Interaktív bűnügyi vígjáték. Isabel Czerny-t, a híres zongoraművésznőt holtan találták otthonában, azonban a gyilkos kiléte mégrejtély. Az elkövető egy fodrászszalon alkalmazottai, illetve vendégei között keresendő. 4 gyanúsítottés 2 nyomozó, akik a nézők segítségét kérik, a gyilkossági ügy megoldásában. Mi lehetett a gyilkosmotivációja? Miért akarhatta bárki a művésznő halálát? Legyenek szemtanúi egy gyilkosságinyomozásnak és az est végére mindenre fény derül.
Etűdök színházi világunk állapotjáról. „A színész művészetének nyersanyagát környezetétől szívja el. Vámpír. A szíved vérével táplálkozik.” „Könnyeid és elcsukló hangod, arcod rángása, kinyújtott kezed, ami simogatni szeretne, ordítozó veszekedéseid, az intim mozdulataid – nyersanyag, anyag (…), ott ragyog játékában a színpadon.” „Mi az a helyzet, ami neki megfelel? Mit szeretne? Hol érzi jól magát? Neki mi kell?” „Déryné írja naplójában, hogy a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, egy nagy park közepén.” „Szabad-e mindezt ennyire kihegyezni a színészre? Csak a színészről van-e szó…?” Tényleg csak a színészről? Popper Péter: A pokol színei
Zenés szerelmi tragikomédia. A világ úgy tudja, hogy Kaliforniában érnek véget a szerelmi álmok. Mi, magyarok tudjuk, hogy Szegeden is megtörténnek ilyenek. S ez olyan szép! Egyszer La La Land, máskor Lölöland. Vajon melyik a miénk?Egy történet arról, amikor két ötvenes, elvált szülő, akik társadalmilag, politikailag, egzisztenciálisan, komolyságban, bohémságban merőben különbözőek, sikeresen tönkreteszik gyermekeik szerelmét. Hogy megérdemlik-e ezek a fiatalok ezt a szülői balfékséget? Döntse el a sors és/vagy az élet! (Mindenesetre rengeteget énekelnek az események folyásával egyirányban, mert ezek a mai fiatalok egyfolytában popsztárok akarnak lenni.)Közösségi finanszírozással létrejött előadás!
2011-ben a zágrábi Kos-család esküvőre készül, miközben új korszak előtt állnak: nemcsakHorvátország EU-csatlakozása nagy fordulat az életükben, hanem az otthonukat jelentő egykoriarisztokrata ház teljes birtokbavétele is, a szomszédok kivásárlását követően. A családtagok közülpáran még őrzik az emlékét annak, amikor több mint hatvan évvel ezelőtt, 1945-ben – a kommunistahatalomátvétel után – a baloldali érzelmű Ruža nagyi beköltözött ide, más szegény sorból származócsaládokkal együtt, és otthonává tette azt a helyet, ahol az anyja egykor cselédként szolgált. Azótagenerációk nőttek fel, az államszocialista rendszer megbukott, és a délszláv háborúk során megingottaz a sokakban táplált eszme, hogy a különböző nemzetiségek együtt élhetnének békében ésközösségben a határok megvonása nélkül. De a múlt árnyai továbbra is jelen vannak, hogyszembesítsenek minket azzal, hogy ugyanazok a traumák és dilemmák képesek generációkon átrabságban tartani egy közösséget.Tena Štivičić kortárs horvát drámaíró 3tél című díjnyertes darabja igazi kelet-közép-európaitörténetet mutat be. Három idősíkon keresztül – 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben – tárul fel a Kos-család több generációjának története, hogy e régi ház privát tereit miképpen töltik meg élettel,szeretettel és fájdalommal. A családtagok a széthullt Osztrák-Magyar Monarchia romjain, atörténelem viharaiban, változó idők változó kihívásai közepette próbálnak a felszínen maradni,miközben újra és újra szembesülnek a „menni vagy maradni” kérdésével. Tena Štivičić nőinézőpontból vizsgálja meg a régió történelmét, és Falcsik Mari, kortárs költő által fordított drámaaprólékos karakterábrázolással megannyi izgalmas női sorsot mutat be. Magyarországon először aRadnótiban láthatják a nézők ezt a nagyszabású művet, amelyből egy színészközpontú, sok szereplőtmozgató előadás készül Alföldi Róbert rendezésében. Horvát nyelvi lektor: Lantos László
A játék egy idősödő férfi, George és egy fiatal nő, Louise lassan kibontakozó szerelméről szól, amelynek nyitóképeként a férfi magányos mindennapjaiba pillantunk bele. A fölötte lévő lakásba azonban egy fiatalokból álló, zajos társaság költözik, s egy este veszekedés hangjai szűrődnek le hozzá, majd nem sokkal később megjelenik a férfinél egy lány. A hívatlan vendég ráadásul egy várandós kismama. Ebben a szituációban veszi kezdetét a két különböző generációhoz tartozó ember konfliktusokkal terhes ismerkedése: előbb mindketten szabadulni igyekeznek a másiktól, majd elindul egy eredetileg szinte kizártnak tartott közeledési folyamat kettejük között. A darab fordulópontján aztán a baba is világra jön… Ray Cooney, A miniszter félrelép és a Páratlan páros szerzője ezúttal is garancia a nevetés és az elgondolkodás egymást nem kizáró élvezetére.
"Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól. Nincs semmi elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s titok, ami ki ne tudódna. Amit sötétben mondtok, világos nappal hallják majd, és amit a zárt falak közt fülbe súgtok, azt a háztetőkről fogják hirdetni."
Ildikó kiváló szakpolitikus, aki komoly karrier előtt áll, amennyiben le tudja küzdeni egy apró hibáját: nem tud hazudni. Főnökei egy fiatal, ambiciózus kommunikációs szakembert küldenek el hozzá, hogy közösen dolgozzanak ezen a problémán. A tréning azonban különös fordulatot vesz, a valóság körvonalai fokozatosan elmosódnak és végképp összekeveredik az igazság a hazugsággal.
Fellépnek a Magyar Táncművészeti Egyetem Táncművészképző Intézetének növendékei-hallgatói. Az est első felvonásában a néptáncművész szakirány hallgatóinak első önálló műsorára kerül sor az öt éves képzésük derekán. Az előadóművész életút eleje. Mestereik és elismert alkotók által színpadra állított eredeti és feldolgozott néptáncok bemutatásával adnak képet tánc tudásukról és előadókészségükről. Szünet után Túri Lajos Péter koreográfiája olyan egyetemes emberi értékekről üzen a tánc nyelvén, amelyek fontos sarokkövei bármilyen kisebb vagy nagyobb közösség normarendszerének. A formanyelvi gazdagsággal megkomponált előadás a néző számára is átélhető módon ad lehetőséget a színpadon látottak befogadására. Rektor: Fodorné Molnár Márta Táncművészképző Intézet igazgató: Macher Szilárd Művészképző Intézet tanszékvezetők: Brieber Éva - klasszikus balett Ónodi Béla - néptánc Kalmár Attila - moderntánc és színházi tánc
Bankrobbantás a Tháliában: a betörő sikerrel játszott Komédia egy bankrablásról 2022. október 1-jén a londoni West Endről, a Mischief Productions közreműködésével, a Thália Színházba érkezik. 1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy… karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el. Bűn kihagyni.
Az Új Modern Akrobatika előadása. Program: 19:00 – 20:00 között Új Modern Akrobatika élő performance,valamint az ÜRES SZOBA című videó esszé ősbemutatójaperformer, narrátor: feLugossy Lászlóíró, rendező: Tasnádi József 20:00 – 20:30 szünet és beszélgetés a jelenlévő alkotókkal (büfé – kerthelység) 20:30 – 21:30 között vetítésre kerül a TISZTA LAP című nagyjátékfilm író, rendező: feLugossy László és Szirtes János „Az Új Modern Akrobatika egy olyan akciócsapat, amely nem műtárgyak létrehozására törekedett, hanem radikális zenei, hangi, hangköltészeti és vizuális eszközökkel élve, egy az időben zajló egyszeri és megismételhetetlen eseményeket hozzon létre, a kudarc kockázatát, a sikertelenséget, illetve a feledés homályába való eltűnést is felvállalva. És mint akciózenekar spontán bukkanjon fel jelentős vagy teljesen jelentéktelen helyzetekben, és próbák vagy gyakorlások nélküli improvizációkkal reagáljon, alkalmi közönségét is motiválva az élet kisebb és nagyobb dolgaira, ezzel is kompenzálva a világban felhalmozódott őszintétlenségeket, hazugságokat, mesterkéltségeket és a megsokasodott ostobaságok abszurditásait.Hölgyeim és uraim,múlt időben mondom e rövid ismereteket, mert az Új Modern Akrobatika már nem létezik a létezés direkt értelmében, mert van is meg nincs is, esetleg a többszörös véletlenek pozitív egybeesése folytán létrejöhet az „Újraélesztési fellángolás” az A verzió B variációja, mivel itt tervekről nem beszélhetünk, mert az antiterv csak leírva néz jól ki, és hát kinek kell egy feltámadás nélküli középszerű világ? ezt csak költői kérdésként aposztrofáltam…”/feLugossy László/ Közreműködik: efZámbó IstvánfeLugossy LászlóSzirtes JánosSzemző TiborVendégművész: Tasnádi József.
A Nemzeti Lovas Színház történetében először folytatást kap egy családi musical! A legsikeresebb darab, a Szilaj visszatér! A Zabolátlanban újra láthatják Kenait, a lovaival szabadon szárnyaló indián fiút, a jó útra tért kapitányt, aki a világ első Suttogója lesz. De megtudhatjátok, hogy mi lesz Jenna valamint Töltőtoll és Golyóstoll sorsa és még egy kiscsikó is születik.
Kormos Anett legújabb estjében mesél mindarról, ami az elmúlt időszakban történt vele.Stand up előadásában szó lesz házasságról, válásról, gyerekről, kamaszgyerekről, világvégéről, és mindenről, ami miatt sírni kéne, de csak röhögve lehet túlélni.Az est célja, hogy a néző hazafelé tartva úgy érezze: az ő élete...végülis egészen tűrhető.
Opera két részben, olasz nyelven, magyar és angol felirattal. Monteverdi utolsó színpadi műve 1642-ben született, tehát az operaműfaj hajnalán. Szokás az első igazi operaként említeni a hetvenöt éves mester zenéjét, melyet akkor és azóta sokan méltattak eredetisége, dallamossága, valamint a karakterek emberi vonásának sokrétű ábrázolása okán. Mindebből kitűnik, hogy a Poppea korszerűsége mit sem változott az évszázadok során. A darab rendhagyó formában szólal meg az Eiffel Műhelyházban: Bella Máténak az Opera felkérésére készült, újrahangszerelt, kortárs zenei elemekkel dúsított átiratában lesz látható Almási-Tóth András rendezésében. Az operavizsga a Magyar Állami Operaház és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös produkciója. Felkészítő tanárok: Prof. emer. Ks. Marton Éva, Meláth Andrea, Fried Péter, Iván IldikóKorrepetitorok: Alter Katalin, Gyökér Gabriella, Holló Mariann, Harazdy Miklós, Rózsa GáborOperaének szakirány zenei vezető: Sándor SzabolcsTanszékvezető: Meláth Andrea A szövegkönyvet írta: Giovanni Francesco BusenelloAz átdolgozás dramaturgja: Orbán Eszter A magyar nyelvű feliratokat Kovács Mária Anna nyersfordítása alapján készítette: Almási-Tóth AndrásAngol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane Szereplők: Poppea (Nerone szerelme): Baján Zsuzsanna e.h., Kovács Júlia Mária e.h., Híves Boglárka e.h.Nerone (Néró, római császár): Papp Balázs e.h.Ottavia (Nerone felesége): Csejtei-Varga Júlia e.h.Ottone (Poppea jegyese): Halász Gergely e.h.Drusilla (szerelmes Ottonéba): Fujita Júlia e.h.Amore: Fujita Júlia e.h.Arnalta (Poppea bizalmasa): Ortan Vivienne e.h.Nutrice (Ottavia dajkája): Ortan Vivienne e.h.Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
Madách Imre és Nádasdy Ádám szövege alapján. „Az emberek 2000 év előtt is olyanok voltak, mint most. Az emberiség maga tette magát azzá, ami. Mi az idő?” (Madách Imre) Madách Az ember tragédiájában nagyívű utazásra invitál. Azokat a kérdéseket teszi fel, amelyek egyidősek az emberiséggel, és hol felemelő, hol kétségbeejtő gondolatokra lel válaszként. Mi is választ akarunk, tudni akarjuk, miért küzdünk, de sejtjük, hogy a nagy Összefüggést sosem mondhatjuk ki egyetlen pontosan megfogalmazott állításként. Próbálkozunk és elbukunk, egészen addig, míg az életünk egy átlagos szerda délutánon váratlanul véget nem ér. Ádámot és Évát Lucifer vezeti az úton, megosztja velük a tudást, de az „igazság” és a „valóság” csalóka fogalmai újra és újra szétesnek körülöttük. Alkotótársaimmal minket az motivált, hogy nemzeti drámánkat kortárs szövegként olvasva olyan előadást hozzunk létre, amelyben nem Madách nyelvi és dramaturgi bravúrjai előtt hajtunk fejet, hanem megengedjük magunknak, hogy a segítségével asszociáljunk, mellérendeljünk, felnagyítsunk, átkeretezzünk témákat, és a történelmi tablók felsorakoztatása helyett az emberi élet stációit és meghatározó helyzeteit keressük. Vagyis új utazásra hívjuk azokat, akiket hasonló kérdések foglalkoztatnak. Székely Kriszta Díszlet-, jelmeztervező asszisztens Szabados LucaJelmeztervező gyakornok Krausz NádaDíszlettervező gyakornok Karácsony Anna Munkatársak: Bárány Bence, Batta Eszter, Brusznyiczki János, Dögei Mátyás, Elek Bea, Fodor István, Fórián Péter, Frankó Bence, Halász Attila, Kántor László, Kása Ádám, Kertész Janka, Kiss Bence, Kovács Bálint, Kovács Ildikó, Kulcsár Nóra, Makray Gábor, Masát Máté, Mészáros Gábor, Molnár László, Nagy Réka, Németh Ferenc, Ónodi Zsolt, Pap Miklós, Szabó András, Szabó Sára, Szakács László, Szalontai István, Szeberényi Lejla, Sziebert Sebestyén, Tóth Barbara, Tóth Bertalan, Tölli Judit
Mi történik akkor, ha egy adminisztrációs hiba folytán két színésznőt közös szobában helyeznek el egy idősotthonban?Normális esetben semmi. De ha egyikük maga a forgószél, másikuk a sima tenger, egyik az örömök korlátlan habzsolója, a másik egyenként megfontol minden mosolyt, egyik az életigenlés, a másik már mindenről lemondott, ráadásul közös a régmúltjuk és messze nem rózsás, akkor felkészülhetünk, hogy ez a színészotthoni szobácska az elkövetkező hetekben nem a béke szigete lesz, ámbátor még pálmafa is nő majd a közepén - és ez nem valami olajág-szerű szimbólum, hanem a kézzelfogható, sőt felfújható valóság.Hogy fenekestül felforgatják egymás életét a mi legnagyobb örömünkre, az borítékolható, de a kimenetel váratlansága és katarzisa is mellbevág majd.Önfeledt nevetés és torokszorító pillanatok két felvonásban két remek színésznőtől, Hűvösvölgyi Ildikótól és Bencze Ilonától.
Ezt a pár sort Neked írom? Mintha le tudnám írni azt a sok mindent, amit akkor nem mondtam el Neked, amit nem mondhattam el Neked. Te pedig szépen odabiggyesztenéd a történetünkhöz, mint egy utolsó tételt, mint egy Kódát a zeneműhöz?
Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, poénok, kacagás, happy end. Helyszín: egy dél-olasz városka Ancona terecskéje, a 70-es években. Szereplők: Don Tomao, lányát egyedül nevelő, korosodó amoroso; könnyűvérű szobalánya; szomszédja a magányos panziósnő; a pocsék kávét felszolgáló kávéház tulajdonos; az álruhába bújt római lány; a szerelmét reménytelenül kereső egyetemista fiú; az idevetődő hátrányos helyzetű utcazenész és egy tűzről pattant magyar lány. Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, poénok, kacagás, happy end.
A görög mitológia szerint a nőtlen király és szobrász, Pygmalion beleszeretett saját művébe, olyan tökéletes és élethű női szobrot faragott. Ahogyan a Pygmalion-hatás című balettban Leon, a sztárbalett-táncos igazi táncosnőt farag a szegény sorból érkező Galából. „Ez a balett koreográfiai értelmezése művész és műve mítoszának, mely rávilágít arra, hogy a művészet és az élet mennyire összefonódik, mégsem ugyanaz. A balett középpontjában egy nyomorban élő pimasz lány áll, aki a versenytánc világában találkozik a gazdagsággal, az előadói tökéllyel, ahol a szépség és a mozgás csalóka könnyedsége csak kemény munkával érhető el, míg a látszólag vonzó színpadi hírnév nem védi meg az embert a magánytól. A híres táncos vezetésével a hősnő egy olyan ösvényre lép, ahol a test mozgásának transzformációja kezdetben szórakoztató kísérletnek tűnik, ám valódi drámába torkollik” – mondja Boris Eifman, az ifj. Johann Strauss virtuóz zenéjére készült tragikomikus balett koreográfusa. Eifman a hetvenes években kezdett koreografálni, s művei közül az irodalmi ihletésű balettalkotásait értékelik a legtöbbre. Együttese, az Eifman Ballet – amely modernitásával és kifejezőerejével forradalmasította a klasszikus táncművészet fogalmát Oroszországban – számtalan külföldi turnén vett részt. Eifman koreográfiái számos helyen színpadra kerülnek. A Magyar Állami Operaház közönségének is volt már alkalma megcsodálni munkáját, hiszen láthatta a Dosztojevszkij-regény alapján készült Karamazov testvérek című balettjét. Jelmezfelügyelő: Larisa Ivushkina Világítástervező: Alexandr Alexandrovich Sivaev, Boris Eifman Betanító balettmesterek: Osipov Ilia, Liubov Andreeva, Polina Petrova Próbavezető balettmesterek: Balaban Cristina, Kohári István, Prokofieva Irina, Szakács Attila, Szirb György Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól azt a diagnózist kapta, hogy kislánya a születés során vált súlyosan mentálisan sérültté. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket.
Az Apák és Fiaik trilógia utolsó része ismét több generáció történetét mutatja be.Miközben sokan a cigányok zömét munkanélkülinek látják, régóta kiemelkedő szerepük van a roma munkásoknak abban, hogy házak épüljenek Magyarországon. Kezdetben a vályogtégla vetés területén, később a téglagyárakban majd általában az építőiparban lett egyre fontosabb szerepük a romáknak, akik olykor identitásukhoz ragaszkodva, máskor inkább azt feladva próbáltak boldogulni. Mire juthat egy család három generáció alatt a 60-as évektől napjainkig? És mi a változás ára? Ezeket a kérdéseket vetjük fel az Apák és fiai trilógiai befejező részében az Országépítőkben, amelynek bemutatója június 30-án 19.00 órakor lesz a Füsziben (1094 Páva utca 30.).Volt egyszer egy téglavető cigányember meg annak a fia. A fiú szerelmes lett egy parasztlányba, és össze is házasodtak. Boldogan éltek, míg meg nem haltak? Ennél kicsit kacifántosabb a valóság. Mit érhet el egy roma fiú a 60-as évek Magyarországán, amikor a szavak szintjén mindenki egyenlő? Válhat-e belőle igazi magyar munkás? Tud-e biztonságot nyújtani és példát a gyerekei számára? Ők mit érhetnek el, és milyen áron? Az Országépítők megírását valós események és személyek inspirálták, ugyanakkor a fikciónak is bőven maradt tere. A 1960-as évek Magyarországán valóban működött sikeres cigány téglagyár, és jelenleg is élnek sikeres, dúsgazdag roma vállalkozók. Kérdés viszont, hogy milyen helyzetek, örömek és traumák határozzák meg az érintett családok életét.Az ötven évet felölelő történet zeneiségét az eltérő korokra jellemző dallamvilág adja a szocialista munkadaloktól egészen a rapig – az előadás zenei világát Varga Dávid és Babindák István szerezte. A vályogtéglavető nagyapát és annak unokáját Szegedi Tamás alakítja, a két generáció között álló téglagyári munkás apát pedig Csányi Dávid. Nemcsók Nóra és Farkas Ramóna számos más szereplőt kelt életre: feleséget, lányt éppúgy, mint igazgatókat vagy éppen munkanélkülieket. Rendezőasszisztens: Erhardt MártonPlakát: Füleki Anna