Katalin Balog 2020 szept. 09. - 20:54:52 Előzmény pityu62
(4/4)
Minden szavaddal egyetértek. Én is többre tartom a régi filmeket, mint sok mai vacakot....
pityu62 2012 jan. 25. - 21:12:27 Előzmény feketevipera
(3/4)
Egyet értek.Sajnos 1945-óta foglalkozunk keveset a múlt század színész óriásaival.Személy szerint én imádom õket a mûvészetüket a filmjeiket.Gyönyörû filmeket alkottak,amelyek hol megsirattatják hol pedig megnevettetik a nézõt.Az akkori technikai felszereltség mellett csak nagy tudással képességgel és akarattal lehetett ilyen szinten filmet készíteni.Rendszeresen keresem a róluk szóló írásokat,feljegyzéseket,képeket.Közben nagyon fáj,hogy személyesen nem ismerhettem õket.Nemrég elhunyt a korszak utolsó színésznõje Fenyvessy Éva,méltánytalanul kevés volt a megemlékezés róla.Pedig a halála okot adott volna a nagyokról való megemlékezésre.Ha bele olvasunk az életükbe akkor azt lájuk,hogy a szépen induló karriert az adott korszak rendszere tette tönkre vagy nagyban befolyásolta azt.Soha nem becsülte meg a nemzet a színészeit a kimagasló érdemeket elért tagjait.Szívesen látnám az oldalon mások véleményét,hozzászólását,talán ezzel is növelni tudnánk az érdeklõdõk táborát.
10/10
Fargo 2011 dec. 27. - 21:05:21 10/10
(2/4)
Tímár József (ered. Gerstner József, Budapest, 1902. március 7. – Budapest, 1960. október 3.)

kép
feketevipera 2010 dec. 02. - 20:57:20
(1/4)
Egyszerûen nem hiszem el, hogy ide még nem írt senki. :( Elgondolkodtató. Tímár az egyik legjelentõsebb színészünk volt, színpadon megszámlálhatatlan szerep fûzõdik a nevéhez (Shakespeare, Németh László, Shaw, Csehov, Ibsen, Heltai Jenõ, Zilahy, Madách, Katona József, Vörösmarty darabjaiban lépett fel, hogy csak néhány nagy nevet említsek). Filmben én elõször a Rózsafabot c. alkotásban láttam, és megragadott a játéka. Tímár azon színészek közé tartozik, akiknek a pályája nem tört meg a háború után, bár 1950-ben retorzió érte a Szózat elszavalása miatt. A 40-es években volt a népszerûsége elsõ csúcspontja, többször is játszott olyan szerepeket, amikor akarva-akaratlanul "csábítóként" jelent meg. 1952-tõl ismét viszonylag sok filmben szerepelt, érdemes, majd kiváló mûvész lett, Kossuth-díjat is kapott. Sajnos nagyon fiatalon meghalt, 58 éves volt.