Guillermo del Toro új filmje egy ezerszer hallott történet hallatlanul izgalmas feldolgozása: miről szól a Pinokkió, ha az olasz fasizmus idején játszódik?
Frida Kahlo, antikapitalista „propaganda”, Dr. Máté Gábor és tudósok által elemzett kultuszfilmek év végi szubjektív könyvajánlónkban.
A sztoikusok, Nietzsche és Camus segítenek megérteni az idei év egyik legötletesebb független filmjét. Buddy Endre szerdai jegyzete.
A nyolcvanéves rendezőről nem túlzás azt mondani, hogy korunk egyik legnagyobbja, azt viszont nem szokás hozzátenni, hogy egyben korunk legnagyobb katolikus művésze is.
Röviden: attól, hogy nemcsak nevettetni akar, hanem mondani valamit a világról. Kiss Ádám egyik kijelentése után megvizsgáljuk, miben jobbak az amerikai humoristák, és valóban az „almát a körtével” esete hozzájuk hasonlítani a mieinket.
Az emberek nem szeretik ezt hallani, de nincsenek blockbusterek politikai mondanivaló nélkül. A Star Wars, a Batman vagy a Vasember mind közölnek valami fontosat közügyeinkről, és nem mindegyikkel lehet egyetérteni.
Adam Curtis nem először foglalkozik Putyinnal és a kilencvenes évekkel, de új, hétórás filmjével tud még újat mondani. És eszünk ágában sem lenne végignézni, ha nem ő csinálta volna.
Két tinédzser paradicsommal öntötte le Van Gogh festményét. Kár szerencsére nem keletkezett, de akciójuk, hacsak nem éppen az olajipar finanszírozta, kétségbeesettségről tanúskodik.
Nagy az ijedtség, hogy mi lesz, ha betör közénk a gonosz Nyugat új időknek új dalaival. A a fiúkat lánnyá operálják, a lányokat meg fiúvá. A kérdés már csak az, ki jár jobban?
Nem értek különösebben az informatikához, és matekból sem voltam a legjobb. De azt tudom, hogy alapvetően három módon építenek számítógépes rendszereket: vannak a központosított és vannak a decentralizált és az elosztott rendszerek.
Nehéz férfinak lenni, ha egy percre sem fújhatja ki magát az ember. Még akkor is, ha ő Hemingway a 20. század legnagyobb tollú írója.
Nagyon sok ember van, aki erényt csinál a biciklizésből. Ez nem Hollandia, hanem egy másik ország — írja Buddy Endre. Halálosan komolyan, persze.
Camus szerint csak egyetlen komoly filozófiai kérdés van. Godard sosem mulasztotta el, hogy rákérdezzen, hiszen filmjeiben és életében állandóan a halállal kacérkodott, végül 91 évesen megtette a kilépőjét.
Az Amerikai psycho a kapitalista életforma kegyetlen és felkavaró szatírája, főhőse, Patrick Bateman viszont sokak számára egyszerre antihős és mintakép.
Nemrégiben kaptam egy kérdést: mit olvasson az a turista, akit nemcsak a Dob utcában és környékén található, a nyugati pénztárca vastagságához mérten rendkívül olcsó sörözők, a Várnegyed és a dunai krúzhajók érdekelnek, hanem a kultúránk is.
Szabad-e a szex? - évtizedek óta talán ez a feministák egyik legforróbb kérdése, amire generációról generációra homlokegyenest ellenkező válaszok születnek.
Nem készül második évad a Netflix legfuribb, legeredetibb animációs sorozatához. Pedig az Éjféli gospel páratlanul szellemesen és érzelmesen beszél halálról, lelkiségről és önmagunk megtalálásáról.
Az elsők között hívta fel a figyelmet a megváltozott ökológia veszélyeire, az utóbbi időben a klímaváltozás hatásai miatt aggódott, de mindenekelőtt tudós volt, aki szakmája és laikusok képzeletét ejtette rabul a Gaia-elmélettel.
Lehetetlennek tűnik, hogy egyszer az ember újra a természettel harmóniában létezzen, de lehet, hogy csak a szavak hiányoznak arra, amit most érzünk és ahogy élnünk kellene.