Mozgásfoglalkozással egybekötött mesés-táncos előadás a legkisebbeknek. Hogyan indul egy átlagos nap? Kiugrunk az ágyból, gyorsan felkapjuk a ruhánkat, megfésüljük a hajunkat, összepakoljuk a táskánkat és már indulhatunk is az óvodába a kedvenc rollerünkkel. De mi történik akkor, ha nagyon álmosak vagyunk és hiába szeretnénk felkelni, a testünk visszahúz az ágyba? Mit tegyünk, ha a nadrág két szára sehogyan sem akar a két különböző lábunkra csúszni és a pulóverünk mindig leugrik a hátunkról? A cipőink önálló életet kezdenek élni, a zoknik a lábunk helyett a kezünkre másznak, a fésű beleakad a hajunkba és a szoknya sem akar a helyén maradni. Az idő pedig úgy szorít, mint egy szűk pizsama. Indulni kellene a óvodába… Ez nem egy átlagos reggel. Ez egy Hacukaland!
Rablóopera három felvonásban, két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal. Egy többszörösen különleges produkcióval örvendezteti meg az OPERA az érdeklődőket: különleges, mert Daniel Auber operáit igen ritkán hallhatja a magyar operaközönség – a Fra Diavolo 1962 óta nem is hangzott el az Operaházban. Illetve azért is különleges, mert Szinetár Miklós rendezi, akinek első operarendezése éppen ez a darab volt. Most újra színre kerül, a Tanár úr hét évtized távlatából visszatekint rá, és ismét fiatal énekesekkel állítja színpadra. A Fra Diavolóval Auber elérte zeneszerzői csúcsát, és Eugène Scribe sziporkázó vígjátékát fergeteges (talán leginkább Rossinitől ismert) zenei humorral ültette át operapartitúrájába. Nem véletlen, hogy az 1830-as párizsi ősbemutató elsöprő sikere után 1907-ig folyamatosan repertoáron volt. A címszereplő egy valódi antihős, valamiféle Don Giovanni: ő mozgatja a szálakat, minden jelenet és az opera minden szereplője valamilyen módon tőle függ. „A Fra Diavolo, avagy A terracinai vendégfogadó egy szórakoztató, mulatságos »rablóopera« – fülbemászó zenével, fergeteges jelenetekkel” – mondja maga Szinetár Miklós. Szentgyörgyi Pál magyar nyelvű fordítását átdolgozta: Szinetár Miklós Videótervező: Czeglédi Zsombor Zenei asszisztensek: Jean Klára, Zsoldos Bálint
A mese Rómeó és Júlia történetét dolgozza fel gyerekek számára, a szereplők egerek. A fehér és a szürke egerek között feloldhatatlan ellentét van, ám a fiatal szerelmesek dacolnak a családi viszályokkal, mert tudják: minden egér szereti a sajtot, attól függetlenül hogy fehér, vagy szürke a színe. Egerek: Háda Boglárka, Szarvas Balázs
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról - vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. Bemutató: 1996. január 28-án a Pesti SzínházbanTovábbi szereplők: Továbbá: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Asztalos Dóra, Bálint Barna, Barna Krisztián, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Fehér Laura, Furka Ildikó, Gulyás Anna, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Hegedűs Dániel, Jónás Roland, Juhász Petra, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Magyar Lili, Miskolczi Renátó, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Misik Renáta, Ötvös Bianka, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Rimár Izabella, Schmidt Eszter, Siklódi Szilvia, Szabó Renáta, Szeifert Máté, Tóth Brigitta, Vitárius Orsolya Kis Maugli: Chater Áron
A „Csingiling és a kalózok”, olyan világba repíti el a kicsiket és nagyokat, melyre még álmukban sem mernek gondolni. Játszódik egy kalózhajón, a Karibi tengeren. Főszereplője Csingiling, a mindig kíváncsi kis tündér, egy páratlan tengeri kalózkodásra hív minden bátor, kalandra éhes gyermeket és gyermek lelkű felnőttet.
Tibi, a juhász csuda dolgokon gondolkodik, miközben az állatok nyárvogását, nyerítését, cserregését, vonítását hallgatja: "ezek egymással beszélnek tán, vagy mi van?!" Jó is volna megtudni! Egy napon érdekes eset történik vele, egy kiskígyóval és annak az anyjával! Lesz is belőle nagy gondja, galibája a juhásznak! Még az élete is veszélybe kerül! Asszon'káját úgy szereti, az életét is oda adná neki! De az is szereti ám az urát, így juhászunk tán megmenekülhet... persze, csak ha segítenek a gyerekek is. Szereplők: juhász, az asszonykája, és az állatok
Naplók, levelek, tárcák, versek, színdarab - és regényrészletek, valamint Csáth zenéi. Csáth Géza, született Brenner József, kamaszként már zenét szerzett, festett, írni kezdett. 14 éves, mikor megjelenik első zenekritikája, és novellát küld a Jövendő című folyóirat főszerkesztőjének, Bródy Sándornak. A 20. század fordulóján fejlődésnek indult Szabadkán nevelkedett, de Pestre vágyott. Apja intelmét megfogadva, a biztos megélhetés érdekében orvosnak tanult. Az egyetem mellett rendíthetetlenül írt, a Budapesti Naplóban publikált, alapításától tagja volt a Nyugatnak. Az elsők között mélyült el Freud tanaiban, a pszichoanalízist értőn használta orvosi pályája során. Egész életében precízen rettegett a halálos kóroktól, melyekkel már fiatalon találkozott: öt éves volt, mikor édesanyja, tizenhat, mikor kishúga meghalt. Mikor tévesen tüdőbajt diagnosztizáltak nála, beadta magának az első adag morfiumot – és kezdetét vette az önként vállalt harc a démonokkal, melyben végül alul maradt: fiatalon, a morfium tébolyában lelőtte feleségét, majd véget vetett életének. Csáth életműve hol eltűnik, hol visszatér az irodalmi köztudatba. Az előadás eredeti levelekkel, naplóbejegyzésekkel, valamint Csáth irodalmi műveivel és zenéivel próbálja megidézni a nagyszerű polihisztor máig ható zsenijét.
Különös játékot talál ki egy baráti társaság: bárkinek megszólal a telefonja, képes vagy szövegesüzenetet kap, együtt hallgatják, olvassák, nézik... A hétköznapi estén váratlan titkok pattannak föl,évtizedes szövetségek kapcsai kezdenek kilazulni... Pedig eddig úgy gondolták, jól ismerik egymást –ám lassanként elszabadul a pokol...Paolo Genovese 2016-os filmje szinte percek alatt hódította meg Európa mozijait, sőt több országban ahelyi remake-jét is leforgatták. A görög, spanyol, török, francia, mexikói, koreai, kínai változat melletta magyar is elkészült. Most pedig végre színpadon is látható ez a furcsa, egyszerre vicces és drámaitörténet, Magyarországon először a Játékszínben.
Szegény asszony kis kakasa a szemétdombon kapirgál. Egy nap rákacsint a szerencse és megcsillan a domb tetején egy gyémánt félkrajcár! Örült volna a kis kakas és még jobban a gazdasszonya, ha nem akkor jár éppen arra az a kapzsi török császár. El is vette a félkrajcárt és gúnyosan kinevette a kakaskát. Mi az igazság?
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan” Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című alkotása egy pilótáról mesél, aki kényszerleszállást hajt végre a Szahara közepén. Látomása egy magával ragadó történet, amely kicsikhez és nagyokhoz is szól. Az eredeti szövegből született mesés, atmoszférikus időutazásra hívja a közönséget Hasi, vagyis Vecsei H. Miklós, színész és Lóci, Csorba Lóránt énekes. Az egyedi hangvételű, zenés felolvasószínházban a Rókát Lóci, minden más szereplőt Hasi alakít majd. Lóci dalokkal kíséri a történetet. Az előadást vetítés és hologram is gazdagítja, felbukkannak majd A kis herceg könyv eredeti, klasszikus ábrázolásai a fontosabb dramaturgiai pontokon. A különleges produkció a 9-99 éves „fölnőtteknek” ajánlott. Kreatív: Seres Tamás Gyártásvezető: Bessenyei Gábor
Mark St. Germain: Freud's last session című darabjának magyarországi bemutatója Jordán Tamás és Alföldi Róbert szereplésével és rendezésében.
Pinokkió történetét mindenki ismeri. Mi most arra tettünk kísérletet, hogy a tánc és a színház ötvözésével létrehozzunk egy olyan produkciót, amely izgalmas fordulatokkal teli, látványos színpadképeket tartalmaz és amit zömmel gyerek szereplők adnak elő gyerekek és felnőttek számára. Történetünkben Pinokkió egy vándorcirkusz életébe csöppen, ahol különböző kihívásokkal találkozik, melyek leküzdése során feltárul előttünk Pinokkió jelleme is. Előadók: Belej-Fekete Hanna, Hoffmann Adrienn, Horváth Helka, Hoványi Blanka, Kerék-Bárczy Imola, Kerék-Bárczy Melinda, Kovács-Matkó Flóra, Markovics Dániel, Markovics Lili, Markovics Panni, Molnár Eszter, Serfőző Sára, Somogyi Emma, Somogyi Jana, Szelecsényi Zea, Turai Bálint, Turai Borbála, Veldi Kamilla.
Egy vagyonos üzletember hirdetést ad fel: néhai üzlettársa fiát keresi, szeretné tisztességesen, rengeteg pénzzel megjutalmazni. Billy bejelentkezik, mint jogos örökös, azonban rá kell jönnie, hogy személyazonosságát nehezebb bizonyítani, mint hitte. Mert egyre több „Billy” érkezik a hirdetésre…
Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje nem gazdag királyfiról álmodik: ő egy szegény asztalosba, Sipos Lajosba szerelmes, menthetetlenül és reménytelenül. De a korosodó, mogorva iparosmestert már más is kiszemelte magának: Adélnak, a panziósnőnek még házassági tervei is vannak, miközben fiatal szeretője karjaiban keresi a boldogságot. Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese, mely meghódította nemcsak a magyar, de a külföldi színházak közönségét is, és most visszatér igazi otthonába, ahol született, hiszen ezt a darabot – oly sok Molnár Ferenc drámához hasonlóan – a Vígszínház mutatta be először. Zenészek: Kovács Márton, Benkő Róbert/Hock Ernő, Alexi Gergely/Ágoston Béla/Szabó Zoltán, Bodor Tibor/Móser Ádám
Egy este a Mindenhatóval. Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van az Univerzum-projektről, megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit. David Javerbaum tizenháromszoros Emmy-díjas szövegíró, producer, a Daily Show, az Agymenők, a Kominsky-módszer és a Disjointed sorozatok forgatókönyv-írójának darabja a Broadwayn Jim Parsons főszereplésével aratott nagy sikert.
A Radnóti Színházban tíz évig sikerrel játszott A kripli szerzőjének, Martin McDonagh-nak Olivier-díjas színdarabja egy meg nem nevezett rendőrállamban játszódik. Katuriant, az írót többszörös gyerekgyilkosság vádjával hallgatja ki Tupolski és Ariel.
Akárcsak a nagy sikerű Függöny fel!-ben, a Ma este megbukunk előadásban is egy amatőr színtársulat kísérel meg bemutatni egy darabot - ezúttal egy klasszikus angol krimit - ám az este katasztrófába torkollik.
Janikovszky Éva fiatalkori naplója alapján. „Ha valami rém okos bácsi, mondjuk, egy pszichoanalitikus megfigyelné az életem, egész biztos rém unalmasnak és egész hétköznapinak találna, és nem pocsékolná rám az idejét, hanem visszatérne háromszemű és kétorrú hercegnőjéhez, akinek lelki problémáit biztos sikerrel oldaná meg. De én mégis olyan beképzelt alak vagyok, és azt hiszem, hogy velem annyi érdekes dolog történik, hogy azt föltétlenül szükséges megörökíteni az utókor számára.” Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.” A bejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben vált felnőtté, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben igyekezett derűvel szemlélni az életet, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek saját családját is érintették. A leendő írónő hol kacagtató humorral, hol szívszorító iróniával mesél barátairól és szerelmeiről, kíméletlenül elemzi saját magáról – miközben a háttérben végig ott ketyeg a világtörténelem kegyetlen órája
Családi együttlét Gerhart Hauptmann drámája alapján Az Isten, haza, család alkotócsapatával hónapok óta gondolkodunk, hogy ezúttal min dolgozzunk együtt a Kamrában, hogyan folytassuk a közös munkát, mik az előző produkció tanulságai. Arra jutottunk, hogy érdemes lenne tovább foglalkozni családtörténetekkel. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a társulat frissen szerződött és legfiatalabb tagjai valamilyen fajsúlyos színészi feladatot kapjanak, és érvényesen beszélhessünk velük együtt a generációnk dilemmáiról. Ezúttal egyik kedvenc drámaíróm, Gerhart Hauptmann egy Magyarországon soha nem játszott darabjára esett a választás. Ez a Magányos emberek (Einsame Menschen). A drámát olvasni sem lehetett eddig magyarul, a friss nyersfordítást Boronkay Soma készítette nekünk, ez alapján dolgozunk a saját szövegkönyvünkön. A több mint százéves, gazdag anyag tökéletesen alkalmas arra, hogy improvizációk és saját élményanyagaink alapján újrastrukturáljuk, a színészekre illesszük és létrehozzuk a mi adaptációnkat. A kísérlet tárgya egy magyar család, illetve négy, önálló életét éppen elkezdő fiatalember néhány nyárvégi, feszültségekkel teli napjának érzékletes bemutatása. A történet alapvetően hat ember összezártságából eredő konfliktusainak stációit járja végig. A kísérlet tárgya továbbá, hogy az audiovizuális hatások éppen olyan fontosak legyenek az előadásban, mint az elhangzó párbeszédek. Tarnóczi Jakab
Mikor ezeket a sorokat írom, a Tíz eszkimó három változatán is túl vagyunk már, éppen pár nappal ezelőtt ültünk a lakásomban hármasban, a szerző, a dramaturg és a rendező, és adtuk be az utolsónak vélt injekciót az íródó anyagnak. A lakhelyemhez ragaszkodtunk, mert a Cigányok írásakor is volt egy meghatározó meetingünk ugyanitt és ennyi kabala úgy véltük, garancia lehet a majdani előadáshoz.A pandémia, a háborús helyzet, az infláció, a honi társadalmi állapotok olyan együttállás, amelyre a színháznak reagálnia kell, nyilvánvaló, hogy nem íródott még színdarab, ami magán viseli ezeket az impulzusokat. Én viszont itt, ma, Magyarországon erről akartam előadást készíteni. Török Tamara dramaturggal végiggondoltuk a lehetőségeinket és úgy határoztunk, hogy új magyar művet íratunk. Több mint tíz évvel ezelőtt rendkívül inspiráló időszakot éltünk meg a Cigányok készítése alatt Grecsó Krisztiánnal és újra vágytunk hasonló együttműködésre.A mai Budapesten játszódik a történet, az író tudja, kik lesznek a produkció szereplői, az egyszerűség kedvéért a színészek saját keresztnevükön szerepelnek majd, kivéve Szikét, az onkológus professzort és egy Futárt, akinek a nevét nem kell, hogy ismerjük. Szike testvére Ági, valamikori úszóbajnok, felesége Andrea, gyerekeik külföldön élnek. A család itthon maradt része meglehetősen jó körülmények között, egy budai kertes házban lakik. Egyetlen este lesz számunkra érdekes, mikor majd betoppan Kata és Béla, azután váratlanul Anna és Bence. Dávid, Szike szolgája pedig sűrűn töltögeti a jobbnál jobb italokat. Máté Gábor