A hétvégén időszaki szokás szerint beköszön a Halloween, talán ennek tudható be, hogy a gyerekprogramok nem jelentkeztek. A délelőtti mozi után egyből estébe csapunk, és kezdődnek a jobbnál jobb koncertek! Szülinapi, búcsúzós, különleges, mind lesznek! Aki tökölne egy kicsit, azt este várja a Hősök tere!
A világvégeváró szekták csúnyán lyukra futottak, amikor 1999 augusztusában „már minden mindegy” alapon védőszemüveg nélkül nézték végig a napfogyatkozást. De nem jártak jobban azok sem, akik abban a hitben éltek, hogy a millenniumhoz Happy Meal-menüben járó „új aranykor” eljövetele bárminemű hatást gyakorol a magyar popzenére.
Vegyes érzelmekkel vágok neki a végső Sziget-napnak, egyrészt sajnálom, hogy újdonatúj, önmagához visszatalált fesztiválegyéniségem búcsúzni készül egy időre, másrészt hiba volt tegnap lemenni a szomszédhoz, mert izomlázam van a lépcsőzéstől, szóval jó lesz már leszakadni a fiatalos bulihengerről. Szerintem az a tanulság, hogy az ember csak sörözzön magában, mindenféle fesztivál nélkül a konyhában, és hümmögjön fejcsóválva, gyakoroljon az öregkorra. De ha már itt vagyok a fejSzigetben, végig csinálom.
A szegedi Deju Vu Fesztiválon megmártózhatunk a 90-es évek popzenéjének esszenciális muzsikáiban - hangolódjunk rá a legemlékezetesebb nótákkal!