget szétterítette az udvaron, abból lett az arany.
Megörült a gazdag ember, mindjárt ment is az erdõbe, de nem egy lapátra valót hozott a parázsból, hanem egy üsttel. Vitte haza boldogan, még futott is, olyan jó kedve kerekedett.
,,Bolond az én testvérem - gondolta -, igaz, mindig is ilyen volt. Majd megmutatom, hogy több aranyam lesz!"
Otthon aztán nemcsak az udvarban terítette szét a fölösleges parazsat, hanem vitt belõle a csûrbe meg a padlásra is.
Nem is tudta kivárni a reggelt, már hajnalban fölelt, hogy összeszedje az aranyat. Ez volt a szerencséje, mert ha még tovább is az ágyban marad, õ is benn égett volna a házban. Mert bizony az egész ház leégett, a gazdag ember meg koldusbotra jutott.


Jó éjt :)

Mit csi' Avika?

Szia Meszikém :))
De TE sem!!! :( ;( :)
Jól van, elhiszem, hogy nem érsz rá, sokszor én sem.
AE megkapta a puszimaaat??? :D

:DDDDD Megyek.. mert én meg fázom :( :)

Jó napokat! :)

Látom Ti sem vagytok sokat itt...
nekem még mindig sok a dógom, és hangyás a fõnim... :D