Marék Veronika hőseit az egész világ ismeri, a mackó és a kislány történetein generációk nőttek fel. Hétköznapi kalandjaik legnagyobb varázsa, hogy minden mai és egykori gyerek számára ismerősek.
Két ember időben találkozik, aztán időben válik el… vagy mégsem?Egy másik pár pedig alig érezheti magát biztonságban, mert valami vagy valaki érkezik a hűvős északi széllel... vagy mégsem…Egy időtlen darab, ami humorban s költészetben gazdag, s ahol egy ötvenötéves kislány kénytelen kibogozni az összekuszált életeket.
Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, a jóképű fiatalember, akit egy idős hölgy meggyilkolásával vádolnak? Ráadásul a felesége a vád tanúja! Az ő kezében van a sorsa. Agatha Christie ezúttal is mesterien szövi a szálakat a fordulatokban, meglepetésekben gazdag krimijében, melynek a legfőbb helyszíne a tárgyalóterem, ahol a néző szinte esküdtszéki ülnökként vehet részt az izgalmas nyomozásban.
A Szél kapuja folytatja és tovább bontja a társulat két korábbi előadása, a Cseppkánon és a Rajkérdésfelvetéseit:Hol keressük gondolatainkat, érzéseinket? Az agyban? A szívben? A sejtjeinkben? Egymásban?Kapcsolataink terében? Cselekedeteinkben?Az előadás mozgásvilágát a Tai Chi Chuan, a Shen Dao Kung Fu és az ezekből építkező természetesgesztusok ötvözete adja. Minimalista zenei kompozíciója olyan hangszerekre épül, mint a harmónium, a fúvósok, az ének vagy az emberi lélegzet, vagyis mindazon hangszerek és eszközök, melyek a levegő mozgásának, áramlásánakgyöngéd vagy éppen vad erejét használják.Az előadás tere, mely egyszerre képzőművészeti és szellemi tér - mint az Artusnál mindig - most is azegyik legmeghatározóbb alkotó elem. Ez alkalommal is több mint látvány vagy az előadást befogadó hely – a tér maga a tartalom. Közreműködő harcművészek: Szalkó Erika, Szalkó Zsuzsa, Szeghalmi Etelka Közreműködő zenészek: Bartek Zsolt, Philipp György Tér: Sebestény Ferenc, Goda Gábor Kreatív technika: Papp Gábor, Hajdu Gáspár Alkotó munkatársak: Nagy Eszter, Zahra Fuladvand
Dokumentumjáték. Képzeletbeli dokumentumjáték a Nagymező utcából Stein Pupi eredeti slágereivel. Állítólag minden a testén viselt ékszer valami történetet hordoz – az előadás pedig egy ilyen módon felépülő „életrajzi est”, amiben Madám Bizsu (Molnár Piroska) visszavisz minket az időben, a 20-as, 30-as évek Budapestjére… A Madám Bizsu az Arizona mulató századeleji világába repít minket Molnár Piroska címszereplésével… „Szerelem és árulás volt minden este a fényűző budapesti éjszakában…” Zenés műsor egy romantikus, bűnös korról, amiben újra megelevenedik a száz évvel ezelőtti Nagymező utca… Mintha Budapesten játszódna az Éjfélkor Párizsban című Woody Allen film… Zene: Stein Pupi Zenei vezető és zongorán kísér: Kőhalmy Pál
Minden hétvégén más család gondoskodik Vándorkutyáról. Imádják a gyerekek, de minden szülő másképpen fogadja. Hiszen Vándorkutya mindent lát! És mindent kiszimatol! Pass Andrea drámaíró abszurd pszico-thrillerét a Vígszínház számára írja. A társulattal először dolgozik, darabját maga rendezi.
„Lábjegyzet egy jövőbeli történelemkönyvből” két részben Vizi és Ecsédi találkozott. És itt kezdődött minden. Az ő történetüket írta meg Bereményi Géza és adta elő Cseh Tamás két részletben, két Magyarországon: 1979-ben (Frontátvonulás) valamint 1992-ben (Nyugati pályaudvar). A történetet egybeolvasztotta, és most új köntösbe bújtatva adja elő három fiatal színész: Orosz Ákos, Tóth András és Zoltán Áron. A koncertszínházi előadás teljes mértékben az alkotók műhelymunkája, a szerző dramaturgiai segítsége mellett. Hogyan boldogul Vizi és Ecsédi ’79-ben, és ’89-ben Magyarországon, milyen akadályokkal kell megküzdeniük, milyen választ kapnak, vagy adnak azokra a kérdésekre, amik a legfontosabbak: Ki vagyok? Hol vagyok? És amit még ők sem mernek megkérdezni: „Mivégre vagyok?”. Az előadás Bereményi Géza és Cseh Tamás Frontátvonulás, Nyugati pályaudvar valamint Bereményi – Cseh –Másik János Levél nővéremnek 2. albumairól tartalmaz dalokat, valamint egyes dalszövegeket Zoltán Áron zenésített meg újra a műhelymunka során. Zenészek: KOVÁCS LÁSZLÓ (szaxofon), LACZI SÁNDOR / KOVÁCS GÁBOR (cselló)
Roman Polanski hasonló című filmjéből készítette nagy sikerű színpadi rendezését, melyet nemzetközi alkotógárdával állított színre a PS Produkció. Eddig több millió nézőt vonzott szerte a világon a kultikussá vált vámpírparódia. Budapesten, túl a 200. előadáson, tovább folytatódik a különleges, fanyar humorú, látványos, szórakoztató, varázslatos musical sikertörténete.A cselekmény a 19. század végén játszódik a vadregényes, havas Erdélyben. Abronsius professzor a rettenthetetlen vámpírvadász fiatal asszisztensével, Alfréddal követi a vámpírok nyomát. Megérkeznek Chagal fogadójába, ahol mindenütt füzérekben lógnak a vámpírriasztó fokhagymák. A falu lakói közül senki sem ismeri el, hogy a közeli kastélyban vámpírok élnek, bár az ellenszer, a fokhagyma iránti vonzalmuk már a megszállottság határát súrolja. A romantikus és érzelmes Alfréd szerelmes lesz a fogadós lányába, aki hasonló érzéseket táplál iránta. A lány ártatlanul igéző énekére megjelenik a vámpírgróf Krolock és meghívja Sarah-t a közeli kastélyában tartandó bálba. Sarah-ban vágyakozás ébred a gróf és a vámpírok halhatatlan világa iránt. Ez az olthatatlan vonzalom még sok izgalmas bonyodalmat okoz, melyet a vámpírok különös világában csetlő-botló vámpírvadászok humoros kalandjai fűszereznek. Vokál- és táncbetétek hangszerelője: Michael Reed, Steve Margoshes. Zenei vezető: Bernd Steixner. Közreműködik a PS Produkció zenekara. Dance captain: Lopusny Anna Piros csizmák: Horváth Zita, Zsitva Réka, Zsíros Gábor, Rákász Dániel, Babácsi BenjaminFekete vámpír: Túri Lajos Péter, Zsíros Gábor, Kovács PéterFehér vámpír: Baranya Dávid Ensemble: Dance Captain: Lopusny Anna - Ajtai Beáta, Horváth Mónika, Sinkó Réka, Pethő Dorka, Pető Zsófia, Károlyi Krisztián, Jenei Gábor, Braga Nikita, Baksa András, Zsitva Réka, Nagy Sarolta, Eőry Mónika, Szabó Anikó, Tiborcz Fanni, Szabados Tímea, Vincze Kitti, Zsíros Gábor, Túri Lajos Péter, Baranya Dávid, Kovács Péter, Köpösdi Ádám
Humor és bűvészet. A szavak embere és a mágia mestere. Apa és fia. Badár és Badár. Két művész egy családból, akik most együtt lépnek színpadra. Badár Sándor improvizatív humorista és színész, a Dumaszínház fellépője, számos magyar film megkerülhetetlen alakja és egyben világjáró kalandor. Páratlan humorának és színpadi készségeinek köszönhetően nála nincs két egyforma előadás, hiszen a megélt kalandokat sosem tervezetten, hanem a műsort fejben szerkesztve adja át a közönségnek. Szinte varázsol a szavakkal. Fia, Tamás viszont nem a szavak embere. Az ő nyelve a bűvészet. Az éppen nagykorúvá vált fiatalember több mint tíz éve foglalkozik mikro-mágiával, nemzetközi bűvészversenyeket nyert, és apukájához hasonlóan képes rá, hogy közönségének még a szavát is elakassza. Mi történik, amikor a két Badár egyszerre lép a színpadra? Valódi varázslat. Különleges élményben lesz része a nézőnek, amikor néhány kártyalap és pár szó elég ahhoz, hogy beinduljon az igazi show. Könnyfakasztó nevetés és a hihetetlen csodák estje lesz ez. Ha pedig egy-egy trükköt nem értenénk meg, ne aggódjunk, Badár Sándor alaposan elmagyarázza majd. Hacsak Tamás el nem varázsolja őt is. Persze nem kell megijedni semmitől, ami a színpadon történik. Elvégre családban marad.
Nem érzek semmit. „Felzokogott lélekben, mikor megérezte, hogy a férfi zsugorodik, húzódik vissza; várta az iszonyú pillanatot, mikor végképp kicsúszik belőle, s magára marad. Megnyílt a méhe, lágy volt, lágyan esdeklő, akár az árban hullámzó tengeri rózsa; némán esdekelve várta, hogy újrakezdődjék, s kiteljesedhessen.“ (Falvay Mihály fordítása) Jelmez: Je Suis Belle - Dévényi Dalma és Kiss Tibor
„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma. Mikis Theodorakisz Zorba című balettjének színrevitelével a Pécsi Balett az elmúlt két évtizedben létrejött karakteres arculatát, a modern megjelenítésű közönségbarát előadások tematikáját folytatja. A társulat célja, hogy innovatív vizualitással és érthető dramaturgiai megfogalmazással juttassák el üzenetüket közönségüknek. Az előadás különlegessége, hogy a koreográfia a modern tánc és a néptánc ritkán használt fúziója. Zorba az életigenlés táncjátéka. Theodorakisz csodálatos zenéje, az alkotók kreativitása és a Pécsi Balett kiváló táncművészei együtt idézik meg a mitikus görög hős szellemiségét. Zeneszerző: Mikis TheodorakiszA librettót Nikosz Kazantzakisz Zorba, a görög című regénye nyomán írta: Böhm György Madame Hortense koreográfia: Bozsik Yvette. NŐK, FÉRFIAK, A FALU LAKÓI: Horváth Réka, Karin Iwata / Frank Edina, Pintér Rebeka, Reetta Riikonen, Rónaki Nina, Domján Kristóf, Erdélyi Zsombor / Matola Dávid, Szendrői Bence, Tuboly Szilárd / Szabó Márton, Varga Máté, valamint Bastidas Veronika, Horváth Zorka, Katona Dóra, Sárosác Mínea, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum növendékei
Egy képzeletbeli faluközösség hétköznapi életének apró mozzanataiból kibontakozó történet zenei keretét Kodály Zoltán kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, majd ezek elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok rituáléját követhetjük nyomon.
Mindent a kripto"valutákról"! Miért ne használj kriptot? A bitcoinról és a többi kripto”valutáról” hétköznapi nyelven. Miért nem pénz a kripto? Akkor mi? Miért kerüld el? Miért nem tesz jót a gazdaságnak sem?Ideológiai alapvetések, téveszmék, csalások, botrányok.Minden, amit mindig is érteni akartál, de megzavart a sok rövidítés és idegen szó.
Az Attraction Látványszínház, a Britain's Got Talent 2013-as győztes csapata, először ad egész estés show-t Magyarországon! A fantasztikus látványú és koreográfiájú előadás 2024. október 19-én, a Papp László Budapest Sportarénában látható először. A non-verbális, határokon átívelő táncszínházi előadás egy egyedi, különleges világba repíti a közönséget, mely gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt egy szórakoztató, vadonatúj színházi, zenei és vizuális élményt nyújt. Az Attraction Látványszínházat Szűcs Zoltán, a Hip Hop Boyz együttes korábbi tagja hozta létre 2004-ben. Az együttes a Csillag születik című műsorban mutatkozott be, de a valódi népszerűséget és elismerést az angol tehetségkutató, a Britain's Got Talent 2013-as megnyerése hozta el számukra. Ezzel a győzelemmel történelmet írtak, hiszen ők voltak az első olyan produkció, aki külföldiként meg tudta nyerni ezt a világversenyt. 2014-ben a kínai kormány felkérésére kiemelt vendégelőadóként felléptek a világ legnézettebb műsorában, ahol több mint egy milliárdan nézték élőben a kínai nép legfontosabb ünnepére készített jelenetüket. 2016-ban mutatták be első egész estés műsorukat a London Palladium Színházban fergeteges sikert aratva, ezt Mexikó, Dubai, Amerika turnészereplései követték, majd egyszerre két társulattal Kína legnagyobb színpadain 50 alkalommal mutatták be telt házas színházi előadásaikat. A Pekingi Operaház elismerésként repertoárba vette produkciójukat. 2018-ban közönségszavazat alapján a Britain’s Got Talent történetének legsikeresebb produkciójának választották meg őket és ugyanebben az évben beválasztották őket a világ összes GOT TALENT produkciói közül a legjobb 15 előadó közé, így az America’s Got Talent The Champions műsorban is hatalmas sikerrel szerepeltek. Sikerük azóta is töretlen, az emberek testéből alkotott árnyékképekkel elmesélt, az érzelmek széles skálájára ható történeteikkel felléptek uralkodó családok, elnökök, hírességek legfontosabb eseményein, bejárták az egész világot és idén ősszel, most először a magyar közönséget is ámulatban ejtik produkciójukkal. A társulatot a táncműfaj széles skáláját művelő előadóművészek alkotják. A fizika törvényszerűségeit semmibe véve lebegnek a levegőben, tárgyakat, jeleneteket keltenek életre. Az előadás, az emberi szem számára láthatatlan és látható táncművészek összehangolt csapatmunkája révén alkotott képi világ, ahol a látvány és a zenei hangzás teljes összhangban vannak. A fantasztikus látványú, show-elemekben gazdag előadás, számos meglepetést és izgalmas jelenetet tartogat. Az Attraction előadása most először, a Budapest Arénában látható 2024. október 19-én. Egy egyedi és varázslatos produkció, amit nem érdemes kihagyni!
– Na és maga hova valósi?– Budapest.– De mikor tanult meg ilyen szépen magyarul?– Magyar vagyok. Emese álma egy fiatal nő történetét meséli el, aki egy hírcsatornánál dolgozik, majd egy nem kívánt terhesség következtében elveszíti a kapcsolatot a valósággal. Végül az ősmagyar hitvilág mondájához kapcsolódva megépíti a saját valóságát, otthont teremt magának egy otthontalan világban. Mi történhet a társadalom egy olyan tagjával, akinek minden nap felhívják a figyelmét arra, hogy nem tartozik bele a közösségbe? Mit tehet egy alapvetően sebzett ember, amikor komoly megrázkódtatás éri, és nincs kihez fordulnia? A monodráma a mai magyar közérzet megragadása mellett betekintést nyújt egy fiatal, színes bőrű lány identitáskereső útjába ma, Magyarországon. Az ötfős alkotócsoportnak ez az első közös munkája: Kárász Emese és Farkas Dorottya a Freeszfe Egyesület Színházcsináló osztályában végzett, Fazekas Ella ugyanitt közösségi színházat tanul, Vass Szandi pedig az SZFE-n végzett színházi dramaturg szakon. Az előadás különleges hangulatú zenéjét Erményi Gábor, a Zeneakadémia elektronikus és alkalmazott zeneszerző szakos hallgatója jegyzi. Emese története se nem mese, se nem álom, hanem kortárs valóság. Portré egy nőről, egy társadalomról. #emesefeketevolt Farkas Dorottya ötlete alapján írta Farkas Dorottya és Vass Szandi zeneszerző: Erményi Gabólátvány asszisztens: Kamuthy Majarendező- és produkciós asszisztens: Fazekas Ellaa projekt mentora: Keresztes Tamás Az előadásban szexuális erőszak van ábrázolva, illetve vaksötétet és erős hanghatásokat tartalmaz.
EisemannMihály és Szilágyi László 1934-ben írta meg a zenés vígjátékot, amely aműfaj egyik legkedvesebb és legszellemesebb klasszikus darabja lett. Remek humor, pimaszság, az ötletek tobzódása, miközben a szerzők elegánsiróniával fejet hajtanak a műfaj szigorú szabályai előtt. Mély emberismeret sejlik föl a bohózat mögül és egy csipetnyi bölcsesség: hogy néha egyetlen tétova pillanaton áll vagy bukik a sorsunk. Szereplőink elcsúsznak a banánhéjon, de puhára esnek. És a darab végén könyörtelenül les rájuk a boldogság, a happyend. A komédiából kiderül, hogy Holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány?, miért utazik Velencébe fiúruhában egy szerelmes kisasszony, és ki az a dr. Sas és dr. Vas, a borzasztó furcsa két pasas.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni. A BÁBEL című produkció a XXI. század társadalmi kihívásaival szembenéző egyének és közösségek emocionális állapotát kívánja letapogatni. A „bábeli zűrzavarban” a személyes megélésünk sokszor nagyon hasonló, mivel a legfontosabb emberi tényezők tekintetében a világ minden táján szinte egyformán érzünk és gondolkodunk. Minden közösségben a kötődéseink, szeretettel teli kapcsolódásaink, az adott hitünk, a tradícióink, szokásaink a legfontosabbak az együttéléshez. Az embereket sokszor a jó szándék vezérli, jelentős részük nem rajong a háborúkért, és nem szeretné a bolygó felemésztését, vagy az élővilág elpusztítását. Mégis megtörténik, mégis zajlik és ettől mégis óriási a zűrzavar. A BÁBEL nem egy történetmesélős előadás, hanem expresszív képekkel és momentumokkal egy eklektikus világot ábrázol öniróniával és humorral, melyben az emberek az elveszett egyensúlyi állapot felé törekedve a káosz és ellentétes irányú érzelmek pólusai közt feszülnek. A harmónia iránti vágy tisztán kiviláglik a felborult világképben, az egyensúly és a káosz közti feszültséget az előadás mozgásnyelvi, zenei, és a vizuális hatásokban rejlő ellentétes esztétikai minőségek jelenlétével bontakoztatja ki. Közreműködnek a Duda Éva Társulat művészeiVendégművészek: Lőrinc Katalin, Kováts Tibor Társulati menedzser: Vodál Anita
The Wall. A Pink Floyd rockoperájának színpadi változata a Citylights Entertainment előadásában. E koncepciózus mű a szakértők szerint minden idők egyik legjobb rocklemeze. Szól az emberi bezártságról, kiszolgáltatottságról, tehetetlenségről. Szól a reménytelennek tűnő szerelmi, s emberi kapcsolatokról, egy egyen világ kiépítéséről. Szól a háborúról, az újjáéledő fasizmusról, minden olyan ránk telepedő hatásról, mely elmagányosít, s bezár bennünket. Főszereplője Pink egy képzeletbeli falat épít maga és a külvilág közé. Sodródik a fantázia világa és a feldolgozhatatlan valóság között. Minden egyes rossz élmény egy újabb tégla a falban. Végül egy képzeletbeli bíróság arra ítéli, hogy rombolja le a falat. Mert az ember életében nincs más alternatíva. Mindenféle bezártságot le kell rombolni. De mi történik ezután? Erre már nincs válasz.A Citylights előadása tökéletesen visszaadja és erősíti a zene vízióit. Izgalmas, audiovizuális látványvilága megfogja a nézőt. Egyszerre 19 szereplő, zenészek, táncosok sulykolják.