Kosztolányi Dezső fordítása, Mészöly Dezső fordítása részleteinek felhasználásával „A szerelem?… Hogy gyenge? Nincs erősebb!És nincs vadabb! Úgy szúr, akár a tüske!” Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban.Előadásunknak nem célja a felelősöket kutatni, sokkal inkább a létezés fő misztériuma, a szerelem – a mindenkori ifjúság megdicsőülése – és az értelmetlen halál elutasítása. Hol vagytok, ellenségek? – Capulet –Montague – lám gyűlölségtek mily átok:Szerelemmel gyilkolta meg az ÉgÖrömetek, s én, mert tűrtem viszálytok,Két atyafit vesztek: – így bűnhődünk mind. Közreműködnek: Veronai polgárok, férfiak, nők a két házból, álarcosok, őrök, nappali és éjjeli kíséret
"Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól. Nincs semmi elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s titok, ami ki ne tudódna. Amit sötétben mondtok, világos nappal hallják majd, és amit a zárt falak közt fülbe súgtok, azt a háztetőkről fogják hirdetni."
Zsolt Béla regénye alapján. Egy író, aki a 20. század legnagyobb katasztrófáját élte át, és aki a magyar holokausztirodalom egyik remekművét hagyta hátra. Egy regény, amely a zsidóüldözés és a koncentrációs táborok poklát tárja fel, de nem veszíti el a hitét az emberi méltóságban és a reményben. Egy előadás, amely követi az író és a kilenc koffer útját, felidézi a magyar zsidó közösség történelmi tragédiáját. Egy előadás, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar közönség szélesebb körben is ismét felfedezze Zsolt Bélát, a Nyugat második nemzedékének tagját, a „hírhedett felforgatót és zsurnalisztát”. Színpadmester: Schallinger Tamás Színpadra alkalmazta Schallinger Richárd és Molnár-Keresztyén Gabriella Konzulens: Szabó István filmrendező
Norrison bankigazgató a pihenésére készülődik, amikor a családjánál vendégeskedő lány - jónevű amerikai milliomosházaspár egyetlen gyermeke - vészhelyzetet jelent be: férjhez ment.
Ray Cooney angol színész és drámaíró. Színészként kezdte pályafutását, majd a hatvanas években komédiát kezdett írni, és a bulvárszínház kedvence lett. Darabjait több mint negyven nyelvre ültették át, és számtalan előadásban játszották öt kontinens színházaiban. Bohózatai a klasszikus angol vígjátékhagyományt követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel, a különböző félreértések és helycserék már-már az abszurditásig való eltúlzásával, a szálak végletes összekuszálásával. 1967-ben írta meg a Ne most, drágám! című vígjátékot. Az elegáns londoni szőrmeszalonban Gilbert, a felfuvalkodott társtulajdonos, felesége távollétében, a hódítás reményében nercbundát készül ajándékozni Janie-nek, az egzotikus szépségnek. Tervének többek között az is akadálya, hogy Janie férje feltehetőleg erősen gyanakodna, ha felesége egy tízezer fontos bundában állítana haza. A nőügyekben páratlanul találékony Gilbert beindítja a megoldás gépezetét, aminek következtében elképesztő események kezdik gyors ütemben követni egymást.
Hevér Ádám Produkció. 2020. február, Bécs. Az OMV a világ egyik legnagyobb olaj- és gázcége. Ez az ország legtöbb bevételt hozó vállalata, amit részben az adófizetők finanszíroznak. Az OMV profitál a klímaválságból, folyamatosan üzleteket köt orosz oligarchákkal, és a kiskirályként viselkedő vezérigazgató, Rainer Seele évente több, mint hétmillió eurót keres. Viszont ezek ellenére alig jelennek meg kritikus cikkek az OMV-ről. Egy mindössze négy főből álló független oknyomozó újságírói csapat, a DOSSIER nem akarja ezt annyiban hagyni, ezért elkezdenek utánajárni az OMV gyanús ügyeinek.De mi történik, ha egy ilyen kis csapat egy óriással veszi fel a harcot? Miket rejtegethet még egy ekkora vállalat? És meddig képesek elmenni, hogy eltussolják az igazságot és korlátozzák a sajtószabadságot? A darabot az osztrák DOSSIER magazin kutatásai alapján írta: Calle Fuhr Videók: Ilosvai Péter
Az írónő ’Jaj, Istenem’ című darabja élesen és abszurd humorral megtűzdelve reagál az emberiség legfontosabb kérdéseire. Van-e Isten? Ha van, akkor mi a baj vele? Lehet-e depressziós?
Molnár Ferenc-est. Bálint András és Jordán Tamás. 72 éve barátok. Hamarosan 80 évesek lesznek. Szomszédok voltak és osztálytársak is. Színészek lettek. Színházakat is vezettek. Egy nagy generáció két legendás alakja. Közös előadásukban történeteket mesélnek magukról, színházszenvedélyükről. Beszélgetésükbe olykor „beleszól” Molnár Ferenc, az egykori budapesti polgárság írója.
„A fordulat bekövetkezik. Tudom előre. És érzem, hogy közeledik. Valaki egyszer csak elém áll, és azt mondja: Állj félre az utamból! Add át a helyedet! És a nyomában ott csörtetnek a többiek, és mind azt ordítja: Helyet!... Helyet!... Helyet! Egy szép napon bezörgetnek hozzám a fiatalok..." Kúnos László fordítása „Örökké aktuális” mondogattuk nevetve, mikor otthon Ibsenről beszéltünk. Azaz csak mi, fiatalabbak nevettünk, mert a szüleink és a nagyszüleink generációja egyáltalán nem tette idézőjelbe mindezt. Számukra Ibsen valóban örökké aktuális volt, fontos problémákat feszegető, provokatív és sokat vitatott író, közel egy évszázad távlatából is, a szobrok, a kanonizáció, a modernizmus, a számtalan iskolai dolgozat és az állandó színházi előadások dacára is. De vajon mennyire provokál bennünket az az író, akiről az irodalomtanárunk állítja, hogy provokatív? Vajon mennyire fontos, vitatott és hiperaktuális az az írói munkásság, amelyet a nagyapánk szemlél csodálattal? Pernille Rygg: Örökké aktuális, ha ha haMolnár Ferenc, Pesti Napló 1909-12-07 / 289. szám
Egy zimankós téli reggelen Prudencia Hart Phd hallgató kis Ford Ka-jával megindul egykonferenciára a skót határvidékre, Kelsoba... Előadásának címe: Az alvilág inherensinterioritása a néphagyományokról szóló diskurzusokban...Egész nap sűrűn esik a hó...Prudencia Hart a hóval ellepett városban ragad...Minden megtörténik, ami megtörténhet...És az is, ami nem...Álomszerű, önfelfedező utazás, elvarázsolt alakok, ördögi találkozások, sok zene...
Három sármos negyvenes férfi keresi azt a gyönyörű, rapszodikus, szeretni vágyó, temperamentumos, egyben érzéki hölgyet, aki minden férfi szívében ott bujkál.
Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. És akkor, az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte, elrontotta az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is!- ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik. A férfi ekkor tehetetlen dühében, elfelejtkezve előbbi halálfélelméről leborítja asszonyát az ágyról, majd bejelenti: elköltözik és új életet, új asszonyt keres, mielőtt még nem késő. Az elhatározás azonban mindig könnyebb, mint a végrehajtás...A házaspár éjszakai, több menetes, sírni - és nevetnivaló élet halál harcáról szól Hanoch Levin izraeli szerző íróilag és színpadilag bravúros színdarabja. Az emberi párkapcsolatok olyan mély és igaz alaphelyzetéről beszél, amellyel legalább is egyszer nagyon sok férfi és nő szembesült, szembesül, vagy szembesülni fog élete folyamán.Levin az izreali drámairodalom és színház legnagyobb alakja rövidre szabott életében roppant intenzíven alkotott: 57 évig élt, 56 színdarabot írt, ezen kívül dalok, prózai művek, versek és jelentős színpadi rendezések őrzik meg nevét az utókornak.Két nemzetközileg is ismert alkotása közül az egyik a Csehov novellákból komponált színpadi szöveg, a Rekviem, az ő saját rendezésében a Tel Aviv-i Cameri Színház előadásában itt Budapesten is vendégszerepelt visszhangos sikerrel. (Ilan Eldad szerint Levin igazi nemzetközi elismertsége itt, Budapesten, ezzel a vendégjátékkal kezdődött.) S a második nagy siker Az élet mint olyan című tragikomédiája, amelyet manapság a világon egyre több helyen játszanak. A magyar szöveg Parti Nagy Lajos bravúros átiratában az ellenállhatatlan humor és megrendítő tragikum végletei között egyensúlyoz. A rendező pedig Ilan Eldad, aki már két kiemelkedően nagysikerű előadást is rendezett Budapesten.(Rose, Hat hét hat tánc) A budapesti előadás alapjául szolgáló szöveget Orbán Eszter fordította a dráma angol változatából.
A Willany Leó előadásoknál az a koncepció, hogy nincs koncepció. Különböző műfajokból érkező előadók találkoznak a Trafó stúdiójában azzal a céllal, hogy egy olyan előadást hozzanak létre amiről még ők sem tudnak semmit. Minden szerdán 21:30-tól várnak Titeket a Trafó stúdiójában! Itt mindenki fellép, aki látszik a sötétben! 15 éves a Willany Leó. Az előző évadban évek óta velünk dolgozó művészek nagy része külföldre költözött vagy pályaelhagyó lett, a társulat kiadós vérfrissítésen esett át. A 16. évadunkban - ahogy eddig is - a rendszeres szerdai improvizációs előadásaink a táncosok, zenészek és nézők közösségét igyekszik építeni és megtartani, de új kutatással, bemutatóval, workshopokkal és minifesztivállal is készülünk. Fiatalos lendülettel, horizontális működéssel, fejlődő szakmai háttérrel, elképesztő kitartással, rengeteg humorral és szeretettel várunk mindenkit újra, ameddig lehet. Gyertek Leózni! A Willany Leó előadások koncepciója leginkább az, hogy nincs koncepció. Különböző műfajokból érkező előadók találkoznak a Trafó stúdiójában azzal a céllal, hogy egy olyan előadást hozzanak létre amiről még ők sem tudnak semmit. Kifejezetten arra kérjük a fellépőket, hogy ne hagyják a termen kívül a személyes történéseket, és a “jelenben levéssel” engedjék, hogy az történjen, aminek éppen történnie kell. Így lesz minden előadásunk - ahogy minden napunk - egyszeri és megismételhetetlen. Lassú, gyors, szomorú, megrázó, vicces, szexi, virtuóz, szerelmes, csalódott, nyugodt, nehéz és felemelő. Egyik sem, valami teljesen más, vagy mindegyik egyszerre. Táncosok: Asbóth Máté, Bacsó Gabriella, Bagyinszki Bánk, Bartók Eszter, Bundschuh Vera, Deák Kristóf, Engelmann András,Eyassu-Vincze Barbara, Eva Mora, Gaál-Kovács Júlia, Kancsó Luca, Keresztes Patrik, Kovács Mátyás, Laza Tímea,Mayer Dorina, Oberfrank Réka, Oláh Balázs, Pataki Noémi, Piti Vivien, Takács Lacek, Temesvári Zsófia, Thury Zita, Váth Máté Zenészek: Bacsó Eszter, Barcsai Boglárka, Balázs Dávid, Balázs József, Barhács Claudia, Bujdosó János, Chelemen Paula,Claudia Divon, Darázs Ádám, David Karla, Dánfi Tímea, Döbrösi Laura, Erdősi-Bóta Bence, Fodor Réka, Gaál Dániel,György Andrea, Jerome Li-Thiao-Té, Kézdy Luca, Kocsis Levente, Kovács Réka, Krizbai Domokos, Lantos Zoltán,Matisz Flóra, Merkl Tamás, Móser Ádám, Nemes Lilla, Pege Ádám, Tara Khozein, Titkos Flóra, Varga Anna, Wagner Márton Fény: Rovó VirágAsszisztensek: Turchányi Zsófia, Turjányi LillaZenei vezető: Merkl TamásProdukciós vezető: Pallag SáraA Willany Leó munkatársai: Lukács Levente, Szilágyi-Pallag EmeseMűvészeti vezető: Grecsó Zoltán
Paul Gallico világsikerű regényének (Jennie, te drága) zenés színpadi feldolgozása a távoli Londonba kalauzolja el nézőit: "alulnézetből" ismerhetjük meg a várost, egy macskalány és egy macskává lett kisfiú szemével.
Egy mindennapos bunyóhoz ketten kellenek, elkövető és áldozat, ezek ketten pedig leginkább egy cella mélyén ismerhetik ki egymást, hála a rendőrség szolgálatkész közreműködésének.
1348-ban, egy világjárvány idején tíz fiatal vidékre menekül a pestis elől. Bezárkóznak, várnak, és történeteket mesélnek, hogy elüssék az időt. Ez Boccaccio Dekameronjának alaphelyzete. 2023-ban egy világjárvány idején, egy háború és egy válság árnyékában mindannyian ismerjük ezt az állapotot... Tíz kortárs magyar író (Fábián Péter, Gimesi Dóra, Háy János, Jászberényi Sándor, O. Horváth Sári, Parti Nagy Lajos, Székely Csaba, Szikszai Rémusz, Tasnádi István, Závada Péter) tíz története elevenedik meg a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán. Szórakoztató és megrendítő, elborzasztó és gyönyörködtető történetek, amelyek talán lenyomatot adhatnak majd a korról, amelyben születtek. Történetek, amelyeket érdemes továbbmesélni. Ha lesz még kinek.
Unod az átlagos, divatos és kiszámítható dolgokat? Szereted ha mások problémái mellett a tieid eltörpülnek? Dombóvári István legújabb önálló estjében semmi sem lesz hétköznapi. Azok a témák is terítékre kerülnek, amiket mások szóba se mernek hozni. Röhögjünk együtt magunkun, ameddig még engedik. Csak vedd meg a jegyed, dőlj hátra és azt est végére te leszel Az élet császára.
Mi volt nagyobb boldogság, az első szerelem, vagy gödröt ásni az óvoda udvarán? A tengeren voltam boldogabb, vagy a palackozóüzemben? Hogyan tesz keresztbe egy nadrág az oroszpiacról vagy egy nyaláb mogyorófaág? Miért ne menj boldogan biciklivel? Van értelme utólag megállapítani, hogy boldog voltam, ha akkor nem éreztem így? És ha utólag kiderül, hogy fölöslegesen éreztem magam boldognak, az számít? Boldogságkereséseim történtei után kutatok így életem felénél, rosszabb esetben háromötödénél, amelyet szívesen megosztok veletek is. Rossz hír, hogy az előadás végére nem fog kiderülni, mi a boldogság. A jó hír, hogy lehet tovább keresni.
Hajdan szép lányok voltak, az idő azonban eljárt a két Szkalla lány felett. Giza Münchenben él fiával, magányosan, tolószékben. Orbánné Budapesten énektanár. A nővérek nap mint nap felhívják egymást, és mindennap felelevenítik ifjúságukat.
Életrajzi stand up est. Az Egy életem sorozatban híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és történetekről a Momkult színpadán. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja. Grecsó Krisztián napjaink talán legnépszerűbb írója. Mint minden író, személyes élményeit elsősorban a könyveibe sűríti. De nemcsak azokat, hanem bármilyen más impulzust, amit a könyv megkövetel tőle.Ezen a jókedvű estén viszont csak magáról fog mesélni. Leginkább arról, hogyan válhatott belőle egyáltalán író. A szegvári gyerekkorról, a béna csajozásokról, a megmosolyogtató művészi kísérleteiről a néptánc, a festészet és a könnyűzene területén. Majd az első tétova irodalmi lépéseiről, amelyek lassan elvezették a Pletykaanyu kötet botrányáig. De az est folyamán szóba kerül magánélete, házassága, betegsége, lányuk örökbe fogadása és sok minden más is, ami személyiségét formálta. Látvány, VJ: Katona KatiFény: Farkas Gábor