A Húsvét előtt akár a mostanában sokat hangoztatott, álságos békenarratívára is jól rímelhetne. Csakhogy. Buddy Endre jegyzete.
Harmincezer aláírással követelik, hogy álljon le a mesterséges intelligencia őrült fejlesztése. Lesz-e sikerük, ha ők sem akarják?
Magyarul is megjelent a könyv, ami minden másnál részletesebben írja le Marilyn Monroe halálának körülményeit, és megfelelő munícióval látja el azokat, akik a Kennedyk kezét látják a dologban.
Nem érdemes azon spekulálni, miről szól majd a filmrendező utolsó alkotása. De ha már tudjuk a címét, mégis megpróbáljuk.
A Coen-testvérek kultuszfilmje végülis arra keresi a választ, mit jelent férfinak lenni. Lehet, hogy nem csak egy pár golyó kell hozzá?
Zaklatók a klasszikus zenében, túltolt cancel kultúra? Sokkal alapvetőbb kérdésben túloz Todd Field filmje.
Miért nyűgözi le az embert a mesterséges intelligencia? A kérdéssel persze nem is fordulhatnék máshova, mint a mesterséges intelligenciához, úgyhogy bepötyögtem a kérdést a ChatGPT erre szolgáló mezőjébe.
Mr. Beast minden bizonnyal több pénzt oszt szét egy héten, mint amennyit a legtöbb olvasó valaha látni fog — hogy lehetne bármi rosszat mondani róla?
Christopher Nolan Sötét lovag-trilógiáját épp akkor mutatták be, amikor a világ kormányai kimentették a bankokat, de nem segítettek az átlagembereknek.
Nem vagyunk bátortalanok nekimenni a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb filmjének: de találunk-e rajta fogást?
Az új év első bejegyzésében Buddy Endre rafinált kifogásokat keres saját lustaságára, hogy önigazolásul a Bibliát, Esterházyt és egy rég meghalt francia marxistát is segítségül hívjon.
Guillermo del Toro új filmje egy ezerszer hallott történet hallatlanul izgalmas feldolgozása: miről szól a Pinokkió, ha az olasz fasizmus idején játszódik?
Frida Kahlo, antikapitalista „propaganda”, Dr. Máté Gábor és tudósok által elemzett kultuszfilmek év végi szubjektív könyvajánlónkban.
A sztoikusok, Nietzsche és Camus segítenek megérteni az idei év egyik legötletesebb független filmjét. Buddy Endre szerdai jegyzete.
A nyolcvanéves rendezőről nem túlzás azt mondani, hogy korunk egyik legnagyobbja, azt viszont nem szokás hozzátenni, hogy egyben korunk legnagyobb katolikus művésze is.
Röviden: attól, hogy nemcsak nevettetni akar, hanem mondani valamit a világról. Kiss Ádám egyik kijelentése után megvizsgáljuk, miben jobbak az amerikai humoristák, és valóban az „almát a körtével” esete hozzájuk hasonlítani a mieinket.
Az emberek nem szeretik ezt hallani, de nincsenek blockbusterek politikai mondanivaló nélkül. A Star Wars, a Batman vagy a Vasember mind közölnek valami fontosat közügyeinkről, és nem mindegyikkel lehet egyetérteni.
Adam Curtis nem először foglalkozik Putyinnal és a kilencvenes évekkel, de új, hétórás filmjével tud még újat mondani. És eszünk ágában sem lenne végignézni, ha nem ő csinálta volna.
Két tinédzser paradicsommal öntötte le Van Gogh festményét. Kár szerencsére nem keletkezett, de akciójuk, hacsak nem éppen az olajipar finanszírozta, kétségbeesettségről tanúskodik.