...ilyen öreg akcióhősből viszont kettő is kell a börtönből való szabaduláshoz, a kasszánál való boldoguláshoz és a nem túl
A valaha innovatív, bevállalós Robert Rodriguez egyre gyakrabban választja a folytatások kényelmes útját, ami kár. Még akkor
Woody Allen a nyolcvan felé közeledve sem mutatja a fáradás jeleit, sőt alkotásai a 3D-s, CGI-től roskadozó, követhetetlenül
A DC Comics már egy ideje próbálja behozni a Marvel lépéselőnyét. Képregényadaptációik hálistennek valamiféle valamiféle
Minden zombifilm mögött ott lüktet a kérdés: te mit csinálsz, ha jönnek? Egyesek ezt direkt a nézőnek szegezik – ezek a jobbak,
A Casablancában Bogart és Bergman Párizst emlegette, a Bosszúállókban (kritikánk itt) Budapestről emlékezett meg Sólyomszem
Aki a Szárnyas fejvadászt a zenéjéért nézi újra és újra, az örülni fog az Oblivionnak: Vangelist is megszégyenítő, epikus
A Coen-fivérek neve általában szinonim a színvonalas, ötletes szórakoztatással, legyen az produceri, írói vagy rendezői credit
Ha lenne az Egyesült Államoknak Nemzeti Filmalapja, amely európai mintára állami költségvetésből készíttetne múltat, népet
Egy akcióhősnek négy tevékenységet kell mesterfokon űznie: a lövöldözést, a verekedést, az autóvezetést, és az erőltetetten
Az idei év leginkább várt filmje nem okoz csalódást sem a Tarantino-hívőknek, sem a jobb napokat is látott western rajongóinak.
A botrányosan ritkán jelentkező, excentrikus francia filmes, Leos Carax (polgári nevén Alex Oscar) 13 évvel legutóbbi alkotása
Új filmjében ismét rákacsint a gazdasági helyzetre az azt igencsak értő Oliver Stone, de ezúttal mindezt a legalizálás küszöbén
Exjugoszláv film rég nem futott ennyire fontos nemzetközi köröket, pedig a témája igencsak kényes: a szerbiai melegek jogairól
Az elkeseredetten új közönségeket vadászó álomgyár most a 80-as évek hajmetálján felnőtt, mostanra valószínűleg marketingigazgatóként
Mel Gibson neve ma Hollywoodban felér egy istenkáromlással: az amerikai közönség nem nézi jól szemmel sztárjai magánéleti
Sacha Baron Cohen régóta várt új filmje szakít az előző három mockumentarista stílusával, és egy kanonizációs próbálkozás
Roland Emmerich tavalyi "bravúrja", az Anonymus után joggal gyanakodhat arra a néző, hogy most Edgar Allan Poe következik
Hogyan lehet az, hogy egy jószerivel ismeretlen francia film akkora sikert arasson Európában, amire talán az Új-Hollywodként
Hollywood olyan, mint a hadsereg: lehettél előtte bárki, ha ide bekerülsz, ugyanolyan nyírást és k(h)akiszínű terepgúnyát