A színdarab szövegét Mohácsi János és a szereplők közösen válogatták. Gerincét személyes visszaemlékezések adják, Claude Lanzmann Shoah című filmjének textusán kívül - mint az Mohácsi János előadásaiban megszokott - számos vendégszöveg is található benne.
Megtörtént esetek. Prostitúció vagy önzetlen segítségnyújtás? Etikátlan ügyeskedés vagy legális üzlet? Az elmúlt néhány évben, itt a szomszédunkban egy rohamos gyorsasággal fejlődő és virágzó iparág roppant bele a járvány és a háború hatásaiba. De a statisztikai számok, a 33 magánklinika és a milliárdnyi eurós forgalom mögött rengeteg fájdalmas, nehéz emberi sors van: nők és férfiak, anyák és apák, biológiai szülők, befogadó szülők, rokonok, testvérek, gyerekek, és sokezer, az egész történetről mit sem sejtő csecsemő... Médiatervező: LŐRINCZY LIA Gyakornok: FEKETE VIKTÓRIA DORINA
A Budapesti Anarchista Színház úgy gondolja, hogy elég színdarab készült már az etikátlan monogámkapcsolatokról, a Többszörös Orgazmus című produkciójával tehát az etikus nem-monogám kapcsolatok lehetőségeit járja körül. A “poliamória” vagyis sokszívűség olyan szexuális szubkultúra, ahol a szerelemnek nem előfeltétele a kizárólagosság, sem szexuális sem érzelmi értelemben. A darab Dossie Easton és Janet Hardy “The Ethical Slut” című kultkönyvén alapul (magyarul Szexbolondok Illemtana címen jelent meg, ) és olyan értékeket állít középpontba, melyek deficitje nem csupán a nemi életünk minőségét ronthatja: becsületesség, önismeret, intimitás, szabadság. Ilyenformán bátran ajánlhatjuk megrögzött monogámoknak is!
Szil,szál,szalmaszál!Merre jár a pál? A főhős kirándulni viszi a függőségét, tíz napot töltenek kettesben az erdőben. Diktafonon őrzi az út emlékeit. Monológokban és zenében keresi a történet tanulságát, de a dialógusoktól sem riad vissza. Gyertek, nézzétek meg! (De légyszi ne szóljatok közbe.) Apák és fiúk, határhelyzetek, félelmek, magány, család, szabadság, vaddisznók, sörök és borok. Az előadás egy személyes történet mozaikjain keresztül arról a pillanatról szól, amikor megtalálunk valami lényegeset, de még nem tudjuk, hogy mi tévők legyünk. A Cég négy fős alkotócsoportja, Kárpáti Pál színész, rendező, Veronika Keresztesová látványtervező, Szabó Sipos Ágoston zenész és Zsigó Anna dramaturg évek óta dolgoznak közösen. Első produkcióikat több, mint tíz éve a Zsámbéki Színházi Bázison készítették. Azóta a Cég elsősorban budapesti, független színházi és színházi nevelési társulatok meghívására hozott létre előadásokat. Ez a produkció saját kezdeményezésre, meghívott alkotótársakkal kiegészülve jön létre.
Kovács András Péter új önálló estjének előadása. „Miért érzi azt az agyam negyven felett, amit a gyomrom Karácsony után? Miért én hazudok a kutyám helyett, aki egy presszókávé hatására bulizni ment? Miből veszi észre a feleségem, mikor beszél hozzám, hogy igazából nem figyelek, csak csendben vagyok? Mi tart vissza attól, hogy rendszeresen összeszereletlen IKEA-bútorra igyam magam, ami fölött ketten állnak tanácstalanul?” Ezeket kérdezi Kovács András Péter, mikor elbeszélget saját agyával, hogy kiderüljön: a valóság közel sem az, amit ez a koponyába zárt kocsonyás anyag annak vél.
A Laniakea Színház előadása. Ezt a házat kisöpörjük, a port letörölgetjük, az elefántot megfürdetjük, a kacsát megfésülgetjük, a fiókot kihúzzuk, az autót beindítjuk, a motort pöfögtetjük, az ablakokat kitárjuk, a sátrat felállítjuk, kibújunk, bebújunk, felmászunk, lemászunk, repülünk, úszunk, duzzogunk és nevetünk!Aki itt van, velünk tarthat!
Próza, színházi nevelési előadás Az előadás az Árt-Járóban látható. Három középiskolás diák. Három barát. Három teljesen különböző családi háttér. Ami közös, az a homályos jövőkép… Az előadásban három gimnazista utolsó középiskolai tanévét láthatjuk. Ahogy haladunk előre az időben, egyre kevésbé tudják, hogy mit is akarnak kezdeni az életükkel. Természetesen elérkezik a pillanat, amikor kénytelenek döntést hozni. Ezen a ponton kezdődik a nézőkkel a közös játék. A szereplők dilemmáit együtt dolgozzuk fel, így a résztvevő diákoknak lehetőséget teremtünk arra, hogy a szereplők sorsán keresztül, önmagukról, jövőképükről, saját félelmeikről beszélhessenek, gondolkodjanak. Szcenikus: FILEP ANDREA
Császármorzsa király lányát, a finom Csokis Minyont elrabolja a gonosz Vérpuding. A kiszabadítására jelentkező nyalánk vitézek mind megfutamodnak a feladat nehézségei elől. Ekkor jelentkezik a királynál Csücsök, a kis kiflivég. Kalandos útja során találkozik a Rémsütikkel, a Bundáskenyérrel, a Vattacukorral, a Diós kalácsokkal és a bátor Marcipánegérrel. A mulatságos helyzetekben és szerethető figurákban gazdag mese a gyerekek számára a mindennapi étkezés során otthon újra és újra eljátszható.Az ételek nevét, formáját, ízét is felidéző szereplők regényes történetét rímekbe öltöztette aszerző. 2018-ban könyvéért megkapta az Év Gyerekkönyve díjat a HUBBY - MagyarGyerekkönyv Fórum zsűrijétől.
személyes hangvételű (út)keresés Egy lakótelepen tengődő srác, Peti elhatározza, hogy külföldön próbál szerencsét, megmutatja a többieknek, hogy neki sikerülni fog, kezd valamit az életével. De hamar kiderül, hogy nem ilyen egyszerű az egész: az induláshoz pénz kell, ráadásul nem is kevés. Akár mindenáron. „Elmegyek valami tengerpartra rákhalásznak, milliomos leszek, aztán csak nyírom a füvet, mint a Forest Gump, elhiszed?”
- szakmai értékelés egy részben - A Magyar Szavalatért Egyesület Kárpát-medencei versmondó versenyt hirdet a Himnusz megszületésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Az Északnyugat-Magyarországi Regionális Forduló tétje óriási: a legjobb versenyzők egyenes ágon bejutnak a országos fordulóba, ahol – kellő jókedvvel – bőséges díjakért kelhetnek birokra. Reméljük, addigra alábbhagy a Járvány is, és a döntő már nem online kerül megrendezésre. A helyi mezőny kiemelkedő, tele isteni fiatal tehetségekkel, akik kívülről fújják a Himnuszt. A zsűrinek nehéz dolga lesz! “Egy igazi szatírát láthattunk, annak minden jellegzetességével: az irónia, a gúny, a túlzás, valamint a komikum különféle válfajainak felhasználásával világít rá egy társadalmi visszásságra, jelen esetben a magyar színház- és előadóművészet, tágabb értelemben a magyar kultúra működésének problémáira. Mindezt egy Kárpát-medencei szavalóverseny online megrendezett regionális fordulóján keresztül. A három zsűritag és a szervező régről ismerik egymást, s a köztük lévő/feszülő viszonyok igen sokrétűek mind szakmailag, mind magánéletileg, ez persze rányomja bélyegét a közös munkára éppúgy, mint a hivatalos kultúrpolitika vagy a valós és látszólagos alá-fölérendeltségi viszonyok.”
és egyszer csak elkezdjük érezni hogy meg tudnánk halni érteütni magunkat kékremár mindene tetszik a bűnei a szaga a zsír a testén a pont a seggénalig várjuk hogy lássukhogy tátsuk amink van soroljamhogy beszéljen hozzánk hogy hazudjon nekünk tetszeni szeretnénk neki már csak ezért szépnek lenniféregként kelnimert éjjel álmainkban belénk mar reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkoncsak egy hajszál a torkunkon és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet továbbamikor már meghaltál értepersze ő nem kérteIstenem de csodálatosakkor de csak akkoramikor már szerelemakkor kezd folyni a vér is a bokádraezt megszoptad
A Karaván Színház előadása. A guppi egy szürke díszhal, egy igénytelen állat, ami bármilyen környezethez képes alkalmazkodni. Akárcsak Tamara, eme abszurditásig mulatságos komédia főhősnője, aki hosszú évek házassága után egy nap egy idegen férfit visz haza. Hirtelen kialakul egy szerelmi háromszög, ám Szigarjev darabjában semmi sem az, aminek elsőre látszik. Adott egy férj (Ljonya) és egy feleség (Tamara). Látszólag olyanok, mint bárki más. Hétköznapi életük van hétköznapi problémákkal. Kapcsolatuk nem szimmetrikus, minden a férj irányítása alatt van, különösen igaz ez Tamarára. A férj manipulálja a feleséget. Tamara erőteljesen kötődik ahhoz, amit megszokott. Izolált, bántalmazott élete van. Ő ahelyett, hogy ellenállna, vagy lázadna, elfogadja a helyzetét, sőt idealizálja Ljonyát, aki ezt kihasználja. Váratlanul belép az életükbe egy férfi (Pása). A nő sodródik, úgy viselkedik mint egy „guppi”. Ljonya mindkettőjüket manipulálja. A darab a szinte hermetikusan elzárt bántalmazó viszonyban létezésről, a fásultságról, a kényelemről, az érzelmi függésről szól. Szigarjev darabja egy abszurd humorba ágyazott tragikomédia rengeteg helyzetkomikummal. Görbe tükörben kapjuk vissza saját párkapcsolatunkat, hibáinkat, kísértéseinket, vereségeinket. A darab egy komoly társadalmi problémára hívja fel a figyelmet, nevezetesen a nők alárendelt szerepére, melyet ők kényszerből, kétségbeesésből, beletörődésből vállalnak. Zenei közreműködők: Balogh Kálmán, Baranyi Zoltán, Kovács Antal Máté, Barity Zoran felvételről Jelmez: Kiss Julcsi Díszlet: Nyári Oszkár, Szalai József Világítástervező: Kalóz István Hang: Borovics Tamás Rendezőasszisztens: Ádám Dorottya Szereplők: Tamara - Nyári Szilvia Pása - Pál András Leonyid - Nyári Oszkár
avagy a színészmesterség módszerei kilenc képben. Hogy járt-e valóban 1937 telén Sztálinnál a Művész Színház megalapítója, az egyetemes színházművészet óriása, Konsztantyin Sztanyiszlavszkíj; erről nincs megbízható adat. De járhatott volna, mert minden egyéb, ami ennek a másfél órás Słobodzianek-darabnak történelmi háttere: igaz. Valóban üldözte Sztálin Mejerholdot, – az ekkor már világhírű rendezőt – színházát bezáratta, ő pedig az idős Sztanyiszlavszkíj védőszárnyai alatt még dolgozhatott egy darabig.És valóban, a darabban elhangzó mondatoknak megfelelően, Sztanyiszlavszkíj halála után Mejerholdot letartóztatták, majd kivégezték, feleségét rablótámadást imitálva legyilkolták.A darab fókuszában egyetlen helyzet, Sztálin és Sztanyiszlavszkíj képzelt beszélgetése áll: az idős mester helyzetgyakorlatok sorával oktatja a diktátort, hogyan tűnjön még hatékonyabb önkényúrnak, hogyan keltsen még nagyobb rettegést – s mindezért cserébe néhány művész számára kér kegyelmet, elsősorban Mejerhold számára.A darab: az óvatos és ravasz színházi vénember, meg a paranoiáját jól leplező, még ravaszabb önkényúr párviadala. A néző pedig megpróbálhat eligazodni: valóban ennyire ismeri a diktátor a kor színházi-irodalmi beltenyészetét, esztétikai és pozícióharcait? Mi mozgatja döntéseit a kultúrharcban, személyi politikáját?Słobodzianek lengyel drámaíró, A mi osztályunk című művét a Katona tette ismertté. Ebben a darabban is kortársi kérdésekkel vallatja a kultúrtörténeti múltat, amelyet egyébként részletekbe menően hiteles tényekkel tálal. Valóban létező személy volt a fő-kritikus, Kerzsavcev: élete jól példázza a máig eleven tipust, a véleményeit hatósági kívánalmakhoz igazító állami embert. És létezett a sötét előéletű Poszkrjobiscsev, a mindenható titkár is.Reményeim szerint a nyomasztó, borzalmas tényekből született mű eleven, szórakoztató és fanyar humorú előadás lesz a Kamrában. Ascher Tamás Videó: Koltay Dorottya Szonja
"Ezt a munkámat egykori mesteremnek, Somogyi Istvánnak ajánlom, aki 1986 őszén felvett engem a Tanulmány, későbbi Arvisura Színházba, és ezzel 180 fokos fordulatot vett az életem, hála Neked ezért, István!Részt vehettem többek között az általa rendezett Szentivánéji álom és A Mester és Margarita című előadásokban, mindkét mű nagy hatással volt a későbbi munkáimra, így erre a mostanira is.Hála továbbá Babnig Gézánénak, Aranka néninek, aki 1986-ban minden kedden és csütörtökön egy órával előbb elengedett a Bőripari Szakközépiskola tanműhelyi gyakorlatairól, hogy részt vehessek a Tanulmány Színház próbáin, mondván, „Menj csak, fiam, keress magadnak olyan hivatást, amelyben valóban örömöd leled, és örömet tudsz okozni másoknak is.” – Pintér Béla Zene: Sickratman (Paizs Miklós), továbbá Bartók és Prokofjev művei alapján. Technikai munkatárs: Berecz Csaba
Ildikó kiváló szakpolitikus, aki komoly karrier előtt áll, amennyiben le tudja küzdeni egy apró hibáját: nem tud hazudni. Főnökei egy fiatal, ambiciózus kommunikációs szakembert küldenek el hozzá, hogy közösen dolgozzanak ezen a problémán. A tréning azonban különös fordulatot vesz, a valóság körvonalai fokozatosan elmosódnak és végképp összekeveredik az igazság a hazugsággal.
Interaktív nőkereső játék. A darab a nők megfelelési kényszeréről szól, úgyhogy elő a mentális pajzsokkal! "'A magazinok, reklámok nyomják feléd a smink, haj, siker, szex tanácsokat. Olvasod. Menni kell a gyerekért, nincs otthon tojás, a lányod ruhája koszos, a barátnőd válik, a kutyátok beteg. Arra van időd, amire teremtesz. Jó vicc. Vagy nem az?'' Ágens Az előadásban elhangzó szövegek - kivéve a személyes vallomásokat - a nőknek szóló újságokból, online felületekről való. A rendkívül izgalmas, rengeteg előadást megért Kurtizánképző, Úr-kurzus és az Anyalét – a düh és megnyugvás pillanatai az anyaságban előadások után Ágens ismét az emberi kapcsolatok felé fordul. Az internetet elárasztó ’jó nővé válást’ támogató szépészeti és tanácsadói rendszerét és tesztjeit veszi górcső alá. A naponta elénk kerülő magazinok pasi fogó és szépségápolási tanácsai, tesztjei millió humorforrást tartogatnak a szemfüles olvasónak és egy színházi provokatőrnek, aki valóban alkalmazni akarja ezeket. Előkerül a nagy ’Ő’ megtalálásának az elszánt dühe, a miért hazudnak a férfiak kérdésköre, a pótcselekvések és helyettesítő önteremtő játékok sora. A Díva, dáma, perszóna ajándék a nőknek és áldás a férfiaknak! Majd rájössz, hogy miért. 14 éves kortól!
Pokorny Lia egyszemélyes estje. Ha sokáig hitte, hogy a gyerekkori mesék valóra válnak,ha ovisként dicsekedni szeretett volna, hogy önnek hozta a legmenőbb játékot a Jézuska,ha kamaszkorában álmodozott arról, hogy egyszer egy filmsztárral szerelmesen andalog a naplementében,ha epekedett azért, hogy megkaphassa élete cipőjét, ami senki másnak sincs,ha reménykedett, hogy varázsütésre minden hozzátartozója, pont olyan jófej lesz, amilyennek mindig is akarta,ha ábrándozott arról, hogy megtalálja az igazit, akivel örökkön örökké együtt élhet,vagy ha sokáig kereste az örök boldogság elixírjét, de még nem találta meg, akkor ez a mese Önnek szól! Ezen az improvizációval és interaktivitással fűszerezett, porcukor illatú estén felülhet az érzelmi hullámvasútra, és hősünkkel együtt fejest ugorhat egy különös kalandokkal teli utazásba, amelynek a végén a legfontosabb kérdésre megtalálhatja a választ.
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház előadása. A nézés költészete a vizualitással foglalkozik. Ez egy olyan előadásunk, amellyel lemondtunk az irodalmi történetiségről, csak a gesztusra és a képre építettünk. A színészi megnyilvánulás is többnyire elmarad, illetve a színészi kifejezésmód főleg abban nyilvánul meg, hogy tárgyakat mozgatnak a színpadon. A hallgatás költészete ily módon ennek a folytatása. Míg akkor a képi világgal, a látással foglalkoztunk, most a hallással tesszük ezt. Leginkább az emberi hang érdekel bennünket. Ez nem egy zenés előadás, az emberi hangok és zajok kompozícióját kutatjuk a színészekkel. Szereplők: Búbos Dávid, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor, Verebes Andrea.