Amikor Puskin művének létrejötte után fél évszázaddal, 1877 tavaszán, az operatémát kereső Csajkovszkijnak egy énekesnő ismerőse az Anyegint ajánlotta, a zeneszerző először meghökkent, majd valósággal rávetette magát a témára. Egyetlen éjszaka alatt felvázolta a szcenáriumot, s a rákövetkező két hónapban papírra vetette az opera kétharmadát.
Csoda egy részben. „- Mert ha valaki látszólag unatkozik is, akkor is csinál valamit. - Mit? - Gondolkozik, álmodozik. Néha azt is kell! Nem lehet mindig csak tenni-venni. Nem csak akkor csinálsz valamit, hanem akkor is, amikor álmodozol. Vagy azon gondolkozol, hogy hogy keltsd életre a játékaidat!” Új bemutatóra készül az Átrium. Május 1-jén délelőtt 11 órakor mutatják be az elsősorban gyerekeknek – és szüleiknek, nagyszüleiknek – szóló Varázsnagymama című zenés előadást, Bánsági Ildikó és Farkasházi Réka főszereplésével, valamint a Tintanyúl zenekar tagjaival és dalaival. A produkcióban a Tintanyúl ismert dallamain túl hallhatunk majd több, kifejezetten új, az előadáshoz írt, máshol nem hallható számokat is. Az előadás szövegét Farkasházi Réka és a rendező, Nyulassy Attila írta. A produkció egy kislány történetét meséli el. Kata egyik este nem tud elaludni, mivel nem találja kedvenc nyunyókáját, Tündérlányt. De egyszer csak felbukkan a nagymamája, életre kelnek a plüssjátékai, és közösen Tündérlány keresésére indulnak. A kaland során kiderül, hogy mennyi varázslat veszi körbe az életét. És még csak álmodni sem kell hozzá. Sound design: Remete Marcell
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették. Kigyulladnak a csillár fényei, és egyszerre régi pompájában ragyog fel az egykori párizsi Operaház. Felidéződik egy nagy szerelem története. Szereplői: Raoul, a romantikus fiatal gróf és Christine, a bájos, tehetséges énekesnő. Kettőjük között azonban ott áll egy titokzatos harmadik személy, aki mindent elkövet boldogságuk ellen. A rejtélyes harmadik: az Operaház Fantomja, aki a színház alatti labirintusban él. Ez az ember nem riad vissza semmilyen eszköztől, hogy elnyerje Christine szerelmét. Ki ez a fantasztikus lény? Zseniális zenész, tudós, építész, feltaláló, szenvedélyes szerelmes vagy szörnyszülött zsaroló gyilkos? Erről szól ez az este, erről szól ez a - Andrew Lloyd Webber csodás zenéjével átszőtt - szenvedélyes és látványos musical.
Interaktív, újgenerációs bűvészműsor, mely színházi elemekkel ötvözve, a közönség bevonásával bemutatja a K.A.M.U. – Központi Akkreditált Mágia-Unio nonprofit Nyrt. hóértékelő meetingjét.A műsor folyamán vendégeinknek betekintést nyújtunk a fiktív cég történetébe, ismertetjük a következő negyedévben kifutó termékkínálatot és a jövőbeni terveket. A műsor humoros formában tart görbe tükröt a klasszikus nagyvállalati kultúra elé.“Termékeinkkel és szolgáltatásainkkal elhozzuk a CSODÁT, új világot tárunk fel“– bármilyen hasonlóság a valósággal, csak a véletlen műve.Szereposztás:Vezérigazgató: NÉMETH GáborKutatás & fejlesztési osztály ügyvezető igazgatója: NAGY (nox) TamásStábtagok:Szöveg: VARGA LillaDesign: PÁLMAI LeventeFénytechnika: HAMZA Attila, ERDÉSZ MárkHangtechnika: KISS - VÁMOSI BrigittaGyakornok: KOCSIS Albert
avagy, Ó azok a 90-es évek! Pár évvel a vértelen és euforikus rendszerváltás után, amikor térdig járunk a változásban, egymás utánnyílnak a fővárosban és országszerte a pincehelységekből hevenyészve kialakított üzletek, nyugaticuccokkal csalogatva a pénztelen vásárlókat. Az ország turkálókba jár miközbentervezgeti a jövőt, lamentál a múlton, túlél, vállalkozik, tovább lép, ki-ki sorsa szerencséje, ésvérmérséklete szerint. Mit kezd magával ebben a "levetett"világban Éva, aki egy magánéleti tragédia után - hajdani népművelőként – nővére, Lívia „Toprongyozó” butikjában próbálja újra építeni az életét? Építész, díszitő: Farkas Dani Fénytechnikus: Majoros Cserne
Az István, a király egy családi viszály története. Géza halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré.
A darab hat képben meséli el két ember különös egymásra találását, miközben a szerző sok humorral feszeget olyan kérdéseket, mint hogy 50-en túl is van-e boldogság, hogy találhatunk rá akkor, amikor már több van mögöttünk, mint előttünk, és elérhetjük-e valakivel, aki csak most toppant be az életünkbe? Meg tudunk még változni, meg kell változnunk, egyáltalán? Assous figurái, mint mindig, most is annyira hétköznapiak, hogy akár a szomszédaink is lehetnének, és talán a darab végére mi is elhisszük nekik, hogy a boldogság egész apró dolgokból fakad és csak rajtunk múlik, hogy ezt észrevegyük.
A két test és egy lélek egyesüléséről szóló Non Solus, majd a föld és az emberiség kapcsolatát ábrázoló My Land után a világhírű magyar újcirkusz-társulat új produkcióval jelentkezik. A Solus Amor a megelőző kettő szerves folytatása, a trilógia záróköve.A Vági Bence művészeti vezető rendezte Solus Amor a társulattal való többéves közös munka során megteremtett „cirque danse” nyelvén megszólaló monumentális légi táncelőadás, amelyben az új cirkusz, valamint a klasszikus és modern tánc egyesül. Az egyetlen és ősi, időn és téren átívelő, mindannyiunkat összekötő energiát megidéző produkció korunk természet és csoda iránti vágyódásából meríti erejét. Vági Bence koncepciója szerint „a színpadi tér és a szereplők természeti esszenciaként ölelik körül a közönséget, hogy egy ősi imához hasonlóan lehetővé tegyék a néző számára a teljes elmélyülést”. Bábok: Janni Younge Hang: Terjék Gábor Levegőakrobatika-koreográfus: Illés RenátóReptetéstechnikai tervező, technikai vezető: Vladár TamásPróbavezető: Horváth ZitaA rendező kreatív munkatársa: Zsíros Gábor
A Freakency egy modern, újgenerációs bűvészműsor, mely interaktivitása és egyedi látványvilága révén felejthetetlen élményt nyújt. Formabontása miatt rácáfol a bűvész sztereotípiákra, ezáltal új szintre emeli a szórakoztatás élményét. Interaktív, dinamikus, fiatalos és látványos. A veszélyt, a kihívásokat és az extremitást ötvöző, látványos produkció, melynek központjában önmagunk ismerete, saját határaink átlépése áll. Egy műsor, ahol főszerephez jut az érzékszervek finomítása, összehangolása, felerősítése, illetve kizárása. A váratlan és meglepő fordulatoknak köszönhetően az izgalom és az ámulat garantált!A Freakency egy modern, újgenerációs bűvészműsor, mely interaktivitása és egyedi látványvilága révén felejthetetlen élményt nyújt. Formabontása miatt rácáfol a bűvész sztereotípiákra, ezáltal új szintre emeli a szórakoztatás élményét. Interaktív, dinamikus, fiatalos és látványos.A műsorban bemutatja Gábor felkészülési folyamatát az egyre nehezedő feladatok során a végső próbatételig. Közvetlensége révén sokkal intimebb kapcsolatot alakít ki a nézőkkel, így ők is teljesen magukénak érezhetik a produkciót, hiszen aktív részesei lesznek a varázslatnak.Szereposztás:Bűvész: NÉMETH GáborBűvész segéd: NAGY (nox) TamásStábtagok:Fénytechnika: HAMZA AttilaHangtechnika: KISS - VÁMOSI BrigittaTanoncok: PÁLMAI Levente, ERDÉSZ Márk, KOCSIS Albert
Ehhez a produkcióhoz készített zenét Szegő Dávid, aki különleges morzejelekkel, akusztikus, elektronikus és repetitív zörejhangokkal ad tájékozódási pontokat a minimalista eszközökből építkező tánchoz, a teljes értékű színpadi jelenléthez. Az előadás felkerült az Aerowaves Twenty18 legjobb 20 európai kortárstánc előadásainak listájára. Olyan díjakkal jutalmazták, mint a 2017-es évad legjobb kortárstánc előadásáért járó Lábán Rudolf-díj, az újvidéki Infant Festival legjobb előadásának odaítélt díj 2018-ban, valamint a valenciai Festival 10 Sentidos különdíja 2017-ben. Fénytervezés: Pavla Beranová (CZ) Fénytechnikai asszisztens: Kovács Béla
A tehetségkutatón 3600 fellépő fordult meg az évek során. A szabályok az utóbbi években változatlanok, bárki jelentkezhet a fellepo@dumaszinhaz.hu email címen. Az esten közönség előtt méretik magukat a fellépők, akik piros kártyákkal szavaznak arról, ki marad továbbra is versenyben. A bennmaradók között végül a nézők szavazatai döntenek. Ígéretes pályakezdések, soha még vagy soha többet nem látott fellépők színes kavalkádja.
„Először is azt mondhatom el, hogy gyalog laktunk a hatodikon, és hogy Rosa mama részére, amilyen rengeteg kilót cipelt azon a két árva lábán, ez maga volt a gonddal-gyötrődéssel teli mindennapi élet forrása. Ezt mindannyiszor eszünkbe juttatta, amikor épp másra nem panaszkodott, mert ráadásul zsidó is volt. Az egészsége sem volt rendben, és már most elmondhatom azt is, hogy olyan asszony volt, aki megérdemelt volna egy liftet.” Momo elmeséli az életüket Rosa mamának, Rosa mama hallgatja.Egy kisfiú és egy idős asszony története a közös életükről. rendezőasszisztens: Hirmann Blankabábszínházi adaptáció: Maróthy Anna Zorka
Nem véletlenül nevezik Ray Cooney-t az angol Feydeau-nak. A közel ötven éve, 1969-ben írt vígjátékuk folyamatosan szerepel a világ színházainak műsorán. Ez nem véletlen.
Aldo Nicolaj darabja három idős ember történetét meséli el, a „vasnemzedék” utolsó néhány élő képviselőjének nyugdíjas napjait. A leélt és végigküzdött XX. század vége egy zsúfolt lakótelepen éri őket. A nő szelíd és jókedvű maradt – de a hajdan erős fiúk, akik valaha bátor katonák, aztán szorgos munkásemberek, derék családapák, büszke, öntudatos férfiak voltak – most már emlékeken merengő, rozoga, mogorva úriemberek. Ki egyedül, ki a családjától éppen csak megtűrten, de mindenképpen magányosan éldegél... lejár erre a kis térre, hogy a padon üldögélve várakozzon cél nélkül – és szót váltson azzal, aki hasonlóan járt. Nem ismerik egymást, de lassacskán, ahogy rendre összefutnak a padnál... barátok lesznek. A barátságuk pedig fokozatosan feltölti őket, a kiürültség érzetét felváltja a valahová tartozás biztonsága, az újonnan felvett szokások megnyugtató rutinja. A feleslegesség, a szeretetnélküliség, a céltalanság szürkesége alól kibomlik az életszeretet, az egymásba kapaszkodás, az örök szövetségeskeresés szívmelengető, ezerszínű, derűs palettája. Ebből a megtalált biztonságból pedig új kalandvágy születik – így elhatározzák, hogy még egyszer, utoljára, belevágnak egy kalandba.
A kabaré, a pesti kabaré és a klasszikus kávéház édestestvérek. Az 1900-as évek pestje híres volt szerzőiről, előadóiról. Napjainkra az igazi, a naprakész humor, az élő kabaré - Hofi Géza halálával - szinte teljesen eltűnt a palettáról.A Stand-Up az egyik legnehezebb műfaj, egyedül a színpadon, díszletek, speciális effektek és jelmezek nélkül csak a szövegre, a gesztusokra és az előadó egyéniségére hagyatkozva kell elvarázsolni a nézőket, nap mint nap megújulva, s kell tenni mindezt olyan körülmények között, ahol a nézők az asztalaiknál esznek, isznak, esetleg megszólalnak, avagy megszólaltatnak, ahol a pincérek állandó mozgásukkal elvihetik a figyelmet az apró nüanszokról. Fellépők: Aranyosi Péter, Ács Fruzsina, Bács Miklós, Badár Sándor, Beliczai Balázs, Bellus István, Benk Dénes, Csenki Attila, Dombóvári István, Elek Péter, Éles István, Fábry Sándor, Felméri Péter, Fülöp Viktor, Hadházi László, Hajdú Balázs, Janklovics Péter, Kertész Richárd, Kiss Ádám, Kovács András Péter, Kőhalmi Zoltán, Litkai Gergely, Maksa Zoltán, Mogács Dániel, Musimbe Dávid Dennis, Ráskó Eszter, Szabó Balázs Máté, Szomszédnéni Produkciós Iroda, Szupkay Viktor, Tóth Edu, Szobácsi Gergő.
Minden történetnek van egy eleje. Amikor nagy csalódás ér bennünket, azt hisszük, itt a világ vége. Holott lehet, hogy épp egy nagy kaland veszi kezdetét. És itt pontosan a kezdet a lényeg, ahogyan egy férfi (Danny) és egy nő (Laura) megismerik egymást, miután már összeismerkedtek. Az angol kortárs szerző fanyar és megható darabját pár éve mutatták be óriási sikerrel a londoni Royal National Theatre-ben. A kritika szerint „szívvel és humorral írt” darab, amely képes elhitetni velünk: a dolgok jobbak lesznek…