A 14 éves Fülöp új a városban és a suliban. Tanulás közben közelebb kerül évfolyamtársához a szintén 14 éves Julihoz, és mindketten új érzésekkel kerülnek szembe. Ám a köztük bimbódzó ELSŐ SZERELEM mindent átható érzését lassan elsöpri a külvilág. Fülöp kénytelen megfelelni a haveroknak. Merthogy… mások már rég túl estek „azon”! Igen, pontosan azon! A SZEX állandó téma a fiúk között az öltözőben. Ráadásul Fülöp apja is folyton és megállíthatatlanul kérdezősködik. Hőseink az érzelmek örvényében keresik önmagukat, azt a megfelelő pillanatot, amikor az ég a szokásosnál is kékebb. Hogyan kommunikáljunk szorongás és megfelelési kényszer nélkül az érzelmeinkről, a vágyainkról, szerelemről, szexről, és hogyan beszéljünk a tinédzserekkel azokról a kérdésekről, amiket feltenni sem merünk. A darabot színházunk több sikeres ifjúsági előadásának – Csöngő, Minden dolgok könyve, A méhek istene – rendezője, Kiss Márton állítja színpadra. A magyar szöveget Sophia Matteikat nyersfordítása alapján Kiss Márton írta. Írta: Eva Rottman
Mindenki akar valamit!Susanne Armand-t.Armand Paulette-et…Jules is Paulette-et…!Paulette ki tudja mit akar?Legrand botrányt!Claudine szintén botrányt és gazdag szeretőt, lehetőleg többet.Leonard pedig… ő csak aludni akar!!! Szerelem, érzékiség, pénz és botrány utáni hajsza Jean de Létraz pazar bohózatában, parádésszereposztással a Veres 1 Színházban.Házasoknak kötelező! Szingliknek még inkább!
A háztűznéző vagy háztűzlátás a leánynak és hozzátartozóinak látogatása a leendő vőlegény házánál. A háztűznézőre akkor volt szükség, ha a legény anyagi viszonyai nem voltak ismertek a leányos család előtt. Nemegyszer előfordult megtévesztési kísérlet ilyenkor: mások vagyonát, kölcsönkért ingóságait mint magáéit mutatta be a legény családja – olvasható a Magyar Néprajzi Lexikon idevágó szócikkében. Hasonló alaphelyzetből indul ki Gogol ismert darabja, melyben házasodni készülő (vagy éppen hezitáló) ifjú (vagy éppen korosodó) szereplők szórakoztató vívódásainak, a párválasztással járó gyötrelmeinek lehetünk tanúi. A humorral átitatott pillanatokat és jellemeket látva nevetve ismerhetünk rá a színpadon az ember titkos félelmeire, vágyaira, kétségbeesett erőlködéseire, hogy végül – egyfajta összegzésképpen – mi is átéljük a felismerést: „Köszönöm, pajtás. Csak most tudtam meg végre-valahára, mi is az élet. Most egészen új világ tárult elém, most már látom, hogy minden mozog, él, érez, valahogy szinte gőzölög, és valahogy az ember maga se tudja, mi történik. Azelőtt nem vettem észre semmi effélét, vagyis…” Azelőtt... Az előadás beregszászi bemutatójakor, 2023 márciusában, egy évvel az ukrajnai háború kitörésekor az azelőtt a háború előtti időt jelenti. Az előadás sem mehet el reflexió nélkül a világunkat felforgató változások mellett, s a maga sajátos módján, izgalmas megoldást találva meg is adja ezekre az embert próbáló időkre a saját válaszát, sőt, az eredményes háztűznézés reményében fejezi ki legfőbb kívánságát: „Jólétben élj, és hozzatok a világra egy sereg gyermeket...”
A különös pár az élete delén járó mozgássérült arisztokrata és a külvárosi szegény negyedből való fiatalember őszinte barátságáról. A bőrszín nem számít?
2023. decemberétől Verebes István is újra a Karinthyban rendez. Fejes Endre ikonikus művét, a Vonó Ignácot állítja színpadra főszerepben Balázs Andreával és Előd Álmossal. Kiss Manyi és Garas Dezső legendás előadásában 1970-ben láthatta a közönség. Végtelenül kedves és szívszorító történet, amely azóta sem vesztette aktualitását.
Divat és Tradíció Különleges Párbeszéde a Hagyományok Háza Színpadán. Hogyan találkozik a hagyomány és a kortárs művészet a divat és a színház világában? Megtudhatják a Hagyományok Háza színpadán a "Körforgásban" című egyedülálló előadáson! Ez a különleges divatbemutató nem csupán a ruhák felvonultatásáról szól, hanem a tradíció és modernitás közötti mélyebb párbeszédet is megeleveníti a színpadon.A bemutatott ruhadarabok nemcsak látványosak, hanem történetet is mesélnek – tánc formájában. A Magyar Állami Népi Együttes táncosai és zenészei életre keltik ezeket a kosztümöket, melyek Szűcs Edit öltözéktervező és tanítványai alkotásai. Az előadás során a 19. század végétől napjainkig ívelő divattörténeteket követhetünk nyomon, amelyek aktuális témákat dolgoznak fel, és új értelmet adnak a hagyományos viseleteknek.A Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumának műtárgyai is részt vesznek ebben az izgalmas koprodukcióban, amely a divatot, a színházat és a népművészetet ötvözi egy soha nem látott műfaji kísérlet keretében. Ez az előadás nemcsak a divat szerelmeseinek szól, hanem mindenkinek, aki nyitott az innovációra és a művészet határainak feszegetésére.
Konfliktusmegoldások a munka világában – humorral és improvizációval. Az improvizációs előadás alapszituációit az est mediátorai – mediációs és kommunikációs szakemberek – írják, a megvalósuló jeleneteket a közműködő színészek alakítják ki.A Munkatársas nem színdarab és nem is pszichológia óra, hanem egy szórakoztató színpadi produkció, amiben a munkahelyi viszonyok hol sarkítottan, hol kifejezetten elnagyolva, de a lényegre koncentráltan jelennek meg.Motivációs, ötletadó, szórakoztató est, ami feldolgozza az alkalmazotti létet, a vállalkozóként való tevékenységeket, a munka a családi, párkapcsolati élettel való összeegyeztethetőséget, a vezető–beosztott státusz által generált esetleges nehézségeket. Játékmesterek:Gönczi Dorka mediátorVarga Zsolt kommunikációs szakértő
Párhuzamos történetek, melyek a mélyben összefüggnek. Sorsok, melyek alapvetően meghatározzák egymást. Az 1920-as évek elején a nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Fél évszázaddal később ugyanebben a családban az ötéves Eszter szokatlanul meghitt kapcsolatot alakít ki a nagyapjával. Úgy érzi, csak tatusra számíthat, aki mindennél jobban szereti unokáját, s akiben Eszter mindenki másnál jobban megbízik. Eleinte észre sem veszi, hogy ezzel a bizalommal a nagyapja visszaél… Vajon meg lehet-e törni a generációkon átívelő, torz családi mintákat? Az Egyasszony alkotói ismét egy tabutémáról készítettek előadást. Plakáttervező: Csáfordi László
- képtelen játék 11 képben, 2 felvonásban; mintegy okulására a következő nemzedéknek, úgyszólván - A bábos játéktól a mozgásszínházas elemeken át a zenés színházig talán nem is olyan hosszú az út. Weiss a bábjáték esetlenségével ruházza fel hőseit, a látszólagos vidámságuk mögött felsejlik lappangó agresszivitásuk. Ez az agresszivitás egyedül a főhősben nincs jelen, hol rezignáltan szenvedi el a körülötte lévők agresszióját, hol egyszerűen nem vesz róla tudomást… ez aztán végképp olaj a tűzre... Az előadás a Suhrkamp Verlag AG Berlin engedélyével, a Hofra Kft. ( www.hofra.hu ) közvetítésével jött létre. Támogató: az NKA
Stefan Zweig utolsó művéből, a világsikerű Sakknovellából Légrádi Gergely írt színpadi adaptációt. A Fekete-fehér Mirko Czentovic, egy délszláv (paraszt) fiú felemelkedésével indít, akiből világhírű sakkozó válik. Egy Miamiból induló tengerjáró fedélzetén utazva a történetmesélő és barátai szeretnének ismeretséget kötni az introvertált sakkozóval, akit a szokásos módon képtelenség szóra bírni. Egyikük Czentovic kapzsiságát kihasználva sakkpárbaja hívja ki. A világbajnok már könnyedén legyőzi őket, míg a második játékban, a bámészkodók sorában feltűnik dr. B. az osztrák ügyvéd, aki tanácsaival felkelti mindenki érdeklődését. Sőt, háttérből megszólaló tanácsaival sikerül remis-t elérni Czentoviccsal szemben. Ám rábírni, hogy ő játsszon szemtől szemben a világbajnok ellen nehéz feladat, mivel dr. B. igen egyedi körülmények között tanult meg sakkozni… Egy hajóút – hosszú utazás. Van idő mesélni, van idő játszani. Úgy tűnik, barátaink – a Mesélő, Dr. B., Czentovic a sakkvilágbajnok, és persze a skót bányamérnök, McConnor – pont ezt teszik.Egy hotelszoba – akár egy börtön cellája. Van idő mesélni, van idő játszani. A magányos fogoly megpróbálja minden áron ép elmével túlélni az új hatalom pusztító elnyomását. A végeláthatatlan kihallgatásokat. Hogyan segíthet mindebben a sakk? Hol kezdődik a játékszenvedély és hol válik őrületté? Csak úgy sorjáznak a játszmák, amelyeket le kell játszani, úgy önmagával, mint a másik színnel és a hatalommal.Tessék beszállni. A hajó hamarosan kifut. Ahogy a gondolkodási idő, amely a következő lépés megtételére rendelkezésre áll. Szóval? Beszáll? Leül? És lép végre-valahára?
Mi történik a zordon fjordok partvidékén, ha lakkaszörpre szomjazik egy Kalle nevű troll? Ki az a Mökki goblin, Jukka Pekka, Gertrúd, Gréta, Freja, Frida, Jutta, Jütte? Miért olyan lébenkanál Eino, az óratörpe, és miért gondolja a rák, kinek neve Kierkegaard, hogy minden embert gyötör a kergekór? Varró Dániel lehengerlő humorú és nyelvezetű verses meséjében a skandináv mitológia jellegzetes vidékei és alakjai - fjordok és gleccserek, orkok, goblinok, trollok, törpék, vikingek, hableányok és hablegények – elevenednek meg, Teszárek Csaba egyszemélyes előadásában. Fölötte egy tábla lógott, filccel rá volt írva jól ott: „FONTOS! TILOS! VIGYÁZZ! VESZÉLY! SEMMIKÉPPEN HOZZÁ NE ÉRJ!” Elmélázott a kis Eino, a jó szóra juszt se hajló, a kíváncsi lébenkanál, megkérdezte mélán magát, azt kérdezte kíváncsian: „Hozzáérek, akkor mi van?” Színpadi adaptáció: Cseri Hanna
A kufli: nem is kifli, nem is kukac, nem is bab, de nem is kavics. Egy kufli sok mindenre hasonlít, és közben semmire sem. Pattog, mint egy gumilabda, pedig nem is az! Színes, mint egy nyalóka, pedig nem ehető! Van kicsi, és van nagy. Van kövér, és van sovány. A kufli egyszóval: kufli. A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház legújabb bemutatójához Dániel András különleges hangvételű kufli-meséiből válogattak össze egy kupacnyit. Megtudhatjuk például, hogyan találnak otthonra a kuflik, név szerint Titusz, Fityirc, Pofánka, Zödön, Bélabá, Valér és Hilda az Elhagyatott Réten; hogyan is néz ki a kufliknál a Bújócskázás Világnapja; milyen különleges tulajdonsággal bír a Tokafa odúja, és hogy a Puffpuding nagyon finom, ellenben rendkívül veszélyes. Továbbá az is kiderül, hogy nem elég megszerezni az otthont, de meg is kell tartani, és hogy a kuflik nem csak a kufliságban, de a zenélésben is jeleskednek. Az előadás során a kufli-mesékből jól ismert Lábascsiga és Varázsgomba kalauzolnak minket végig Dániel András különleges világú és humorú kufli-univerzumán. Az Egy kupac kufli szórakozás az egész családnak, a legkisebbektől egészen a legnagyobbakig, sok-sok kalanddal, és a Lóci játszik zenekarból ismert Csorba Lóránt játékos, táncba hívó zenéjével.
A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik. „Ej, de dum-dum zene szól ma már, szól ma már a réteken,Nem pacsirta, sárgarigó, mint régen,Ej, sárgarigó énekének, énekének nincs párja,A jó ember, ej, de szíve vigasztalása. Ej, de dum-dum zene, milyen nagy, ej, de nagy a te hatalmad,Te melletted erdő-mező nem alhat,Ej, pedig jó az Isten, megmutatja, megmutatja, hogy mi a szép,Hallgasd meg az erdő-mező énekét… Ámen” Dresch Mihály Arany János már a saját korában is több generáció számára lebilincselő olvasmánynak szánta a Toldit. Miközben a színpadon elhangzik a mű az első szótól az utolsóig, a műben foglalt kalandok, akciók és hangulatok maguk is megelevenednek. A malomkő, a farkaskaland, az üldözés, a pesti utcák, a bika, a cseh vitéz, a nagyvárosba tévedt parasztgyerek hontalansága, a gyermekeit vesztett anya fájdalma, Toldi György ármánya, a magyar király nemes alakja – mindez megidéződik szóban és mozgásban, a mai kor komplex ábrázolásában. Az innovatív előadás során a teljes Arany-mű elhangzik eredeti nyelven, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is a darab szerves részévé válik. A nemzetközi hírű színházi társulat a klasszikus darabot a Liszt Ferenc-díjas Kiváló Művész, Dresch Mihály zenéjével kísérve mutatja be. Az előadás egy részletét Nagy Norbert társulati tag megzenésítésében, ének formájában hallhatja a közönség. A 2012-ben bemutatott, Lábán-díjra jelölt Toldi már 150. előadásán túl is hihetetlen sikert arat Budapesten, főként az iskolás közönség előtt. A közel hat éve repertoáron lévő előadás mit sem veszít népszerűségéből, ráadásul az évek során újabb és újabb generációk nőnek fel, akik számára lehetőség nyílik a kötelező olvasmány színházi keretek között történő feldolgozására. Az igazi kihívást az jelentette, hogy hogyan tudunk egy klasszikus, veretes művet megszólaltatni a kortárs színház nyelvén. (Horváth Csaba) Osztályvezető tanárok: Lukáts Andor, Horváth Csaba.
A történet példaértékű abból a szempontból, hogy a végzet megváltoztatható és átformálható. A színes történelmi tabló szereplői, Haynau, Zichy gróf és a többiek: lányok. Tolcsvay Béla zenéje teszi felejthetetlenné az élményt, aki Jókai verseit zenésítette meg egyedülálló hangszerelésben.
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikusmusical Dumas regénye alapján. Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély Szomor György dalaival, Pozsgai Zsolt átdolgozásában. Emberi drámák, sorsok, a jó és a rossz megítélése, ami olykor nem is olyan egyszerű. Főbb szerepekben: SzomorGyörgy, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Füredi Nikolett, Gubik Petra, Széles Flóra, Kocsis Dénes, Sándor Péter, Kerényi Miklós Máté, Gömöri András Máté, Cseh Dávid Péter, Szerényi László
- gyerek egy részben - a Manna és a Csokonai15 közös produkciója. Gyorsan és rágás nélkül eszel, miközben öltöztetsz valakit, akinek az első szava a NEM? Egész napokat végigharcolsz, hogy elaltass valakit, aki amúgy nagyon álmos? Megtanulsz örülni annak, ha kétórás tömbökben aludhatsz? Térdmagasságig kék-zöld folt vagy, és az arcod merő harapás? Koncertek helyett játszótérre jársz? Állandóan cipelsz valamit, sietsz valahova, és izzadsz valamiért? Valaki mindig jobban tudja, hogy kellene csinálni? Ha legalább öt kérdésre igennel válaszoltál, akkor feltehetően kisgyermekes szülő vagy, és rohadt nehéz volt leszervezned, hogy végre el tudj jönni erre az előadásra, de megéri. Ha pedig 7-ből nulla, akkor jól kinevetheted az önkéntes rabszolgák zenés bénázásait, miközben áldod a józan eszedet. A GYED abszurd éveinek bemutatásán kívül arra is vállalkozunk, hogy egész Budapesten a mi előadásunkban legyen a legtöbb említés a véres mellbimbókról, és megmutassuk, hogyan kell leszerelni a buszos néniket. Hangfelvételek: Signals To Noise Lab
„Mi, emberek, csak egyféleképpen tudunk szenvedni és örülni, akár az élet elején, akár a végén tartunk” – írja Örkény István a Macskajáték című tragikomédiája elé. Ha előveszünk egy fiatalkori fényképünket, úgy tűnik az életünk egy önfeledt pillanatban megragadható és bár múlnak az évek, szenvedélyeik és szenvedéseink ugyanolyan elevenen élnek bennünk, mint hajdanán. Örkény így folytatja: „E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, Paulával s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra. Megvan benne minden, amire az ember képes: egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak.” A Macskajáték először regényként jelent meg 1965-ben és nagy sikert aratott. Egy rendező, a fiatal Székely Gábor kérésére és inspirációja alapján írta meg Örkény István a levélregény színpadi változatát 1969-ben. Abban az időben a monológokból épített dramaturgiai forma úttörően modern volt, napjainkra már bevett gyakorlat, „posztmodern” forma. Az ősbemutatóra 1971 januárjában Szolnokon került sor és pár hónap múlva Székely Gábor a Vígszínház kérésére a Pesti Színházban is megrendezte Sulyok Mária és Bulla Elma főszereplésével. A Pesti Színházban több mint egy évtizedig műsoron volt. „Orbánné mindannyiunkat túlél” – nyilatkozta Sulyok Mária. És így is lett. Még az ősbemutató évében még két magyarországi bemutató mellett Helsinkiben is színre került. Azóta a Macskajátéknak jóval több mint 100 bemutatója volt a világ számos országában. A századik bemutatón 1986-ban már kortárs klasszikusként tűzte műsorra a Játékszín újabb parádés szereposztásban: Psota Irénnel és Tolnay Klárival valamint az Egérke szerepében remekelő Törőcsik Marival. 1974-ben mutatták be a Macskajátékból készült játékfilmet, melyet Makk Károly rendezett. A Macskajáték a Nemzeti Színházban újra kiváló művészek jutalomjátékára teremt alkalmat és reméljük igaza lesz ezúttal is Sulyok Mária jövendölésének: „a Macskajáték talán mást jelent majd, megváltozhat a darab hangvétele, üzenete is, de a siker nem pártol el tőle.” Szász János rendező csak ennyit árult el a saját koncepciójáról: „Ez az előadás a színészeké. Nekem annyi a dolgom, hogy bátorságot, hitet küldjek nekik ehhez a gyönyörű és velőtrázóan kemény utazáshoz.”
Párkapcsolati stand up comedy, intenzív színházi terápia. A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű középkori stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt. A világon egyedülálló Kurtizánképzés – szerelmi okosítás hölgyeknek és érdeklődő uraknak - kultúrtörténeti szakirányú végzettséget ad, Kurtizándiplomát. Az Alaptanterv része az érzékiség kultúrtörténeti feldolgozása, a férfi gondolkodás mibenlétének a vizsgálata és irányai, a jó kurtizán feladatai, megtudhatjuk hány éves a férfi - mindezt egy lenyűgöző személyiség tolmácsolásában. Ágens színházi eszköze a humor és az önreflexió.
Jenny biztos benne, hogy új házukban minden éjjel 2 óra 22 perckor kísértet jár, de asztrofizikus férje, Sam hallani sem akar erről. Így csúnya veszekedésbe torkollik a szülés utáni első vendégség, ahol a férfi pszichológus barátnője Lauren és új párja Ben a meghívottak. Vajon tényleg léteznek szellemek? Hiedelmek és tudomány ütközik, de van valami ijesztő a levegőben és egyre furcsább dolgok történnek! Jenny azt követeli, maradjanak ébren 2:22-ig, hogy kiderüljön az igazság... Danny Robins misztikus thrillere a londoni West Endről érkezik hozzánk. A 2:22 csodálatos mese, döbbenetes csattanóval, adrenalinnal teli este, ahol titkokra derül fény és szellemekkel lehet (vagy nem lehet) találkozni. Történet a mindent legyőző szeretetvágyról Martinovics Dorina, Ágoston Kati, Lengyel Tamás és Mészáros András előadásában, Puskás Tamás rendezésében.
Szerelmi vágy, szerelmi álomEmléke, fénye űz feléd,Keresem az elvesztett édent,Remények, álmok édenét...Amikor én rajongó vággyalKövetlek, várlak tégedet,A multnak álma száll meg akkor:A mult és az emlékezet...(Ady Endre: A múltért)A Szerelemkert című produkció válogatás a Duna Művészegyüttes legsikeresebb koreográfiáiból, amelyek amellett, hogy mind a szerelemről szólnak, az előadóknak és az alkotóknak a tánchoz fűződő szeretetét, a művészi elkötelezettséget mint a magyar néptánc iránti szerelmet is tükrözi. Ám a Szerelemkert - a Duna Művészegyüttes ars poeticájának megfelelően - a mába emeli a népzenét és a néptáncot, így benne szerves egységet alkot múlt és jelen, az autentikus népi kultúra és a korszerű színpadi értelmezés. A válogatásban a Duna Művészegyüttes közelmúltban készült produkcióból: a Tavaszi szél, az Aranyág, a Barocco Rustico és az Örökkön örökké című előadásokból láthatók táncképek. A produkcióban énekesként közreműködik Fekete Borbála. Az előadásban látható koreográfiák: Kiss Ferenc - Mosóczi István: Szerelem Ifj. Csoóri Sándor - Szigeti Károly: Botoló Carl Orff - Kricskovics Antal: Carmina Burana Pál Lajos - Juhász Zsolt: Fehér pár Kiss Ferenc - Mucsi János: Amazonok Kiss Ferenc - Foltin Jolán: Kalitka Lajkó Félix - Juhász Zsolt: Kézfogó Vajda János - Györgyfalvay Katalin: Just for you Kiss Ferenc - Juhász Zsolt: Tavasz, tavasz Előadja a Duna MűvészegyüttesKözreműködik: Fekete Borbála – énekKoreográfusok: Foltin Jolán, Györgyfalvay Katalin, Juhász Zsolt, Kricskovics Antal, Mosóczi István, Mucsi János, Szigeti KárolyZeneszerzők: Carl Orff, Ifj. Csoóri Sándor , Kiss Ferenc, Lajkó Félix, Pál Lajos, Vajda JánosJelmez, díszlet: Túri ErzsébetLátvány: JuZsoFény: Lendvai KárolyAsszisztensek: Bonifert Katalin, Kovácsné Fodor Katalin, Soós Gyula András