Programkereső

Téma: Õsi idegenek

Spoiler
1/10
tombenko 2013 febr. 17. - 11:50:52 1/10
(73/493)
Igen, fel is szólítom.
Válasz
1/10
tombenko 2013 febr. 02. - 01:13:44 1/10 Előzmény tiramiska
(72/493)
Én is sci-fi rajongó vagyok.
Az általad írtak kicsit másképpen értelmezendõk - egy részecske egy másik jelenlétére _már_megjósolt_módon_ utal. Azaz pont az történt, ami vártunk, ezzel egy, a vonatkozó jóslatot tevõ elmélet nyert megerõsítést. Szóval ez is bizonyíték, bár nem valószínû, hogy különösebb forradalmat indítana el. Az érdekes, hogy ha nem ez történik, azzal is csak nyerünk, sõt, lehet, hogy sokkal izgalmasabb lehetõség lett volna. Pont ez a lényege a tudományos kutatásnak: feltenni a kérdést, mi van, ha nincs igazunk, és pont ez az, amire a Däniken-féle áltudósok nem képesek.
Válasz
10/10
tiramiska 2013 febr. 01. - 07:24:27 10/10 Előzmény tombenko
(71/493)
"A tudományos forradalmakhoz pedig mindig is ugyanaz kellett: bizonyítékok és érvelés." Hát, nemtom. Mostanában, elég pl. ha egy részecske egy másik jelenlétére utal.... (nem azt jelenti, hogy valójában ott is van, csak nagy valószínûség szerint).
Nos, akkor ezek az elméletek sem különbek... bár kétkedéssel fogadom, és néhány résztõl szabályosan agyf*szt kapok. Azért vannak érdekes teóriák , amik megmozgatják az ember agyát. Vér komolyan azért nem kell venni, de marhára tetszik a témák nem emberközeli megközelítése. Mondjuk az is igaz , hogy sci-fi rajongó vagyok. :)
Válasz
joeperry 2013 jan. 21. - 14:39:38
(70/493)
Ritkán látni akkora baromságot, mint ez a sorozat.
Válasz
1/10
tombenko 2013 jan. 16. - 12:38:09 1/10
(69/493)
Felétek lehet, felénk nem.
Válasz
1/10
tombenko 2013 jan. 15. - 17:34:33 1/10
(68/493)
Miért kellene? Kiszállás után jól itt maradtál...
Válasz
1/10
tombenko 2013 jan. 14. - 20:05:24 1/10
(67/493)
Szóval nem tudsz mondani. ennyit errõl.
Válasz
1/10
tombenko 2013 jan. 13. - 21:59:21 1/10
(66/493)
Nem mondtál még példát.
Válasz
1/10
tombenko 2013 jan. 13. - 16:17:12 1/10
(65/493)
Magyarul nem tudsz, csak neked is így mondták...
Válasz
1/10
tombenko 2013 jan. 13. - 01:53:05 1/10
(64/493)
Úgy mégis, mi a dogma az ember eredetével kapcsolatban? Vagy az ókori építkezésekkel kapcsolatban? Legyél szíves kifejteni!
Válasz
1/10
tombenko 2013 jan. 13. - 00:28:11 1/10
(63/493)
Akkor mondjál példát!
Válasz
1/10
tombenko 2013 jan. 12. - 15:31:06 1/10
(62/493)
A kettõnek mi köze egymáshoz?
Egyébként pedig: Már Hubble elõtt is két nézet volt: a csillagködök (mai nevükön galaxisok) a Galaxishoz tartoznak, illetve hogy azon kívüliek. Ennek viszont semmi köze az Univerzum életéhez. Hubble felfedezése bizonyítékot szolgáltatott az általános relativitáselmélet egyik következményéhez, a táguló Univerzumhoz. Miatta vette ki Einstein a kozmológiai állandót az egyenleteibõl. A csillagködök távolságának és hovatartozásának problémája máshová tartozik.
Apropó, mi a bajod az Einsteines "sziporkával"?
Végszó: A kíváncsiság a tudomány hajtóereje. A szkepticizmus pedig a fegyvere.Az, hogy neked kényelmetlen, ha kritizálják a kedvenc nézetedet, magánprobléma.
Válasz
1/10
tombenko 2013 jan. 11. - 19:51:30 1/10
(61/493)
Ja, amúgy Darwin nem volt begyepesedett, sõt, igen nagy elme volt, kb. a biológia Einsteinjeként aposztrofálhatjuk. Ptolemaiosz viszont a kristályszférák kidobásán túl nagyon nem mondható jelentõsnek.
Válasz
1/10
tombenko 2013 jan. 11. - 19:50:02 1/10
(60/493)
Hm. A diplomáimon is ez áll...
Akkor sorban:
Kopernikusz csak módosított a ptolemaioszi világképen, mert az Occam-féle borotván kívül nem volt semmi oka rá, hogy a heliocentrikus világképet a geocentrikus elé helyezze. Akkortájt még nem volt eldönthetõ a kérdés, viszont mindkettõ jól mûködött.
Newtonnak nem kellett felrúgnia semmit, Az ó nagysága, hogy kiváló meglátással egységes rendszerbe szervezte az addig összegyûjtött szétszórt ismereteket. Közben saját maga is tett felfedezéseket, a legjelentõsebb a gravitációs erõ leírása volt.
Galilei viszont tényleg újat fedezett fel, mégpedig sikerült bizonyítékot találni az arisztoteliánus nézet helytelenségére, valamint bizonyította a kopernikuszi világ helyességét.
Hubble megint nem döntögetett semmit, csak felfedezte az Univerzum tágulását.
Einstein sem döntött, csak bõvített. Egészen pontosan a Galilei-féle relativitást kiterjesztette, ezzel leírta a világot.
Ha a történelem elõtti városok alatt Bingham, Däniken és társaik írásait érted, akkor lehet, hogy többet olvastál nálam. Ha mesét akarok olvasni, akkor inkább Asimov. Az ráadásul még tudományos is. Tudod, aminek alapja a szkepticizmus, és ami miatt az ilyen Däniken-félék sértõdötten elvonulnak.
Válasz
1/10
tombenko 2013 jan. 10. - 12:44:34 1/10
(59/493)
Hát, ha neked ez hiányzott... Vicces ez a tudományos-despotikus kifejezés, jól leírja tájékozottságodat a témában. Ha valóban eretnek kérdéseket tennének fel, és valóban lennének bizonyítékaik, akkor ünnepelt emberek lennének. Az ahelyzet azonban, hogy maszatoláson, hazugságokon, körbehivatkozásokon és félremagyarázásokon kívül semmire nem képesek, úgyhogy ne is várják el, hogy komolyan veszi õket bárki is. Az a meglepõ, hogy mégis van ilyen.
Válasz
jz 2013 jan. 02. - 17:02:56 Előzmény yules01
(58/493)
Lehet, hogy yules01-nek igaza van, és egy birka vagyok, aki csak arra képes, hogy a többi birkával együtt bégessen, de talán most valaki fényt gyújt az én elmémben is. A sorozat szerint, egyszer régen, ET ûrhajóba szállt, majd (akár több ezer fényévnyi távolságot maga mögött hagyva) megérkezett a Földre, ahol találkozott az emberi fajjal. A Földön ET megdöbbenve tapasztalta, hogy az emberiség nem épít 10-100 tonnás kövekbõl épületeket. A problémát azonnal orvosolandó megtanítja az ókori népeket hogyan kell hatalmas kõtömbökbõl épületeket, városokat felhúzni. Segítséget is ad nekik, hiszen az emberiség önerõbõl nem tud ekkora kõtömböket megmunkálni, mozgatni (a sorozat szerint). Ezért ET ad az embereknek teherautót (esetleg teleportáló berendezést) a kõtömbök szállítására, és sarokcsiszolót (esetleg lézerkardot) a kövek megmunkálására. Ezután már nincs akadálya annak, hogy az egyiptomiak megépítsék a piramisaikat, az inkák felhúzzák Machu Picchu-t, és sorolhatnánk a példákat vég nélkül. Az épületek állnak, ET összepakol és hazamegy, mindenki boldog és elégedett. Eddig mindent értek, de azért felmerül bennem egy kérdés. MIÉRT? Értelmes élõlényektõl szerintem nem túlzás elvárni, hogy cselekedeteinek oka, célja legyen. Ebben az esetben mi volt az ok, mi lehet a cél? Miért fontos egy földönkívüli civilizáció számára, hogy az otthonától távol, egy másik faj hatalmas kõtömbökbõl városokat emeljen? Miért ragaszkodtak a hatalmas kövekhez? Ha segíteni akartak az emberiségen, miben nyújtottak (nyújtanak) segítséget ezek az épületek?
Válasz
10/10
Meklód fia 2012 dec. 30. - 17:16:54 10/10
(57/493)
Én is ezt kérdem magamban. Õk meg biztos azt gondolják, hogy egy másik faj teremtette õket, azokat meg megint más.

Buta nagy fantáziájú emberek ezek, akik órákat képesek beszélni a semmirõl. Az ember elvileg a legokosabb faj, de nekem kétségeim vannak amikor azt látom hogy ilyen buta dolgokat beszélnek be magukba évezredek óta. Az ember egyben a legprimitívebb faj is a földön.
Válasz
szonya1 2012 dec. 30. - 15:12:29
(56/493)
Én meg azon szoktam elgondolkozni idõnként, hogy Istent ki teremtette :)) Továbbá egyre erõsebb a gyanúm, hogy Isten elõször Évát teremtette meg XD
Válasz
1/10
tombenko 2012 dec. 13. - 20:58:55 1/10 Előzmény illuminator
(55/493)
Fail. Nem mondja ki a véletlen keletkezést. Azt mondja ki, hogy 13,7Gy-vel ezelõtt keletkezett. Ezt igen stabil bizonyítékok támasztják alá. Az okát kissé nehéz kutatni, mivel az Univerzum mindazon dolgokat tartalmazza, amiket megfigyelhetünk, a keletkezésének oka (ha van olyan egyáltalán) viszont az Univerzumon kívül kell legyen, így errõl nem tudunk semmit mondani. Illetve majdnem semmit. Az elmúlt pár évben ugyanis lehetõségé vált a szingularitás körüli kvantumjelenségek tanulmányozása, aminek révén elképzelhetõ, hogy információt tudunk majd szerezni a kiváltó okról is.
Az életnek egyébként csak egy célja van: fennmaradni. Nem tudom, milyen tervet vagy célszerûséget keresel, de segítek - az említetten kívül másikat nem fogsz találni. Ahol pedig totális káoszt látsz, ott én általában racionális összefüggéseket. A háborúk esetében is ez a helyzet. Háború mindig akkor tör ki, ha egy csoport a saját gazdasági, politikai vagy vallási céljai érdekében más csoportok hasonló törekvései ellenében kezd dolgozni, és párbeszédre nem képes vagy hajlandó. Ha pedig egy tudóst sem kérdezel meg, akkor nem tudhatod, hogy mi a véleményük. Meg fogsz lepõdni: elenyészõ részük állítja, hogy az életnek bármilyen célja is lenne. Éppen ezért a tudományt vallásnak beállítani enyhén facepalm-díjas tevékenység.
Maga a véletlen keletkezés is törvényszerû, az élet fenntartása pedig akinek nem törvényszerû, hanem elkerülhetõ, az nyugodtan elkerülheti.
És a vége:
* Anyagkeletkezés: A Big Bang egy igen erõsen alátámasztott elmélet, csak egyes tanulatlan, dogmatikus egyéneknek nem veszi be a gyomra, ezért harcolnak ellene. Egyelõre még addig sem jutottak, hogy alternatívát adjanak, leszámítva az évezredes baromságok hangoztatását. Van ugyan alternatívája, de ezek mind tudományos elképzelések, és stabilitásuk is ezen a szinten van, azaz még hipotézisnek is gyengécskék.
* Szervetlenbõl szerves: Hm. Wöhler, Miller, Urey. Már általános iskolában is lehet találkozni a nevükkel, pont e témában. Igazolták - szervetlen, élettelen anyagból lett szerves. A továbblépés ugyan még nem sikerült, azonban ehhez az is kellene, hogy tudjuk, mit tekintünk élõnek. Az viszont biztos, mert bizonyított, hogy az ismert élõlényekben megtalálható molekulák kialakulhattak a legváltozatosabb körülmények között is. Itt állunk jelenleg. Más elmélet nincsen. (ID, krea nem az, akármennyire is próbálják úgy beállítani, mert vagy semmitmondó, vagy paradox mindkettõ.)
*Evolúció: Egész szépen leírja az élõlények kifejlõdését, így az emberét is. Egyike ráadásul a legerõsebben alátámasztott tudományos elméleteknek.
Válasz
illuminator 2012 dec. 12. - 20:47:11
(54/493)
A tudományos magyarázat is logikátlan abban a pillanatban, ahogy kimondja az anyagi univerzum véletlen keletkezését. A tudomány ezzel azt mondja ki, hogy az élet keletkezése is a puszta véletlen következménye, vagyis egyáltalán nem törvényszerû.. Márpedig a véletlenül keletkezett életnek - és persze elsõsorban az emberi életnek - nem lehet semmiféle célja, így értelme sem. A véletlen keletkezés ugyebár teljesen céltalan és nem hordozhat semmiféle tervszerûséget, vagy rendszert sem. Ha végignézek az emberi társadalmon, akkor pontosan ezt is látom. Totális káosz. Háborúk, mészárlások, gyûlölködés, önzõség. A tudomány azonban furcsa módon nem így vezeti végig a saját kiinduló állítását, hanem ezzel ellentétben pontosan úgy a szaporodás és az élet magasztalását harsogja, mint a vallások. Egyetlen tudóstól sem hallottam még, hogy az életnek nincs semmi célja, hisz véletlenül keletkezett, ezért értelme sincs.
És persze ott van közben az a nem elhanyagolható tény, hogy ennek az értelmetlen életnek a fenntartása az ember számára nem törvényszerûség és soha nem is volt az, hiszen a szaporodás az ember számára döntés kérdése.
A véletlenszerû keletkezés tehát nem törvényszerû, és ennek az értelmetlen létezésnek a fenntartása sem az az ember számára, hanem könnyedén elkerülhetõ.
A tudomány egyébként semmiféle választ nem adott még arra, hogy miként keletkezett az anyag, (a big bang csak egy szánalmas teória) nem adott választ arra, hogy a szervetlen élettelen anyagból miként lett szerves élõlény (abiogenezis???? Micsoda baromság...senki nem tudja reprodukálni, igazolni, bizonyítani, csak egy szánalmas teória) és végül arra sem, hogy az egyszerû állati élõlénybõl miként lett értelmes emberi élõlény. (az evolúció nem ad erre semmiféle választ)
Válasz