Programkereső

Téma: Õsi idegenek

Spoiler
1/10
tombenko 2014 márc. 09. - 22:53:42 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(273/493)
Nem, nem, nem. Amikor az urán atommagja bomlik, akkor keletkezik tórium-234 és egy alfa-részecske. Amikor hasad, akkor bárium és kripton. NEM esik szét részecskékre, mert ehhez több energia kell, mint ami keletkezik. Sõt, ha a kötési energiákat beleszámoljuk, akkor sem jön ki az az irdatlan mennyiség. Fõleg, hogy a kvarkok kötési energiája kissé nehezen értelmezhetõ jelen esetben.
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 09. - 14:29:32
(272/493)
Két féle URÁN bomba létezik:

1. URÁN
Itt gyakorlatilag van egy URÁN238-as "csõ", egy URÁN238-as "henger" és van egy TNT töltetet. A TNT töltet berobbanása után a nyomás az URÁN238-as "csõbe" nyomja az URÁN238-as "hengert", így az URÁN238-as eléri vagy meghaladja a "kritikus" tömeget és megindul a láncreakció.

2. URÁN-HIDROGÉN
Itt az 1. pontban leírtak igazak, de van egy hidrogén töltet is benne. Amikor az URÁN238-as "kritikus" tömegét eléri vagy meghaladja akkor az ott keletkezõ fúzzíós nyomás és 8 millió kelvin hõmérséklet hatására, "begyúllad" a HIDROGÉN töltetet, a hömlérséklet akkor megemelkedik 15 millió kelvin fokra. A hidrogén-hidrogén fúzzíó sórán fúzíós nyomás hatására a hõmérséklet egéssze 30 millió kelvin fokik emelkedik.

Lásd: Hiroshima és Nagashaki
Válasz
boom47 2014 márc. 09. - 07:57:25
(271/493)
Kötési energia:
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6t%C3%A9si_energia

Ez definició szerint NEM azt jelenti, hogy ez az energia kinyerhetõ. Ez azt jelenti, ennyi energit kell arra költeni, ogy felbontsuk az adott kötést.

Azaz bármennyi is egy adott atom részeinek kötési energiája, abból SEMMIT NEM TUDUNK meg abból, mennyi energiát nyerhetünk a kötések felbontásával.
Nem is szólva a felszabaduló energia hasznosításáról, ami csak újabb probléma.
Válasz
boom47 2014 márc. 09. - 07:51:08 Előzmény Gipsz__Jakab
(270/493)
Az az adat ISMÉTLEM NEM létezik.
Az urán238 bomlásakor felszabaduló energia 4,267 MeV. Ez már nagyságrendileg is annyira eltér, hogy semmi köze GJ által említett marhasághoz?

A maghasadás ISMÉTLEM nem jelenti az atommag szétesését, az ugyanis halmazállapotváltozás lenne.

ISMÉTLEM, az urán NEM HASAD vasra, nitrogénre vagy más hasonlókra. U234-re bomlik.

Proton NEM bomlik pozitronra. Az egy antianyag, így nem lehet az anyag alkotórésze!

U-238:
http://en.wikipedia.org/wiki/Uranium-238

Maghasadás:
"A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad. "
http://hu.wikipedia.org/wiki/Maghasad%C3%A1s

Az atomreaktor és az atombomba között a folyamat gyorsasága az EGYETLEN KÜLÖNBSÉG.

Középiskolás kémiaóra:
- hidrogén nem hasad, mert nem tud. Az atommag kéne kétfelé váljon. Az atommagok protonból és neutronból tudnak állni. A H atommagja egyetlen proton. Ezért nem tud hasadni.
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 09. - 00:35:02
(269/493)
Nem sok. Itt most a nem csak protonok és a neutronok kötési energiáját hell figyelembe venni, hanem azzal is számolni kell, hogy a proton tovább bomlik egy pozitron-ra és a neutronra, a pozitronokat ha jól olvastam bozonok vagy mik alkotják, a neutron is leat egy neutrinót még és azok is bozonokból állnak. Majd ha megtalálom, akkor van egy táblázatom, amiben a müonok, a bozonk, leptonok, kvarkok fajtái vannak rendszerezve és a kötési energiájuk. Ha ezeket is beleszámolod, akkor kb/sac ennyire jön ki. De az hogy mitõl pont ennyi nem tudom, mert én csak leírtam azt, amit az U238-ról írtak. Jólértesûlt 47-es fórumtársunk, nem tuggya, hogy amikor egy U238 maghasadása végbemegy, akkor ott gyakorlatilag az egész atommag szétesik és nem jönnek létre tórium234 és protactinium234 elemek, és nem lessz semmiféle uránium234 és tórium230, mert ez nem atomrektor, hanem pld egy atombomba. Az hogy melyik fajta, azt jólértesûlt fórumtársunkra bízom, felõlem lehet URÁN, de lehet URÁN-HIDROGÉN is ami kicsit melegebb, mert az elsõ az 8 millió kelvin, a második 15 millió kelvin. Ekkor hõmérsékleten és fúzzíós nyomás mellet, a maghasadás közpotnjáben, az epicentrumban nem marad semmiféle, az álltala leírt elem, itt elemeire esik szét az urán238-as atommagja.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 08. - 21:09:32 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(268/493)
Kicsit szmorú lenne, ha nem értenék hozzá. A megadott adat még akkor is sok, ha egy atommag teljes kötési energiáját számolnánk. Sõt, bármilyen részecskezikai folyamathoz sok..
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 08. - 13:20:38
(267/493)
Én aztmondom, hogy nem értessz hozzá. Az Urán 238-as tömagszámú izotópjának a maghasadásakor, 2,26*10^26 (MeV) villamos energiának megfelelö energia szabadul fel. A maghasadás alatt azt értik, hogy nem POlutónium, Nitrogén,Szén és Vas atomokra ahasda, hanem teljesen széthasad az Urán 238-as atommagja, márpedig ekkor ténylegesen ennyi energia szabadul fel, vagyis ennyi energia köti össze az U238-ban az atom magját.
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 08. - 01:38:42
(266/493)
Biztosan így van, he te mondtod.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 06. - 22:59:21 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(265/493)
Én azt, hogy ez egy böszme nagy marhaság. Egy atom hasadásakor ennél lényegesen kevesebb energia szabadul fel, ez némileg több vagy egy kiló) urán hasadási energiája.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 06. - 22:57:38 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(264/493)
Hubazmeg, ennyi semmitmondó szót egymás mellett rég láttam. A 21 cm-es hullámhosszt nem a CERN-ben, hanem valamikor a 40-es években igazolták. Ez valóban a protonok spinbeállásától függ, ami viszont csak gerjesztés esetén változik.
Nem Higgs-bozont bocsát ki, csak egy mezei fotont, ami persze nincs mindenhol, sõt, leginkább sehol sem -amíg a becsapódást nem érzékeljük.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 06. - 22:53:15 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(263/493)
Nem látok messzebbre. Ellenben tudok számolni. Egyszerûen ki kell ugyanis számolni, hogy amit most látunk 13,5 milliárd fényévnyire, az most valójában milyen távol lehet.
A spinváltáshoz kell gerjesztés. Ezért van az, hogy a hidrogénfelhõk, ha valami elõtt vannak, sötétek, ha valami körül, fénylenek - a 21 cm-es hullámhosszon. Nem kell hozzá "ingyenenergia" (ami mellékesen baromság).
Válasz
boom47 2014 márc. 06. - 22:39:30 Előzmény Gipsz__Jakab
(262/493)
Gyermekem, szerintem te a Heisenberg-féle határozatlansági elvre gondolsz, ami azt mondja:
elemi részecskéknek a helye és mozgási állapota egyszerre 100% pontossággal nem határozható meg.

Ez viszont nem korlátozódik a fotonra, és szó nincs arról hogy bármi omnipresent lenne. Egyszerûen BUTA VAGY.
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 06. - 21:03:18
(261/493)
A random tényket nézve, a szívinfartus után volt egy PTX, majd ez megtlet folyadékkal. Ennke az esélye nagyin csekélye, méármint a szívarktus után a PTX és annak folyadékkel való tmegtallése. A kardiólógiaí mûtõben a koronaér vizsgálatot végzõ fõorvos azt mondta, hogy ami volt PTX az egy spontán PTX volt. A Spontéán PTX kialakulásának és folydékkal való telítõdésének a 2 leggyakoribb kkiváltó oka: 1. Tüdõrák, 2. Szívinfarktus. nalám a 2. miatt valószínûsítették, mivelé tüdõrákom nincs, csak tüdõtágulatom van és asztnmás vagyok, és ehhez jött a mitrális billentyû miatti szívinfarktus. Csak za a furcsa, hogy ezek a random dolgok ebbenm az esetben eccer, egymás uitán jelenetkeztek és mindegyik betegség miatt az orvosok az eélõzõt valószyínûsítik.

Erre mondtam azt, hogy:
Azért, mert én hülye vagyok, mások még lehetnek normálisak, de ez nem tõrvényszerû.
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 06. - 20:48:33
(260/493)
A fotonról azt írták, hogy a helyét nem lehet meghatározni, így ezért a definició szerint egyszerre van jelen mindehol. Vagyis a foton, amit a szemünt és a BERAGADT KÁPSZLÓKÓM is fénynek érzékel, nem határozható meg pontosan, mert mire a helyét meghatároznák, addigra már "fényévekre jár attól a helytõl".

Hivatkozást nem tudok dobni, mert egy szívinfartus után 9 hónappal és egy agyi infartus után 7 hónappal nem vagyok olyan állapotban hogy megkersssem. Anakk is örülök, hogy egyáltalán vagyok olyan állapotban, hgoy gép elött tölsek 10-15 percet, molst kletem fel mert reggel 7-tõl 12-ig orvosnál voltunk, holnap megyek visszaa az erdményért, utánna a kardiológiára és késõ déután a neurológiára.
Válasz
boom47 2014 márc. 06. - 19:46:48
(259/493)
Btw, a fotonról nem feledkeztem meg, csak mivel semmiféle érvet nem hoztál fel, csak a téves infót ismétled, nem látok okot reagálni rá.

Majd leszel szíves hivatkozást dobni hol láttál olyan ökörséget hogy "a foton omnipresent".
Válasz
offtopic
boom47 2014 márc. 06. - 19:33:22
(258/493)
A 21cm-es kozmikus sugárzás NEM AZONOS a Kozmikus Háttérsugárzással.

A 21-cm-es sugárzást (NEM háttér-sugárzás!) NEM ELEKTRONOK, hanem hidrogén-molekulák bocsátják ki. Ezek spin-állapotát PROTONOK határozzák meg, azaz LÜKE VAGY ISMÉT.
http://en.wikipedia.org/wiki/Spin_isomers_of_hydrogen

Attól hogy beragadt a capslockod (AMI, FELHÍVJUK RÁ A FIGYELMED: SPAMNEK MINÕSÜL), nem lesz igaz a hülyeség amit ismételgetsz.


Az uránhasadás nem tudom miért kéne lenûgözzön.
Random tényeket én is tudok: pl. vagy 10-szer annyi testidegen sejt van az emberi testben, mint saját sejt! Na és?
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 06. - 14:02:41
(257/493)
KIVÁNCSI VAGYOK EBBE MIT TUCC BELEKÖTNI:

EGY 238-AS TÖMEGSZÁMÚ URÁN ATOMMAG MAGHASADÁSAKOR 2,26*10^26 MeV (Mega eletronVolt) ENERGIA SZABADUL FEL. EZ AZ ENERGIA, EGY 220V-OS 100W-OS IZZÓLÁMPÁT TÖBB MINT 10000 ÉVIG ELLÁTNA VILLAMOS ENERGIÁVAL.
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 06. - 13:57:12
(256/493)
A 21 CENTIMÉTERES HÁTTÉRSUGÁRZÁS AZ ELKTRONOK SÕINJÉNEK SPONTÁN VÁLTÁSAKOR FELSZABADULÓ ENERGIA, AMIT IGAZOLTAK IS A CERM REÉSZECSKEGYORSÍTÚJÁBAN ELVÉGZETT RÉSZECSKE ÜTKÖZÉSEKKEL!

EKKOR AZ ELEKTRONOK SPINJE SPONTÁN VÁLTOZIK, VAGIYK AZ ELEKTRON TENGELYKÖRÜLI FORGÁSÁNAK AZ IRÁNYA HIRTELEN IRÁNYT VÁLT ÉS EKKOR EGY HIX-BOZON SZABADUL FEL, AMIT ELKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS FORMÁJÁBAN TAPASZTALUNK!

AMIRÕL TE ÍRTÁL ANNEK SEMMI KÖZE A 21 CM-ES HÁTTÉRSUGÁRZÁSHOZ, MERT AZ 160,4 GHZ-EST EGY KÖZÉP ÉS HOSSZÚHULLÁMÚ VEVÕN FONI SEMLEHET, ELLENTÉTBEN A 21 CM-ES FEHÉRZAJKÉNT HALLHATÓ HÁTTÉRSUGÁRZÁST!

A FOTONRÓL SEMOLVASTÁL MÉG LEGET, MENJ VISSZA AZ ISKOLÁBA ÉS TANULD MEG RENDESEN!
Válasz
boom47 2014 márc. 06. - 08:08:39
(255/493)
Már korábban mondtuk hogy a közvetlen érzékelés majdhogynem haszontalan.

Ismételten mondjuk: azt számolták ki ahol élet LEHET és NEM ahol van. A valószínûségszámítás SOHA nem számol ki semmit ami "van".

A háttérsugárzásnak semmi köze semmiféle spinváltáshoz. Az elektronok spinje amúgyis csak akkor létezik ha megmérjük.
"A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, ami az egész világegyetemet kitölti. Energiaeloszlása 2,725 kelvin hõmérsékletû feketetest-sugárzásnak felel meg, melynek maximuma a mikrohullámú frekvenciatartományba esik: 160,4 GHz-nél (1,9 mm-es hullámhossznál) található." - tehát a "21 cm" hülyeség.
Amúgy a dolognaka fotonhoz, és nem az elektronhoz van köze - ismételten hülyeségeket írsz, olyat ami egy mp-en belül ellenõrizhetõ.

A foton definició szerint NINCS mindenütt jelen. Pusztán minden közegben egyforma sebességgel terjed. Ez azért van, mert (tömeggel rendelkezõ) anyagként szinte nem létezik.
A helyzetét is természetesen meg lehet határozni.
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 06. - 01:12:13
(254/493)
A Hubble 13,5 Milliárd fényévre "lát el" a rászerelt "szemüveggel", de ez nem zárja kiazt, hogy "te messzebbre is lácc".

A számításnak utánna nézek, csak sokat kell orvoshoz járnom.

Vannak matematiaki képletek ezekre a számításokra, az adott csillaggsürüség, a csillagok körül kerongõ bolygók átlaga és azok bolygók valószínûsége, amik alkalmasak egy élet kialakulásához, persze nem csak a szén-alapú, hanem más formákhoz, de mivel mi ezekben gondolkodunk ezért ezt csak aszén alapú életre van. Ezekbõl számították ki azt, hogy egy adott parsec-en belül mennyi azon bolygóknak a száma, ahol a számítások szerint értelmes élet van.

Azért abba kicsit furcsa belegondolni, hogy egy adott bolygó, vagy csillag vényét mi innen a földrõl látjuk, de maga az égitest olyan messze van, hogy lehet az is, hogy már rég nem is létezik, de annyira messze van, hogy a fénye még mindig útban van felénk.

A 21 cm-eres háttérsugárzás az elektronok spontán Spin váltása miatt van, csak az az érdekes, hogy akkor mibõl keletkezik a 21 cm-eres sugárzás, ha az elektron tömege nem csökken, mert energia az nem keletkezik a semmibõl.

Na jó az ingyenenergia kivételével (null ponti energia).

Az is kicsit furcsa, hogy a foton a definiciója szerint, eccerre van mindenütt jelen. A helyzetét nem lehet meghatározni, mert folyamatosan válltozik.

Most éppen egy cikket írást olvasok a mûonok, kvarkok, bozonok és leptonok-ról.

A tér, ez is kicsit furcsa. A definició szerint: Minden nagy tömegû test kötelében a tér erõssen gõrbûlt és a fény elhajlik. A jótúbén van egy videó, amit egy magaslaton lévõ obszervatorium mellett egy fényképezõgéppel fényképeztek 5 percenként 1-1 képkockát exponáltak, és ezen látzik a hold gravitációs terének a teret elgörbítõ hatása.
Válasz