- Angyaltemető - Az angyali öröklét feladása egy emberi szerelemért. A budapesti értelmiség jobb és balos, groteszk, semmibe vesző acsarkodása, emberi sorsok egymásba gabalyodása és kozmikus magányossága, fekete humor és filozófia egy nagy városi road movie keretei közt, egy kis színház összes játék terét fölhasználva. Budapest fölött az ég.
Szerb Antal fantasztikummal teli, fordulatos regénye jócskán megelőzte a korát. Nem véletlen, hogy alapanyagául szolgált több színpadi és egy 1974-ben készült filmes feldolgozásnak, ez utóbbiban a főbb szerepeket Latinovits Zoltán és Darvas Iván alakították. Ezúttal zenés színházi adaptáció született Kovács Adrián zeneszerző és Galambos Attila szövegíró tollából. A kalandregény hangsúlyai áthelyeződnek az érzelmekre, a minden racionális meggondolást elsöprő szenvedélyekre, de a történet lényege változatlan: Bátky doktor, a londoni tanulmányúton tartózkodó magyar bölcsész meghívást kap Pendragon urától a kies Walesbe, ahol az érdeklődése fókuszában álló középkori titkos társaság, a Rózsakeresztesek után nyomozhat. A kellemesnek és hasznosnak ígérkező kirándulást különös események teszik hátborzongatóvá: kísérteties próféciák, gyilkossági kísérletek és egy tudományos felfedezés, amelynek talán nem is szabad nyilvánosságra kerülnie. Mindeközben folyik a hajsza a titokzatos kórban elhunyt milliárdos által hátrahagyott hatalmas örökségért. Krimi, misztikum, szerelem ötvöződik a walesi históriában, amely fölött végig ott lebeg a Pendragonok jelmondata: „Hiszek a testnek feltámadásában”.
Dráma 1 + 1 részbenA Hábetler-család 100 éve Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól az ötvenes évek végéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, '56... és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik... A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg. Az előadás nem ötven, hanem száz év történetét meséli el: Tasnádi István továbbírja Fejes Endre darabját, így egészen a kétezres évek elejéig nézhetjük végig „alulnézetből”, a család újabb és újabb generációinak életén keresztül a huszadik századi Magyarország történetét, sorsfordító történelmi csomópontjait.
Zenés szerelmi tragikomédia. A világ úgy tudja, hogy Kaliforniában érnek véget a szerelmi álmok. Mi, magyarok tudjuk, hogy Szegeden is megtörténnek ilyenek. S ez olyan szép! Egyszer La La Land, máskor Lölöland. Vajon melyik a miénk?Egy történet arról, amikor két ötvenes, elvált szülő, akik társadalmilag, politikailag, egzisztenciálisan, komolyságban, bohémságban merőben különbözőek, sikeresen tönkreteszik gyermekeik szerelmét. Hogy megérdemlik-e ezek a fiatalok ezt a szülői balfékséget? Döntse el a sors és/vagy az élet! (Mindenesetre rengeteget énekelnek az események folyásával egyirányban, mert ezek a mai fiatalok egyfolytában popsztárok akarnak lenni.)Közösségi finanszírozással létrejött előadás!
Ruben Östlund filmje alapján színpadra alkalmazta: Tim Price. Egy családi utazás nagy meglepetésekkel szolgálhat. Tomas, az üzletember egy síparadicsomba viszi szeretteit a téli vakációra. Váratlanul azonban lezúdul egy lavina és magával sodor sok mindent – ha magukat a családtagokat nem is, de sok illúziót, önáltatást, hamis ábrándot. Elvégre hogyan lehet arról beszélni, ha egy családfő a veszélyből első ösztönében nem a gyerekeit, hanem a telefonját menti ki? Ruben Östlund fekete komédiájának friss színpadi adaptációja üdítő humorral és empátiával beszél az emberi kapcsolatok rejtelmeiről. Az előadás a Katona József Színház és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre. Továbbá: Sándor Rebeka Sofie / Vas Hanna Regina, Tereczi Dániel Tamás / Mester Máté
Truman Capote amerikai író Álom luxuskivitelben című kisregénye 1958-ban jelent meg, majd pár évvel később, a filmváltozatot is bemutatták; Audrey Hepburn alakítása nyomán a főszereplő Holly Golightly figurája ikonikus nőalakká vált. A fülledt-züllött New Yorkban a szerencséjét és önmagát kereső naivan bájos, dörzsölt és varázslatos lány, aki maga a féktelen szabadság, aki nem tartozik senkihez, egy nap talán megtalálja azt, akihez tartozhat. Addig pedig issza a koktélokat és tördeli a férfiszíveket. Elsősorban Fredét, a pályakezdő íróét, aki kitartóan és odaadóan igyekszik megszelídítenie ezt a megzabolázhatatlant tüneményt. A Radnóti Színház őszi bemutatójában Sodró Eliza és Rusznák András játssza a főszerepet, az előadást Valló Péter rendezi.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az életművét gondozó Európa Kiadó szerint „magyarabb és magyarságában európaibb szerzőt elképzelni sem lehetne.” Szabó Magda költőnek indult, regényeket a kényszerű hallgatás éveiben kezdett írni. Amikor első regényeivel közönség elé léphetett (Freskó, Az őz) már érett prózaíró, „nemcsak gazdag anyagú, igazmondó, aktuális, olvasmányos, hanem mindjárt bravúros” – írja róla Nemes Nagy Ágnes. Pályatársa, Jókai Anna, varázslónak tartja: „Szabó Magda, amikor ír, azt teszi az emberi világgal, amit csak akar. Mindent megkapott a varázslathoz: lenyűgöző nyelvi erőt, élmény-bőséget, és a szükséges – bár fegyelmezetten titkolt – szenvedést. (…) A bűvölő szöveg, mint folyondár, elfedi a régi kövek eredeti, kopott feliratait, valami mást, valami szokatlan-érdekeset sugallnak a már-már elfeledett tények, lett légyen az Trója pusztulása vagy egy öregasszony halála, vagy éppen meghatározó alakja nemzetünk történelmének. Szabó Magda parancsot ad a választott témának, és a téma engedelmesen a tolla alá hajlik. (…) Felépül, rögződik a lélekben a második valóság, ahogy a szuverén alkotó, Szabó Magda látja.” Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
S.Ö.R. -ben három fiatal magyar színész két óra alatt előadja Shakespeare Összes Rövidített műveit! Nem csalás nem ámítás! Az eredeti szövegek és még eredetibb (saját) poénok felhasználásával. Aki látta, mondhatja, hogy otthon van a "Bárd" művészetében.
Argan, jómódú párizsi polgár, életét kitölti betegségébe vetett hite. Ez a mánia önzővé és zsarnokká teszi. Csak az orvostudományban hisz; gyógyszerekben, állandó kezelésekben és fiatal feleségében. Azokat, akik mindezekben kételkedni mernek, ellenségnek tekinti. Lányának Angelikának is orvos férjet szán. Ám az ő szíve titokban már másé.Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a színpadon rosszul lesz. A címszereplőt alakító Moliére még aznap meghal.
Mit csinál Edward király, angol király? Mihez ne fogjon senki könnyelműen? Mi történik őszi éjjel a galagonyával? A válaszokat egyformán tudjuk. Ha valamiben, ebben egyek vagyunk. A műsorban mintegy 100 ismert magyar vers hangzik el.
Barabás Pál filmforgatókönyve alapján írta: Frenkó Zsolt. A zenei anyagot összeállította: Gém György Irodalmi konzultáns: Nemlaha György Sóvári Péter, ünnepelt színész és a kezdő Pintér Ibolya szerelméről nincs, aki ne hallott volna.A legendás filmet számtalan színpadi előadás követte. Ahogy Bogusławski karakterét Major Tamással, úgy Sóvári Péter alakját Latabár Kálmánnal azonosítja a közönség. A József Attila Színház színpadán is felbukkan a sármos Borsay Ubul, aki ügyesen magába bolondítja a meggazdagodásban és fényes jövőben reménykedő Ibolyát. A szálakat végül a Budapestre érkező spanyol özvegy, Dulcinea Huarez keveri teljesen össze. Dalszövegírók: Bacsó Péter, Békeffi István, G. Dénes György, Harmath Imre, Kellér Dezső, Kovách Kálmán, Pártos Jenő, Szász Péter, Szécsén Mihály Tánckar: Albert Réka, Dunai Bettina, Litauszki Enikő, Hajszán Kitti, Tonhaizer Tünde, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Hunyadi Balázs, Jakab Roland Zenekar: Mátyás Tibor (hegedű), Berecz Péter (harmonika), Ullmann Ottó (basszusgitár), Németh László (dob), Neumark Zoltán/Hegedűs Szabolcs (zongora)
Turgenyev regénye nyomán írta: Brian Friel A nihilista Bazarov doktor tízparancsolata a férfiak és nők kapcsolatáról: “1. A romantikus szerelem mese habbal.2. Nincs semmi misztikus a nemiségben. Pusztán fizika.3. Baromság mindenféle giccses szirszarral felruházni ezt az egészet. A trubadúrok elmebetegek voltak.4. Ha megkívánsz egy nőt, akkor feküdj le vele. Ha szórakozásra vágysz, szórakozz! De akkor sincs semmi, ha nem tudod megszerezni a kiszemelt nőt…Fogadd meg Bazarov doktor tanácsát: annyi nő van, mint a szemét.” Turgenyev érzelmes, fordulatos története látszólag két nemzedék szembenállásáról, valójában a folyton változó viszonyokról, ideológiai vitákról, önmeghasonlásról, megalkuvásról és elfojtott vágyakról szól. Az ifjú Bazarov éles és határozott, mindenkit provokál, mindenkinélerősebb, de önmagát nem tudja legyőzni. Turgenyev tárgyilagosan, sőt együttérzően ábrázolta a szembenálló generációkat, mégis sikerült mindenkit megsértenie. Minden tükörbe néző torzképet látott. A Csehov adaptációiról, illetve a Katona nézői számára Pogánytánc című művéről ismert Brian Friel sűrít, kiemel, sejtet és felkavar.”
„A gyermek születése csak az első megpróbáltatás… Az anyaság egy életre szól.”A Menopauza rendezőjétől. Amy, a minden órás kismama babaváró bulit rendez. Az eseményre hamarosan megérkezik Barbara, az érzelmileg túlfűtött főállású háziasszony, Brooke, a munkamániás, folyton stresszes ügyvédnő és Tina, az elvált, megfelelési kényszeres anyuka, hogy együtt lássák el jótanácsokkal a várandós házigazdát, akinek igencsak naiv elképzelései vannak az anyaságról. A három nőnek hála, már nem sokáig… Az Anyatigrisek című előadás tabuk nélkül, rengeteg humorral mutatja meg, hogy valójában mit is jelent szülőnek lenni. Nem számít, hogy fekete öves anyuka, vagy fiatal kismama vagy, a másfél órás zenés komédia garantáltan jobb kedvre derít majd. Kell ennél több egy anyának? Az eredeti angol nyelvű előadást, amely eddig négy kontinensen aratott töretlen sikert, tíz éve játszák folyamatos teltházzal a világ minden táján. A koncertszínházi előadásban olyan zenei traktusok hangzanak fel híres musicalekből, amelyek mindenkinek ismerősen csengenek majd…és ez nem véletlen…
Európa szívében még regnált a cégünk,De nem láttunk benne már sok rációt.Globális hiénák sötét gyűrűjébenTanyát vert szívünkben sok frusztráció.De ím, eljöhet a Kánaán!Az IDC ránk talált!Bartellt ajánlott egy nagy multi cég!Vár ránk egy küldetés!Véget érhet a szenvedés!Mert a profitunk ebből egy, azaz egy milliárd!
- két szerelem intim közelségből – Egy darabjaira hullott házasság története. Két menekülési útvonal képkockái, amelyek rávilágíthatnakazokra a hibáinkra, amiket egymás ellen elkövettünk. Miért fullad olyan sokszor kudarcba, amikoregymás felé közelítünk? Karafiáth Orsolya szövege és a társulat improvizációi alapján, Hommage à John Cassavetes. Stylist: Lakatos Márk Színészegyeztető: Rácz Annamária
Tudták, hogy az Újszínház art–deco stílusú épülete 115 éve mulatónak készült? Parisiana néven működött. Ez volt az első kabarénak helyet adó épület Budapesten, ahol színművészek is felléptek. Az Újszínház társulata tisztelegve a nagy elődök előtt klasszikus kabaréműsorral készül: humoros jelenetekkel, viccekkel, kuplékkal, sanzonokkal. A kabaré az a műfaj, mely a közönség örömére, szórakoztatására jött létre, hiszen nincs jobb gyógyír, mint a nevetés.Idén 150 éves szeretett fővárosunk, Budapest, melynek nemcsak sajátos pesti viccei, hanem dalai és kupléi is emblematikusak. A kor legnépszerűbb zeneszerzőit is megihlették Buda, Óbuda és Pest kis utcái, sőt, versengtek, hogy az ő dalaik hangozzanak el a kabarék műsorában. Eisemann Mihály, Zerkovitz Béla, Márkus Alfréd, Horváth Jenő, Fényes Szabolcs olyan slágereket írt, melyeket ma is valamennyien ismerünk, szeretünk és dúdolunk.
Euripidész nyomán írta: Bagossy Júlia Rettentő vicces, klausztrofób, mozgalmas és evidens dolog családban élni. Gyerekkoromban csigalassúsággal telt az idő. Egy fényfolt megvizsgálása a szőnyegen, vagy mire középsősből végre nagycsoportos lettem. Az apám órák hosszú fölvételeket rögzített rólam és a testvéremről kazettákra, miközben kakaót iszunk a konyhában, vagy a világ keletkezéséről diskurálunk. Fel lett véve az a néhány perc is, mikor az ezredfordulón éjfélt üt az óra és ezerkilencszázkilenvenkilencből kétezer lesz. Ott ülünk mind egy rakáson a kanapén, anyám sima arcú, harmincegynéhány, valami tévéműsor világítja meg őket, meg a szoci bútorokat, az öcsém egy padlizsán méretű gyűrött, alvó hurka. Egy másik videóban azt kérdezi tőlem apám, mit csinál egy színházrendező és azt mondom: nem tudom. Mostanában kezdem sejteni, az idő is nagyon felgyorsult és már nem ülünk egy rakáson. Bagossy Júlia
Esther Greenwood élete a megtestesült amerikai álom. Húszévesen egy híres női magazin ösztöndíjas gyakornoka, és sorra nyílnak előtte a kapuk. New Yorkban szakmai sikerek, fogadások, hírességek forgatagába kerül, ám ő úgy érzi, képtelen megfelelni az elvárásoknak.