Flamenco tánc-show. A szenvedélyes és életteli előadás páratlanul hiteles módon jeleníti meg a tradicionális spanyol flamenco kirobbanó erejét és érzelmi töltetét. Antonio Gades spanyol táncművész és koreográfus korszakalkotó Carmen-je 1983-ban először filmvásznon kelt életre, s nyert Oscar-díjat, majd ugyanabban az évben a színpadon is világhódító útra indult. A film sikere ösztönözte Antonio Gadest, hogy készítsen egy színházi változatot, amelyről kiderült, hogy egy újabb remekmű a sorban a Vérnász mellett. A 1983-as párizsi premier meglehetős népszerű volt, megmutatva, hogy Antonio Gades nem csak az egyik legjelentősebb táncos a világon, hanem az egyik legnagyszerűbb koreográfus is. Bár az operaszínpadokon démoni csábítóként ábrázolják, Gades Carmen-je nem férfifaló, hanem szabad nő, aki végtelen szabadságvágyában inkább a halált választja, minthogy feladja elveit. „Egy ilyen nőt száz évvel ezelőtt nem lehetett igazán megérteni. Ma Carmen alakja mindenestül érvényes.” - mondta el Gades. Rendező: Stella Arauzo Producerek: Antonio Gades és Carlos Saura Zene: Gades, Solera Freire, Georges Bizet "Carmen", M. Penella "El gato Montes" és José Ortega Heredia/Federico Garcia Lorca "Verde que te quiero verde". Compañía Antonio Gades:CARMENflamenco tánc-showProsper Merimée műve alapjánSzíndarab és koreográfia: Antino Gades és Carlos SauraLátvány és fénytervező: Antonio Saura Zene:Gades, Solera Freire,Georges Bizet “Carmen”,Penella “El gato Montes” andJosé Ortega Heredia/Federico GarciaLorca “Verde que te quiero verde”. Táncosok, közreműködők:Művészeti vezető: Stella Arauzo Szólisták:Carmen: Esmeralda ManzanasDon José: Álvaro MadridTorreádor: Jairo RodriguezFérj: Miguel Ángel Rojas Balett kar:Női táncosok: Cristina Carnero, María Nadal, Virginia Guiñales,Elena Ros, Raquel Soblechero, Alejandra deCastro, Nuria TenaFérfi táncosok : Miguel Lara, Santiago Herranz, Ángel Navarro,Antonio Ortega, José Cánovas Zenészek, énekesek: Enrique Bermúdez “Piculabe, Rafael González“Elohim”, Isabel SotoGitárosok: Alberto Fuentes, Basilio Garcí
Történelmi színmű, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előadása. Bözödújfalu az 1940-es évek elején még látszólag a nyugalom szigete, ugyanis megférnek itt példás békességben a legkülönbözőbb vallások, felekezetek és világnézetek. Itt él többek között egy kis székely közösség is, akik a középkor óta követik a zsidó szokásokat. Ők a szombatosok. Többségük a tizenkilencedik század második felében be is tér az izraelita vallásba, és mire történetünk elkezdődik, ők addigra már zsidó identitással rendelkező székelyek. Háborítatlanul élnek együtt a falu többi lakójával, ám amikor Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolják, a budapesti politika hirtelen betör az életükbe. A származás és a vallási identitás ettől fogva élet-halál kérdésévé válik.Székely Csaba Az igazság gyertyái című műve a bözödújfalusiak megpróbáltatásainak állít emléket. A szerző mély empátiával és sajátos humorral fordul e kifejezetten megrendítő téma felé. Egy olyan közösség életébe nyerünk bepillantást, akik mindig is jól megfértek egymással, kivéve a történelemnek abban a négy évben, amikor a hatalom erőszakkal beleszólt az életükbe. A mű ezt a négy évet meséli el. Az előadást, mely egyben a dráma magyarországi ősbemutatója is, Sebestyén Aba viszi színre, zenéjét Cári Tibor jegyzi. Zenészek:Kostyák Márton (nagybőgő)Makkai István (klarinét)Sipos Péter (hegedű)Leon Zsolt (brácsa)Málnási Zoltán (ütőhangszerek) Zeneszerző: Cári TiborDíszlettervező: Sós BeátaJelmeztervező: Hatházi RebekaLight designer: Majoros RóbertRendezőasszisztens: Talán Vanda Szereplők: Kovács Márta: B. Fülöp ErzsébetKovác Sámuel, a fia: Varga BalázsKovács Sára, a lánya: Kiss BoraKovács Mózes, a férje: Henn JánosRáduly István, plébános: Bartha László ZsoltDemény Ferenc, tanító: Galló ErnőGeréb Kálmán, falubíró: Nagy IstvánPéter Ödön, unitárius lelkész: Kovács BotondPéter Éva, a felesége: Nagy DorottyaPéter Gizella, a lánya: Gecse RamónaKónya, csendőrtiszt: Tollas GáborPintér, csendőrtiszt: Ördög Miklós LeventeBotskor Lóránt, csendőrparancsnok: Meszesi OszkárNikolaus Schröder, Gestapo-tiszt: Korpos AndrásBürger, fogoly: Adorjáni Nagy ZoltánRosenfeld, fogoly: Bálint ÖrsZsidó I: Renczés ViktóriaZsidó II: Ferenczi H. IstvánZsidó III: Szabó FruzsinaCsendőr I: Kiss PéterCsendőr II: Kovács Norbert Falubeliek, zsidók: Adorjáni Nagy Zoltán, Balázs Hunor, Bálint Örs, Ferenczi H. István, Csiki Roland-Ádám, Kiss Eszter, Kiss Péter, Kovács Norbert, Pintér Janka, Póra Jácinta, Renczés Viktória, Soós Máté Bátor, Szabó Fruzsina, Szilágyi Orsolya, Timár Csenge-Mária
Hormonológ.Használt nő gyerekkel, érdekel?Mos, ápol, házit ír, kényeztet!Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.Erősebb vagy, mint az anyád szégyenérzete?Gyere és nézz szembe múló valóságommal!Még előtted az élet, akarod hátulról? Hörpints fel! Használj! Hasznosíts újra! Nézz! Hallgass!Nincs mitől tartani, az anyád is lehetnék! Ki mondta,hogy #anyacsakegyvan!?Mögöttem az élet, lehetne elölről?Vegyél jegyet (nem jachtra kell)! #watchtheMILF
Megérkezett Pottyondy Edina új estje, a Démonok és hormonok. Terápiás stand up a körülöttünk élő és a bennünk lakó démonokról. Terápia, démonok, hormonok, Pottyondy... Mit érez ha ezeket hallja?
Az előadás önadaptáció, egyfajta kísérlet a „szakdolgozat-színházi” formára, amely 26 évnyi emléktérképet terít ki azon nézők elé, akik szánnak egy órát az életükből ennek megismerésére. Az esetleges együttérzésekért felelősséget nem vállalunk! Márfi Márk 2020-ban végzett az SZFE prózai színész szakán. Szakdolgozatának megírására tavasszal, a koronavírus-járvány alatt került sor otthon, vidéken. Eddig talán soha nem volt diplomázó színészeknek ennyi koncentrált idejük a dolgozataik megírására, tehát a helyzet mindenképp kettős volt: egyfajta bezártságból lehetett fogalmazni, de ebből következően nagyobb alkotói szabadsággal. „Kevés válaszom van és sok fel nem tett kérdésem. Pedig kérdezni szeretek, csak mások válaszaiból kiindulni nem. Még csak az elején vagyok, mi több most kezdem. Csak meg kell védenem. Semmit sem áll módomban jobban védeni, mint magamat. Ehhez viszont támadhatóvá kell váljak. Az vagyok.”
Shakespeare Makrancos Katája egy sor zenés színpadi és filmes adaptációt ihletett. A balett-feldolgozások közu¨l fontos megemlíteni Maurice Béjart 1954-ben készített koreográfiáját Scarlatti zenéjére, a cseh Vera Untermu¨llerová 1961-ben cseh zeneszerző dallamaira készu¨lt művét, vagy John Cranko ugyancsak Scarlatti zenéjére készített alkotását 1969-ből.Ezt a sort folytatta Seregi László 1994-ben, aki koreográfiájához Goldmark Károly zenéjét választotta, a komponista így Hidas Frigyes igényes válogatásának köszönhetően (kis híján 80 évvel a halála után) Shakespeare társszerzője lett. A szerkesztett balettzene új egységes műként hat, mintha a rég halott zeneszerző épp ehhez a koreográfiához írta volna.A Makrancos része Seregi László Shakespeare-ciklusának, melyben a nagyon sikeres Rómeó és Júlia, és a Szentivánéji álom után következett a sorban. Seregi László meghatározó egyéniség volt a Magyar Nemzeti Balett történetében, magáénak érezte a reneszánsz világlátást, és ez érzékelhető volt ezen műveiben is; de legfontosabb koreográfusi képessége kiemelkedő dramaturgiai érzékében érhető tetten, mellyel közérthetően, és szórakoztatóan fordította le a drámai műveket a tánc nyelvére. Szolgálólányok: Soroina Nadezhda, Tarasova Kateryna, Riedl Ágnes, Mizinova Liudmila, Kerényi Barbara, Agustín Castano Remedios, Ortega de Pablos Alberto, Szegő András, Morvai Kristóf, Guerra Yago, Sardella Francesco
A Recirquel legújabb, IMA című immerzív produkciója visszatér a Müpa mellett felállított sátorba. A tavaly a Bartók Tavasz keretében bemutatott és telt házzal futott előadás során a nézők a produkció részévé válva léphetnek ki a földi lét valóságából. A látogató különleges érzéki és tudati állapotba kerül: a millió fényponttal, valamint hanggal megformált, az univerzumot idéző, immerzív térben az artistaművészekkel együtt lebegve fedezzük fel a lélek rejtett útjait. A Vági Bence rendezte előadás új dimenzióban folytatja a Társulat által megalkotott és mára világszerte ismertté vált cirque danse zsánert, mely az újcirkusz, a tánc és a színház formanyelvét ötvözi. „színpadtechnikailag is jó eséllyel paradigmaváltás, nézői élményben pedig mindenképpen” 24.hu„Ahol a lélek önmagára találhat” WeLoveBudapest„Hallani létezésünk hangját” Magyar Nemzet„Hitetleneknek is szakrális élmény az IMA” 24.hu„...a kivitelezés egyszerre erősen személyes, és egyszerre általános mind látvány-, mind hangzásvilágában.” prae.hu Az immerzív élmény elengedhetetlen része az előadás előtti ráhangolódás a külön erre kialakított térben. Ennek érdekében azt javasoljuk nézőinknek, hogy legalább 15 perccel a meghirdetett kezdési időpont előtt érkezzenek. A helyszín és a produkció jellege miatt a késve érkező nézőket nem áll módunkban beengedni az előadásra. Az előadás időtartama kb. 35 perc, megtekintését 12 éven aluli nézőink számára nem ajánljuk.
1942. április húsz. Horthy Miklós katonái, a Nyolcadik Kinizsi Pál Kerékpáros Lövészezred tagjai búcsúzkodnak szeretteiktől az ezredes feleségének névnapjára rendezett bálon. Egy utolsó tánc, egymásnak feszülő tisztek: a gyűlölködő Halász százados és a kétségbeesett Kovács hadnagy; szerető feleségek és morfiumfüggő arisztokraták együtt isszák a pezsgőt, amelyet a zsidó munkaszolgálatos, Heinz Ármin szolgál fel. Reménytelen szerelem, féltékenység, árulás. Előkerül egy titkos kartoték, egy születési anyakönyvi kivonat, egy kiürült krómnikkel fecskendő. Kirobban a botrány. Von Ziege vezérezredes azonban véget vet a mulatságnak és teljes készültséget rendel el. Irány az orosz front. Ahol már nem csak Kovács hadnagy és Halász százados sorsa pecsételődik meg, hanem az egész második magyar hadseregé. A Darvas-Pintér szerzőpáros ezúttal a késő romantika leginkább Puccinire emlékeztető elemeit és a kor slágereit elegyítve alakították ki a darab zenei világát. A történelmi téma kortárs rezonanciája ma sem vesztett aktualitásából. Nemzeti trauma, örökké fájó sebek, kompország. A tragikus történetet Pintér a tőle megszokott elementáris humorral, elevenséggel és empátiával írta meg. A bemutató igazi színházi különlegességnek ígérkezik a miskolci társulat kitűnően éneklő prózai színészeinek előadásában, Ascher Tamás rendezésében.
Miután szegény Lotti árván marad, gonosz mostohája, és annak leánya, Berta szolgasorban tartják őt. Egy alkalommal, mikor vizet húz testvérének, beleesik a kútba. Egy másik világba csöppen, Holle anyó birodalmába. Itt többször is tanúbizonyságot tesz, jó szívéről, szorgalmáról, amiért is a szolgálat végén megkapja megérdemelt jutalmát Holle anyótól. Mikor hazatér gonosz testvére, Berta, és mostohája elirigylik tőle a kincseket. Berta maga is leszáll Holle anyó világába, és a szolgálat végén ő is megkapja,amit megérdemel. Hogy melyik lány, mit kap az kiderül a meséből.
Nem fogod elhinni, hogy mi történik a Trafó színpadán! Ehhez hasonló figyelemfelkeltő címek veszik ki a kezünkből a kontrollt az interneten, miközben az algoritmusokon keresztül további oldalakra irányítanak, hogy érzelmekkel, indulattal, iróniával vagy félelemkeltéssel minél hosszabban az online térhez láncoljanak minket. A figyelmünk a 21. század olaja, amelyért nemcsak kozmetikai reklámok és az ismerőseink nyaralási fotói versengenek, hanem ugyanazon a szinten politikai kampányok és társadalmi üzenetek is. Ki tud a leginkább hatásos, érzelmekre ható vagy megdöbbentő lenni – ezen múlik, hogy mit érzékelünk valóságnak. A Figyelem megzavarására alkalmas egy dokumentumszínházi előadás az online tér rejtett mechanizmusairól, a megszólalás lehetőségeiről és a figyelmünk áruvá válásáról. Civil résztvevők osztják meg a személyes történeteiket és tapasztalataikat. Mindezt a színház médiumán keresztül, ahol a nézők abban a luxusban részesítik magukat, hogy közösen egy dologra, egy üres színpad eseményeire fókuszálnak. Egy újságíró, egy instablogger, egy tiktokker és egy aktivista Bertolt Brecht A rendszabály (Die Maßnahme) című tandarabjából kiindulva gondolkodnak, hogy mi a dolga a jelen agitátorainak, akik egy igazságosabb társadalomért küzdenek az online térben, ami kezdetben a szabadságról és a tudás hozzáférhetőségéről szólt, mára viszont nagyvállalatok játszóterévé vált. Hogyan lehet ezen körülmények között egy ügyet képviselni és láthatóvá tenni? Milyen módon határozza meg a globális kapitalizmus a közbeszéd működését egy kelet-közép-európai autokráciában? Hol vannak a rések a rendszeren? Brecht szelleméhez hűen kísérletet teszünk arra, hogy emlékeztessük a nézőket egy egyszerű igazságra: hogy a valóság megváltoztatható. Pláne az internet korában. Kelemen Kristóf Junior Prima-díjas rendező, író, dramaturg. A Trafóban ez az ötödik munkája, de az elmúlt években rendezett a Radnóti Színházban és az Örkény Színházban is. Alkotásai formailag és műfajilag különböznek, és középpontjukban az emlékezetpolitika, a globális kapitalizmus működése és a művészi fantázia lehetőségei állnak. Előadásai számos nemzetközi fesztiválon szerepeltek, többek között Németországban, Svájcban, Romániában, Belgiumban és az Egyesült Államokban. Résztvevők: Baki Dániel, Benedek Kata, Jeney Orsolya, Német Szilvi, Seres Samu Zene: Szende NatalieMozgás: Vadas Zsófia TamaraAngol szöveg: Gál GabriellaFény: Szabon BalaVideo design: Páll TamásTechnikai vezető: Kiefer TiborRendezőasszisztens: Totobé Anita, Kereszty RózaProdukciós vezető: Totobé AnitaDramaturg, konzultáns: Török Tímea
Bödőcs Tibor a következőket mondta legújabb stand up estjéről: "Barbárglamour című, új estemben a gyermekkori élményeimről készült vázafestményektől a hazafias és bordalokig sok minden felbukkanhat. Várhatóan a világ eseményeit is érintem majd, meg sok mindent, amiket nem tudok nem érinteni. Forr az anyag, cikáznak a motívumok. Jöjjenek, ha van kedvük!" "Előzenekar": Hajdú Balázs
A kedves közönség új verseket hallhat a Költőtől, új eszmefuttatásokat Besenyő Pista Bácsitól, valamint a jóságos mesemondó Edebede Bácsival is találkozhat.
Pokorny Lia egyszemélyes estje. Ha sokáig hitte, hogy a gyerekkori mesék valóra válnak,ha ovisként dicsekedni szeretett volna, hogy önnek hozta a legmenőbb játékot a Jézuska,ha kamaszkorában álmodozott arról, hogy egyszer egy filmsztárral szerelmesen andalog a naplementében,ha epekedett azért, hogy megkaphassa élete cipőjét, ami senki másnak sincs,ha reménykedett, hogy varázsütésre minden hozzátartozója, pont olyan jófej lesz, amilyennek mindig is akarta,ha ábrándozott arról, hogy megtalálja az igazit, akivel örökkön örökké együtt élhet,vagy ha sokáig kereste az örök boldogság elixírjét, de még nem találta meg, akkor ez a mese Önnek szól! Ezen az improvizációval és interaktivitással fűszerezett, porcukor illatú estén felülhet az érzelmi hullámvasútra, és hősünkkel együtt fejest ugorhat egy különös kalandokkal teli utazásba, amelynek a végén a legfontosabb kérdésre megtalálhatja a választ.
Gangaray Dance Company előadása. "Az ember mindíg is felfelé tekintett az éjszakai égboltra és álmodozott. Mára el is értük ezt a magasságot: egyértelműen meg van írva számunkra a csillagokban, hogy mind magasabbra törjük. Ha együtt vállalkozunk erre hamarabb oda is juthatunk. A határ ugyanis ma már a csillagos égnél is messzebb van." Tim Marshall Hámor József egyedi mozgásnyelvezete magas szintű tánctechnikai képzettséget, dinamizmust, precizitást, szuggesztív előadásmódot, kiemelkedő zeneiséget és ritmusérzéket követel. A Gangaray előadásai konkrét történetmesélés nélkül, a testben rejlő végtelen lehetőségekre, a zene és tér kapcsolatára fókuszálnak, így a mozdulat elsöprő kifejezőereje képes új világokba repíteni a nézőt. A társulat küldetése, hogy előadásaival világszínvonalon képviselje a tiszta tánc értékét és hangsúlyozza annak létjogosultságát a kortárs táncművészetben. Táncművészek: Baumgartner Krisztina, Bujdosó Anna Kaiser Fruzsina, Kovács Enikő, Mészáros Fanni Kivitelezés: Bali Boglárka, Henez Mariann Vizuál: Szilágyi BenjáminProdukciós asszisztens: Bali Boglárka, Ivanov GáborSocial marketing: Ivanov Gábor
Egyszer élünk. Sőt, van, aki még egyszer se. Hiába van ingyenjegye 80 évnyi hullámvasútra, a sínek széléről nézi. Egyszer élünk. De az hány különböző élet? Hányszor lomtalanítjuk az eddigi dolgainkat, tudásunkat, barátainkat, szerelmeinket? Negyven év házasság, az valójában hány házasság? És ha olyan rövid ez az élet, miért nem merünk igazán örülni? Ha meg nem örülünk, miért akarunk sokáig élni? És egyáltalán számítunk valamit? Mi marad belőlünk? Mi marad belőlem? Talán csak ez az est. De lehet, hogy pont ez nem marad meg, úgyhogy érdemes addig megnézni, amíg még van. Most.
A közönség minden este megtölti a kabarét. A kabaré kedvelt társasági szórakozóhely. A kabaréban sokszor van politikai humor is. kabaré (főnév)1. Gyakran humoros élő szórakoztató műsor; egyetlen szereplős műsorszámokat, tréfákat, rövid jeleneteket tartalmazó, és rendszerint a műsorközlő szövegével összekötött műsor. A kabarén jól szórakozik a közönség. Szilveszterkor a televízió is közvetít kabarét. A kabaréban sokszor van politikai humor is.2. Színház, ahol rendszeresen játszanak humoros műsort; egy kisebb helyiségben, épületben széksorok előtt felállított ilyen színpad. A közönség minden este megtölti a kabarét. A kabaré kedvelt társasági szórakozóhely.3. Átvitt értelemben: Nevetséges jelenet, ami szokatlan furcsaságával elutasítást is kiválthat. Az igazgató irodájában kialakult helyzet inkább egy kabaré lett, mint üzleti tárgyalás. Kész kabaré lett, ahogy a két vezető veszekedett.
Kemény Zsigmond regénye alapján. Az erdélyi fejedelemség aranykorában, I. Rákóczi György uralkodásának idejében járunk. Az ismert, rendezett világ alaposan felfordul: dúl a harmincéves háború, a nagyhatalmak ádáz küzdelme zajlik eszmék és vallási meggyőződések zászlaja alatt, azért, hogy ki gyakorolja a kontinens feletti irányítást. Erdélyben látszólag béke honol, de a fejedelemség valójában halálos szorításban vergődik. A vallásháborúk idején hamar megkérdőjeleződik minden: a morális értékek cseppfolyóssá, relatívvá válnak. Az erkölcs, a hit, a szeretet, a hűség alapfogalmai átalakulnak a hatalomvágy, a szerelem és a rajongó szenvedély sorsformáló tüzében. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
A darab Victor Hugo azonos című regénye (Les Misérables) alapján készült. A nyomorultak 1862-ben jelent meg. A mű jelentős korrajz a 19. századi francia történelemről, politikai, társadalmi, kulturális helyzetről. A regényből számos adaptáció készült már, filmek, színdarabok és legutóbb a musical-változat. A főszereplő Jean Valjean megformálói között találjuk Jean Gabint, Liam Neesont, Hugh Jackmant, Gérard Depardieut és Jean-PaulBelmondot is.A Victor Hugo regénye alapján készült musical zenéjét Claude-Michel Schönberg szerezte, az eredeti francia szöveget pedig Alain Boublil és Jean-Marc Natel írta. Eredetileg albumként jelent meg, az első színpadi bemutató 1980-ban volt Párizsban, a Palais des Sports-ban. Cameron MacKintosh angol producer kezdeményezésére 1983-ban angol nyelvre fordították. A darab 1985. október 5-én debütált a West End-en, ahol mára a legtöbbet játszott musical lett. Jelenleg, túl a 11 ezredik előadáson, megelőzte Az Operaház Fantomját, a Macskákat, és a Mamma Mia!-t is. 1987-ben a Broadway-n is bemutatták, ott az 5. helyen áll a legtöbbet játszott musical-ek sorában.