“(…) suttogunk félelmekről, de nem értjük, mitőlfélünk, mert az névtelen; csak sodródunka vad, nyílt óceánon, és nincs utunk Semerre.”/Kállay Géza fordítása/ A Macbeth háborúval indul és háborúval zárul. A bosszúk sora egymást determinálja, és elveszi a jövőképet egy újabb generációtól, egy teljes országtól – mondjuk Skóciától. Ki lehet ebből lépni? Mikor? Hogy? Ki teszi meg az első lépést?És ha megtette, történik majd bármi?Shakespeare a tudatalattiba száműzött legsötétebb félelmeinkre keres válaszokat.Az, hogy 2023-ban újabb és újabb háborúk törnek ki, minket is erre sarkall. Asszisztens: Dimitrov Nikoleta
Improvizált stílusjáték filmes műfajok és a közönség ötletei alapján. Négy rendező, négyféle koncepció, és a végén egy film áll össze. Szinte mindenkinek eljön az a pillanat az életében, amikor azt érzi: filmrendező szeretne lenni. És ilyenkor az ember pontosan tudja, hogyan is kell kinéznie annak a szúrós tekinteteket és poros pisztolytáskákat felváltva mutató, feszült csenddel teli párbaj-jelenetnek egy westernben. Hogy legalább 16 hegedűnek kell tremolóban szólnia a romantikus vígjáték utolsó nagy reptéri „majdnem-elkerülik-egymást-de-aztán-mégsem-mert-a-szerelem-mindennél-erősebb” montázsában. Hogy a mogorva zsaru idióta, tériszonyos társa végül mégis összeszedi minden bátorságát és felmászik a szakadó esőben a világítótorony tetejére, hogy megmentse barátját… A Filmrendezők Viadala című előadásban a Momentánosok azt improvizálják, hogy filmrendezők. Az este 4 különböző stílusú, műfajú, hangulatú improvizált filmjelenettel kezdődik – 4 Momentános rendezésében. A nézők ötletei által is inspirált történetek újabb és újabb körökben bontakoznak ki, de a közönség minden kör után szavaz, hogy melyik sztori folytatódjon és melyiknek mondjunk búcsút. Az utolsó szavazás után csak egyetlen film marad, aminek így a végső, befejező nagyjelenetét is láthatjuk.
2011-ben a zágrábi Kos-család esküvőre készül, miközben új korszak előtt állnak: nemcsakHorvátország EU-csatlakozása nagy fordulat az életükben, hanem az otthonukat jelentő egykoriarisztokrata ház teljes birtokbavétele is, a szomszédok kivásárlását követően. A családtagok közülpáran még őrzik az emlékét annak, amikor több mint hatvan évvel ezelőtt, 1945-ben – a kommunistahatalomátvétel után – a baloldali érzelmű Ruža nagyi beköltözött ide, más szegény sorból származócsaládokkal együtt, és otthonává tette azt a helyet, ahol az anyja egykor cselédként szolgált. Azótagenerációk nőttek fel, az államszocialista rendszer megbukott, és a délszláv háborúk során megingottaz a sokakban táplált eszme, hogy a különböző nemzetiségek együtt élhetnének békében ésközösségben a határok megvonása nélkül. De a múlt árnyai továbbra is jelen vannak, hogyszembesítsenek minket azzal, hogy ugyanazok a traumák és dilemmák képesek generációkon átrabságban tartani egy közösséget.Tena Štivičić kortárs horvát drámaíró 3tél című díjnyertes darabja igazi kelet-közép-európaitörténetet mutat be. Három idősíkon keresztül – 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben – tárul fel a Kos-család több generációjának története, hogy e régi ház privát tereit miképpen töltik meg élettel,szeretettel és fájdalommal. A családtagok a széthullt Osztrák-Magyar Monarchia romjain, atörténelem viharaiban, változó idők változó kihívásai közepette próbálnak a felszínen maradni,miközben újra és újra szembesülnek a „menni vagy maradni” kérdésével. Tena Štivičić nőinézőpontból vizsgálja meg a régió történelmét, és Falcsik Mari, kortárs költő által fordított drámaaprólékos karakterábrázolással megannyi izgalmas női sorsot mutat be. Magyarországon először aRadnótiban láthatják a nézők ezt a nagyszabású művet, amelyből egy színészközpontú, sok szereplőtmozgató előadás készül Alföldi Róbert rendezésében. Horvát nyelvi lektor: Lantos László
Egy lakásfelújítás – mint tudjuk – maga a rémálom. A nem várt bonyodalmak, véget nem érő huzavonák sora idegőrlő, és gyakran semmi nem úgy alakul, ahogy az ember reméli. A lakásfelújítás mindig áldozatokkal jár – még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy már tényleg napokon belül elkészülnek a mesteremberek, és a középkorú házaspár végre boldogan élhet álmai otthonában. De váratlanul titokzatos dolgok történnek: építőanyagok, falak, lépcsők tűnnek el, és ez még csak a kezdet…A népszerű skandináv drámaíró, a dán Line Knutzon egyszerre végtelenül szórakoztató és rettenetes helyzetekkel teli darabja az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kortárs vígjátéka.
„Egy gazdának kötelességei vannak, de te hagytál volna meghalni. Én nem vagyok rabszolga. Én szabad vagyok. De magányos vagyok. Minden teremtett lénynek van társa, minden madárnak az égen. Miért tagadod meg tőlem azt a vigaszt, amiben neked magadnak is részed lesz? Egy perce még lenyűgözött az értelmem, de most megkeményítetted a szíved. Semmi mást nem kérek, csak a szeretet lehetőségét!” Victor Frankenstein, a zseniális, becsvágyó ifjú tudós halott testekből élő testet, lélegző, érző, gondolkodó lényt alkot, de megretten saját művétől és eltaszítja magától. A Kreatúra egy gyermek ártatlan kíváncsiságával vág neki a világ felfedezésének, ám útja során csak rettegéssel, elutasítással, gyűlölettel találkozik. Ereje hatalmas, dühe kozmikus, magánya az elképzelhető legszörnyűbb magány, hisz senki nincs a világon, aki hozzá hasonlítana. Felkeresi hát teremtőjét, hogy alkosson neki társat... Mary Shelley 19. századi rémregénye a teremtés csodájának és felelősségének története, a teremtő és a teremtett lény örök egymásra utaltságának shakespeare-i mélységű tragédiája.
Az európai vendégegyüttesek (holland, bolgár, szerb, török) közös műsora a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
Nóra és Alvin fordított Ádám-Éva történetet él át. Az ő sorsuk az, hogy a kihalt emberiség utolsó párjaként "újra elhinthetik az emberi faj magvát az univerzumban". Mindezt úgy, hogy abszurd módon össze vannak zárva egy lakásban, ahonnan nem tehetik ki a lábukat. Az írói, rendezői ötletek segítségével az ő történetük egyetemessé növekszik, kitágítva a kis garzont az emberiség elfuserált bölcsőjévé. Az előadás az együttélés groteszk kifigurázásával a férfi-nő viszony mélyreható lelki vívódásait mutatja meg. Frusztrációink, elfojtásaink, félelmeink öltenek testet a színpadon. Álom és ébrenlét keveredik az idősíkok eltolódásával, a valóság időnként fantasztikumba vált át, miközben a nézők végig nevethetnek azokon a gyarlóságokon, amikre percenként ráismerhetnek saját hétköznapjaikból.Nóra és Alvin összeköltöznek egy garzonba. Még aznap éjjel szakítanak. A gondok akkor kezdődnek, amikor kiderül, hogy eltűnt az ajtó, amin keresztül el lehetne hagyni a lakást. Nóra és Alvin tehát kényszerűségből együtt maradnak. A lakás különleges adottságainak köszönhetően több mint háromszáz évig. Nóra és Alvin, Nóra & Alvin, Nóra Alvin, Noralvin. Mint valami fájdalomcsillapító.
Magyar legendára emlékezik a balettvilág. 2014-ben hirtelen hunyt el Nagy Iván nemzetközi hírű balettművész, többszörös balettigazgató, aki visszavonulását követően állt újra hazája szolgálatába, és a Magyar Állami Operaház művészeti főtanácsadójaként dolgozott velünk. Széles körű szakmai ismereteivel segítette a Magyar Nemzeti Balett munkáját, hiánya együttesünk tagjaiban nagy űrt hagyott. Emlékére évente nemzetközi balettgálaestet rendezünk, amelyen a világ legjelentősebb társulatainak – Royal Ballet, Angol Nemzeti Balett, Bolsoj, Mariinszkij Színház, Párizsi Opera, Holland Nemzeti Balett – szólistái és az OPERA balettegyüttesének művészei produkcióikkal együtt tisztelegnek Nagy Iván szakmai és emberi nagysága előtt. E napon adják át a Magyar Nemzeti Balett egy művészének, balettmesterének, illetve más közreműködőjének azt a Solymosi Művészeti Díjat is, amely a múlt decemberi A diótörősorozat legjobb táncművészének jár. Közreműködnek: a Magyar Nemzeti Balett táncművészei, a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei.
Tantermi előadás. Kertész Imre tizenöt éves budapesti gyerekként koncentrációs táborba kerül, s különböző csodák folytán, vagy talán azért, hogy a magyar holokauszttúlélők egyik legfontosabb filozófusa legyen - visszatér onnan. Saját magyarázata szerint a világba vetett hite, a gyereklét rendíthetetlen bizalma segítette. Önéletrajzi regényében főhőse a ráismerés stációin keresztül meséli el egy sötét, gyűlölködő rendszer végső eszkalálódását, s az őt körülvevő világot. Ma, mikor a populizmus ismét virágzik, s egyre kevesebb túlélővel találkozhatunk, kiemelten fontos művészeti és edukációs kihívásnak találtuk a Sorstalanság színrevitelét.
PB2 Company előadása. „Egy többgenerációs család szemszögéből nézünk rá arra a drámai eseményekkel teli időszakra, amikor másodpercek alatt évszázadok fordultak. Egy megindító történet, egy fiktív családi dráma a tánc és a költészet nyelvén elbeszélve. Mit jelent számukra Trianon időszaka? – a megrendülés közös érzelmi élményét, az elszakítottság okozta válságot, konfliktusokat, áldozatokat, félelmet és menekülést. Nem egy lehatárolt idejű drámai eseményt, hanem egy évtizedes előzményekkel és évszázados utóhatással bíró történelmi folyamatot, egy elementáris erőt, ami szétszakította a család egységét, békéjét.” Szabó MártonLátvány: Szabó Márton, Vincze BalázsDíszlet: Szabó Márton, Kerner János, José Blasco Pastor, valamint a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum Képző- Iparművészeti képzésének festő szakos diákjaiZene: montázsTársrendező: Vincze Balázs Harangozó-díjas Érdemes művészRendező- koreográfus: Szabó Márton Táncolják:Nagyszülők: Kovács Zsuzsanna, Lovas Pál Liszt-díjas kiváló és érdemes művészÉdesanya: Kócsy MónikaLányok: Pintér Rebeka, Reetta RiikonenRomán fiú: Matola DávidÉdesapa: José Blasco Pastor Valamint Behán Frida, Bene Nikolett, Cseke Borbála, Gál Bernadett, Endresz Luca, Horváth Korina, Rákos Lilla és Várvölgyi Panna, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum Táncművészeti képzésének növendékei Ady Endre: Imádság háború után és Babits Mihály: Miatyánk című versét Németh János, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze mondja el felvételről.
Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei az utóbbi években hatalmas sikert arattak az óvodás gyerekek és szüleik körében. A mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap a kölyökőrzőben lenni Mamaróka nélkül? Lesznek Babarókának barátai? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? A bájos és humoros történetek mind egy-egy ismerős konfliktus és annak feloldása köré szerveződnek: szorongás az új társaságban, játék a nagyobbakkal, hiszti a boltban, családi súrlódások, költözés, kistestvér születése. A mese komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ.
A gyermeki borzongás teljesen természetes dolog. A félelem mint sok más pozitív és negatív érzelem, egyszerűen az élethez tartozik. Tehát nem probléma, ha a gyerekek időnként bizonytalanok, bátortalanok. Ugyanakkor érdemes megmutatni nekik, mi az, amit le kell és le lehet győzni, és hogy a világ akkor teljes, ha ezekkel a félelmekkel együtt egyensúlyoznak benne.
Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának.
Janne Teller világhírű ifjúsági regénye olyan könyv, amely nem fél kérdezni. Nevezték már nihilista gyerekkönyvnek és az új "A Legyek Urá"-nak, Dániában először betiltották, majd kötelező olvasmánnyá tették. Provokatív könyv, amely a legmélyebb, legfájóbb kérdéseket teszi fel.
Jagellók. Esetmenedzsment. Tejbegríz. A BOJZ egy szétszakadó család története, egymástól elválaszthatatlan sorsok közös kudarca. Kísérletek a szeretetre.Heine kiemelés előtt áll. Gábort már kiemelték, de úgy dönt, hogy megszökik. Big D is hazamenne, ha lenne hova. Jobb híján egymásba kapaszkodnak, miközben a gyerekkoruk világa alig észrevehetővé zsugorodik. Ha a testvéri közösség felbomlik, nincs, ami a rossz álmoktól megvédene.GÁBOR Én tudok gyógyítani, várjál! BIG D Mi vagy te? Mágus? Egy mágus ez te.GÁBOR Mágus! Mágus Songoku! Én vissza nem megyek.BIG D Te visszamennél, megölnének báttya. Kutyák! Sose menjél vissza.GÁBOR Megszöktem, érted? Keressenek. Keresseneeeek! Nem találnak!BIG D Érted? Érted? Meg nem tanának. Senkise.GÁBOR Mer eltűnök. Köddé válok.BIG D Érteeed? Keressenek. Kutyák.Somorjai Réka kortárs drámaíró, Marosvásárhelyen tanult drámaírást Kárpáti Péter és Albert Mária osztályában, 2023-ban Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjban részesült.
Alan Turing, avagy egy zseni rejtett élete. Eredeti cím: La Machine Turing A híres angol matematikust, zsenit, csodabogarat, Alan Turingot, szinte mindenki ismeri. Turing törte fel az addig megfejthetetlennek tűnő náci rejtjelező gép, az Enigma kódját. Turing és csapatának munkája a Bletchley Parkban kétségtelenül több millió életet mentett meg, mivel a kód feltörésével a szövetségesek megértették a legféltettebb háborús üzeneteket is. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a háború kettő-négy évvel tovább is eltarthatott volna, ha a kódot nem sikerült feltörni. A közvélemény erős nyomására 2009. szeptember 11-én a miniszterelnök, Gordon Brown bocsánatot kért a mindenkori brit kormányok nevében, amiért Turinggal embertelenül és méltatlanul elbántak. Tíz év múlva pedig, 2019-ben a brit polgárok megszavazták, hogy az ő képe kerüljön az új ötvenfontos bankjegyre. Ki is volt ez a titokzatos zseni? Mitől félt? Mit remélt? Miért volt kénytelen magánéletét a legszigorúbban védeni egészen addig, míg úgy döntött, hogy nem rejtőzködik tovább? A Turing, avagy egy rejtett zseni élete című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.
Mit adtál a világnak? Ha ebben a pillanatban meghalnál, mi maradna utánad? Laci maga után hagyna ezer darab nehezen lebomló oreós zacskót. Krisz mérnöki munkájának köszönhetően az emberiség átlagosan 40 perccel kevesebb időt tölthet liftekben rekedve. Lehel után egy 5 éves, magányos kisfiú maradna. Ugye te is pánikba esel, amikor ilyesmiken gondolkodsz? A finn színházi élet egyik legfontosabb alkotójának darabja érzékeny és szórakoztató helyzetekben mutatja meg, miként próbál alámerülni három igaz barát a férfilélek különös mocsarába. Falk Nóra fordítása alapján Videó: Non Lieu Film Productions
Konya Turkish Sufi Music Ensemble előadása. A mevlevi rend szúfi szertartása, a szema az Istenhez való felemelkedés állomásait jelképezi a maga vallásos elemeivel és témáival, amelyekből következően megvannak a maga szabályai és jellemzői. A mevlevi rend Veled szultán és Ulu Arif Cselebi szultán idejétől kezdve szigorúan követte a csak általa gyakorolt szertartás lépéseit, de tagjai Mevlana Dzselaleddin-i Rúmi idején egy bizonyos szabályát figyelmen kívül hagyták. A szabályok Pir Adil Cselebi koráig folyamatos átalakuláson mentek át, napjainkra érték el végleges formájukat. A kerengő dervisek forgása a mevlevi szema során a mennyek birodalmát jelképezi, a fődervis pedig úgy mozog közöttük, hogy a táncosok megfelelő távolságot tartsanak egymástól. A szertartást a post-nişîn vezényli le, aki egy vörös szövet végén állva imákat kántál. A szema feltételezhetően a naprendszert jelképezi, mivel kör alakú helyen adják elő, ahol a post-nişîn maga a Nap, a fődervis a Hold, a többi dervis pedig a bolygók megszemélyesítői. A szertartáshoz tudás és összpontosítás szükséges; misztikus jelképei a kezdetektől a végig tartó út állomásait szimbolizálják. A szema során végzett forgás Isten megtapasztalása minden helyen és minden aspektusában. A lábbal dobbantás az egó határtalan, kielégíthetetlen vágyainak lábbal tiprását, az egó elleni küzdelmet és legyőzését testesíti meg. Az oldalra kitartott kar a végső tökéletesség iránti vágy kifejeződése. A szema alatt a táncos kitárja mindkét karját, a jobb keze felfelé, a bal lefelé mutat, azt jelképezve, hogy jobbunkkal kapjuk meg Isten áldását, miközben mindenkitől elfordulunk, majd a ballal továbbadjuk az áldást másoknak. Az UNESCO „Az emberiség szóbeli és szellemi kulturális örökségének mesterművei” programja keretében 2005-ben mesterművé nyilvánított mevlevi szema szertartást az UNESCO 2008-ban Törökország indítványára felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, és ezáltal megismertette az egész világgal. Igazgató: ÖMER FARUK BELVİRANLIMűvészeti igazgató: UFUK YÜRÜÇ ElőadókSzólisták:ÖMER FARUK BELVİRANLIUFUK YÜRÜÇAHMET SAMİ KÜÇÜK - PostnishinMEHMET ALİ TÜRKOĞLUHÜSEYİN KUBİLAY ÖZTUĞYASİN OĞUZHAN UĞURSÜLEYMAN ÖZEN Zenészek:AHMET SAFA MIZRAKÖZHAN GÜLTEPE - Topluluk Müdürü/Whirling DervishHAKAN KILINÇARSLANMUSA KAZIM TIĞLIOĞLUMEHMET ÖZTORUNMUHAMMET ŞÜKRÜ FIRATMEHMET UÇAK Whirling Dervish:ORHAN TEKELİOĞLUYUSUF VAROLHAKAN GÜLTEPEÖMER KILIÇAHMET SÖĞÜTÖZÜSELAMİ ÜNAL