Az előadás önadaptáció, egyfajta kísérlet a „szakdolgozat-színházi” formára, amely 26 évnyi emléktérképet terít ki azon nézők elé, akik szánnak egy órát az életükből ennek megismerésére. Az esetleges együttérzésekért felelősséget nem vállalunk! Márfi Márk 2020-ban végzett az SZFE prózai színész szakán. Szakdolgozatának megírására tavasszal, a koronavírus-járvány alatt került sor otthon, vidéken. Eddig talán soha nem volt diplomázó színészeknek ennyi koncentrált idejük a dolgozataik megírására, tehát a helyzet mindenképp kettős volt: egyfajta bezártságból lehetett fogalmazni, de ebből következően nagyobb alkotói szabadsággal. „Kevés válaszom van és sok fel nem tett kérdésem. Pedig kérdezni szeretek, csak mások válaszaiból kiindulni nem. Még csak az elején vagyok, mi több most kezdem. Csak meg kell védenem. Semmit sem áll módomban jobban védeni, mint magamat. Ehhez viszont támadhatóvá kell váljak. Az vagyok.”
Shakespeare Makrancos Katája egy sor zenés színpadi és filmes adaptációt ihletett. A balett-feldolgozások közu¨l fontos megemlíteni Maurice Béjart 1954-ben készített koreográfiáját Scarlatti zenéjére, a cseh Vera Untermu¨llerová 1961-ben cseh zeneszerző dallamaira készu¨lt művét, vagy John Cranko ugyancsak Scarlatti zenéjére készített alkotását 1969-ből.Ezt a sort folytatta Seregi László 1994-ben, aki koreográfiájához Goldmark Károly zenéjét választotta, a komponista így Hidas Frigyes igényes válogatásának köszönhetően (kis híján 80 évvel a halála után) Shakespeare társszerzője lett. A szerkesztett balettzene új egységes műként hat, mintha a rég halott zeneszerző épp ehhez a koreográfiához írta volna.A Makrancos része Seregi László Shakespeare-ciklusának, melyben a nagyon sikeres Rómeó és Júlia, és a Szentivánéji álom után következett a sorban. Seregi László meghatározó egyéniség volt a Magyar Nemzeti Balett történetében, magáénak érezte a reneszánsz világlátást, és ez érzékelhető volt ezen műveiben is; de legfontosabb koreográfusi képessége kiemelkedő dramaturgiai érzékében érhető tetten, mellyel közérthetően, és szórakoztatóan fordította le a drámai műveket a tánc nyelvére. Szolgálólányok: Soroina Nadezhda, Tarasova Kateryna, Riedl Ágnes, Mizinova Liudmila, Kerényi Barbara, Agustín Castano Remedios, Ortega de Pablos Alberto, Szegő András, Morvai Kristóf, Guerra Yago, Sardella Francesco
A Recirquel legújabb, IMA című immerzív produkciója visszatér a Müpa mellett felállított sátorba. A tavaly a Bartók Tavasz keretében bemutatott és telt házzal futott előadás során a nézők a produkció részévé válva léphetnek ki a földi lét valóságából. A látogató különleges érzéki és tudati állapotba kerül: a millió fényponttal, valamint hanggal megformált, az univerzumot idéző, immerzív térben az artistaművészekkel együtt lebegve fedezzük fel a lélek rejtett útjait. A Vági Bence rendezte előadás új dimenzióban folytatja a Társulat által megalkotott és mára világszerte ismertté vált cirque danse zsánert, mely az újcirkusz, a tánc és a színház formanyelvét ötvözi. „színpadtechnikailag is jó eséllyel paradigmaváltás, nézői élményben pedig mindenképpen” 24.hu„Ahol a lélek önmagára találhat” WeLoveBudapest„Hallani létezésünk hangját” Magyar Nemzet„Hitetleneknek is szakrális élmény az IMA” 24.hu„...a kivitelezés egyszerre erősen személyes, és egyszerre általános mind látvány-, mind hangzásvilágában.” prae.hu Az immerzív élmény elengedhetetlen része az előadás előtti ráhangolódás a külön erre kialakított térben. Ennek érdekében azt javasoljuk nézőinknek, hogy legalább 15 perccel a meghirdetett kezdési időpont előtt érkezzenek. A helyszín és a produkció jellege miatt a késve érkező nézőket nem áll módunkban beengedni az előadásra. Az előadás időtartama kb. 35 perc, megtekintését 12 éven aluli nézőink számára nem ajánljuk.
1942. április húsz. Horthy Miklós katonái, a Nyolcadik Kinizsi Pál Kerékpáros Lövészezred tagjai búcsúzkodnak szeretteiktől az ezredes feleségének névnapjára rendezett bálon. Egy utolsó tánc, egymásnak feszülő tisztek: a gyűlölködő Halász százados és a kétségbeesett Kovács hadnagy; szerető feleségek és morfiumfüggő arisztokraták együtt isszák a pezsgőt, amelyet a zsidó munkaszolgálatos, Heinz Ármin szolgál fel. Reménytelen szerelem, féltékenység, árulás. Előkerül egy titkos kartoték, egy születési anyakönyvi kivonat, egy kiürült krómnikkel fecskendő. Kirobban a botrány. Von Ziege vezérezredes azonban véget vet a mulatságnak és teljes készültséget rendel el. Irány az orosz front. Ahol már nem csak Kovács hadnagy és Halász százados sorsa pecsételődik meg, hanem az egész második magyar hadseregé. A Darvas-Pintér szerzőpáros ezúttal a késő romantika leginkább Puccinire emlékeztető elemeit és a kor slágereit elegyítve alakították ki a darab zenei világát. A történelmi téma kortárs rezonanciája ma sem vesztett aktualitásából. Nemzeti trauma, örökké fájó sebek, kompország. A tragikus történetet Pintér a tőle megszokott elementáris humorral, elevenséggel és empátiával írta meg. A bemutató igazi színházi különlegességnek ígérkezik a miskolci társulat kitűnően éneklő prózai színészeinek előadásában, Ascher Tamás rendezésében.
Miután szegény Lotti árván marad, gonosz mostohája, és annak leánya, Berta szolgasorban tartják őt. Egy alkalommal, mikor vizet húz testvérének, beleesik a kútba. Egy másik világba csöppen, Holle anyó birodalmába. Itt többször is tanúbizonyságot tesz, jó szívéről, szorgalmáról, amiért is a szolgálat végén megkapja megérdemelt jutalmát Holle anyótól. Mikor hazatér gonosz testvére, Berta, és mostohája elirigylik tőle a kincseket. Berta maga is leszáll Holle anyó világába, és a szolgálat végén ő is megkapja,amit megérdemel. Hogy melyik lány, mit kap az kiderül a meséből.
A kultikus, világhírű regény titokzatos szereplői most a Víg színpadán is életre kelnek. Gatsby, a titokzatos múltú aranyifjú fényűző világot teremt maga körül, hogy visszaszerezze élete nagy szerelmét, Daisy-t. Scott Fitzgerald műve nyomán a színpadi változat zenéjét Kovács Adrián komponálta, szövegkönyvét Vecsei H. Miklós írta, dalszövegeit Vecsei H. Miklós és ifj.Vidnyánszky Attila jegyzi, aki egyben az előadás rendezője is. Közreműködik: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Ágoston Krisztina, Bálint Barna, BiczóAnna, Drahota Albert, Fehér Laura, Forrás Adél, Harangozó Boglárka, Kolozsvári Ádám, KóborBalázs, Misik Renáta, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Orosz Gergő, Papp Tamás, Rábaközi Gergő,Rimár Izabella, Safranka-Peti Zsófia, Stohl Luca, Szabó Rebeka, Szigethy Norbert, Tokai Rita,Tóth Brigitta, Viola Péter, Vitárius Orsolya, Zenészek: Balázs Tamás, Bali Gabriella, Báthori János, Bettermann Rebeka, Bille Gergő, BrunnerBence, Cser Huba, Donáth Gergő, Dörnyei Szabolcs, Görbicz Fülöp, Kalocsai Eszter, Kiss-VargaRoberta Izabella, Kiss Vilmos Tibor, Kovács Tamás, Mester Dávid, Paczári Viktor, Pintér Ferenc,Raboczki Balázs, Sárdi Ádám, Standovár Mátyás, Szentgallay Verekedés: Balázs László Sztepp: BÓBIS LÁSZLÓHangszerelés: KOVÁCS ADRIÁN, MESTER DÁVID Elektronikus hangszerelés: TERJÉK GÁBOR
Nem fogod elhinni, hogy mi történik a Trafó színpadán! Ehhez hasonló figyelemfelkeltő címek veszik ki a kezünkből a kontrollt az interneten, miközben az algoritmusokon keresztül további oldalakra irányítanak, hogy érzelmekkel, indulattal, iróniával vagy félelemkeltéssel minél hosszabban az online térhez láncoljanak minket. A figyelmünk a 21. század olaja, amelyért nemcsak kozmetikai reklámok és az ismerőseink nyaralási fotói versengenek, hanem ugyanazon a szinten politikai kampányok és társadalmi üzenetek is. Ki tud a leginkább hatásos, érzelmekre ható vagy megdöbbentő lenni – ezen múlik, hogy mit érzékelünk valóságnak. A Figyelem megzavarására alkalmas egy dokumentumszínházi előadás az online tér rejtett mechanizmusairól, a megszólalás lehetőségeiről és a figyelmünk áruvá válásáról. Civil résztvevők osztják meg a személyes történeteiket és tapasztalataikat. Mindezt a színház médiumán keresztül, ahol a nézők abban a luxusban részesítik magukat, hogy közösen egy dologra, egy üres színpad eseményeire fókuszálnak. Egy újságíró, egy instablogger, egy tiktokker és egy aktivista Bertolt Brecht A rendszabály (Die Maßnahme) című tandarabjából kiindulva gondolkodnak, hogy mi a dolga a jelen agitátorainak, akik egy igazságosabb társadalomért küzdenek az online térben, ami kezdetben a szabadságról és a tudás hozzáférhetőségéről szólt, mára viszont nagyvállalatok játszóterévé vált. Hogyan lehet ezen körülmények között egy ügyet képviselni és láthatóvá tenni? Milyen módon határozza meg a globális kapitalizmus a közbeszéd működését egy kelet-közép-európai autokráciában? Hol vannak a rések a rendszeren? Brecht szelleméhez hűen kísérletet teszünk arra, hogy emlékeztessük a nézőket egy egyszerű igazságra: hogy a valóság megváltoztatható. Pláne az internet korában. Kelemen Kristóf Junior Prima-díjas rendező, író, dramaturg. A Trafóban ez az ötödik munkája, de az elmúlt években rendezett a Radnóti Színházban és az Örkény Színházban is. Alkotásai formailag és műfajilag különböznek, és középpontjukban az emlékezetpolitika, a globális kapitalizmus működése és a művészi fantázia lehetőségei állnak. Előadásai számos nemzetközi fesztiválon szerepeltek, többek között Németországban, Svájcban, Romániában, Belgiumban és az Egyesült Államokban. Résztvevők: Baki Dániel, Benedek Kata, Jeney Orsolya, Német Szilvi, Seres Samu Zene: Szende NatalieMozgás: Vadas Zsófia TamaraAngol szöveg: Gál GabriellaFény: Szabon BalaVideo design: Páll TamásTechnikai vezető: Kiefer TiborRendezőasszisztens: Totobé Anita, Kereszty RózaProdukciós vezető: Totobé AnitaDramaturg, konzultáns: Török Tímea
Bödőcs Tibor a következőket mondta legújabb stand up estjéről: "Barbárglamour című, új estemben a gyermekkori élményeimről készült vázafestményektől a hazafias és bordalokig sok minden felbukkanhat. Várhatóan a világ eseményeit is érintem majd, meg sok mindent, amiket nem tudok nem érinteni. Forr az anyag, cikáznak a motívumok. Jöjjenek, ha van kedvük!" "Előzenekar": Hajdú Balázs
A kedves közönség új verseket hallhat a Költőtől, új eszmefuttatásokat Besenyő Pista Bácsitól, valamint a jóságos mesemondó Edebede Bácsival is találkozhat.
Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának.
A vendégek: befutott, sármos, negyvenes férfiak. A házigazda: Lady Rosemary, akibe egyetemistaként reménytelenül szerelmesek voltak. De feltámad a remény most, a legszebb férfikorban. Húsz éve várt egyéjszakás kaland az oxfordi kollégisták találkozóján. Hét férfi és egy nő – mindenki egyért, egy mindenki ellen. Este és reggel, összezárva, együtt. A könnyekig mulatságos bohózattá gyorsuló előadás szereplői számára ritka, örök emlék marad. Mint a régi időkből azok… amiket jobb volna elfelejteni. A darab a Thália Színházban látható először Magyarországon.
Pokorny Lia egyszemélyes estje. Ha sokáig hitte, hogy a gyerekkori mesék valóra válnak,ha ovisként dicsekedni szeretett volna, hogy önnek hozta a legmenőbb játékot a Jézuska,ha kamaszkorában álmodozott arról, hogy egyszer egy filmsztárral szerelmesen andalog a naplementében,ha epekedett azért, hogy megkaphassa élete cipőjét, ami senki másnak sincs,ha reménykedett, hogy varázsütésre minden hozzátartozója, pont olyan jófej lesz, amilyennek mindig is akarta,ha ábrándozott arról, hogy megtalálja az igazit, akivel örökkön örökké együtt élhet,vagy ha sokáig kereste az örök boldogság elixírjét, de még nem találta meg, akkor ez a mese Önnek szól! Ezen az improvizációval és interaktivitással fűszerezett, porcukor illatú estén felülhet az érzelmi hullámvasútra, és hősünkkel együtt fejest ugorhat egy különös kalandokkal teli utazásba, amelynek a végén a legfontosabb kérdésre megtalálhatja a választ.
Gangaray Dance Company előadása. "Az ember mindíg is felfelé tekintett az éjszakai égboltra és álmodozott. Mára el is értük ezt a magasságot: egyértelműen meg van írva számunkra a csillagokban, hogy mind magasabbra törjük. Ha együtt vállalkozunk erre hamarabb oda is juthatunk. A határ ugyanis ma már a csillagos égnél is messzebb van." Tim Marshall Hámor József egyedi mozgásnyelvezete magas szintű tánctechnikai képzettséget, dinamizmust, precizitást, szuggesztív előadásmódot, kiemelkedő zeneiséget és ritmusérzéket követel. A Gangaray előadásai konkrét történetmesélés nélkül, a testben rejlő végtelen lehetőségekre, a zene és tér kapcsolatára fókuszálnak, így a mozdulat elsöprő kifejezőereje képes új világokba repíteni a nézőt. A társulat küldetése, hogy előadásaival világszínvonalon képviselje a tiszta tánc értékét és hangsúlyozza annak létjogosultságát a kortárs táncművészetben. Táncművészek: Baumgartner Krisztina, Bujdosó Anna Kaiser Fruzsina, Kovács Enikő, Mészáros Fanni Kivitelezés: Bali Boglárka, Henez Mariann Vizuál: Szilágyi BenjáminProdukciós asszisztens: Bali Boglárka, Ivanov GáborSocial marketing: Ivanov Gábor
Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei az utóbbi években hatalmas sikert arattak az óvodás gyerekek és szüleik körében. A mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap a kölyökőrzőben lenni Mamaróka nélkül? Lesznek Babarókának barátai? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? A bájos és humoros történetek mind egy-egy ismerős konfliktus és annak feloldása köré szerveződnek: szorongás az új társaságban, játék a nagyobbakkal, hiszti a boltban, családi súrlódások, költözés, kistestvér születése. A mese komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ.
A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember.
Egyszer élünk. Sőt, van, aki még egyszer se. Hiába van ingyenjegye 80 évnyi hullámvasútra, a sínek széléről nézi. Egyszer élünk. De az hány különböző élet? Hányszor lomtalanítjuk az eddigi dolgainkat, tudásunkat, barátainkat, szerelmeinket? Negyven év házasság, az valójában hány házasság? És ha olyan rövid ez az élet, miért nem merünk igazán örülni? Ha meg nem örülünk, miért akarunk sokáig élni? És egyáltalán számítunk valamit? Mi marad belőlünk? Mi marad belőlem? Talán csak ez az est. De lehet, hogy pont ez nem marad meg, úgyhogy érdemes addig megnézni, amíg még van. Most.
A közönség minden este megtölti a kabarét. A kabaré kedvelt társasági szórakozóhely. A kabaréban sokszor van politikai humor is. kabaré (főnév)1. Gyakran humoros élő szórakoztató műsor; egyetlen szereplős műsorszámokat, tréfákat, rövid jeleneteket tartalmazó, és rendszerint a műsorközlő szövegével összekötött műsor. A kabarén jól szórakozik a közönség. Szilveszterkor a televízió is közvetít kabarét. A kabaréban sokszor van politikai humor is.2. Színház, ahol rendszeresen játszanak humoros műsort; egy kisebb helyiségben, épületben széksorok előtt felállított ilyen színpad. A közönség minden este megtölti a kabarét. A kabaré kedvelt társasági szórakozóhely.3. Átvitt értelemben: Nevetséges jelenet, ami szokatlan furcsaságával elutasítást is kiválthat. Az igazgató irodájában kialakult helyzet inkább egy kabaré lett, mint üzleti tárgyalás. Kész kabaré lett, ahogy a két vezető veszekedett.