Téma: Õsi idegenek

Gipsz__Jakab 2014 márc. 17. - 21:59:00
(333/493)
És ha nem titok, akkor megkérdezhetem, hogy te milyen tanár vagy?

Jó, tudom, vagyis gondolom, hogy szigorú, de mijen szakos / az erõszakot nem szeretem {[(:-O]}> /?

Én tanár nem voltam, de felkértek, és 6 évig tartottam középiskolás gyerekeknek Informatikát, Programozást, és Alkalmazás-Technikát.
1/10
offtopic
tombenko 2014 márc. 17. - 20:32:03 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(332/493)
Csak magamat tudom ismételni: Kérdezni, kételkedni szabad.
1/10
tombenko 2014 márc. 17. - 20:27:06 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(331/493)
Nem. Az idõ relatív dolog. Ha valami hozzám képest fénysebességgel mozog, akkor az én szempontomból az õ órája végtelenül késik. Ennyit jelent a "megáll az idõ" kifejezés. Haragszom is az ilyen tudománynépszerûsítõ mûsorokra, pont az ilyen pongyolaságok miatt.
1/10
offtopic
tombenko 2014 márc. 17. - 20:24:52 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(330/493)
Elég az adatlapom megnézned.
1/10
tombenko 2014 márc. 17. - 20:24:21 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(329/493)
Én is csak egy mezei fizikatanár vagyok, viszont így speciel van némi hozzáértésem az általad írt dolgokra. Kérdezni lehet, de sajnos te inkább kijelentesz, ami viszont hülyén jön ki.
1/10
tombenko 2014 márc. 17. - 20:22:16 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(328/493)
Ahhoz éppen nem értek, de esetleg a HUPon érdeklõdhetsz felõle.
1/10
offtopic
tombenko 2014 márc. 17. - 20:06:39 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(327/493)
"És mégis mennyi a hullámhossza az álltalad vélt extrém nagy hullámhosszúságú hangnak -1Hz ?"
Gipsz__Jakab 2014 márc. 16. - 23:53:33
(326/493)
Nem az vagyok, akinek hiszel. Ebben megerõsíthetlek, hiszen olykor még magam sem tudom ki vagyok. Azt tudom, hogy egy hülye programozó-informatikus vagyok, aki kételkedik bizonyos dolgokban, az olyanokban amiknek a létezését feltételezik. Ha nem lettek volna ilyen hülye programozó-informatikusok, akik nek vitatkoztak volna, akkor lehet hogy ma az autók kerekei négyszögletesek lennének, vagy nem lenne szinkron és léptetõ motor. Azért milyen lenne ha a merevlemezekbe ezek helyett pld ottó-féle benzinmotor lenne.
Gipsz__Jakab 2014 márc. 16. - 23:49:32
(325/493)
Pedig "A Mindenség Elméletében" 2 részes, volt róla szó, mint a relatívitás elmélettel kapcsolatban. A téma onna jött, hogy a fekete lukak enegia kisugárzása után témát váltottak és jött a tér, az idõ és a sebesség. Ott azt mondták, ha valami fénysebességgel halad, akkor abban a valamiben az idõ megáll. A relatívitás elméletben azt írták, hogy a fénysebességet nem lehet túllépni. Nemrgé azt olvastam a neten, hogy felfedeztek egy új részecskét, ami egy õselem, a kezdetek kezdete óta létezik, és az eseményhorizonttól a fénysebességénél nagyobb sebességgel távolodnak ezek az elemi részecskék egymástól. Az ADSL itt csak 1 Mbit, mert 2,6 Km-nél messzeb vagyok a KP-tól, erre a szolgáltató azt írta, hogy költözzek közelebb a KP-hoz. Az én válaszom nekik az volt, hogy ezt csak vicnek számták? Erre jött egy újabb levél amiben az elõzõ KP-hoz költözéssel kapcsolatos dolgot írták megerõsítésként. A vilégegyetemben minden részuecske távolodik a másiktól folyamatosan, tehát hiába költözök közelebb a KP-hoz, egy idõ után akkir is lehet elérem a 2,6 KM-es bûvõs ADSL határt és akkor ott az ADSL-nek annyi megint.
Gipsz__Jakab 2014 márc. 16. - 23:42:48
(324/493)
Nem tudom ki vagy. Most komolyan. Írj prívátot és jövõhéten elolvasom hétfõn vagy kedden este, vagy szerda este. Igérem nem élek vissza a prívátban írt dolgokkal.
Gipsz__Jakab 2014 márc. 16. - 23:40:31
(323/493)
Nem kell elnézést kérned, nem haragszom rád. Lehet, hogy én hülye programozó-informatikus létemre, meg akarok gyõzni egy atomfizikust, de ebbe bele kell törõdni, mert én ilyen hülye programozó-informatikus vagyok.
Gipsz__Jakab 2014 márc. 16. - 23:37:40
(322/493)
Kedves Nagy CSillag!

Azzal, hogy a hullámhoszt méterben mérjük tisztában vagyok, ugyanis az "URH A" és az "URH B" vizsgát 28 évvel ezelött 100%-os mértékben teljesítettem, mert ez volt a feltétele annak, hogy az akkori Hatóság, mai nevén NMHH, adóengedélyt adjon a részemre. A kérdésed azért nem világos, mert én nem kételkedem abban, hogy te érteszz ehhez, sõt ellenkezõleg, örülök annak, hogy valakivel lehet csevegni ilyen témákról a mai világban. Ha esteleg arról is lehet veled társalogni, hogy a Docsis 2.0-ás kábelmodemek miért indulnak olyan gyakran újra, a 140 Mhz, 144 Mhz, 148 Mhz DownLoad Stream használatakor akkor arról is beszélhetünk akár.
1/10
tombenko 2014 márc. 16. - 18:17:50 1/10
(321/493)
Szerintem nem tudja, de mindegy. Olyan aranyos. :)
1/10
tombenko 2014 márc. 16. - 18:15:51 1/10
(320/493)
A hármas pont baromság, az órák nem kezdtek sietni, hogy utolérjék a többi órát. Az elsõ egyszerûen a relativitási elv egyik megnyilvánulása, a második meg az általános relativitás alapvetése.
Ui.: Nem te vagy mami a GyK-ról?
1/10
tombenko 2014 márc. 16. - 18:12:04 1/10
(319/493)
A klasszikus fizikában a tér teljesen valós dolog. Sõt, a mezõ is, ilyen például a gravitációs mezõ. Az elektromágneses mezõrõl be is bizonyították, hogy önállóan létezõ entitás, lendülete, tömege van. Ugyanezt akarják a gravitációs mezõvel is, ezért lényeges, hogy a gravitációs hullámokat észleljük, csak eddig nem sikerült.
1/10
tombenko 2014 márc. 16. - 18:08:55 1/10
(318/493)
Jajj. A sima téridõben egyszerûen a geodetikusok átmennek egyenesekbe. és egyszerûen euklideszi geometriája lesz a világnak. Itt a speciális relativitáselmélet érvényesül (ilyen például a földi gravitációs mezõ, ez ugyanis elhanyagolható mértékben görbült, lokálisan nyugodtan lehet euklideszinek tekinteni). A visszafelé folyó idõt mibõl sejted? Tudod te, mirõl beszélsz?
1/10
tombenko 2014 márc. 16. - 18:06:13 1/10
(317/493)
Kiscsillag, a hullámhosszt méterben mérjük. Vagy jelen esetben kilométerben. Úgy saccolom akép alapján, olyan pártíz kilométeres hullámhosszúságú hang lehetett. A -1Hz-et nem tudom honnan vetted.
szonya1 2014 márc. 16. - 15:03:25
(316/493)
Bocsi, de tudod te, kinek magyarázod a fizikát? :)))
Gipsz__Jakab 2014 márc. 16. - 13:52:47
(315/493)
Az álltalános relatívitás elméletben is le van írva, a kívûlálló és az eseményhorizontban lévõ szemlélõ mást lát és tapsztal.

pld:

1. A földön egy ember egy madzagon lógat egy gömböt, és neki természetesnek tûnik, hogy a gravitáció miatt a madzagno lógatott gömb "lefelé lóg", mert hat rá a gravitásió. A világûrbõ szemlélõ ember számára "furcsának" tûnik, hogy a ez a gömb nem "lefelé lóg", hanem a "föld felé lóg".

2. Egy rakétában lévõ ember a kézében tart egy madzagon lógó gömböt. A rakéta a kilövés után gyorsítani kezd. Newton törvények szerint, egy álló tárgyra a gyorsításkor, vele ellentétes, a gyorsítással egyezõ erõ hat. A rakétában lévõ ember számára úgy tünik, hogy a madzagon lévõ gömb "lefelé lóg". Ekkor nem hat rá a gravitáció, de mivel a gömbre a rakéta gyorsítási sebességével azonos nagyságú, ellentétes "tehetettlenségi erõ" hat, ezért a rakétában lévõ szemlélõ számára a göm lefelé lógni látszk. A kívûlálló szemlélõ szemszõgébõl az látszik, hogy a ezen magdzagon lévõ gömb a rakáta gyorsítási irányányak ellentétes irányába "lóg a madzagon.

3. Az idõ egy adott sebességel utazó számára, az utazás idelye alatt nem olyan "lassabban tellik", mint egy kívûlrõl szemlélõ számára. Kisérletileg bizonyították, mechanikus és elektronikus óra szerkezetekkel. Egy hitelesített mechanikus és egy hitel elektronikus órát helyeztek el egy repülõgép fedélzetén, és a földön. A repülõ felszált és egy adott sebességgel haladt. Amíg a repülõ mozgásban volt, addig a feldélzetén lévõ mechanikus és digitális óra lassabban mérte az idõt, mint a földön lévõ. Amikor a repülõgép leszált és földet ért, akkor e repülõn lévõ órát "siteni kezdtek", amyg "el nem érték" a földi órákon mért idõt.
Gipsz__Jakab 2014 márc. 16. - 13:36:47
(314/493)
Mi és?

A klasszikus fizikában a tér nem valós dolog, hanem csupán modell, melyet arra használnak, hogy leírhassák a gravitáció hatását. A tér meghatározáshoz Newton törvényeit lehet alkalmazni. Így, egy M tömeg körüli g gravitációs tér vektortér, mely a test felé mutató vektor minden pontját tartalmazza. A tér bármely pontjában a tér nagysága általános törvények alapján számítható. Mivel a térerõ konzervatív, egységnyi tömegre (Φ) egy skaláris potenciális energia hat, mely minden pontban a térerõvel arányos, ezt gravitációs potenciálnak hívják.

Nem választható külön-külön, a Gravitáció, a Tés és az Idõ, ezek együtt vannak jelen, ha bármelyik megváltozik, akkor a valamelyik másiknak, vagy mindekttõ másiknak is válltoznia kell, mivel a Tér-Idõ képlete szerint az értékük állandó.

Így érhetõnn ez a kérdés is?