A Tatay Színház bábelőadásában az alkotó, Tatai Zsolt Kemény Henrik Kossuth-díjas magyar bábművész, érdemes és kiváló művész 3 történetét szőtte össze, egy előadás keretein belül: az " Elásott kincs", az "Itt nem szabad énekelni" és a "Csodaláda" című etűdöket.
A víz felett, a víz felett fűzfaágon verebek.A víz alatt, a víz alatt kagylók, rákok, kishalak.Itt hínárnő és nem virág, ez a vízi világ.Merészen és kalandvágyón útra kél, nem éri vész!Spárga-tengeralattjárón jár a veréb tengerész!Hogy mit keresnek a verebek a víz alatt? VII. Moszat királyt, a zöldalgák urát, aki tönkreteszi, fojtogatja a vizek lakóit. Na és hogyan merülnek a mélybe a verebek? Hát spárga-tengeralattjárón! A gyerekek pedig velük tartanak. Mert a mesés, zenés darab nézői egyben a játék résztvevői; rajtuk múlik, sikerül-e megszabadítani a vízi világot a moszat-rémuralomtól.Az előadás időtartama: 60 perc
Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett Dömdödöm kedves versmondásán, vagy Bruckner Szigfrid hencegő oroszlán nagyzolásain. A bájos történet akárhol játszódhat, ahogy a cím is jelzi egy megfoghatatlan, vagy fogalmazhatnánk úgy is, hogy meghatározatlan helyen. Szereplői, Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, vagy Vacskamati, a nemtörődöm macska, Mikkamakka a "bandavezér", vagy Nagy Zoárd a lépkedő fenyőfa, esetleg Ló Szerafin, a kéksürényű csoda, csupa kedélyes lények, akik együtt töltik idejüket, barátok, a szó legnemesebb értelmében. Hiszen ez a történet nem szól másról, mint a szeretetről, a barátságról, a segítőkészségről, azaz csupa közhelyről, amit azonban mégsem lelünk hétköznapjainkban. Teli humorral, bájos jelenettel és zenével, mely odavarázsol minket a nem létező birodalomba, a Négyszögletű Kerek Erdőbe?. Ami reméljük nemcsak a színpadon létezik!
Magyar népmese Berettyán Nándor átdolgozásában. Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona meséjét mindenki ismeri. Történetükben a mesevilág alaphőseinek mindegyikével találkozhatunk. Kaland, fordulat, ármány és hűség szegélyezik Árgyélus királyfi útját, míg végül elnyeri méltó jutalmát. A darab során minden korosztály együtt nevethet és izgulhat az ördögök cselszövésein, a boszorkány intrikáin és drukkolhat az igaz szerelem beteljesüléséért.
Vígopera két felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal.A 21. tüzérezred mindeneslánya, Marie, kisgyerekként elveszett és a francia hadseregben nőtt fel. Nem tud arisztokrata származásáról, beleszeret egy tiroli parasztfiúba. Amikor megjelenik Berkenfield márkiné, hogy Marie-t magával vigye, a lánynak választania kell a két világ között. A napóleoni háborúk alatt játszódó Az ezred lánya a maga korában az egyik legsikeresebb Donizetti-opera volt, és aztán az egész 19. században ez volt minden koloratúrszoprán énekes álma. 1838-ban a zeneszerző megunta az itáliai cenzúrával való örök küzdelmet, és Párizsba költözött, ahol tehát megírta első francia nyelvű, prózai jelenetekkel dúsított, vígoperáját, melyben sokkal inkább a francia opéra comique sajátosságait és komponistáit követte. Operája elfogulatlan szerelmes levél Franciaországnak – és az ország viszonozta ezt a szerelmet: Az ezred lányát minden évben előadták július 14-én, Bastille-napon. A szövegkönyvet írta: Jules-Henri Venroy de Saint-Georges, Jean-François Alfred BayardA prózai szöveget átdolgozta: Kovács András Péter A magyar nyelvű feliratokat Nobel Noémi nyersfordítása alapján készítette: Szabó-Székely ÁrminAngol nyelvű feliratok: Keszthelyi Kinga
Kertész bácsi új virágokat ültetett, ennek örülnek igazán a méhecskék. Azonban egy kis Méhecske többet akar, az összes mézet meg akarja enni. Segítségére siet a Dongó, de ő rosszban sántikál...
Zenés családi roadmovie. Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című meséje nyomán írta Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina A Pinokkió kalandjai az egyik legtöbb nyelvre lefordított, és legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi mű. Többszáz mozgóképes és színházi feldolgozása létezik, nem is beszélve a képregényekről, diafilmekről és rövidített kiadásokról. Azt is hihetnénk, hogy a világ egyik leghíresebb kisfiújának, pontosabban fabábújának történetét mindenki jól ismeri, de az igazság az, hogy Carlo Collodi 1883-ban megjelent regényét ma már kevesen olvassák. Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és néhol persze kicsit ijesztő is. Mai szemmel nézve meglepően bátor és modern, ahogy Collodi végigvezeti Pinokkiót a hajmeresztő kalandokon.A most készülő, új, vígszínházi változat igyekszik minél jobban megőrizni és megmutatni az eredeti mese csapongó fantáziáját, játékosságát és humorát, miközben az igazi Pinokkió-szakértőknek is szolgál majd némi meglepetéssel... Valamint: Adamovich Ferenc, Biczó Anna, Drahota Albert, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Viola Péter
Kinek nem voltak megvalósíthatatlan álmai? Egy magányos kisfiú, Lackó, elgurult üveggolyóját hiába keresve, elalszik. Elgurult golyójátéka álmában is csak gurul, csak gurul…. Utazása során találkozik a szófacsaró Seregélyekkel, az izgő-mozgó-éneklő Nyulakkal, az igazmondó Vakondokokkal, a Scherlock Holmes-t idéző, kiérdemesült Sánta Kutyával, a csupaideg Pukkancs Egérrel és a titokzatos Keresztes Pókkal, mely figurák a természeti világot ötvözik mulatságos és költői módon az emberi természet esendő, ám mégis szerethető tulajdonságaival.Hősünket egy hűséges kísérő, a Hangya kíséri, akinek szeretete, tiszta barátsága, önfeláldozása katartikus szituációkba helyezi Lackót. Végül a megtalált üveggolyó örök barátokat szerez, akik ugyan csak az álomban elérhetők, de létezésük a valóságot teszik elviselhetőbbé, teljesebb emberré formálva a kisfiút. Zeneszerző/zenei vezető: Talamba Ütőegyüttes. Operatőr: László Péter. Smink: Borsányi László.
A magyar népmesék motívumainak felhasználásával szőtt történetben a Sötétben Látó Tündér elmeséli, hogyan talált egymásra Málnácska és Tökmag királyfi.
Mátyás király álruhában. Számtalan legenda, mese született már ebben a témában. Az előadás a legérdekesebb találkozásokat gyűjti össze, a neves költő - Szőke István Atilla - első színpadi művének segítségével.
Interaktív kalandok egy órában. Képzeljétek el, hogy egy erdei tisztáson vagyunk…hátul kis tűzrakó hely (ilyenen szokott apu szalonnát sütni nagy ritkán, ha a sok munkája engedi, hogy kirándulni menjetek), rajta pöttyös bögrében, harmatvízből főtt csipkebogyó tea gőzölög – legjobb orvosság a hajnali hűvös ellen (hapci!). Lelkes csivitelésbe fognak az ébredező madarak…. Az egyik bokorban Luna, a lustácska vízimanó szendereg, akit hasztalan költöget Kalen, az okos erdei manó… Van kedvetek Kalennek segíteni? Elénekeljük együtt a Süss fel, Napot? És ha sikerrel jártunk, és a felkelő Nappal együtt végre Luna is feltápászkodott, megtanulunk manó-mód tornázni? szerzünk közösen csalit Luna horgászbotjára? kifogjuk a világrekorder nagy halat? elmegyünk egy jó kis éjszakai állat lesre? és táncolunk holnap hajnalig Kalen szülinapi partyján? Ha mindezekhez volna kedved, kérd meg aput, anyut, édes gyerekfelvigyázós nagyit, hogy hozzon el a József Attila Színház előadására. Ön pedig, kedves Apu, Anyu, Édes Gyerekfelvigyázós Nagyi – ha nem tudnak választani egy játszóház vagy egy meseelőadás között, ötvözzék a kettőt nálunk, ahol gyermekük, unokájuk nemcsak nézője, de aktív szereplője is lehet a két manó kalandjainak.
A családi zenés varázslat a nagyszínpadon tekinthető meg, különleges látvánnyal, s Janza Katával, Kékkovács Marával és Polyák Lillával, akik közös albumukon megtalálható gyerekmusical- és filmslágerekből énekelnek. Váltójuk a Bűbáj című Disney-mese Giselle-jének magyar hangját kölcsönző Vágó Bernadett és a közelmúltban ugyancsak gyereklemezt kiadott Siménfalvy Ágota. Vendégük pedig a Szép Nyári Nap című Neoton-musical sztárja, Szabó Dávid/Sánta László, illetve a koreográfus, Kocsis Tamás is közreműködik.Részletek hangzanak el a gyerekek legkedveltebb musicaljeiből és rajzfilmjeiből. Többek között az Óz, a nagy varázsló, az Oroszlánkirály, a Muzsika hangja, a Mary Poppins, a Kis hableány, a Herkules, a Madagaszkár, a Vuk és Hugó a víziló című produkciókból.Az élőzenés műsorhoz az IzzóVízió formáció készített a gyerekek és felnőttek számára is izgalmas látványt, de talán még érdekesebb lesz a nézők számára az az igazi színházi varázslat, aminek során minden mozog a színpadon és környékén, a zenekari ároktól a süllyesztőig, a vasfüggönytől a díszletig...
Újra színpadra állítják az eredetileg Foltin Jolán Kossuth-díjas koreográfus által alkotott VANmeSE című előadást, amelyet 2017-ben mutattak be először a Nagyvárad Táncegyüttes és a Szigligeti Társulat koprodukciójaként. „A mai kisgyermekek mindennapjaiban egyszerre megférnek a hagyományos gyermekdalok és játékok, a számítógépes nyelvezet, régi mesék és új történetek, csuhébaba és kindertojás, a körülöttük lévő világ modern elemei. Ezt az új összhangot keressük mai költők gyermekszemüveggel írt, friss verseivel, ritmusjátékokkal, sok-sok zenével és tánccal. Változnak az idők, változnak a gyerekek, változnak a versek. Egyre eszesebb fiaink és lányaink életét a költészet és a zene gazdaggá és teljessé teheti.” – fogalmazott az előadással kapcsolatban a 2019-ben elhunyt Foltin Jolán, az előadás megalkotója. A Kossuth-díjas koreográfus, a Nemzet Művésze személyes hangvételű műveit a Kárpát-medence gazdag folklórkincséből fogalmazta. Foltin Jolán azt gondolta egyszer, hogy vers, ritmus, zene és tánc kapcsolatából, mai költők verseiből kell előadást csinálni gyerekeknek. 2017-ben fiatal koreográfusokkal, a Nagyvárad Táncegyüttes táncosaival, zenészeivel, a Szigligeti Társulat színészeivel fogalmazta újra ezt a gondolatot: keresve az azóta eltelt évek új gyermekverseit, a romániai magyar költészet gyermekeknek szóló remekeit. Az előadást most Novák Eszter állítja újra színpadra. Énekes: Krupár Luca Zenészek: Bartalis Botond, Dallos Levente, Vincze Balázs
"Fogadjunk, nem tudtátok, hogy Vitéz Lászlónak van Afrikában is rokonsága? Van bizony, s micsoda fickó! Sok mindenben hasonlítanak egymásra, például mind a kettőjüknek piros a sipkája, egyik sem ijed meg saját árnyékától, és ha kell, mind a kettő előkapja a maga palacsintasütőjét-majomkenyérfa husángját és ... ám most nem árulunk el többet. Gyertek, és ismerkedjetek meg Batu-tával!"
Ismeritek-e Vitéz Lászlót? S az ő csuda egy beszédét? Láttátok- e, mint küzd nagymamucikája báli legyezőjével sok gonoszok ellen? S ha hallottatok is őróla, ismeritek-e Vas Juliskát? Tudjátok-e mint aprít pokolfiakat seperűjével, s puszta két kezével? S láttatok-e már igaz, szép szerelmet? Hát jertek, serkenjetek! Tekintsétek Őket, kiknek félelme nincsen, s kiknek ölelése Halált is legyőz!
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról - vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. Bemutató: 1996. január 28-án a Pesti SzínházbanTovábbi szereplők: Továbbá: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Asztalos Dóra, Bálint Barna, Barna Krisztián, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Fehér Laura, Furka Ildikó, Gulyás Anna, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Hegedűs Dániel, Jónás Roland, Juhász Petra, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Magyar Lili, Miskolczi Renátó, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Misik Renáta, Ötvös Bianka, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Rimár Izabella, Schmidt Eszter, Siklódi Szilvia, Szabó Renáta, Szeifert Máté, Tóth Brigitta, Vitárius Orsolya Kis Maugli: Chater Áron
A Momentán Társulat 2003 óta sikerrel játszott előadása 100% improvizáció. Nincs megírt szöveg, nincsenek előre kidolgozott poénok, nincsenek beépített nézők. Minden jelenet a közönség előtt, a nézők ötletei alapján születik. Elég, ha mondasz egy műfajt, egy helyszínt vagy egy foglalkozást, és máris a színpadon látod viszont.
A szerző színészként és rendezőként is jegyzi a darabot. A Játékszín színpadáról is ismert sztárok közreműködése mellett színházunkban még új művészek is debütálnak az előadásban. A mai magyar szórakoztató színpadi művek palettáján garantáltan új színfolt lesz majd ez a komédia. A Legénybúcsú helyszíne egy szálloda, ahova két jóbarát érkezik, egyikük azonban alaposan megkeveri a szálakat...
Carpe diem két részben. A múlt század közepén egy hagyománytisztelő amerikai iskola tanári karában felbukkan egy különc, sajátos módszerekkel oktató pedagógus, John Keating. A rigorózus szabályok szerint tanuló diákok életét felkavarja a jövevény, aki azt szeretné, vegyék észre, hogy gondolataik szabadon szárnyalhatnak, hogy életük maga a művészet.A diákok lassan elkezdik felfedezni saját személyiségüket, az iskolában pedig visszafordíthatatlanul elindul a lázadás...Az 1989-es világsikerű Oscar-díjas filmklasszikus írója, Tom Schulman maga készítette el forgatókönyvének színpadi változatát, ezt mutatja be az Átrium a számtalan szakmai és kritikai díjjal elismert Vidovszky György, az ifjúsági drámák avatott szakembere rendezésében.
Az éjszakák és nappalok megkövült rendjét a fiatal egyetemista, Kelepei Jenő beköltözése borítja fel némiképp, ám hamarosan kiderül: valójában ennél sokkal szokatlanabb okok állnak az egyre gyűrűző és már-már misztikusan rejtélyes események hátterében. Csontteleky Szigfrid, a magyar Casanova, az érett és kissé kiégett férfiú, akinek látogatásáért gyakorta imádkoznak monarchia-szerte a madámok, egy titokzatos barátjától úgy értesül, hogy a kolozsvári Gerendásban meglelheti álmai nőjét, egy tisztaszívű cselédlány képében… A szerelmes férfiú kész bármilyen eszközt és módszert bevetni néhány percnyi találkozásért, szenvedélyes érzelmeit a bordély lakói és vendégei is enyhén megszenvedik… S ha ez nem lenne elegendő a tisztes ház felbolygatásához, Kelepei mama a híres anyai ösztönök sugallatára Brassóból Kolozsvárra utazik, hogy meglepje kisfiát… A pokol elszabadul és egy ponton már bizton állítható, hogy senki sem az, aminek látszik… Talán csak a vak zongorista azonos önmagával... vagy mégsem? A káosz közepette a madám és a lányok - s velük együtt a nézők is - már csak egyetlen bizonyosságba kapaszkodhatnak: “...bár kapunkat zárnák sokans ránk morális átok hulla bordély sosem vész ela bordély csak átalakul…”