Látványszínház - mozgó festmények tárlata. A Frida Kahlo, mexikói festőnő életét és művészetét feldolgozó látványos előadás egzotikus álomvilágba kalauzolja a nézőt a zene, a mozgókép és a táncművészet gazdag kifejezőképességére építve. Akárcsak egy különös tárlatvezetésen, a táncképek során megmutatkoznak a női sors szépségei és kihívásai, szenvedélyes szerelmi történetek, egy impresszív kultúra képei, karneváli hangulat és Frida életének egy-egy meghatározó pillanata. Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról. A 115 éve született Frida Kahlo apai ágon magyar gyökerekkel rendelkezik, de elsősorban mexikói kötődése kapcsán ismerik az emberek. Kultusza sokrétű, így sokféleképpen kapcsolódnak és vonzódnak hozzá az emberek: ideál, ikon, akinek életigenlése páratlan volt, pedig élete tragédiák és viharos szerelmek sokaságával volt tele. Sokaknak múzsa, hiszen különleges és egyedi karaktere mai napig sokakat ösztönöz, akár női egyenjogúságról, művészetről, bátorságról, akár előremutató eszmékről vagy bámulatos életerőről beszélünk. Frida ismert és népszerű művész Magyarországon is, így az előadás lehetőséget ad, hogy újabb nézőpontokat adjunk életének és művészetének megértéséhez. Ez a nagyszabású produkció lehetővé teszi, hogy elmélyedjünk művészetének és hazájának, Mexikónak meglepetésekkel teli látvány- és hangulatvilágában. Célunk, hogy méltóan nyúljunk egy ilyen nagy művész szellemi hagyatékához, hogy életének legmeghatározóbb fordulatait és olykor megrendítő festményeinek mágikus erejét megőrizve pedig korszerű formákba öntsük a szenvedéllyel és végletekkel teli érzelmek különféle hullámait. Frida: Eleonora AccalaiDiego: Kováts TiborTáncművészek: Bundschuh Vera, Déri András, Dragos Dániel, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Kovács Mátyás, Nyeste Adrienn, Pataki Noémi, Temesvári Zsófia. Video mapping: Karcis Gábor Társulati menedzser: Vodál Anita
Az előadást Martin Miller 2013-ban íródott és 2019 áprilisában magyarul is kiadott könyve: A tehetséges gyermek igazi drámája - Alice Miller tragédiája ihlette, valamint Alice Miller írásai. Martin Miller, Alice Miller gyermekkorkutató pszichoanalitikus és bestsellerszerző fia pszichoterapeutaként dolgozik ma is Zürich mellett. Könyve édesanyjának a rekonstruált életrajza, valamint saját gyerekkorának, anyjával és apjával való kapcsolatának leírása, amelyből a közfelfogás számára eddig teljesen ismeretlen kép rajzolódik ki Alice Millerről. A Martin Miller által átélt valóság saját családjával kapcsolatban egy titkokkal, elnyomással, gyerekbántalmazással, elhallgatással, hazugságokkal terhes életet tár elénk, amiben számára sem gyermekként, sem felnőttként nem jutott hely. Egy kétségek között hánykódó, szétesett anya–fia kapcsolatról szól, és megírását az igazság bemutatásának a vágya, a múlt terheitől való megszabadulás és a traumából való kigyógyulás lehetőségének a felmutatása inspirálták. Nem állításokat szeretnénk tenni, hanem megvizsgálni, miként lehetséges, milyen folyamatok játszanak abban szerepet, hogy egy zseniális éleslátással bíró anya nem képes rálátni saját cselekedeteire, és kritikusan szemlélni azokat, nem képes érzékenynek lenni saját gyermekére? Urai lehetünk-e önmagunknak valaha, vagy múltunk foglyai maradunk valamiképpen, akármit is csinálunk? Lehet-e kigyógyulni a traumából? Lehet-e leválni a szüleinkről? Szülőként el tudjuk-e engedni a gyerekeinket, képesek vagyunk-e egy önmagunkat túllépő, meghaladó szeretetre? Mi segítheti a változási folyamatokat? Ezek a kérdések izgatnak minket ebben a nagyon komplex, sokrétű és sokfelé ágazó történetben. A darab a jelenből indulva villantja fel a múlt képeit, a történet különböző tereken és korokon át, különböző szereplőket megelevenítve és az olykor eltérő narratívákat ütköztetve, mozaikszerűen bomlik ki.
Kincsem – A legyőzhetetlen csodakanca epikus története Ki ne hallott volna a “csodakancáról”, aki minden versenyét megnyerte, és veretlenül vonult vissza. Az 1800-as évek vége felé járunk, egy elbukott szabadságharc után Magyarországon, ahol még mindig puskaporos a hangulat.A szerelem, ármány és bosszú mind megtalálható ebben a darabban, amit fantasztikus, mindenki számára ismerős dalokkal írtak meg, hogy megismerje Kincsem történetét és korát. Zenét hangszerelte: Mészáros LászlóKoreográfus: Szeretva Renáta és Vincze Levente
Kulka János megjelenítésében. Az előadás hanganyaga a PARLANDO STUDIO 2006. évben megjelent hangoskönyve alapján készült Havas hegyek között egy férfi mozdul a szállodai szobában. A karmester megszokott rutinnal készülődik az esti koncertre. Múlnak a percek, türelmesen várja a taxit. Az idő egyre lassabban telik, s nem jön érte senki. A korábban megnyugtató, otthonos egyedüllét egyre idegenebbé válik számára - valami megváltozott. Kulka János 2006-ban hangoskönyvben mondta fel Thomas Mann Halál Velencében című regényét, melyben egy idős professzor egy velencei utazás alkalmával szembesül személyisége eleddig rejtett oldalával, amely arra készteti, hogy szembenézzen eddigi életével. Az előadás különféle színházi műfajjal kísérletezik: egyszerre performance, hangjáték és monodráma, amelyben az élet, a színház és az irodalom szétválaszthatatlanul összefonódik és sajátos viszonyba lép egymással. Kulka János személye több generáció számára fogalom. Egyéni formátumú alkotóművész, összetéveszthetetlen stílussal és karizmával. 58 éves, amikor az életében egyik napról a másikra minden megváltozik. Az események óta ez az első alkalom, hogy egyedüli szereplőként lép színpadra.
A kortárs német rendező, író és zeneszerző darabja, Parti Nagy Lajos bravúros átiratával, tulajdonképpen egyetlen hosszú monológ: egy színházi kellékes másfél órás "one man show"-ja.
A szakítás soha nem kellemes, ebből csinál diszkrét üzletet a Válásguru ügynökség alapítója, aki a szépen jövedelmező szakítócégből nagyot szakít. Ügyfelei megbízásából vállalja, hogy helyettük mondja ki a végső szót és hagyja el azok párját. Válást közvetít. Virágot visz az elhagyott nőknek, hagyja, hogy sírjanak a vállán, a kirúgott férfiakkal pedig közösen szidja a szerelmet. Eric, a ’Válásguru’ épp új ügyfele, Quentin nevében készül az újabb nagy szakításra. Megérkezik a nőhöz a szokásos csokorral, és amikor az ajtó kinyílik, Eric akkor szembesül azzal, hogy régi szerelméhez, Chloéhoz rendelték ki, aki évekkel ezelőtt magyarázat nélkül távozott az életéből. Hirtelen minden összezavarodik. Elindul egy nagy társasjáték, s közben egyre érzelmesebbé és szórakoztatóbbá válik a szakítópróba. Szerző: Tristan Petitgirard
Az emberré lett fabáb, Pinokkió kalandos története egy olyan tanmese, amelyet a világon szinte mindenhol ismernek, felnőttek és gyerekek egyaránt. A történet ihlette kortárs táncszínházi mű, ugyancsak olyan szórakoztató, egyúttal elgondolkodtató tanmese, amelyet valamennyi korosztály számára ajánlunk. A táncszínházi mű alapvető emberi tulajdonságokat vesz górcső alá, miközben alapvető emberi értékek fontosságára mutat rá. Pinokkió kalandos története, a táncszínház erőteljes kifejező ereje által elevenedik meg. A tánc-mese üzenete, emberré lenni és embernek maradni, minden körülmények között. Koreográfus: Cristina Porres MormeneoZene: Szirtes Edina (Mókus)Librettó és dramaturg: Egerházi AttilaDíszlet és jelmezterv: Pajor Patrícia és Herman AnettFényterv: Egerházi Attila
Szigligeti Ede az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni megfáradt, csalódott hangulatban mindössze két délután alatt írta meg a magyar drámairodalom legtöbbet játszott komédiáját. Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája.A fiatal alkotóhármas által jegyzett vígszínházi változat megtartva az eredeti mű báját, nevetésből nevetésbe ejtve ébreszt rá minket a játék, a barátság és a szerelem fontosságára. Közreműködik: a Csángálló zenekar
"Majdnem hatvan éve figyelem a popzenét és elég régóta külön úton ugyan, de kapcsolatban vagyok vele. Sok éve foglalkoztat a gondolat, hogy valamilyen formában megírjam azt a rengeteg mindent, amit a szakmáról, kollégákról tudok. A könnyűzene történetével foglalkozó újseggírók legtöbbje hazug és a mindmáig jelenlévő, sőt egyre szaporodó klikkek valamelyikét szolgálják, gazdáik érdekeit szolgálva átírják azt, ami történt. Mára kiderült, hogy szinte mindenkit üldöztek, hogy már a Táncdalfesztivál is az ellenállás, vagy a lázadás egyik színtere volt. Ám az szóba sem kerül, hogy mindmáig milyen kísértések és kihívások érték-érik a zenészeket, mit kellett-kell megtenniük, vagy kikerülniük, hogy a pályán tudjanak maradni. A történet, amit megírtam és előadok, nem rólam szól, én csak továbbadom, amit tudok. Elsősorban azért, hogy ez a nézet is fennmaradjon, ne csak a kiherélt, vagy átfényezett múlt és a szánalmas jelen. Szeretettel várok mindenkit. Hobo"
„Az ügynök halála története egyetlen tőmondatban elmondható: egy ember meghal. Azt a napot látjuk, ami számára utolsó a Földön. És ez a nap a szeretet drámáját mutatja fel. A szeretet elvesztését és a szeretet visszanyerését.” – Arthur MillerWilly Loman 35 éve dolgozik. Ugyanott. Két fia van. Linda a felesége. Egyre rosszabbul megy az üzlet. A főnöke megalázza, egyik fiát a nők, a másikat a lopás érdekli. A drámában megjelenő kilátástalanság, illúzióvesztés felteszi a nézőnek azt a kérdést, hogy ugyanúgy hazudjuk-e el az életünket, mint ahogy Willy Loman teszi?Az ügynök megtört, hajlott hátú alakját Arthur Miller éppen halálával emelte a halhatatlanságba.Alföldi Róbert és Bíró Bence újragondolásában érkezik az Ügynök a Centrál Színház nagyszínpadára.
Egy mindenre elszánt orvos meghódítja a színpadot!A misztikus thriller világsikerű Broadway-musical változata Gyógyít, vagy pusztít? London, 19. század. Az orvos Dr. Jekyll megszállottan kutat, hogy elméletét empirikusan is bizonyítsa - ehhez már csak az emberen végzett kísérlet hiányzik. A kérdésfeltevés elemi: Meg lehet-e szüntetni az emberben rejlő gonoszságot orvostudományi módszerekkel, egy szérum beadásával? A siker valódi áttörést jelentene, akár el is hozhatná a világbékét. Az illetékes hatóságok azonban tartanak a következményektől és elutasítják a kísérlet végrehajtása iránti keresetet; Jekyll lelkesedése szemükben vakmerő őrültség.A medikus viszont nem hagyja eltántorítani magát céljától, az emberiség gyógyításától. Mély meggyőződéssel hisz az igazában, és végül úgy dönt, hogy saját magán végzi el a kísérletet - a kimenetele viszont nem várt mellékhatásokkal jár… Örök aktuális téma egy lebilincselő thriller-musicalben, amely a világ egyik legnagyobb Broadway- sikere. Remek dalok hazánk legismertebb musicalszínészeinek előadásában, látványos díszletek és részletgazdag jelmezek garantálják a feledhetetlen élményt! Robert Louis Stevenson klasszikus rémregényének színpadi adaptációja egyaránt szól a bennünk lévő jó és gonosz küzdelméről és a szerelem kiismerhetetlen természetéről. Legfőbb kérdése az, hogy bemerészkedhet-e az ember és az emberi tudomány Isten felségterületére. A többszörös Grammy- és Tony-díjra jelölt Frank Wildhorn és a kétszeres Oscar- és Grammy-díjas Leslie Bricusse műve 1990-ben indult el világhódító útjára, és számos feldolgozásban, számtalan színpadon aratott sikert. Minden idők egyik legnépszerűbb musicalje. Horror, kaland, gyilkosság, káosz - mély érzelmek, magas filozófia, önfeláldozás: mindez egy pörgő, szenvedélyes és lenyűgözően látványos produkcióban. Az előadás rendező-koreográfusa: Vincze Balázs.
A Subscriber: Identity. Module egy kísérleti tánc-performansz és elektronikus zenei projekt, melynek témája az egyének és őket körülvevő rendszer. Az előadás folyamatosan reflektál az adott környezeti stuktúrákra, amiben megvalósul és olyan kérdéseket vet fel, mint hogy a szabályokat az egyének alakítják vagy a környezethez való alkalmazkodás hatására jönnek létre? Egyáltalán megfoghatóak e a szabályok két személy perspektíváján át, vagy amiről szó van az egy nagyobb kollektívebb szabályrendszer? Ki alkotja a szabályokat, kik a résztvevői és kik jogosultak azt alakítani? Kire milyen szabályok vonatkoznak és ki húzza meg ezeket a határvonalakat?Ahogy sűrűsödnek ezek a szabályok az egyének szépen lassan elvesznek a rendszer útvesztőjében. Mikor ragadtunk be a struktúrákba és börtönöztük be magunkat fejet hajtva a megadott szabályoknak? Hol kezdődik és végződik az egyén személyes akarta? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás a tér vonalai és nézők jelentlétének segítségével. Invitálva őket arra, hogy az előadókkal együtt vizsgálják a látható és hallható rendszereket. A darabban a zenének is autonóm szerepe van, amely folytonosan változik az egyének és a környezet hatására. Hol egy atmoszférikus hangulatot teremtve, hol disszonáns vagy éppen indusztriális hanghatásokkal hatva az érzékszervekre. A rendszerek alakulása közben a mozgás és a zene egymással kommunikálva építkezik. A folyamat végigvezet az egyén különböző állapotain, az önfeledtől a kiüresedésig. Az előadás egy gondolatébresztő kritikus alkotás a szabályokról és a rendszerekről, amiben élünk. Nincs konkrét narratívája, célja, hogy a néző a saját gondolatai és érzelmei alapján tudjon kapcsolódni a témához. Az érzelmek bevonását az előadók a harmónia vagy éppen az ellentétek játékával érik el, legyen szó akár a tánc vagy a zene nyelvezetéről. Moksony Milla és Piller Noémi fiatal táncosok és alkotók, akik a Máltai Egyetem Dance Studies szakán végeztek a tavalyi évben. Ez az első önálló projektjük, melynek harmadik előadására ezúttal a MU színházban kerül sor. Mindketten számos külföldi és belföldi projektben vettek részt az elmúlt években. Jelenleg Milla a Tünet Együttessel dolgozik egy spanyolországi co-produkcióban, Noémi pedig egy fotós- filmes projekten dolgozik Little Nórával, magyar táncfotográfussal.Vajda Vendel fiatal feltörekvő experimentális elektronikus zenész, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakos hallgatója. Az egyetem mellett számos projektben részt vesz, mint előadó és alkotó. Legutóbb Ferenczy-Nagy Boglárka rendezésében megvalósult színházi darab zenéjét szerezte. Alkotók és előadók: Moksony Milla, Piller Noémi, Vajda VendelZene: Vajda VendelDramaturg: Domahidy Dorottya
Bill az esküvője reggelén egy idegen lány mellett ébred a nászutas lakosztályban. A menyasszony már az ajtón dörömböl, az anyós a legrosszabbkor érkezik, az após a szálloda halljában csinál botrányt, a vőfély pánikol, a szobalány kezdi elveszíteni ép elméjét. Az idegen lány pedig gyönyörű... Pörgős vígjáték, ami egy percre sem engedi elkalandozni a nézőt. Fordította: Danicska Mónika és Straub Dezső
Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regénye alapján. „Bízzátok rám a gyermekeknevelését, s megváltoztatom a világot.”Leibniz Sárszeg:a történet egyik főszereplője. A bezáruló, szűk világ szinonimája. Fojtogató, fülledt, szigorú település.A Kosztolányi által megírt magyar vidék kísértetiesen ismerős: a Vallás -és KözoktatásügyiMinisztérium napi útmutatása szerint működő közoktatás, pozíciójukat féltő iskolaigazgatók, főispánok, tehetős vállalkozók által leuralt hétköznapok , bosszúszomjas álújságírók, pedagógus bértáblák és az életidegen tankövetelmények világa. Fiatalok, akik az érettségi után hirtelen asemmiben találják magukat, perspektívák, tervek nélkül, hogy aztán tíz év múlva – alig 30 évesen – a kiégés küszöbén, megtörten, fáradtan nosztalgiázva a gimnáziumot emlegessék, mint életük csúcspontját. A regény főhőse, Novák Antal ereje teljében lévő, jó hírű, közkedvelt pedagógusból hitevesztett, megalázott és megkeseredett emberré válik. Munkájával fel akarja virágoztatni Sárszeget, végül azonban Sárszeg győz. [kréta]:világos, sokszor hófehér mészkőféle. Szinte teljes egészében mészvázú egysejtűek leülepedett házai, kagylóhéj töredékek, mohaállatok és tüskésbőrűek vázrészei alkotják. Ezek a tengeri egysejtűek nagy mértékben képesek elszaporodni, elpusztult egyedeik házai a tengerfenéken felhalmozódnak, majd kőzetté válnak. Szerkezete porózus, könnyen porlik. Bármilyen felületen nyomot hagy.
Zenés szerelmi tragikomédia. A világ úgy tudja, hogy Kaliforniában érnek véget a szerelmi álmok. Mi, magyarok tudjuk, hogy Szegeden is megtörténnek ilyenek. S ez olyan szép! Egyszer La La Land, máskor Lölöland. Vajon melyik a miénk?Egy történet arról, amikor két ötvenes, elvált szülő, akik társadalmilag, politikailag, egzisztenciálisan, komolyságban, bohémságban merőben különbözőek, sikeresen tönkreteszik gyermekeik szerelmét. Hogy megérdemlik-e ezek a fiatalok ezt a szülői balfékséget? Döntse el a sors és/vagy az élet! (Mindenesetre rengeteget énekelnek az események folyásával egyirányban, mert ezek a mai fiatalok egyfolytában popsztárok akarnak lenni.)Közösségi finanszírozással létrejött előadás!
Hogy a tüdőbeteg nagypapa kezelésére összegyűjtsék a pénzt, a Szalai család elhatározza, hogy Nemzeti Dohányboltot nyit. Mindenüket pénzzé teszik, hogy kinyithassanak, ám az üzlet nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.
Long: I. Yeonhee-projekt: Tradicionális előadás és moderntánc Az előadókon és táncosokon kiegészítőként népiütőhangszereket is láthatunk, miközben a színtéren táncolva újragondolják az utcaszínház hagyományos elemeit. A nézőközönség a színtér két oldalán foglal helyet, így mindenki testközelből csodálhatja, ahogy megszűnik a határ a hagyomány és a modernitás, az előadás és a tánc között. Ez az előadás egészen az alapoktól alakítja át a koreai identitást a felbomlás és egyesülés végtelen folyamatában, ehhez felhasználja a tiszta statikus energiát, az ismétlődést és redukciót, a lassúságot és ürességet. A Yeonhee-öltözék öt színének hagyományos jelentését azelőadóművészek kortárs érzékenysége értelmezi újra. Zenei aláfestéssel mutatják be a kezdet-felbomlás-mimika, a hideg-körforgás-mozgás, a szabadság-robbanás-energia, a hideg-félelem-csend és a forrás-harmónia teljes szerkezetét, ezáltal közvetítve az előadás egészét átható felbomlás és együttélés üzenetét. BEVEZETÉS A hagyományos előadások közül kiemelkedik a Gilnori. Miutánaz előadók és táncosok megérkeznek a színtérre, a divatbemutatót a népi ruhák levetésével kezdik. Ezáltal új értelmet nyernek a Yeonhee-ban használt mozdulatok és tárgyak. Fehér A fehér szín jelképezi a semmit, ez az első szín. Kék A kék szín jelenti a tavaszt, a derűt, a szelet és anagylelkűséget. Piros Kirobbanó öröm / A piros jelképezi a delet, a nevetést, ajókedvet és a vidámságot. Fekete A fekete szín jelképezi az éjjelt, a telet, a félelmet ésa hideget. A félelem hirtelen megjelenik, aztán eltűnik, majd egy másik formában újra színre lép. Sárga A sárga szín jelképezi a középpontot, a délutánt és az ötelembe vetett hitet. Előadók: Yi Myongmo, Song Changhyun, Park Suyeon, Gim SoheeIgazgató: Lee InboKoreográfus: Shim JuyoungZeneszerző: Ju JunyoungSzcenográfia: Lee HwisoonFényterv: Jo ChulminSzínpadmester: Bae Ukjin
Az estély, amelyet Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás című darabja ihletett, magával ragadó alkotás a színház és a tánc peremén. Három ember, két társasági hölgy és egy gyíkszerű csábító gyűlnek össze egy külvárosi szobában, amelyről kiderül, hogy maga a pokol is lehet. Fokozatosan, ahogy a kapcsolatok épülnek és bomlanak, a trió ráébred, hogy rögeszméik csapdájában vannak, és örökre egymás mellett maradnak. "Philippe Heritier zeneszerző meglepő és szellemes zenéje gyönyörűen simul a koreográfiához, amely akrobatikát, klasszikus balettet és Buster Keatonra emlékeztető komikumot ötvöz." John Linklater Az estély az Edinburgh Fringe Fesztiválon elnyerte a Nemzetközi Kritikusok Díját, a Scotland on Sunday Legjobb Táncprodukció Díját és az Independent Színházi Különdíját. A produkciót eredetileg 1993-ban mutatták be, a társulat fennállásának 30. évfordulójára újították fel. Táncolják: Bozsik Yvette, Samantha Kettle, Vati Tamás Zene: Jean-Philippe HeritierTér: Vati Tamás
Einstein és Chaplin. A Nobel-díjas fizikus és a filmsztár. A tudomány és a művészet két csillaga. Összeköti őket a függetlenségük, emberségük és a humor is, amiben Einstein sem maradt el Chaplintől. Mindketten kivándoroltak az Egyesült Államokba, amely először a befogadó arcát mutatta feléjük, később mindkettőjüknek szembesülniük kellett választott hazájuk másik arcával is. Baráti viszonyt ápoltak. 1931-ben, a Nagyvárosi fények Los Angeles-i premierjére Chaplin díszvendégül hívta Einsteint, amit ő el is fogadott. Chaplin volt az egyetlen ember, akit Einstein meg akart ismerni Hollywoodból. Einstein egyébként úgy szimpatizált Chaplinnel, hogy addig semelyik filmjét sem látta. Őt inkább a fényrészecskék izgatták a mozi vetítőjében is. Találkozásukat nemrég a Nobel-díj Bizottság is felelevenítette, közzé téve kettejük legendás (állítólagos) párbeszédét. Einstein: „Amit a legjobban csodálok az ön művészetében, az az egyetemesség. Egyetlen szót sem mond, mégis az egész világ megérti önt.” Chaplin: „Igaz. De az ön dicsősége még nagyobb. Az egész világ csodálja annak ellenére, hogy semmit nem értenek abból, amit mond.” Modern idők, A diktátor, A párizsi nő... Chaplin filmjeinek egyszerűsége csupán látszat: a 20. század nagy traumáit vetítik előre. Mindketten megélték ezeket. A történelem világhíres szereplőiként és tanúiként mélyen foglalkoztatta őket az események hatása embertársaikra. Többször találkoztak, de nem igazán olyan körülmények között, amelyek kedveztek volna a mély beszélgetéseknek közöttük. Valós találkozásaikat egészítette ki elképzelt párbeszédekkel Olivier Dutaillis francia író, mintha Chaplin és Einstein a 20. századból üzennének a 21. századnak. A francia kritikusok méltatták a darabot. A Le Figaro így fogalmazott: „Csúcstalálkozás. Ész és humor. Figyelemre méltó értelmezés.” Szerző: Olivier Dutaillis