Tengely Gábor rendezésében, Kubik Annával és Rózsa Lászlóval a főszerepekben mutatja be az Oszkár és Rózsa Mami című regényből készült színdarabot a Csokonai Színház. Eric-Emmanuel Schmitt francia-belga szerző neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt: a budapesti stúdiószínházak több darabját is színre vitték már.
A vegyészmérnökből íróvá lett Egon Wolff Papírvirágok című műve az 1970-es évek Latin-Amerikájának egyik legnépszerűbb drámája volt. A történetben két kibékíthetetlenül ellentétes világ találkozik: egy magányos, emlékeinek élő asszony lakásába enged egy csavargót, aki fokozatosan saját képére formálja a csendes polgári otthont, s annak lakóját is. A darabot április 25-től a Spirit Színházban Perjési Hilda és Szalay Bence főszereplésével, Sztárek Andrea rendezésében láthatjuk.
Egy csodálatos nyári estére invitálják önöket a Budaörsi Kőhegyre, ahol az evangélium újra megelevenedik. A budaörsi kőhegyi szabadtéri előadás egy hagyomány újrateremtése. 1933. június 11. pünkösdhétfőtől 1939-ig a budaörsiek minden évben játszották a Kőhegyen a Budaörsi Passiót, Krisztus szenvedéstörténetét.
Andrew Lloyd Webber idén 70 éves. A zseniális zeneszerző ezer szállal kötődik a Madách Színházhoz, ezért döntöttek úgy, hogy nagyszabású, látványos koncerttel ünneplik meg október 12-én a Papp László Budapest Sportarénában. Az előadást Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója rendezi, és a zeneszerző legnagyobb slágereit gyűjti egybe a majdnem 3 órás show-ban. Felcsendülnek majd természetesen a Macskák, Az Operaház Fantomja, a Jézus Krisztus Szupersztár vagy a József és a színes szélesvásznú álomkabát dallamai, és olyan musicalek részletei is, amelyeket korábban nem láthatott még a hazai közönség, mint a Sunset Boulevard, Starlight Express, Love Never Dies.
Idén nyáron sem maradnak Moliére nélkül a Szegedi Szabadtéri nézői – az Úrhatnám polgárt mutatják be a Kálvária sugárúti kis színpadon. A komédiát áthatja Parti Nagy Lajos sziporkázó nyelvi humora, a dalszerzője pedig a világzene egyik különleges művésze, Szirtes Edina „Mókus”.
Az álarcosbál tizenhárom év után a fiatal versenygyőztes rendező, Fabio Ceresa színrevitelében lesz újra látható az Erkel Színházban. Az április 21-i premier a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál szervezésében valósul meg.
A Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház ebben az évben is látványos flashmobbal ünnepeli április 29-én a Tánc Világnapját. A Pas de Bridge nevű projekt célja, hogy a táncos kedvűek egy 10 perces, színes, táncos forgatag keretében hívják fel a figyelmet a kortárs táncra. Idén a Pas De Bridge a Margit hídról a Müpa előtti térre költözik, így teremtve egy szimbolikus hidat a kortárs művészet, a kortárs tánc és a mozogni vágyók között.
Ha Vigadó, akkor szuperprodukció. A Békéscsabai Jókai Színház a My Fair Lady bemutatójára készül ötven szereplővel, plusz zenekarral, az előadást a Jászai Mari-díjas Radó Denise rendezi.
Közel nyolcszáz oldalas, gigantikus kötetben jelentek meg Esterházy Péter publicisztikai írásai a Magvető Kiadó gondozásában. Az olvasó országa című könyv szemelvényeiből Galgóczy Judit válogatott szövegeket, és rendezett egy irodalmi estet Szövegséták Esterházyval címmel. A Radnóti Színház mutatja be április 15-én, vasárnap, ami egyben a könyv bemutatója is.
Színpadra került a The Blues Brothers – The Hungarian show című produkció a Soproni Petőfi Színházban. A Feke Pál és Serbán Attila rendező, művészeti vezető, főszereplő kettős irányításával készült látványos, nagyszabású előadásban a világhírű film dalai hangzanak el, Miklós Tibor fordításának köszönhetően magyarul. A premier április 14-én lesz.
A szakralitás a dráma születése óta jelen van az eljátszott történetekben, a misztérium, a jó és a rossz harca alapvetés a színdarabokban. Európa nagyrészt keresztény kontinens, a vallás kulturális értékei fellelhetőek színházak előadásaiban. Éppen ezért van komoly létjogosultsága a Keresztény Színházi Fesztiválnak, melyet idén már ötödik alkalommal rendez meg az Újszínház. Április 6. és 13. között nagyszerű lehetőség nyílik arra, hogy a hazai, vidéki művészek vendégjátéka mellett több európai produkcióval is találkozhasson a közönség Budapesten.
Arany János ismert versei, Petőfi Sándor bort éltető vidám sorai, Vlagyimir Viszockij költőkről szóló dala és persze József Attila klasszikusai is jól megfértek egymás mellett a soproni teátrum nagy sikerű verskommandójának akciójában a leghűségesebb városban.
Hazánk legenergikusabb és legjobb kedvű színésznőjének világlátása rendhagyó. És irigylésre méltó. A titok a szülőkben, a nevelésben és a tiszta gyermeki lélekben keresendő. Az pedig nagyon érdekes kérdés, hogy vajon át tudja-e adni életszemléletét egy örök gyermek a saját gyermekének? D. Tóth Kriszta a születésnapját épp ma ünneplő Oszvald Marikával beszélgetett az Elviszlek magammal kamerái előtt.
A beszélő köntös című kisregény ötletét Mikszáth Kálmán krónikákból merítette, története a kurucok, labancok, törökök által feldúlt Magyarországon játszódik, az író mégis úgy vélte: a történelmi események csak színek, művében a mese a fő. A 19. századvégi klasszikus elbeszélést Zalán Tibor dramaturg dolgozta át színpadra.