Hogyan válik egy tizennyolc éves, szerelemről ábrándozó fiatal lány, Lebstück Mária az 1848-as szabadságharc honvédhuszár főhadnagyává? Mi történik, ha kalandos életútjához csodálatos zenét és dalokat, vérpezsdítő táncokat és sok-sok humort keverünk, amit áthat az 1848-as forradalom mámora, hite és a szabadság sosem múló vágya? Huszka Jenő történelmi ihletésű operettje a Budapesti Operettszínházban két felvonásban, fiatalos lendülettel mutatja be a fordulatokkal teli történetet a bécsi forradalom kitörésétől a magyar szabadságharcig.
Az Apák és Fiaik trilógia utolsó része ismét több generáció történetét mutatja be.Miközben sokan a cigányok zömét munkanélkülinek látják, régóta kiemelkedő szerepük van a roma munkásoknak abban, hogy házak épüljenek Magyarországon. Kezdetben a vályogtégla vetés területén, később a téglagyárakban majd általában az építőiparban lett egyre fontosabb szerepük a romáknak, akik olykor identitásukhoz ragaszkodva, máskor inkább azt feladva próbáltak boldogulni. Mire juthat egy család három generáció alatt a 60-as évektől napjainkig? És mi a változás ára? Ezeket a kérdéseket vetjük fel az Apák és fiai trilógiai befejező részében az Országépítőkben, amelynek bemutatója június 30-án 19.00 órakor lesz a Füsziben (1094 Páva utca 30.).Volt egyszer egy téglavető cigányember meg annak a fia. A fiú szerelmes lett egy parasztlányba, és össze is házasodtak. Boldogan éltek, míg meg nem haltak? Ennél kicsit kacifántosabb a valóság. Mit érhet el egy roma fiú a 60-as évek Magyarországán, amikor a szavak szintjén mindenki egyenlő? Válhat-e belőle igazi magyar munkás? Tud-e biztonságot nyújtani és példát a gyerekei számára? Ők mit érhetnek el, és milyen áron? Az Országépítők megírását valós események és személyek inspirálták, ugyanakkor a fikciónak is bőven maradt tere. A 1960-as évek Magyarországán valóban működött sikeres cigány téglagyár, és jelenleg is élnek sikeres, dúsgazdag roma vállalkozók. Kérdés viszont, hogy milyen helyzetek, örömek és traumák határozzák meg az érintett családok életét.Az ötven évet felölelő történet zeneiségét az eltérő korokra jellemző dallamvilág adja a szocialista munkadaloktól egészen a rapig – az előadás zenei világát Varga Dávid és Babindák István szerezte. A vályogtéglavető nagyapát és annak unokáját Szegedi Tamás alakítja, a két generáció között álló téglagyári munkás apát pedig Csányi Dávid. Nemcsók Nóra és Farkas Ramóna számos más szereplőt kelt életre: feleséget, lányt éppúgy, mint igazgatókat vagy éppen munkanélkülieket. Rendezőasszisztens: Erhardt MártonPlakát: Füleki Anna
Benne a magyar falu jellemző figurái elevenednek meg, jellemző helyzeteikben, nagyobbrészt egy kocsma hűvösében mondják el mindazt, amit az életükről elmondhatnak. A Portugál helyzetkép, az elvágyódás története.
„Az ügynök halála története egyetlen tőmondatban elmondható: egy ember meghal. Azt a napot látjuk, ami számára utolsó a Földön. És ez a nap a szeretet drámáját mutatja fel. A szeretet elvesztését és a szeretet visszanyerését.” – Arthur MillerWilly Loman 35 éve dolgozik. Ugyanott. Két fia van. Linda a felesége. Egyre rosszabbul megy az üzlet. A főnöke megalázza, egyik fiát a nők, a másikat a lopás érdekli. A drámában megjelenő kilátástalanság, illúzióvesztés felteszi a nézőnek azt a kérdést, hogy ugyanúgy hazudjuk-e el az életünket, mint ahogy Willy Loman teszi?Az ügynök megtört, hajlott hátú alakját Arthur Miller éppen halálával emelte a halhatatlanságba.Alföldi Róbert és Bíró Bence újragondolásában érkezik az Ügynök a Centrál Színház nagyszínpadára.
Madách Imre és Nádasdy Ádám szövege alapján. „Az emberek 2000 év előtt is olyanok voltak, mint most. Az emberiség maga tette magát azzá, ami. Mi az idő?” (Madách Imre) Madách Az ember tragédiájában nagyívű utazásra invitál. Azokat a kérdéseket teszi fel, amelyek egyidősek az emberiséggel, és hol felemelő, hol kétségbeejtő gondolatokra lel válaszként. Mi is választ akarunk, tudni akarjuk, miért küzdünk, de sejtjük, hogy a nagy Összefüggést sosem mondhatjuk ki egyetlen pontosan megfogalmazott állításként. Próbálkozunk és elbukunk, egészen addig, míg az életünk egy átlagos szerda délutánon váratlanul véget nem ér. Ádámot és Évát Lucifer vezeti az úton, megosztja velük a tudást, de az „igazság” és a „valóság” csalóka fogalmai újra és újra szétesnek körülöttük. Alkotótársaimmal minket az motivált, hogy nemzeti drámánkat kortárs szövegként olvasva olyan előadást hozzunk létre, amelyben nem Madách nyelvi és dramaturgi bravúrjai előtt hajtunk fejet, hanem megengedjük magunknak, hogy a segítségével asszociáljunk, mellérendeljünk, felnagyítsunk, átkeretezzünk témákat, és a történelmi tablók felsorakoztatása helyett az emberi élet stációit és meghatározó helyzeteit keressük. Vagyis új utazásra hívjuk azokat, akiket hasonló kérdések foglalkoztatnak. Székely Kriszta Díszlet-, jelmeztervező asszisztens Szabados LucaJelmeztervező gyakornok Krausz NádaDíszlettervező gyakornok Karácsony Anna Munkatársak: Bárány Bence, Batta Eszter, Brusznyiczki János, Dögei Mátyás, Elek Bea, Fodor István, Fórián Péter, Frankó Bence, Halász Attila, Kántor László, Kása Ádám, Kertész Janka, Kiss Bence, Kovács Bálint, Kovács Ildikó, Kulcsár Nóra, Makray Gábor, Masát Máté, Mészáros Gábor, Molnár László, Nagy Réka, Németh Ferenc, Ónodi Zsolt, Pap Miklós, Szabó András, Szabó Sára, Szakács László, Szalontai István, Szeberényi Lejla, Sziebert Sebestyén, Tóth Barbara, Tóth Bertalan, Tölli Judit
Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, poénok, kacagás, happy end. Helyszín: egy dél-olasz városka Ancona terecskéje, a 70-es években. Szereplők: Don Tomao, lányát egyedül nevelő, korosodó amoroso; könnyűvérű szobalánya; szomszédja a magányos panziósnő; a pocsék kávét felszolgáló kávéház tulajdonos; az álruhába bújt római lány; a szerelmét reménytelenül kereső egyetemista fiú; az idevetődő hátrányos helyzetű utcazenész és egy tűzről pattant magyar lány. Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, poénok, kacagás, happy end.
Mogács laboratóriumában kotyvasztja ki azt szérumot, amivel szórakoztatja a nagyérdeműt.Aki szeretne kísérleti patkány lenni és megnézni a félig kész történeteket, a csiszolatlan ötleteket, ott akar lenni a poénok születésénél, csatlakozzon a laborhoz!Improvizatív, témák közt csapongó, új gondolatokat megosztó est, ahol a közönség vagy azon szórakozik, hogy jó a műsor, vagy azon, hogy Mogács szenved.
Rövidhír egy száz évvel ezelőtti Pesti Hírlapból: Kökény Pál szabósegéd ifjú élettársa tegnap vajúdni kezdett. A szabósegéd elrohant, hogy elhívja a közeli bábát, idegességében azonban bement az első snapszbutikba, majd kocsmáról kocsmára járt, s a bábáról teljesen megfeledkezve éktelen kiabálást vitt végbe, és éltette a szocializmus tanait. A rendőrség beszállította, ahol kijózanodván elmondta, hogy csak kisgyermeke születése előtt akarta a világot megjavítani... E cikk csak kiindulópont. A darab a máról szól, és színészi improvizációk nyomán születik. A föld meglódul alattunk, mint a centrifuga, és a színészek minden érzésüket a szuroksötét éjszakába beleüvölthetik.... "Felhívjuk figyelmüket, hogy a Szaturnusz Gyűrűje című stúdiószínházi előadásunkon, a nézőtér első három sorában párnákon foglalhatnak helyet. A stúdióban a helyfoglalás érkezési sorrendben zajlik."
Egy középkorú férfi kapcsolatai megfeneklenek. Nem magában keresi a hibát, sőt, egyáltalán nem is keresi. Lemond arról, hogy családja legyen. De a mindenbe beleavatkozó nővére miatt mégiscsak köt egy fogadást, hogy egy családi vacsorára az „igazival” érkezik. Felbérel egy színésznövendéklányt a szerep eljátszására. Aki leginkább a pénz és az improvizációs játék miatt megy bele a feladatba. A „vacsoraszínház” elég jól megy nekik… Stephen Enersen híres reklámszövegíró. Átlépett a színház világába. A kritika szerint a „lower case” című darabja (szándékosan kisbetűvel) a „kapcsolatok titkaival birkózik”. Szerző: Stephen Enersen
Henrik Ibsen azonos című drámája nyomán, a Kulcsár Noémi Tellabor előadása. A Kulcsár Noémi Tellabor társulat új bemutatójában a tánc nyelvén próbálja megfogalmazni a Henrik Ibsen Nóra címen is ismert drámájában feltett kérdéseket, miközben próbálnak megválaszolni néhány sajátot is. Ha nincsenek már szavaink, miként kommunikálhatunk a mozgásunkkal? Mit jelenthet egy ölelés, egy pofon? Milyen az, amikor mozgatunk valakit, vagy amikor mozgatnak minket? És mi történik, ha már önerőből akarunk mozogni? Táncolják: a Kulcsár Noémi Tellabor táncosai.
Vecsei H. Miklós József Attila-estjeMit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. "József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte" - írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit - nem messze a rakodópart alsó kövétől.A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a költőről.
Zenés családi roadmovie. Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című meséje nyomán írta Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina A Pinokkió kalandjai az egyik legtöbb nyelvre lefordított, és legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi mű. Többszáz mozgóképes és színházi feldolgozása létezik, nem is beszélve a képregényekről, diafilmekről és rövidített kiadásokról. Azt is hihetnénk, hogy a világ egyik leghíresebb kisfiújának, pontosabban fabábújának történetét mindenki jól ismeri, de az igazság az, hogy Carlo Collodi 1883-ban megjelent regényét ma már kevesen olvassák. Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és néhol persze kicsit ijesztő is. Mai szemmel nézve meglepően bátor és modern, ahogy Collodi végigvezeti Pinokkiót a hajmeresztő kalandokon.A most készülő, új, vígszínházi változat igyekszik minél jobban megőrizni és megmutatni az eredeti mese csapongó fantáziáját, játékosságát és humorát, miközben az igazi Pinokkió-szakértőknek is szolgál majd némi meglepetéssel... Valamint: Adamovich Ferenc, Biczó Anna, Drahota Albert, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Viola Péter
Császármorzsa király lányát, a finom Csokis Minyont elrabolja a gonosz Vérpuding. A kiszabadítására jelentkező nyalánk vitézek mind megfutamodnak a feladat nehézségei elől. Ekkor jelentkezik a királynál Csücsök, a kis kiflivég. Kalandos útja során találkozik a Rémsütikkel, a Bundáskenyérrel, a Vattacukorral, a Diós kalácsokkal és a bátor Marcipánegérrel. A mulatságos helyzetekben és szerethető figurákban gazdag mese a gyerekek számára a mindennapi étkezés során otthon újra és újra eljátszható.Az ételek nevét, formáját, ízét is felidéző szereplők regényes történetét rímekbe öltöztette aszerző. 2018-ban könyvéért megkapta az Év Gyerekkönyve díjat a HUBBY - MagyarGyerekkönyv Fórum zsűrijétől.
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..
Shakespeare drámája alapján írt musical Magyarországon Kerényi Miklós Gábor KERO rendezésében lett átütő siker több mint 15 évvel ezelőtt, és azóta is a legnagyobb közönségkedvenc, az Aréna előadások is az ő munkáját dicsérik.Rómeó, Mercutió és Benvolió – a három hű barát - alakját ezúttal is Veréb Tamás, Cseh Dávid Péter és Kerényi Miklós Máté elevenítik meg. Júlia szerepében Kardffy Aisha bizonyíthatja ismét, hogy énekesként és színészként is a legnagyobbak között a helye. A 2019-es Aréna előadáshoz képest csak egy változás van, a dada szerepében ezúttal Baranyai Annát láthatják. Horváth Dániel (Tybald szerepében), Makrai Pál (Capulet szerepében), Muri Enikő (Capuletné szerepében), Mészáros Árpád Zsolt (Lőrinc barát szerepében) játékát élvezhetik a nézők.A szervezők elmondták, hogy hatalmas az érdeklődés, kevesebb mint ötszáz jegy maradt. Azt is elárulták, hogy a most befolyó bevételből pénzbeli segítséget ajánlanak fel az ukrajnai menekültek számára a Magyar Vöröskereszten keresztül.
L. Frank Baum több, mint százhúsz éve született meséje generációk sokaságát bűvölte már el. A zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a nagy varázsló. Fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte bátorságból, észből és emberi szívekből. Varázshatalma akkora, hogy Dorka is tőle kér tanácsot, hogyan juthatna vissza Kansasba. A darab a Kolibri Színház immár harminc éves hagyományainak megfelelő új köntösben kerül a kisiskolás nézők elé, Gothár Péter rendezésében.
Az AAK Stúdió produkciója. Jay és Néma Bob, a két new jersey-i díler megtudja, hogy a róluk mintázott képregényhősökről filmet akarnak forgatni Hollywoodban. Csakhogy, nekik erről senki sem szólt, és az interneten máris megy a névtelen kommentelők szitkozódása. Félve, hogy a jóhírüknek befellegzett, a két füves elhatározza, hogy elmennek Hollywoodba, és megakadályozzák a film forgatását. Csakhogy, tervükbe útjuk során egy lánycsapat és egy orangután is bekavar…
A gazdasági és kormányzati válság tetőpontján az angol miniszterelnök azzal szembesül, hogy egy keleti ország külügyminisztere erkölcsileg megkérdőjelezhető, ám gordiuszi megoldást kínál Európa problémáira. Milyen áldozatot lehet hozni a 21. században a politika és közgazdaság oltárán?
Térey János regénye alapján színpadra alkalmazta Bíró Bence és Dömötör András. Csáky Alex a budapesti Füst Milán Színház ifjú titánja, fiatal kora ellenére nemzedékének egyik vezető színésze. Versengenek érte a rendezők, rajong érte a közönség, ostromolják a nők. Alex pedig harapja az életet, a szerepeket, a sikereket. Ő Hamlet a színpadon és Botond a Káli holtak című zombiapokalipszis sorozat főszereplője. Egyre magasabbra szalad, a csúcson beleszédül az őt figyelő mélységbe, a zsigeri otthontalanságba. Gyerekkorában elhunyt Nagyapja hangját hallja meg, és beburkolózik a Káli-élménybe. A Káli-medencét övező kúpokat, a tágas és tiszta égboltot kémleli, szinte arcát karcolják a csillagok. Elemi és mélységes nyugalom árad szét a testében, egy pillanatra eggyé válik a Föld-anyával és szerelmesen öleli Hegyestűt, a szent hegyet. De ha a kettémetszett vulkán ennyire szent, akkor miért hiányzik a belseje, miért hagyták így kibelezni?