"Majdnem hatvan éve figyelem a popzenét és elég régóta külön úton ugyan, de kapcsolatban vagyok vele. Sok éve foglalkoztat a gondolat, hogy valamilyen formában megírjam azt a rengeteg mindent, amit a szakmáról, kollégákról tudok. A könnyűzene történetével foglalkozó újseggírók legtöbbje hazug és a mindmáig jelenlévő, sőt egyre szaporodó klikkek valamelyikét szolgálják, gazdáik érdekeit szolgálva átírják azt, ami történt. Mára kiderült, hogy szinte mindenkit üldöztek, hogy már a Táncdalfesztivál is az ellenállás, vagy a lázadás egyik színtere volt. Ám az szóba sem kerül, hogy mindmáig milyen kísértések és kihívások érték-érik a zenészeket, mit kellett-kell megtenniük, vagy kikerülniük, hogy a pályán tudjanak maradni. A történet, amit megírtam és előadok, nem rólam szól, én csak továbbadom, amit tudok. Elsősorban azért, hogy ez a nézet is fennmaradjon, ne csak a kiherélt, vagy átfényezett múlt és a szánalmas jelen. Szeretettel várok mindenkit. Hobo"
Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regénye alapján. „Bízzátok rám a gyermekeknevelését, s megváltoztatom a világot.”Leibniz Sárszeg:a történet egyik főszereplője. A bezáruló, szűk világ szinonimája. Fojtogató, fülledt, szigorú település.A Kosztolányi által megírt magyar vidék kísértetiesen ismerős: a Vallás -és KözoktatásügyiMinisztérium napi útmutatása szerint működő közoktatás, pozíciójukat féltő iskolaigazgatók, főispánok, tehetős vállalkozók által leuralt hétköznapok , bosszúszomjas álújságírók, pedagógus bértáblák és az életidegen tankövetelmények világa. Fiatalok, akik az érettségi után hirtelen asemmiben találják magukat, perspektívák, tervek nélkül, hogy aztán tíz év múlva – alig 30 évesen – a kiégés küszöbén, megtörten, fáradtan nosztalgiázva a gimnáziumot emlegessék, mint életük csúcspontját. A regény főhőse, Novák Antal ereje teljében lévő, jó hírű, közkedvelt pedagógusból hitevesztett, megalázott és megkeseredett emberré válik. Munkájával fel akarja virágoztatni Sárszeget, végül azonban Sárszeg győz. [kréta]:világos, sokszor hófehér mészkőféle. Szinte teljes egészében mészvázú egysejtűek leülepedett házai, kagylóhéj töredékek, mohaállatok és tüskésbőrűek vázrészei alkotják. Ezek a tengeri egysejtűek nagy mértékben képesek elszaporodni, elpusztult egyedeik házai a tengerfenéken felhalmozódnak, majd kőzetté válnak. Szerkezete porózus, könnyen porlik. Bármilyen felületen nyomot hagy.
Hogy a tüdőbeteg nagypapa kezelésére összegyűjtsék a pénzt, a Szalai család elhatározza, hogy Nemzeti Dohányboltot nyit. Mindenüket pénzzé teszik, hogy kinyithassanak, ám az üzlet nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.
Zenés szerelmi tragikomédia. A világ úgy tudja, hogy Kaliforniában érnek véget a szerelmi álmok. Mi, magyarok tudjuk, hogy Szegeden is megtörténnek ilyenek. S ez olyan szép! Egyszer La La Land, máskor Lölöland. Vajon melyik a miénk?Egy történet arról, amikor két ötvenes, elvált szülő, akik társadalmilag, politikailag, egzisztenciálisan, komolyságban, bohémságban merőben különbözőek, sikeresen tönkreteszik gyermekeik szerelmét. Hogy megérdemlik-e ezek a fiatalok ezt a szülői balfékséget? Döntse el a sors és/vagy az élet! (Mindenesetre rengeteget énekelnek az események folyásával egyirányban, mert ezek a mai fiatalok egyfolytában popsztárok akarnak lenni.)Közösségi finanszírozással létrejött előadás!
Einstein és Chaplin. A Nobel-díjas fizikus és a filmsztár. A tudomány és a művészet két csillaga. Összeköti őket a függetlenségük, emberségük és a humor is, amiben Einstein sem maradt el Chaplintől. Mindketten kivándoroltak az Egyesült Államokba, amely először a befogadó arcát mutatta feléjük, később mindkettőjüknek szembesülniük kellett választott hazájuk másik arcával is. Baráti viszonyt ápoltak. 1931-ben, a Nagyvárosi fények Los Angeles-i premierjére Chaplin díszvendégül hívta Einsteint, amit ő el is fogadott. Chaplin volt az egyetlen ember, akit Einstein meg akart ismerni Hollywoodból. Einstein egyébként úgy szimpatizált Chaplinnel, hogy addig semelyik filmjét sem látta. Őt inkább a fényrészecskék izgatták a mozi vetítőjében is. Találkozásukat nemrég a Nobel-díj Bizottság is felelevenítette, közzé téve kettejük legendás (állítólagos) párbeszédét. Einstein: „Amit a legjobban csodálok az ön művészetében, az az egyetemesség. Egyetlen szót sem mond, mégis az egész világ megérti önt.” Chaplin: „Igaz. De az ön dicsősége még nagyobb. Az egész világ csodálja annak ellenére, hogy semmit nem értenek abból, amit mond.” Modern idők, A diktátor, A párizsi nő... Chaplin filmjeinek egyszerűsége csupán látszat: a 20. század nagy traumáit vetítik előre. Mindketten megélték ezeket. A történelem világhíres szereplőiként és tanúiként mélyen foglalkoztatta őket az események hatása embertársaikra. Többször találkoztak, de nem igazán olyan körülmények között, amelyek kedveztek volna a mély beszélgetéseknek közöttük. Valós találkozásaikat egészítette ki elképzelt párbeszédekkel Olivier Dutaillis francia író, mintha Chaplin és Einstein a 20. századból üzennének a 21. századnak. A francia kritikusok méltatták a darabot. A Le Figaro így fogalmazott: „Csúcstalálkozás. Ész és humor. Figyelemre méltó értelmezés.” Szerző: Olivier Dutaillis
Életrajzi stand up est. Az Egy életem sorozatban híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és történetekről a Momkult színpadán. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja. 11 évesen ötezer néző előtt énekelte a Nyomorultakat Szegeden. 14 évesen már popsztár volt, akit egy ország imádott. 18 évesen pedig már feleség és anya. Kicsit korán kezdett mindent. 35 éve énekel és játszik a színpadon. Legtöbbször a „szép lány” szerepét osztották rá, pedig a lelke mélyén mindig is Fiona szeretett volna lenni a Shrekből.Három házasság, három gyerek, rengeteg felemelő és megrázó magánéleti élmény. Sok kibeszélésre váró történet. Van miről mesélni: kevés emberről írtak többet a magyar bulvársajtóban, mint róla és még kevesebbről írtak annyi hazugságot, mint róla. Szinetár Dóra ezen az estén kiáll a nézők elé és elmeséli az életét. Nem úgy, ahogy mások megírták, hanem úgy, ahogy ő élte meg. Mint lány, mint nő, mint feleség és mint színésznő.Sikereket és kudarcokat, örömöket és traumákat. Egyszerre nézi kívülről és belülről az életét. Visszatekintve olykor a haját tépi, milyen helyzetekbe sodródott akarva vagy akaratlanul – de a legtöbbször inkább nevet magán. Nevet azon a sok hülyeségen, amiket csinált vagy amik megtörténtek vele. A nevetés pedig a legjobb terápia – nézőnek és főszereplőnek egyaránt. „Izgatottan várom, hogy a nézők szeretnének-e igazán megismerni és megtudni, mi van a látszólag jól ismert történeteim mögött. Engem már annyian elemeztek az elmúlt négy évtizedben, hogy elegem lett: most én fogom elemezni saját magam. Aztán meglátjuk mire jutok. ” – mondta Szinetár Dóra, aki „legkedvesebb projektként” hivatkozik a róla szóló estre. Látvány, VJ: Katona KatiFény: Farkas Gábor
Öt test mozdul együtt a metronóm ritmusára. Mechanikus gesztusaik lassan és finoman, alig észrevehetően változnak. A kezdetben ártalmatlannak tűnő kollektív partitúra egy ponton meghasad. A lassú és visszafogott ritmus folyamatosan gyorsul. A mozdulatok a táncosokból áradnak, mintha csapdába esnének bennük – a kivitelezésben van valami kényszeresség, neurotikusság. A fájdalom, az ismétlés, a rutinba való beletörődés visszautasítása, a test erőltetése a tűrőképesség határát súroló kifulladásig. Induljunk ki az emberi kapcsolatokból, amelyet a Covid-19 korlátozásai alatt a stúdióban kellett újrafogalmaznia a társulatnak – gondolta Gaudet. A lényeghez, az élethez való visszatérés módjait kereste a világjárvány idején. Érett koreográfusi-művészi nyelvezetével arra a határhelyzetre mutat rá, ahol a vágyak újjászülethetnek a megszorítások terhe ellenére. Antoine Berthiaume egyszólamú zenéje az előadás egyik főszereplője, a meditáció az élet "szép oldaláról", fokozatosan behatol a testbe, betolakszik az elmébe, és nem hagy nyugtot… A nyilvánvaló egyszerűség az igazán ütős ebben az előadásban, amely Steve Reich és Anne Teresa De Keersmaeker alkotói kettősének lenyűgöző harmóniáját és dinamikáját idézi. Koreográfus: Catherine GaudetTáncosok: Scott McCabe, Dany Desjardins, James Phillips, Lauren Semeschuk, Lucie VigneaultZene: Antoine BerthiaumeVilágítás: Hugo DalphondJelmeztervező: Marilène BastienPróbavezető: Sophie MichaudProdukció és technikai vezetés: François Marceau
(nyenyec népmese) A sorozat elsősorban óvodás korú gyerekek és szüleik számára kínál kellemes perceket egy-egy szombat délelőtt, mely során a mesék és a muzsika világában barangolnak.
Nemes Nagy Ágnes felejthetetlen teremtményének, Bors néninek a 80. Születésnapját meg kell ünnepelni. A születésnapot Lackó, a Játékmester és Titilla, a hűséges macska szervezi meg. Dal, játék, nagyon sok meglepetés. És természetesen Bors néni, akit minden gyerek szeret. Reméljük, Te is. Ezúton küldjük a születésnapi meghívódat. Várunk, gyere!
Hamupipőke történetét mindenki ismeri. A hősnő csodás átváltozása és felemelkedése igazi gyógyító, reményt adó mese, amelyet az ókorban meséltek először, és mesélik azóta is szerte a világon, számtalan változatban. A Budapest Bábszínház új előadása ezúttal a kosztümös filmekből jól ismert korba, a 19. századba helyezi a történetet. A ragyogó bálok, táncrendek, szigorú viselkedési szabályok korába. Az ipari forradalom, a természettudományos felfedezések, a világ körüli utazások korába. Egy világba, amelyben nincs még Instagram, mégis mindennél fontosabb a látszat. Egy világba, ahol a tudomány, a fizika is lehet igazi varázslat. Hamupipőkének, a mindig úton lévő hajóskapitány kamasz lányának mostohája szeretetlensége és mostohatestvérei bántásai mellett saját bizonytalanságával is meg kell küzdenie, hogy elindulhasson a felnőtté válás útján. Segítőtársai a korlátlan fantázia, a csillapíthatatlan tudásvágy, a kérlelhetetlen igazságérzet. Vajon sikerül-e megtalálja a saját útját? És mi történik, ha ezt az utat véletlenül épp egy, elrendezett jövője elől menekülő trónörökös keresztezi? Árnytervező: Kuthy Ágnes, Michac Gábor Szcenika: Torma Gábror Árnyjáték: Bánky Eszter, Juhász Ibolya, Karádi Borbála, Kemény István, Kovács Katalin, Rusz Judit
A Rumini Berg Judit, a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének a legismertebb műve, amit több százezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsótagozatban.A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek. Szereplők: Rumini: Berecz Kristóf UweBalikó: Fogarassy GergőCsincsili: Nemcsók Nóra/Gergelyfy Zsófia/Rimóczi DóraKapitány: Öller Roland/Budai MarciDundi Bandi: Kecskeméti Lilla/Lévai ÁdámMolyra: Dóka AndiPeonza: Nemcsók Nóra/Kecskeméti Lilla/Gyenis ErikaFerrit király: Egri LászlóAjtony: Fogarassy AndrásRinya, Hernyóca: Pintér DorinaTovábbá: Molnár Angéla, Herbert Laura, Gyurik Málna, Győri Dániel, HeimVivien, Decsi Milán, Hodosi Csanád.
Szegény asszony kis kakasa a szemétdombon kapirgál. Egy nap rákacsint a szerencse és megcsillan a domb tetején egy gyémánt félkrajcár! Örült volna a kis kakas és még jobban a gazdasszonya, ha nem akkor jár éppen arra az a kapzsi török császár. El is vette a félkrajcárt és gúnyosan kinevette a kakaskát. Mi az igazság?
A történetből megtudhatjuk, hogy hol lakik a jóságos Hétfejű Tündér, érdemes-e jónak lenni, és egymásra találhatnak-e azok, akiket maga a Százarcú Boszorkány átkozott meg, de a kacsakirály és kacsa-királykisasszony tanulságos históriájából kiderül az is, hogy az önzetlen szeretet csodákra képes.
Bizonyára ismeritek az indián hercegnő és John kapitány szerelmének történetét. De azt vajon tudtátok-e, hogy Pocahontas valóban létezett?Egy 400 évvel ezelőtt élt indián törzs főnökének legkedvesebb lánya volt. Amikor találkozott egy európai tengerésszel, tulajdonképpen két világ találkozott egymással.Az indiánok hite szerint minden élőlénynek egyformán helye van a világban, és mindegyik ugyanolyan fontos része a teremtésnek. Ruhájukon a számtalan rojt mind egy-egy teremtményt jelképez, így amikor az indián táncolni kezd, vele táncol a mindenség. A tengerészkapitány világában ezzel szemben az ember a természet ura, a fehér ember pedig minden más bőrszínű lény felett uralkodhat, hiszen most is éppen azért jött ide, hogy elvegye az indiánok földjét…Hogy ez a két fiatal hogyan tudja megbékíteni saját népét, hogyan érteti meg velük, hogy ha egymást segítik, mindannyian csak gazdagodhatnak, hiszen van mit tanulniuk a másiktól – nos, erről szól ez a gyönyörű mese.Mi most csodaszép zenével és tánccal mutatjuk meg nektek, és egy nagyon aranyos kicsi lénnyel is találkozhattok, ha eljöttök hozzánk!
"A világ nagyvárosaiban ismert és megszokott, hogy a legkisebbeket a legmagasabb színvonalon szórakoztatják. Az ÓPERENCIÁN TÚL koncert showban a legnagyobb mesefilm- és mesemusical slágerek szólalnak meg sztárszínészek és énekesek közreműködésével. A nagyszabású produkció egyedülálló látvánnyal, speciális effektekkel, lenyűgöző világítástechnikával az egész család számára nyújt szórakozást. A művészek elegáns ruhákban lépnek színpadra, miközben a hatalmas LED falon varázslatos mesebeli animációkat láthatnak a nézők. A gyerekeket egészen korán, minél fiatalabban kell a színházzal, a zenével megismertetni és megszerettetni. Mindezt befogadható módon, a mai kor lendületével, technikai tudásával, 21.századi vizuális élménnyel, a legmagasabb művészi színvonalon. A szórakoztató produkció a jövő nemzedékét szólítja meg, és kiszakítja a mai digitális világ sokszor nem valódi értékeket közvetítő jelenéből." Közreműködik: a Crescendo Music Orchestra. Részletek: Az oroszlánkirály, Jégvarázs, A dzsungel könyve, A padlás, A Szépség és a szörnyeteg, Alladdin, Tarzan, Sing, Herkules, Madagaszkár, A kis hableány, Óz, a csodák csodája, Süsü, a sárkány, Vuk, Doktor Bubó, A nagy ho-ho-ho horgász, A mézga család.
Opera két részben, négy felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal.„Carmen olyan személyiség, aki szereti az életet, és azt határok nélkül éli meg. Abban leli örömét, hogy felfedezi a körülötte lévő emberek és a saját határait. Mindez nála belülről jön, nem kell ehhez külön személyiséget építenie. Nem is látja magát kívülről. Ösztönös emberi lény a maga egyszerűségével és összetettségével. Egyszerre intuitív, faragatlan, szenvedélyes, melankolikus és érzékeny” – nyilatkozta az operarendezés „Tarantinója”, a katalán rendező, Calixto Bieito. Előadásaiban a történetek valóságát húsba vágó élességgel és ezért megrázóan provokatív módon mutatja be. Tökéletesen passzol ehhez a rendezői stílushoz a szintén őrült indulatokat és érzelmeket megmozgató francia opera, Georges Bizet Carmenje. A rendező a 19. századi Sevillában játszódó operát a Franco utáni Spanyolországba helyezi, ahol a realizmus magas fokán ábrázol egy vad és kegyetlen világot – távol tartva tőle a folklorisztikus flamenco kliséjét. Bieito a maga nyers naturalizmusával még közelebb hozza az operát az alapjául szolgáló Prosper Mérimée-regényhez.A produkció az egész világot bejárta, számos helyen bemutatták. Madrid, London, Oslo, San Francisco, Bécs, Barcelona, Velence, Párizs, Lisszabon, Palermo és Boston után a 2021/22-es évadban végre Magyarországra is megérkezett. Magyar nyelvű feliratok: Kenesey JuditAngol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
A Müpa gyerekközönségének már nem kell bemutatni a BaHorKa különleges csapatát: produkcióikban látszólag egymástól távol eső területek, az improvizáció és a folklór kéz a kézben járnak. Szórakoztató, szerethető, közvetlen stílusú, autentikus népzenei alapokra épülő előadásaik mostanra védjeggyé váltak: a több mint egy évtizede közösen munkálkodó, számos vendégművészt is bevonó formáció gyakorlatilag saját stílust talált ki és fel. Zenével mesélnek, mesével zenélnek, közben pedig eltüntetik a nézőtér és a színpad közötti határokat: mintha egy asztalnál ülnének nézők és játékosok. Pardon, ezúttal egy vasúti fülkében, hiszen a Komédiás Expressz zenés körutazást kínál a már említett, nem is olyan képzeletbeli helyszínekre. Mint minden valódi vasútjáraton, természetesen itt is elöl ül a masiniszta, jönnek a mindentudó vasutas kisasszonyok, de megismerkedünk a kalauzok gyöngyével, sőt a programnak saját szerelvénymestere és zakatolásügyi szakértője is lesz. A BaHorKa Társulat működését fémjelző, zenés-mesés köntösben színpadra vitt népszokások és népi gyermekjátékok sem maradnak ott az induló állomáson. Tessék kapaszkodni, az expressz pillanatokon belül száguld és meg sem áll! Vasutas kisasszonyok, kik mindent elmesélnek: Balogh Melinda, Horváth Sára, Kaszai Lili Vasúti zenészek: masiniszta, aki elöl megy, fúvós hangszerek (Gárgyán Zoltán)a kalauzok gyöngye, harmonika (Réti Benedek)szerelvénymester, brácsa, tambura (ifj. Csoóri Sándor)zakatolásügyi szakértő, ütőhangszerek (Bősze Tamás Jean-Pierre)