Na vazze,ezt a Varga viktort teljesen érdemtelenül felpontozták ,miközben Szandi jobb volt pl, és mégis sokkal kevesebb pontot kapott.
Clau úgy látszik Feke Pali után vele vígasztalódik ,valaki szólhatna neki, hogy nem a gyermeki lelket kéne pontoznia pl.

Nos errõl beszéltem ,most mindenki láthatta,hogy mit jelent ha valaki Ákosht vagy Joe Cocker világszámát kapja .Sinetár kihozta amit lehetett,a maszkkal is próbálván pótolni a megjeleníteni kívánt személy jellegtelenségét,és ez sem volt sok ,pedig általában minimum hozta a Biga szinvonalát.Most messze elmaradt tõle méghozzá nem a saját híbájából .És megjósolom hogy Nótár Mary ,aki szinte hibátlan volt idáig ,legutóbb egyenesen frenetikus ,ma nem fog standing ovationt aratni.Napersze Bereczky a kis kedvenc az megint a "noname" Aretha Franklint kapta.

(igen tudtam, kb 5 éve felvilágosított valaki. egyébként ahogy pedig itt van írva, úgy meg egy rajzfilm egyik szereplõje, én onnan vettem :) )
köszönöm, hogy te legalább nem tartasz idiótának, pont ezt a higgadtságot és korrektséget szeretem benned, amivel a fórumon mûködsz (nem irónia)! sokfajta zenét szeretek, a rock kb minden alfaján keresztül a popig és az elekronikusig, ez persze nem azt jelenti, hogy ezekbõl minden elõadót kedvelek vagy ismerek, sõt.. egyrészt nem is lehet, másrészt minden stílus eléggé felhígult állapotban van, nem olyan sok a tényleg igényes elõadó, akitõl érdemes is mindent meghallgatni. (és persze ez idõ, idõ, idõ. emellé jön a naprakészség is.)
de te legalább beismered, hogy zenész létedre nem ismered az indie stílust (ismét nem támadás, sõt), én is csak azért kaptam fel a vizet ennyire, mert megkaptam, hogy zenei újságíró létemre nem ismerek bizonyos két elõadót. ahogy mondtad, nem vagyunk lexikonok, és mivel kb minden órában születik egy új zenekar vagy énekes, nem is lehet mindet ismerni. mikor olvastam a nevüket, én is rájuk kerestem, próbáltam "tájékozódni", meghallgattam dalokat, hogy hátha valami bevillan. egyébként az indie rockkal is az a baj, amit fentebb írtam, hogy felhígul, minden elõadó hihetetlenül eredeti akar lenni, ezért lassan olyan, mintha valami tinglitanglit hallgatnánk, ami inkább már indie pop ugye.. (megkérdezhetem, hogy milyen zenéket hallgattál meg?)
egy mûfajt sem tartok amúgy cikisnek, mindenben van jó is, rossz is, és a sokszínûség pedig sosem árt. rég volt az, mikor elutasítottam egy stílust (azt hiszem, mindenkinek kell egy "sötét rock"-korszak :)), régimódivá pedig szerintem egy sem tud válni. a mostani zenék mind a régibõl táplálkoznak. szinte naponta ismerek meg két-három addig nekem ismeretlen elõadót és mindegyikkel csak gazdagodok. :)
(amúgy errõl az egészrõl eszembe jutott a jóbarátok - így jártam anyátokkal "harc", az elõzõ 19 éve indult sorozat (és 9 éve fejezõdött be), utóbbi pedig pár éves.. a mostani 14-15 éveseknek az így jártam anyátokkal sokkal jobb, mint a jóbarátok, nekem pedig épp hogy az a tökéletes sorozat a mûfajában és koppintásnak tartom a másikat. szóval ennyit tesz még csak pár év is az ízlések terén. azt hiszem érthetõ a párhuzam :))

és hogy a mûsorhoz is hozzátegyek, ismerek pár embert, akik dolgoznak bereczkivel, mindenki kivétel nélkül azt mondja, hogy a munkájának él és ott nem ismer viccet, emberileg pedig hát nem a szimpatikusság mintapéldája. az egy dolog, hogy valaki maximalista, de egy maximálisan elismert embernek a személyiségének is a topon kellene lennie...

Jómagam is elismeréssel adózom Bereczki tudása, mûvészete elõtt. Kollégám fia táncol ebben a mûsorban. (ma állitólag négy számban is érdekelt) Tõle jön az info hogy BZ az egyetlen aki fenn hordja az orrát. Csak a munka, minden mást kizár.

ÉN is úgy érzem, hogy ez egy nyerõ mûsor. Én nem nézek semmiféle tehetségkutatót (se Voice, se X-Faktor, se Megasztár, se Csillag születik, semmit). Ezt a mûsort is csak véletlenül kaptam el, valamit néztem pár hete, ott reklám volt és kapcsolgattam ide-oda. Szerintem épp Bereczki Zolit adott elõ valamit. Azóta nézem folyamatosan. Pl. az említett B. Zolival kapcsolatban az az érdekes, hogy a zenei stílusától, a számaitól kiráz a hideg, még a rádiót is elkapcsolom a Kerek egész-et meghallván. De hogy mégis nagy mûvész, azt el kell ismernem. Mert itt ahány ember bõrébe bújva láttam, egyszerûen ledöbbenek a tehetségétõl. Ordít róla a szorgalom, hogy teljes odaadással, hihetetlen alázattal végzi a feladatát. Mikor Presser Pici volt, teljesen elaléltam. Még a szemüveg mögüli kinézését, testtartását is átvette, szerintem még a levegõt is ugyanúgy vette. Azóta nézem.
Én a zsûrin is jól szórakozom. Nem mindig értek velük egyet, de hát ez egy szórakoztató mûfaj, nem kell annyira komolyan venni. Igazi kikapcsolódás.

Végre egy szorakoztató mûsor. (Majka kicsit kilóg, /Piafhoz kapcsolodó hozzászolása katasztrófa volt/ de tény hogy mondott már érdekeset is. Pl Jackson tánctudásával kapcsolatban meglepett.)
Nótár Mary hatalmas meglepi. Egyedül Whitney Houston és Katy Parry falbontóan erõs hangjával gyült meg a baja, a többin elámúltam. Mindegy ki nyer. A nézõ biztosan.

legyen szíves a legközelebb ide író (aki nem stenmore) elmondani, ismeri-e a két bizonyos lejjebb említett emberkét," - ezt írtad, és hát, engedelmeddel, tisztelettel jelentkezem.
Ismerem õket.
Igaz, hogy én nem zenei újságíró vagyok, hanem zenész...

Gilbert Becaud, és Adriano Celentano.
(Az általad degradálónak szánt "emberke" jelzõ erre a két egykori szupersztárra, meglehetõsen kínos, - de nem rájuk nézve.)

Õk a 60-as években voltak a csúcson, néhány számukat naponta játszotta még a magyar rádió is, Gilbert Becaud-tól a "Nathalie", Adriano Celentano-tól pedig az "Azzurro" címû sláger volt hihetetlenül népszerû.

A francia zene és éneklési mód Magyarországon soha nem volt igazán közkedvelt, talán a nyelv, illetve az éneklési stílus miatt, de azért Gilbert Bécaud, Yves Montand, (aki A félelem bére címû film fõszereplõje is volt,), a zseniális Edith Piaf, a botrányos életû Johnny Halliday, aztán Juliette Greco, (aki a Belphegor címû filmben is játszott), Adamo, Dalida, (aki eléggé fiatalon öngyilkos lett), France Gall, (a Viaszbaba címû számát éjjel-nappal játszotta a rádió), vagy a csodálatos Charles Aznavour (akinek a She címû dalát nagyon sokan feldolgozták világszerte, nálunk Máté Péter énekelte kitûnõen) - ezeknek a francia elõadóknak egy-egy száma még nálunk is népszerû lett.

Ezzel szemben az olasz slágereket a hihetetlenül dallamos mivoltuk miatt, és a nagyszámú, jobbnál jobb énekes miatt elképesztõ mennyiségben játszották a magyar rádióban a 60-as, 70-es, de még a 80-as években is.

Gianni Morandi - Térden állva jövök hozzád (minden kívánságmûsorban szerepelt)
Domenico Modugno - a Volare címû számát még a Gipsy Kings is feldolgozta
Adriano Celentano - Azzurro (ezt a dalt nálunk Aradszky László vitte sikerre)
Bobby Solo - Egy könnycsepp az arcodon (a zenetörténet egyik leggyönyörûbb dallama)
Rita Pavone - a tûzrõlpattant kis énekes csaj még vadnyugati filmben is játszott
Nicola DiBari - A szívem egy vándorcigány (ez a dal nyerte meg az 1971-es San Remo-i dalfesztivált)
Toto Cutugno - L'Italiano
Gigliola Cinquetti - Non ho l'etá (ezzel a dallal 1964-ben elõbb a SanRemo-i dalfesztivált nyerte meg, utána az Eurovíziós dalfesztivált is)
Mina - a Parole, parole címû dala a mai napig az egyik legnépszerûbb dal Olaszországban

Ezek csak szemelvények voltak, csak mazsolázgattam az emlékeim között, (néha, egy-egy adat miatt az Internet segítségét is igénybe vettem, de hát a netet többek között erre találták ki, hogy utána lehessen nézni dolgoknak).

A lényeg, - amiért úgy éreztem, hogy ebben a személyeskedésbe menõ vitában meg kell szólalnom, és amelyben (tõlem teljesen szokatlan módon, stenmore-nak kell igazat adnom), - hogyha Te nem ismersz valakit, vagy valamit, akkor ne nézd le, és ne támadd meg azt, aki esetleg ismeri az illetõt.
Tudod, azért, mert egy énekes, vagy egy zenekar régi, és esetleg kiment a divatból, az nem azt jelenti, hogy a maga idejében ne lett volna ugyanakkora, vagy még nagyobb sztár, mint azok, akiket ma naponta látsz a tévében.
Sõt, az esetek nagy részében a mai, két akkordos számokra már a kutya sem fog emlékezni, amikor a régi "örökzöldeket" még mindig ismerni fogják világszerte.
A régi számok - általában - sokkal gazdagabbak voltak dallamokban, akkordokban, hangszerelésben, zenei világban, ritmusokban.
Manapság a slágereket "elviszi" egy jól sikerült videoklip.
Csinálj egy kísérletet, - ha van kedved hozzá, - én kipróbáltam, és mûködik.
Amikor a tévében látsz egy videoklipet, néhány pillanatig fordítsd el a fejed a képernyõtõl, és csak a dalt magát hallgasd.
Rá fogsz jönni, hogy az esetek nagyon nagy részében, - nem mindig, de nagyon sokszor, - maga a dal, a háttér, és a látvány nélkül, egy nagy nulla. Néhány akkord, megjegyezhetetlen, fantáziátlan dallam, egy számítógéppel elõállított, dögös ritmus, és nagyjából ennyi.
Igazi, évek, netán évtizedek múlva is maradandó dalokat nagyítóval kell keresni ezek között a számok között.
Nem véletlen, hogy ma már Freddy Mercury, Michael Jackson, vagy Whitney Houston számaihoz hasonló csodákat nem nagyon hallasz az új elõadók repertoárjában, mert nagyságrendekkel kevesebb születik manapság ezekbõl.

Végül.
Ákost szerintem mindenki ismeri, - függetlenül attól, hogy kinek tetszik a stílusa, kinek nem, - a Tankcsapdát is nagyon sokan ismerik, és szeretik, de a frontemberüket kiállítani, hogy a Sztárban sztár valamelyik elõadója majd rá hasonlítson, enyhén szólva is a közröhej kategóriájába tartozik.
Õt ugyanis - kis túlzással - a kutya sem ismeri, de ha igen, annyira semmiképp, hogy ki lehessen figurázni.
Ahhoz ugyanis ismerni kell az eredetit is.
Egy paródia, vagy egy hasonmásverseny csak akkor érdekes, ha tudom, hogy az elõadó kinek a bõrébe bújt bele, és össze tudom hasonlítani õket.

"bocs hogy nem ismerek egy szinte noname tagot a 60-as 70-es évekbõl, aki ráadásul olasz."
Én ezzel azért nem dicsekednék a helyedben ,mert úgy gondolom pl hogy ne legyen az pl opera- vagy egyáltalán zene szakértõ, aki nem tudja hogy ki volt Caruso,és ezt még be is vallja.

Látom elemedben vagy nemrégiben kivel is személyeskedtél egy jó nagyot, talán baby nénivel anyáztátok egymást?, úgyhogy további jó szórakozást én csak azon tünõdöm hogy melyik lapban lehet ilyen eszes munkatársként dolgozni?van egy rossz hírem ,hosszú vagy és unalmas és ezért az elsõ mondatod után abbahagytam az olvasásodat muchika.

te vagy a no comment öregem, ha nem lennél, téged ki kéne találni. nem veszed észre, hogy mekkora férges kukacoskodás van benned? rohad a belsõd köbö.
utoljára akkor mulattam ilyen jót emberi hülyeségen.. nem is tudom, mikor. nem, te inkább felhúzol ezekkel az értetlen baromságokkal. azt nem tudod megérteni, hogy az emberek igenis ismerik a tankcsapdát és ákost, de áh, nem is magyarázok, úgy érzem, hülyének beszélek, már bocs. mindenben keresed, mibe fúrhatsz bele, én ezt így befejeztem. baromság amiket beszélsz/írsz, de nem veszed észre. igen, zenei újságíró vagyok, az indie berkekben, és elsõsorban az amerikai, angol vonalon, bocs hogy nem ismerek egy szinte noname tagot a 60-as 70-es évekbõl, aki ráadásul olasz. ilyen módon légyszi, említs meg nekem egy spanyol rockzenészt mondjuk a 80-as évekbõl. vagy inkább osztrákot. de a fehérorosz is jó lesz. köszi.
de olyant mondani basszus, hogy ákost meg a tankcsapdát csak a fanok ismerhetik, nevetséges és tudálékosan ostoba vagy. get a life.

"és azon pedig szerintem semmi értelme fennakadni, hogy nincsenek noname énekesek berakva a mûsorba, mert rajtuk kívül is van ezernyi jó"
Láthatólag nem vagy tisztában a noname jelentésével ,ami érdekes mert Csordás angolját meg kritizáltad,ugyanis ponthogy azon akadtam fenn, hogy be vannak rakva noname énekesek.Érthetõ?

Már arra sem emlékszel hogy kérted olasz és francia popsztárok neveit?erre írtam a Celentanot pl ,és nem én keverem õt Mesterrel hanem te, de nagyon.Illetve nem tudod felfogni hogy minden nevet a megfelelõ kontextusaban említek, ha neked ez nehéz is láthatólag:)

egyszerûen a gondolataimat se tudom már összeszedni, mert olyan bonyolult dolgokról írsz, hogy kész...
de én úgy gondolnám, hogy nem egy ilyen mûsor fogja meghatározni, mit tekinthetünk jó elõadónak vagy nem, akit már itt megszemélyesítenek, az már jónak van tekintve és kész. vagy híresnek, vagy elismertnek. és azon pedig szerintem semmi értelme fennakadni, hogy nincsenek noname énekesek berakva a mûsorba, mert rajtuk kívül is van ezernyi jó és jóval ismertebb elõadó. aki kimarad, kimarad, nem lehet mindenkit elõadni. ez olyan, hogy aki nem szerepel a mûsorban, mármint beöltözõ énekesként, az most nehezményezi, hogy nem tették bele. pl miért nem csipát tették be? vagy miért nem ákost? miért pont szinetár dórát? (semmi bajom egyikõjükkel se, csak példa). egyébként meg a felhozatalhoz visszatérve, szerintem pont el szeretnék találni a szerkesztõk is, hogy legyen benne régebbi hazai, régebbi külföldi, új hazai és új külföldi elõadó is. és van is. így fér el egymás mellett lady gaga (aki azért egy világhírû énekesnõvé nõtte ki magát, csodás hanggal és bowie-féle megnyilvánulásokkal) és presser gábor, vagy adele és csipa.
nem is értem, miért kell azon izélõdni egyáltalán, hogy nincs benne illés, de van mester tamás, vagy lesz tankcsapda...

Amikor az izlésrombolásról beszéltem akkor az Xfaktorra gondoltam ,mert oda is állandóan irkálsz és én is elõfordulok ott.

No comment, neked ismeretlen pl Adriano Celentano mint zenei újságírónak,utoljára akkor mulattam ilyen jót amikor Majka elemezte hogy Edit Piaf nem jó, csak illik méltányolni:)Na és hogy jön ide Bocelli ?Mióta popsztár õ,mert ugye nem azt akarod mondani hogy az olasz opera sem jön be kis hazánkban,ha már szóba hoztad.Ilyen alapon Tottit is említhetted volna mert az is olasz:)Hosszút írtál, de veleje nem sok van.Az alapérvelésem továbbra is fentartom,mert ezt amûsort nemcsak Ákos és Tankcsapda fanok nézik ,mert ez egy kicsit szinvonalasabb mint aGázfaktor.pl menj ki az utcára és kérdezz meg 10 és 30 közötti embereket ,még ezt is megengedem ,és kérdezd meg hogy ki az a lõrinc laci.ha tízbõl kettõ tudja ,akkor nyertél,de sajna nem így lesz ,miközben ki az az elmebeteg aki azt állítja hogy amikor a Beatlest fikázta egy réteg,akkor nem ismerte mindenki õket.Errõl van szó ,és részemrõl nemigen fárasztanám magam veled ,mert nem érted amit írok.

na akkor nagy levegõ és kezdjük.
már ne is haragudj, de szerintem egyáltalán nincs igazad. gyakorlatilag semmiben. mivel a feltüntetett 99 éved nem hiszem, hogy a valóság, :D de nyilván van köztünk egy kis korkülönbség. ezt csak azért akarom megemlíteni, mert itt magukban a felhozott elõadókban is korszaknyi különbségek vannak. amiket most leírtál, az bizony tipikusan "bezzegazénidõmben" hozzáállás, amit korábban nehezményeztél. én se szeretem a mai zenék, fõleg pop zenék többségét, de azért állj.. a beatles korában meg a beatles számított borzalomnak a korábbi zenék után.
felhoztál két olyan elõadót, akiket valószínûleg a zenét kedvelõ magyar közönség 80-90%-a nem ismer. én se, pedig zenei újságíróként dolgozom, ezért elég széles körben kell mozognom és informálódnom. de mondom még egyszer, a francia és az olasz zene nem jött be a magyar zenei világba, se a köztudatba, ismert pár elõadó, mint serge gainsbourg vagy johnny hallyday, az újak közül julien doré (esetleg), vagy andrea bocelli, de az utca embere, vagy egy szimplán zenehallgató elõbb fog mondani egy amerikai/angol elõadót, mint egy olaszt mondjuk. de ez látod egyéni dolog, én nem ismerem akiket te írtál, de azt se tudom, egyáltalán julien doré neve ismerõs-e mondjuk neked, vagy valakinek. nekem igen, másnak nem biztos. és ez a lényeg. olyan kell, akit mindenki ismer, de valahogy ez az információ elkerült.
azt írod: "az ilyen izlésromboló mûsorok miatt és a szegényes felhozatal miatt ezek lettek a nagy sztárok,mint Tankcsapda és Ákos akiket a rajongótáborúkon kívül senki nem ismer." te ezt komolyan is gondolod???? szinte mindenki ismeri õket. és nekik nem kellettek az "ilyen ízlésromboló mûsorok".. (megjegyzem, 10 pontra értékelted mégis, haha) te viszont azt nehezményezed, hogy nem raknak a mûsorba ismert és tehetséges zenészeket, erre felhozol két olyan nevet, akiket szinte senki se ismer. egyéni dolog és függ a korosztálytól is. a 20-30-40 évesek ismerik ákost, ismerik a tankcsapdát, ismerik az újakat is, a régebbieket is. egyébként tényleg nem értem, mi bajod az érvelésemmel, én értem, mit írtál, legalábbis próbálom, most már inkább nem értelek, de te tényleg nem érted, amit én írok. pedig próbálok érvelni, de hülyeséget beszélsz, komolyan.
egyébként pedig a kettõ nem zárja ki egymást, attól még rengetegen ismerhetik és szerethetik pl a tankcsapdát, hogy ismerik és szeretik az illést is. mintha ez két külön dolog lenne nálad. elutasító vagy, nem nyitsz az újra és ismételgeted a saját, igaznak vélt dolgaidat. olyan dolgokat keversz egyébként össze a mondandódban is, amik egyáltalán nem tartoznak össze, mint pl mester tamás és celentano... két külön korszak, és akkor mi van?
nem én vagyok vicces, hanem te...

Mond neked valamit az anév hogy Gilbert Becaud vagy Adriano Celentano?Kicsit nagyobb sztárok mint a a Mester Tamás mondjuk,de még urambocsá Lady Gaga sem vihetné utánuk a szatyrukat .ráadásul francia és olasz de sorolhatnaám tovább.
Ez abaj hogy az ilyen izlésromboló mûsorok miatt és a szegényes felhozatal miatt ezek lettek a nagy sztárok,mint Tankcsapda és Ákos akiket a rajongótáborúkon kívül senki nem ismer.
Mert ha nem így lenne ,akkor nem özönlene a nép pl az Illés hatvanadik legutolsó koncertjére :)vagy Demjén Rózsira és a hetvenedik évüket taposó "fiatal" popsztárok zenéjére.legyünk õszinték nemcsak a magyar foci lett szar, hanem a pop is tisztelet akevés kivételnek.

Te mozogsz a legszélesebb skálán az nem vitás.de egyébként nagyon vicces vagy husi mushi,mert hogy úgy emlékszem hogy anehezményezett ám nem különösebben támadó kérdésemet ."És akkor mi van?" egy szemtelen irományod után írtam, melyet olvasgass csak vissza ha nem emlékeznél rá.Ugyanis a támadó te voltál nem én.
Nos ez csak egy kis kitérõ ,de látom írásom lényegét nem sikerült fognod ,ugyanis én soha nem mondtam olyat ,amit a számba adtál ,hogy kit nem tisztelek meg szeretek.semmilyen minõsítést nem írtam pl a tankcsapdáról ,csupán azt bátorkodtam megjegyezni hogy sok nézõ nem ismeri az abból kiragadott zenészt ,ezért aztán az utánzással nem tud mit kezdeni leginkább.De látom a Biebert is felhoztad ellenérvként mintha én azt jó ötletnek gondoltam volna,úgyhogy jól elvitatkozgatsz magaddal ,viszont az én érvelésemre semmit nem hoztál fel.
Ezek után szerintem én nagyon is visszafogottan reagáltam a sok butaságodra,erre megint ki akarsz oktatgatni hushi.

egyébként pont te írtad, hogy nótár mary micsoda jó mindig. tessék, ott volt a hooligans. az jó volt? jó volt. mégse mindenki ízlése vagy ilyesmi. lehet szeretni és utálni. de tetszett? tetszett.
azt kérded, hogy lehet mick jaggert és mester tamást egy helyre tenni. így, ahogy a hooligans után is jön christina aguilera. mester tamás a maga nemében egy elismert zenész itthon. nem lehet a kevés mûsorszám alatt felsorakoztatni az összes jó hazai és külföldi zenészt, fõleg, hogy sokan úgymond nem egyéniségek. olyan kell, akit a közönség mindenképp felismer, ha nem is mindenki (mert pl a nagymamámnak aztán mondhatnám, ki az a lady gaga), de a nagy részük. ezért lesz lukács laci, ezért lesz ákos. john lennont egyébként támogatom, de neves olaszok, franciák? például? a legtöbben vagy azt ismerik, aki hazai, vagy azt, aki amerikai/angol. kapásból mondanék 500 olyan elõadót, aki biztosan nem lesz, mert hiába jó a hangjuk, kinézetre "átlagosak", mert csak egy szõke hajú lány vagy egy barna hajú fiú. és nincs rózsaszín szemüvege, tincse, vastag szája, bongyor haja, rongylába, kopasz feje, rasztahaja, vastag tussal kihúzott szeme és így tovább, olyan meghatározó külsõ jegyek, amik szinte a védjegyükké váltak.

és most eszembe jutott bono, hogy de jó lenne valakitõl egy u2-t hallani.

mi ez az "és akkor mivan?" meg a "ki mondta?" miért kell mindig, mindenáron támadni a másikat? tisztelet, vágesz? az kevés... nem értem, miért kell lenézni egy tankcsapdát vagy egy ákost. attól, hogy te nem szereted, mások szerethetik. annyira negatív vagy öregem, de mindenütt, hogy párodat ritkítod. miért, szerinted kik nézik ezt a mûsort? tuti, hogy ahogy te mondod, tekintélyes részük ismeri a tankcsapdát és ákost is, attól függetlenül, hogy te ezeket nem szereted, vagy nem tartod õket sokra. tartsa fel a kezét, aki nem ismeri õket! ... oké, köszönöm.
valaki nem hallgat reggae-t, de ismeri bob marley-t. valaki soha nem hallott prince-dalt, de attól még ugyanúgy élvezhette azt az elõadást is. nem értem a háborgást ezügyben, de lehet, hogy csak én mozgok zeneileg szélesebb (és toleránsabb) skálán...