Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”
A Rumini Berg Judit, a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének a legismertebb műve, amit több százezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsótagozatban.A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek. Szereplők: Rumini: Berecz Kristóf UweBalikó: Fogarassy GergőCsincsili: Nemcsók Nóra/Gergelyfy Zsófia/Rimóczi DóraKapitány: Öller Roland/Budai MarciDundi Bandi: Kecskeméti Lilla/Lévai ÁdámMolyra: Dóka AndiPeonza: Nemcsók Nóra/Kecskeméti Lilla/Gyenis ErikaFerrit király: Egri LászlóAjtony: Fogarassy AndrásRinya, Hernyóca: Pintér DorinaTovábbá: Molnár Angéla, Herbert Laura, Gyurik Málna, Győri Dániel, HeimVivien, Decsi Milán, Hodosi Csanád.
Látványszínház - mozgó festmények tárlata. A Frida Kahlo, mexikói festőnő életét és művészetét feldolgozó látványos előadás egzotikus álomvilágba kalauzolja a nézőt a zene, a mozgókép és a táncművészet gazdag kifejezőképességére építve. Akárcsak egy különös tárlatvezetésen, a táncképek során megmutatkoznak a női sors szépségei és kihívásai, szenvedélyes szerelmi történetek, egy impresszív kultúra képei, karneváli hangulat és Frida életének egy-egy meghatározó pillanata. Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról. A 115 éve született Frida Kahlo apai ágon magyar gyökerekkel rendelkezik, de elsősorban mexikói kötődése kapcsán ismerik az emberek. Kultusza sokrétű, így sokféleképpen kapcsolódnak és vonzódnak hozzá az emberek: ideál, ikon, akinek életigenlése páratlan volt, pedig élete tragédiák és viharos szerelmek sokaságával volt tele. Sokaknak múzsa, hiszen különleges és egyedi karaktere mai napig sokakat ösztönöz, akár női egyenjogúságról, művészetről, bátorságról, akár előremutató eszmékről vagy bámulatos életerőről beszélünk. Frida ismert és népszerű művész Magyarországon is, így az előadás lehetőséget ad, hogy újabb nézőpontokat adjunk életének és művészetének megértéséhez. Ez a nagyszabású produkció lehetővé teszi, hogy elmélyedjünk művészetének és hazájának, Mexikónak meglepetésekkel teli látvány- és hangulatvilágában. Célunk, hogy méltóan nyúljunk egy ilyen nagy művész szellemi hagyatékához, hogy életének legmeghatározóbb fordulatait és olykor megrendítő festményeinek mágikus erejét megőrizve pedig korszerű formákba öntsük a szenvedéllyel és végletekkel teli érzelmek különféle hullámait. Frida: Eleonora AccalaiDiego: Kováts TiborTáncművészek: Bundschuh Vera, Déri András, Dragos Dániel, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Kovács Mátyás, Nyeste Adrienn, Pataki Noémi, Temesvári Zsófia. Video mapping: Karcis Gábor Társulati menedzser: Vodál Anita
Szerelmes és pikáns történetek Heltai Jenő műveiből zenei kísérettel - Balsai Móni estje. Harmonikán kísér: Kéméndi Tamás "Könnyed nyári estére invitáljuk azokat, akik kedvelik Balsai Mónit és nem mellesleg Heltai Jenő műveit. Egy kedves kis kerettörténetbe ágyazva kapunk korrajzot Heltai Jenő írásain keresztül miközben finom ételekkel és hűs italokkal kényeztetjük magunkat." “Az a gyáva, Ki, mit érez, elrejti magába, És ami benne gyönge, emberi, A másiknak föltárni nem meri, Mért várod őt, ha nem ezért? A boldog élet vágya nem kisért? Galambok közt, virágos szigeten, Békés családi kör, parányi házban. Az élet szép… tenéked magyarázzam?
Körtánc - Kárpát-medence antológia A Magyar Állami Népi Együttes előadása egy antológiaszerű válogatás, korokon és határokon átívelő utazás, melyben a Kárpát-medence magyarsága és a vele sorsközösségben élő nemzetiségek (románok, szlovákok, szerbek és horvátok, svábok, ruszinok, cigányok) folklórjából inspirálódva járja körbe, táncolja körbe a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket, és a „Kis Magyarországot”. Hitet téve az összetartozás megkérdőjelezhetetlen valóságáról, nagy ívű panorámaként mutatja fel azt a paraszti örökséget, azokat a páratlan kulturális és szellemi javakat, melyeket az ezeréves együttélés hagyott ránk. A válogatott műsor tematikája a Bartók által megfogalmazott igazságot erősíti, miszerint az itt élő népek művészetének évszázadokon átívelő kölcsönhatása egyetemes, elválaszthatatlan kultúrát hozott létre. Mi, jelen világunkban élő emberek is látjuk a száz évnyi „távolságot”, de hisszük, hogy bár távolinak tűnik, mégis közeli! Közreműködők: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara Zenei szerkesztő: dr. Agócs Gergely, Kelemen László, Nyitrai Tamás , Pál István Szalonna Zeneszerző: Kelemen László, Pál István Szalonna Koreográfus: Fitos Dezső, Furik Rita, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály Szólót énekel: Pál Eszter, Hetényi Milán Vendégként közreműködik: KOLO együttes, Okos Gergely Zenekarvezető: Radics Ferenc Tánckarvezető: Ágfalvi György Tánckari asszisztens: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán
rokendroll + csajok + fájás Van ez a srác, aki nem a Dózsa György unokája, de azért lehet belőle valaki. Jár is hát rendületlenül gitárórákra. Persze a leckékből a legmerészebb fantáziával sem lesz nagyszóló meg Dzsimi Hendriksz.Majd jövőre, ha leteszi a vizsgát.Útnak indul a bogyósgyümölcs-ültetvényről, hogy felfedezze a nagyvilágot. „Hogy a világ és a szabadság, minden, amit az élet jelent, az benne lenne ezekben az apró, kétnapnyi szedés után kifejezetten ellenszenves bogyókban – hogyan is hihetné el egy fejében kozmikus méretű gondolatokat forgató kamasz.” (Háy János)
A címben az Esszencia a jazz, a klasszikus zene és a népzene, idős és fiatal, régi és új, nő és férfi, vidám és szomorú, hagyományos és progresszív éppolyan természetességgel létezik együtt és egymás mellett, amire a való életben is vágyunk, tisztelve egymást, tanulva a másiktól. Vállalva a nyitottságot, őszinteséget és a jellegzetesen magyar zene esszenciáját. Az érzetek és érzelmek kivételes találkozása.Természetesség, tisztaság, hiszen Bartók tiszta forráson az ősi, érintetlen népzenét értette, s ezt tartotta mindenek fölötti értéknek. Az előadás környezetünk és lelkünk, belsőnk szépségeinek védelmére és megbecsülésére fókuszál. A táncosok alkotta emberi csoport, közösség állandó formálódását, átrendeződését, épülését követhetjük nyomon.Bartók Béla a magyar zeneirodalom legfontosabb alakja. Népzenei gyűjtései nélkül elképzelhetetlen lenne az a munka, melyet a magyar kultúra értékeinek megőrzéséért az őt követő nemzedékek végeztek: az általa rögzített dallamok a mai napig meghatározzák a hagyományos népművészetet és a komolyzenét, de a jazz és a világzene alkotóit, előadóit is újra és újra inspirálják. Az előadáson keresztül szeretnénk bemutatni a bartóki szellemiséget néhány jellegzetes népzenei gyűjtésen keresztül, különös tekintettel a zene és a tánc kapcsolatára. Az előadásban részben tradicionális, részben kísérletező megközelítés dominálna, az Oláh Dezső Trió játszotta Bartók 15 paraszt dal zenéjének ütőhangszerre, bőgőre és zongorára készített adaptációjában. Új megközelítést szeretnék adni a közönségnek a modern jazz és modern tánc fúziójának megismerésére, egy olyan formában, melyben a kompozíciók Bartók népzenei gyűjtéseit alapul véve az abból készült művekre reflektál.Ehhez a közös utazáshoz Bartók Béla 15 parasztdal című művének megalkotásához gyűjtött népdal kincsét használjuk, mint a Megkötöm lovamat, Kit virágot rózsám adott és Aj, meg kell a búzának érni vagy a Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra. Tisztelgés a 20. század meghatározó zenei nagysága, Bartók Béla előtt. Táncművészek: Kaiser Fruzsina, Nyeste Adrienn, Jenei Lilla, Nagy Csaba Mátyás, Julien Klopfenstein, Gyugos DominikPróza, ének: Szűcs Nelli, érdemes és kiváló művész Zene: Oláh Dezső-zongora, Oláh Péter-bőgő, Pecek Lakatos András-dob, Szaniszló Richárd-vibrafon
Válogatás a Duna Művészegyüttes legvirtuózabb koreográfiáiból. Hagyományos tánckultúránk karakterének egyik fő jellemzője a virtuózitás. A különböző tájegységeink ügyességi, szóló és páros típusú táncaiban egyaránt megtalálhatóak a lendületes embert próbáló vagy épp kimagasló tánctudást igénylő elemek. A Duna fergeteges című előadásunk egy olyan válogatás, melyben a közelmúlt néptánc bemutatóinak leglátványosabb, legvirtuózabb koreográfiáiból szemezgettünk.Előadja a Duna Művészegyüttes és a Göncöl zenekar
‒ egyszerfenn, egyszerlenn szünet nélkül ‒ Külön köszönet: Parti Nóra, Csengery Dániel, László Zsolt, Kocsis Gergely, Kocsis Pál, Marton Róbert, Szatory Dávid Fenn és lenn, fenn és lenn, fenn és lenn. Így éli mindennapjait özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska a Pannónia (volt Rajk László) utcában, a huszadik század kilencvenes éveiben, meg az azt megelőző hatvan (vagy hetven) évben. Egyszer fenn, aztán lenn – ahogy az a mániás depressziósoknál szokás. A fenti időszak csodás: a nyugdíjasélet vidám, a barátok hűségesek, a család szerető, és az új szerelem lehetősége sem reménytelen. Aztán beköszönt a lent, a pokol: az öregség kínokkal teli, a magány elviselhetetlen, a család hálátlan, a szerelem pedig… ki emlékszik már arra?! Lenn, lenn, lenn, lenn. Így éli mindennapjait Maros László humorista, „a vicces Ladó”, ahogy egy ország ismeri. Házassága romokban, Vera, a szép tévébemondónő csak a bolondját járatja vele, értelmiségi humorán időnként ugyan nevet a közönség, de ő már szinte semmin. Volna mit rendbehozni az életében, de mivel anya csak egy van, ráadásul olyan, amilyen, legtöbbször az ő életét kénytelen egyengetni. És ezt özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska bizony el is várja. A jó „Lacpac” első szóra ugrik, otthagyva csapot-papot, legyen szó munkáról, családi eseményről, titkos randevúról. Ladó szabad szeretne lenni, de életét beárnyékolja a folyamatos készenlét és függés – hiszen sosem lehet tudni, mikor csörren a telefon. És ha mégsem ér rá, jön a lelki terror, majd a lelkiismeret-furdalás. Történik mindez egy darabjaira hullott családban, amelynek tagjai nem képesek valóban beszélni sem magukról, sem egymásról. Az élet meg csak telik, amíg… Meddig éljük felmenőink életét és mikor kezdjük el élni a sajátunkat?Miért olyan rohadt nehéz megértenünk egymást családon belül?Mennyit tudunk a mentális betegségekről? Illetve bocsánat… mennyit beszélünk róluk egymás közt? Mennyit tudunk arról, mit jelent megöregedni, és egy élet vége felé közeledni?És mennyire vagyunk azonosak azzal az örökséggel, amit a lehető legtávolabb szeretnénk tudni magunktól?
Miért nem tanítanak meg minket az iskolában arra, hogy hogyan kell elmosni a tepsit, ami nagyobb, mint a mosogató? Mit tegyünk, ha instagramon azt látjuk, hogy a volt osztálytársaink sikeresebbek, mint mi? A dráguló albérlet árak mellett miből finanszírozzuk avokádó fogyasztásunkat? Hogyan találjuk meg az éttermet a legolcsóbb kiszállítással? Miért mossam külön a színeset a fehértől, hogyha nemsokára úgyis beköszönt a klímakatasztrófa? Honnan kellene tudnom ezekre a kérdésekre a választ? Ki készített fel minket ezekre? Lesz-e kijelentő mondat ebben a leírásban? Kérdések, amikkel a fiataloknak napi szinten szembe kell nézniük. Ács Fruzsina és Szabó Balázs Máté új estjükben most ezekre keresik a választ. Közben pedig megismertetnek minket a milleniálok hétköznapjaival, az útkeresés nehézségeivel és az önállósággal járó szorongással és pánikkal.
Egy este a Mindenhatóval. Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van az Univerzum-projektről, megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit. David Javerbaum tizenháromszoros Emmy-díjas szövegíró, producer, a Daily Show, az Agymenők, a Kominsky-módszer és a Disjointed sorozatok forgatókönyv-írójának darabja a Broadwayn Jim Parsons főszereplésével aratott nagy sikert.
Magyar nyelven angol felirattal. Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós szövege és a társulat improvizációi alapján. Az előadás a két világhírű magyar zenetudós, Bartók és Kodály barátságát, első népdalgyűjtő útjainak motivációit és élményeit dolgozza fel, miközben magyarságtudatunk, nemzeti azonosságtudatunk ma is aktuális kérdéseivel szembesíti a nézőt. A fiatal alkotócsapat ismét olyan ősöket hívott társul, akiknek példája és minden fájdalmon átívelő hite és missziója, komoly segítséget nyújthat számunkra a 21. század útvesztőiben. Mindezt a tőlük megszokott gyors, ötletes, fiatalokhoz is szóló módon, a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagyszerű színészeinek szereplésével. Ifjú barbárok lett a címe. Nem célunk Bartók és Kodály életét elmesélni, lehetetlen volna, egyáltalán nem célunk történetet mesélni vagy zenés darabot írni. Valójában céltalan, nem halad sehová, nem találtunk üzenetet vagy mondanivalót, nem lesznek főszereplők és tanulság sem lesz a végén, igyekszünk minél kevesebbet beszélni. Visszhangokat kerestünk, amik ma ugyanúgy szólhatnak, mint száz évvel ezelőtt. Rendezőasszisztens: Veres Emőke Továbbá: Balázs Béla, Benny Goodman, Ady Endre, Eminem, nők és férfiak, bogarak, szóval mindenki más: Váta Lóránd , Albert Csilla , Tőtszegi Zsuzsa , Gedő Zsolt , Farkas Loránd Ifjú táncosok: Katalin-Bíborka András, Ágnes Lakatos, Nimród-Károly Kacsó, Hunor Vincze-Pistuka és nem utolsó sorban kíséri és játszik a TOKOS zenekarTókos Csongor Attila, Vajas Albert, Szép Gyula Bálint, Szakács Kristóf, Bálint Zsombor Előadásvezető: Albert Enikő
Gyökereink a mélybe nyúlnak. A falu zárt, hagyományőrző közössége szövetkezett a természettel, melyhez elszakíthatatlan kötelékek láncolták. Itt ideje volt az éneknek, a táncnak, a születésnek és a meghalásnak… Óriás-gyermekek apáik, nagyapáik válláról szemlélték a világot. Mi is ezt a régről jövő tudást szeretnénk közvetíteni az ő segítségükkel, táncban, muzsikában megmutatva. Hiszünk a néptánc kortárs megmutatkozásában, abban, hogy a néptánc erejével, természetességével megszólítja a ma emberét, alkalmas az érzelmek legszélesebb skáláját megmutatni, színházat varázsolni. Táncolják: Alzetta Alexa, Balogh Boldizsár, Bíró Éva, Fafka Júlia, Gellén Péter, Gera Zoltán, Guti Hajnalka, Hanekám Luca, Izsó Lajos Hunor, Kupec Zsolt, Mészáros Kinga, Molnár Bálint, Nagy Dorottya, Németh Eszter, Östör Ákos, Pásztor Zalán, Tóth Soma. Muzsikál: Pálházi Bence Bandája Felvételről közreműködik: Dresch Mihály és Ferenczi György Közreműködik: a Szentendre Táncegyüttes.
"Kedves Utazóközönség!Szeretettel köszönti önöket a L’art pour l’art Légitársaság legelső járatának legénysége!Felemelkedésüket és felhőtlen szárnyalásukat garantálja a már jól bevált személyzet, DOLÁK-SALY RÓBERT, PETHŐ ZSOLT és SZÁSZI MÓNI, valamint a sok más járaton már bizonyított, Jászai Mari-díjas stewardess, STEFANOVICS ANGÉLA. A biztonságos utazást magasan kvalifikált földi személyzet segíti, többek között Naftalin Ernő, Hőzőngné Váltig Arabella és kebelbarátnője, valamint Margit és Zigóta, Boborján, Anti bácsi, egy szigorú ornitológus, továbbá a násznép. Repülőgépünk boldogan repíti önöket oda, ahová a végén megérkeznek."
Vigyázat! A ravaszdi róka és rosszcsont gyermekei beköltöztek a kerek erdőbe. Szegény mackó bácsi pórul járhat és a nyuszikák is veszélybe kerülnek. Azért a végén minden visszatér a rendes kerékvágásba, ha ti is segítetek az erdőlakóknak.
Janklovics Péter önálló estje. Vajon mi viszi az embert arra, hogy a vészjósló szülői ábrázatok ellenére és egy valamirevaló béterv nélkül, ellenben kínkeserves munka árán megtanuljon egy mesterséget, a színészetet, hogy aztán reményekkel telve, megveszekedett türelemmel – elhalasztott családi évfordulók és lekésett szülinapok kereszttüzében – a belét maga után húzva vánszorogjon a jelöletlen sírja felé? Erre és sok hasonló kérdésre ezen az esten sem kapnak választ, de egyet megígérhetek, a belem itt is lógni fog.
In memoriam Amrita Sher Gil - a Sivasakti Kalánanda Táncszínház előadása. A magyar-indiai származású Amrita Sher Gil a 20. század első felének egyik legtitokzatosabb és legtragikusabb művésze volt. A neki adatott pár aktív év alatt az indiai kortárs festészet egyik legjelentősebb alakjává vált. Két világ határán az egyensúlyt keresve alkotott. A tánc segítségével képei megmozdulnak, életre kelnek. A darab a festmények mögött meghúzódó alkotót, az ambivalens helyzetekkel és érzésekkel, a környezet prekoncepcióival küzdő magyar-indiai nőt állítja a középpontba. India, Magyarország és Franciaország háromszögében élt és alkotott. Festészete az indiai és európai művészet fúziója. Amrita titkokkal és tragédiákkal teli rövid élete során olyan nagy hatású műveket hozott létre, melyek az indiai és a nyugati művészet kapcsolatán keresztül – megteremtették az európai művészetet Indiában és meghatározták India képét az egyetemes művészetben.
Pataky Klári Társulat előadása. Korunkban szinte minden a külsőségekről szól. Hogy nézünk ki, mit viselünk, hol lakunk, miket birtoklunk, hová járunk enni, sportolni, nyaralni, milyen státuszt töltünk be a világban az általunk birtokoltak révén. Meghatározzák az identitásunkat. Halmozzuk a tárgyakat "tökéletes" világunkban, tökéletes mosollyal az arcunkon. Mutogatjuk is őket. Magunkat, a ruháinkat, lakásunkat, a programjainkat, a szokásainkat, az utazásainkat, az ebédeinket, a vacsoráinkat, az ünnepeinket, a gyerekeinket, a párunkat, a barátainkat, az emlékeinket, a vágyainkat.... Szép nagy társas képeskönyvet alkotunk magunkról. Másoknak. Mindenki nézegetheti. Mint egy véget nem érő kifutó. Vonulunk a fotóinkkal, a videóinkkall, csillogunk - villogunk, időnkét el is botlunk ugyan, de akkor is megyünk rendületlenül előre a rivaldafényben. Előadók: Bot Ádám, Bacsó Gabriella, Temesvári Zsófia