Hol írja? Linkeld, légy szíves!

Azt lefelejtettem még, hogy az OS2-nél teljesen mindegy milyen BIOS-ra és milyen HDD-re, GPT vagy nem GPT telepítik, kötelezõ e telepítés elején megadni egy BOOT particiót, szóval ez a BOOT partició nem GPT találmány mert ezt az OS2 már a OS2 WARP4-tõl amit kb olyan 1998-ban adtak ki végleges formályában már tudta.

Amit még te sem írtál, lehet azért mert nem tudsz róla, az hogy az EFI vagy UEFI BIOS és a GPT támogatja a CD/DVD image fájlok-ról való BOOT-olást a merevlemezrõl.

Amúgy nekem a gépeim egyik sem EFI BIOS és GPT, ennke ellenére a gépeken ezek rendszerek vannak telepítve, és mindegyik BOOT-olható mindenféle tükrözés nélkül, mert én megcsináltam rendesen:
1. Windows 2000 Professional HU
2. Windows 98 SE HU
3. Windows XP Professional HU
4. WinLinux
5. Lindows
6. Open VMS
7. BEOS

Azt tudni kell, hogy a hagyományos particiók esetén, csak arról a particióról lehet operációs rendszert betölteni, amilyik partició aktí, és a particiós az 1024-es cilinder határt nem lépi túl. Nálam az elsõ partció van az 1024-es cilinder határon belül, de a többi nem. Ha valaki tudja a BOOT-lás fiziológiáját, akkor az könnyedén meg tudja csinálni magának, mindenféle BOOT-MANAGER program nélkül, hogy a nem aktív particóról is lehessen rendszer betölteni. Én ezt a feladatot az 1. aktív partición lévõ Windows 2000-rel csináltam meg, ott meg a BOOT menûbõl kiválasztom, hogy a 7 rendszer közül melyiket töltse be, és még a kivélasztott rendszer betöltése elött a meghajtó betû kiosztásokat is saját magam tudom átvariálni, annak megfelelõen, hogy éppen melyik rendszert használom.

A WinLinux ez egy teljes értékû Linux, a neve csak arra utl, hogy Windows alól lehet telepíteni bármelyik particióra, és a telepítés után nem kell mazsolázni a beállításokkal, mert amelyik Windows alól telepítettem, annak automatikus felkínálja az rendszer-eszközeit és azoknak beállításait (Vieó kártya, USB, nyomtató ...).

A Lindows az is egy teljes értékû Linux rendszer, az önnálóan telepíthetõ, de a DESKTOP-ja az teljesen azonos a a Windows 98/2000/XP-ével így aki a Windows már ismeri annak nem okoz gondot ennek a kezelése.

A BEOS kinézetre hasonlít a Windows-ra, de az inkább ilyen OS2 és Linux keveréke.

Olvass utánna, akár az általad olyan gyakran enlegetett vikipédíján, a LINUX eredetileg egy UNIX rendszer lebutitott válltozataként látta meg a napvilágot, aminek a célja egy UNIX kompatibilis ingyenes operációs rendszer létrehozása volt. A POSIX-ot annyira nem használják, hogy a pld a Microsoft utoljára a Windows 2000-be integrálta be a POSIX-ot, de a Windows XP-tõl kezdõdõen már nen része a Windows rendszereknek. Ami a POSIX mellet szólt még a Windows 2000-ben az volt, hogy OS2 filenév kompatibilitás megmaradjon, ami mára már idejét múlta.

A POSIX-nál az abrakadabra.txt, az AbrakaDabra.tXt, az ABRAKADABRA.TXT nem azonos fájlokat jelentettek, de mivel az UNICODE filenév szabvány ezt nem témogatja, vagyis az UNICODE karakterkészletû rendszerekben, ezek a fájlok ugyanazon fájlokat jelentik ezért már nem használatos.

Ha érdekel, akkor annak is utánna nézhetsz a Windows 2000-ben ezek fájlok is telepítõdnek ha kell ha nem, az OS2 POSIX támogatás szolgáltatásaként:

OSO001.009 - OS2 System Messages File
NETAPI.DLL - OS2 Netware Lan Manager API Library
DOSCALLS.DLL - OS2 16-bit DOS Mode Api Library
OS2.EXE - OS2 alrendszer ügyfél
OS2SRV.EXE - OS2 alrendszer kiszolgálója
OS2SS.EXE - OS2 Rendszer Szerver

A GEOS meg nem csak Commore gépekre létezik, hanem PC-re is, GEOS = Graphics Enviroment Operating System, (C) 1986 Berkeley Softworks.

A BIOS része még hagyján. A LiLO már eléggé ritkásan van használatban, inkább GRUB2, vagy GPT esetén Gummiboot ami igazából nyerõ. Fõleg, mert ott külön loader partíció van, nem Master Boot Record. Mindegy. Ami fájt:

"Megjegyzés: a Linux a Unix egy lebutított verziója eredetileg "Litle Unix"."

Megjegyzés: A Linux egy független, POSIX-kompatibilis OS, nem UNIX. Hogy a kettõ között van némi kapcsolat, az fõleg a GNU projektnek köszönhetõ, aminek zászlóshajója. Egyébként GNU: GNU is Not Unix. A Linux név pedig a programozó nevébõl jön: Linus Torvalds a neve, csak amikor regisztrált az egyetemi hálón, akkor elütötte a nevét, az s alatt x van. Ennyi a név oka.

Két egyszerû amatõr mûszer:

1. Szikroszkóp ( a vezetéket összeérintve a szikra annál naygobb, minnél nagoybb a feszültség és az áram ).
2. Nyalóméter ( biztosan te is nyaltál már megy laposelemet, zsebtelepet, 9V-os elemet, minnél nagyobb a feszültsége annál jobban csípi a nyelved ).

Én még régebben tanultam és szakvizsgáztam ebbõl, úgy kb 24 évvel ezelött, akkor így használták és az álltalam leírt megnevezéseket alklamazták.

A 420VA-es szünetmentes táp (nem az automatikus takarmányadagolóra gondolok), nem lehet tudni mennyi valóban mennyi a tényleges váltakozó áramú teljesítménye, de itt is kb/sac használható a 420VA * Exp(Log(2)*(1/2)) képlet, ami kb olyan max 300W-os váltakozó áramú hasznos kivehetõ teljesítmény ad ki.

Egy ilyen táp kb 45 percig lát el egy asztali szémítógépet, LCD monitor-t és egy router-t. Amikor inverte módban megy akkor 45 percig 10 másodpercenként 1-et csippant, majd 45 per után a csipogások 3 másodperces sûrûségûre váltanak, ekkor még kb olyan 3 perc szuffla van az akksiban, majd utánna lekapcsolja a tápot az akkumulátor megóvása érdekében (gondozás mentes ólomakksi nehogy az ólomlemezek a melegedéstõl eldeformálódjanak). Amikor visszajön az hálózati áram, és a táp lekapcsolt, akkor egy gombbal resetelni kell maj be kell kapcsolni, ha nem kapcsolta le magát, mert nem érte el a 45+3 perc üzemidõt, akkor automatukusan visszaállítja magát hûálózati üzemre és az akkumulátort gyortöltéssel tölteni kezdi. Hálózati üzemmódban figyeli az akksit, és ha merül, akkor csepptöltéssel tölti. Az elektronikai figyeli az akkumulátor élettartamát is, vagyis ky hetente egyszeri alkalommal a hálózati üzem mellet terheli az akksit, és a merülési idelyébõl megjósólja a hátralévõélettertam idõt, amikor az élettartama az akksinak kritikus értéket eléri, akkor egy vörös led folyamatos világítással jelzi, hogy az akksit cserélni kell egy új akksira, kb olyan 4 évenként.

Az okosok azt mondták, hogy két tápot hiába kötök sorba, nem fog menni. Kipróbáltam, az elsõ megy a 230V konnektorba, a második az elsõ szünetmentes kimenetére. Amikor az elsõt lekapcsolom a 230-ról, akkor az invertek módba vált, a kimenetén kiadja a 230V 50Hz közel szinuszos váltakozó áramot, amit a második bemente megkap. A második nem tudja, hogy az nem egy átrelézett 230V-os hálózat, tehát az megy tovább mintha mi sem történt volna hálózati módban. Amikor az elsõ lekapcsolja magát (45+3 perc) után, akkor a második is átvált inverte módba és au is adja az inverteren keresztül a 230V 50Hz közel szinuszos vûltakozó áramot 45+3 percig, és utánna az is lekapcsolja magát az akksi megóvása miatt. Szóval megy annak ellenére, hogy sokan azt állították nem fog menni, és így a két sorbakötött szünetmentessel maximum 2*(45+3) per, vagyis 96 perc üzemidõr lehet elérni.

#1:
Azt akarom csak mondani, hogy utánna jártam, és az elmû a villynórákat 0,8-as Q-ra (ahol Q az áramkör jósági tényezõje) hitelesíti a gyárban az egyfázisu váltakozó áramú villanyóráit. Ezzel csak az a baj, hogy a háztartásokban sok induktív fogyasztó van, pld mosógép, hütõgép, turmixgép, mikrósütõ, villanytûzhely, kerámia villanytúzhely, amival az a baj, hogy amikor ezek mennek, akkor ezek a villanyórák, nem a ténylegesen elhasznált teljesítményt mérik, hanem a 0,8-as Q-ra hitelesített értéknek megfelelõt. Ha az indukív fogyasztó mindegyikével párhuzamosan kapcsolnak egy kondenzátort, akkor ez kiküszöbölhetõ, vagyis a villanyóra akkor már a ténylegesen elhasznált villamos energiát fogja mérni.

#2:
A Kandó féle egyfázisú váltakozóáramú, fázisváltos villanymozdony coszinus FI-je kb olyan 0,95-ös értékû. Érdekes hogy miként tudta ezt elérni.

A ma használatos villynamozdonyok coszinus FI-je kb olyan 0,75-ös értékû. Ezek mûködési elvévûket tekintve váltakozó áramot egyenirányítás után egy 32-fokozatú szabályzón keresztûl rákapcsolják egy egyenáramú villanymotorra. A villyanmotor meghajt egy váltakózó áramú generátor, a generátor váltakozó feszültsége egyenirányítár után meghajt egy egyenáramú villanymotor, ami egy áttétel-fokozaton keresztûl a kerekeket hajtja meg. Szóval a végleges hatásfoka kb olyan 35%-os, mert az átalakítások során a többi elveszik.

Csak megjegyzés kéépen mondanám, hogy a Gõzmozdonyok hatásfoka kb olyan 8%-os.

A Diezel mondzonyok hatásfoka eeléri a kb olyan 75%-ot, de azok meg környezet szennyezõek.

a VA az egyenáramú teljesítmény, amit váltóáramú körökben is szoktak megadni pld inverterek esetében.

Most akkor visszakérdezek:
Van nekem 2-db "MGE Protection Center 420" szünetmentes hálózati tápegységem. Ezekeben van egy elektronika ami kapcsolja a benne lévõ transformátort accumulátor töltõ és inverte üzemmódok között. A néávben szereplõ 420 az pontosan a teljesítményét jelenti vagyis a cucc 420 VA-es. Ez valóban igaz is, akkor amikor az accumulátor üzemben megy az accumulátor terhelhetõségére vonatkozva, de a kimeneten a trafó miatt, közel színuszos 50 Hz-es 230 V-os váltakozó irányú feszültség jelenik meg. Akkor mennyi is szerinted ennek a váltakozó arámú teljesítménye? A coszinus FI értékét nem lehet tudni, mivel sehol nem tüntetik fel.

UI #1:
Az elmû egyfázisu váltakozó átamú villanyórái 0,8-as coszinus FI értékre vannak kalibrálva, de egy otthoni átlagos háztartásban a cos FI értéke jó ha eléri a 0,6-ot , vagyis többet mér az óra a ténylegesen elhasznált villamos energiától.

UI #2:
A Kandó féle egyfázisú váltakozóáramú, fázisváltos villanymozdony coszinus FI-je mennyi szerinted?

A kérdezõ az EFI GPT boot ot kérdezte és nem az UEFI-t. A lényegi része hasonló habár az EFI BIOS dual volta miatt kicsit máskéépen fest a dolog. Mégegysze leíromn, hogy ez nem az hely ahol ezt le lehetne írni a teljesség igénye nélkül.

A rendelkezésre álló hely és idõ szûkében csak röviden:

A gép bekapcsolása után a BIOS (tömörített formában van a Flash Chip-ben) egy nem tömörített része leteszteli a memóriát, ha hibát talál, akkor MEMORY PARITY ERROR SYSTEM HALTED. Utánna a BIOS kitömöríti magát a memóri felsõ részébe, majd leteszteli az alaplapi vezérlõket (VGA, ISA, PCI, PCIx, PS2, Usb, IDE, SATA, IrDA, IEEE, COM, LPT, ...). Ha ezeknél van valamy, akkor az adott eszközt letítlja és az F2-vewl tovább lehet lépni. Keresi a BOOT sorrendben megadott meghajtókat, egymás után megnézi, abban a sorrendben ahogy a BIOS-ban be vannak állítva, keres bennük médiát, pld Floppy, CD/DVD, merevlemez. Az elsõ BOOT-olhato médiáról amin megtalálja a BOOT blokkot, betölti a V86 memória 0000:07C00 címére és oda ugrik egy ugró utasítással (Floppy, CD/DVD). Merevlemez esetében kicsit másképp van a dolog, ott a merevlemez 0-ás blokjában található MASTER Particiós táblát betölti és átadja egy ugró utasítással a vezérlést a particiós táblánalk, ami az aktív partición lévõ 0-ás relatív címnél kezdõdõ BOOT BLOCK-ot betölti és továbbadja annak a vezérlést. Ebben a BOOT BLOK-ban található az aktív partició BPB-je (Bios Parameter Block) ami tartalmazza a partició relatív LBA48bites elsõ és utolsó blokját, ami meghatározza a partició elhelyezkedését és méretét a merevlemezen. A BOOT BLOCK-ban lévõ programkód, ami a merevlemez gyökérkönyvtárában keresi az operációs rendszert betöltõ programot, amit BOOT STAMP LOADER-nek neveznek. Ez lehet a DOS-oknál pld IO.SYS IBMBIO.COM DRDOS.SYS KERNERL.SYS, az NT-knél lehet NTLDR, az OS2-nél OS2LDR, vagy a Linux esetében a LILO (LInux LOader). Megjegyzés: a Linux a Unix egy lebutított verziója eredetileg "Litle Unix". A BOOT STAMP LOADER betölti az OS-t betöltõ részét ami pld a Linux/Windows/OS2 esetében a processzort átkapcsolja védett üzemmódba (32-bit) és a loader betölti az OS központi részét a KERNEL-t. A KERNEL fogja betölteni a OS grafikus felületésé, a meghajtó programokat, a szolgáltatásokat.

Röviden ennyi.

Ok, akkor tessék: EFI boot GPT-vel egy vanilla Linux systemd vezérelte indulásáig.

A foton pillanatnyi helyzete és tömege csak kölcsönhatás révén állapítható meg. A hétköznapi szemlélet számára vannak furcsa tulajdonságai, de ezek tulajdonképpen teljesen logikusak.

Számomra az volt az érhetettlen, hogy a foton bizuonyos körülmények között "egésszen furcsán" viselkedik. Ez felvet néhány olyan kérdést, ami nicsn értelmes elfogadható magyarázat. Ekkor elgondolkoztam azon, hogyany határozható meg a foton részecske piilanatnyi helyzete és tömege. A tömegre még csak lenne magyarázat, de a pillanatnyi helyzete nem határozható meg, ugyanúgy, ahogy pld az elektrono helyzete sem, ezért az elektronok esetében az atommag körül elektron felhõkrõl, vagy hályakról beszélnek.

Érdekesség:

A kék és fehér LED-eknél régebben Germánium-Arzenid, újabban Gallium-Arzenid félvezetõket használnak.

A LED nem csak fény bocsát ki elektromos áram hatására, hanem fény hatására elektromos áramot állít elõ, próbáld ki hogy egy LED-et kössél rá egy digitális voltmérõre és amikor a LED-et fény éri, akkor eletromos áram keletkezik.

A LED-ekkel sorba kell kötni egy elõtét-ellenállást, aminek az értékét a következõ egyszerû konyhaképlettel lehet kiszámítani:

R = (UT-2V)/I

ahol:

R = Az elõtét-ellenállás értéke KiloOhmokban
UT = A tápfeszültség
I = A LED-en átfolyó áram miliAmperekben

pld 12V tápfeszültségnél egy 5,1mm-es 10mA-es LED esetében:

12V-2V / 10mA = 1KOhm

A számítõgép bekapcsolásától egésszen addig, amíg a gép be nem tölti bármelyik operációs rendszert, pld DOS, Linux, Windows, OS2, VMS, MAC OSX, és a többi rendszert ...

Melyik operációs rendszerét?

Akkor valamit nagyon félreértettél. A foton egy konkrét részecske, nincs egyszerre mindenhol.

Én informatikai szakember vagyok, valamint villamosmérnök és rádióamatõrködöm is 37 éve.

Szívesen elmagyarázom a villanyóra hekkelését úgy, hogy nem mágnest kell rakni az órára, hanem a lakásba egy kis áramkört a konnektorba dugni és az óra máris a tényleges elfogyasztott villamos energiát fogja mérni és nem azt amit pld az elmû jónak lát, és ebben semmi illegális nincs, mert alkásba ezt, mint fogyasztót kapcsolom be. Ha érdekes elmagyarázom lépésrõl lépésre az operációs rendszer betöltésének a folyamatát is a számítógép bekapcsolásátólé kezdve.

Amit a fontonról írtam, azt nekem is elmagyarázták olyanok akik ezzel foglalkoznak. Nem értettem azt, hogyan lehet a a fonon sebességét megmérni, és mi alapján határozzák meg a helyét, ezért definiálták úgy, hogy a fonton részecske helye meghatározhatatlan, egyszerre van jelen mindenhol.

Heisenberg-féle határozatlansági reláció. A többi, amit a fotonról írsz, nettó hülyeség.