Egy sármos pesti nőcsábász törtéenete. A világhírű fotósról, Capáról (született: Friedmann Endre) szóló dráma 1929 és 1954 között játszódik Budapesten, Berlinben, Párizsban, New York-ban és Amszterdamban. A dráma közel hozza hozzánk a fotó történetét, a modern fotográfia kialakulást, de leginkább Capa izgalmas és különös életútját.
Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után. Egészségből a betegségbe- ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása. A mű máig jelentős irodalmi és emberi értékkel bír, hiszen Karinthy elemi kíváncsisággal fordul a világ titkai felé. Kutatja önmagát, az orvostudomány, a tudomány jellemzőit, megszállottan, mégis némi öniróniával áthatva. Hisz a tudomány erejében, megváltó, emberi életeken átívelő hatalmában. Karinthy racionalista stílusa, örökös önreflexiója és érzékenysége a paródia iránt teszi mélységesenátélhetővé és szórakoztatóvá a műveit. A humor az élet elemi része Karinthynál, ebből a perspektívából elemez mindent. A társulat előadásában, Scherer Péter megformálásban, reményeink szerint, egy minden szempontból Karinthyhoz hű előadás születhet, melyben a kiszolgáltatottság, és magány egyetemes érzésének plasztikus megfogalmazása mellett, a továbblépés lehetősége és a jövőbe vetett remény ismegfogalmazódhat. A kisprózából készülő szövegkönyv, vagyis a színpadi adaptáció elkészítése így igen nagy kihívást jelent az alkotók számára. A mű egyrészt egy rendkívül precíz, analízáló leírása a betegség körül kibontakozó történéseknek, másrészt a belső víziók, álmok és reflexiók bonyolult szövevénye. Éppen ezért az előadás, a színészi játék személyességén túl, erős zenei hatásokra kíván építeni, melyben a rendkívüli muzikalitással rendelkező Marton Róbert színész nyújt segítséget. A zenei betétek és atmoszféra pontosszerkezeti felépítése, a próza és a dalbetétek egyensúlyának megteremtése az alkotók munkájának első, és egyik legfontosabb állomása.A történetet elbeszélő férfi főszereplő mellett, a kiszolgáltatott élethelyzetben folyamatosan jelenlévő, női gondoskodást is plasztikus formában kívánja megjeleníteni az előadás. Az ápolónő és a feleség, Böhm Aranka szerepében valamint egyéb „angyali” formában, az énekben és prózában is egyaránt kíváló tehetségű színésznő, Parti Nóra egészíti ki az alkotói csapatot. Az előadás terveik szerint felnőttek és a fiatalabb korosztály számára is élményt adóvá válhat.
Egyszer II. Károly angol királynak várakoznia kellett, hogy a színházban, elkezdődjön az előadás. Mi tart ilyen sokáig?! – türelmetlenkedett a király. A királyné borotválkozik. – hangzott a válasz. Akkor mostantól játssza nő! – rendelkezett a király. És ettől a naptól kezdve törvénybe került, hogy női karaktereket, csak nők játszhatnak az angol színpadon. Ez a színházi anekdota őrzi a restauráció korában lejátszódó nagy színházi forradalom kezdetét és okát. April De Angelis, kortárs angol írónő Playhouse Creatures című művében az első hivatásos színésznők portréját rajzolja meg. A pionírok élete nem volt könnyű. A közönség tehetséges prostituáltaknak tekintette őket, és ha nem kívántak ennek megfelelően viselkedni, vagy bizonyos szolgáltatásokat nyújtani, kitették magukat otromba tréfáiknak esetleg kegyetlen bosszújának. Többségük tragikus véget ért, de egyvalakinek sikerült felemelkednie, feljutni a legmagasabb körökig, egészen a király ágyáig… Közreműködnek a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium diákjai: Csengey Márton, Fehérvizi Lajos, Paillot Ábel, Pintér Gergő, Rataj Brúnó, Tok Imre, Urbán Kristóf Fodrász – Smink: Holluby EszterÖltöztető: Kéziné Siket MónikaKellék – Ügyelő: Kónya Mercédesz
Gogol Egy örült naplója című "pétervári elbeszélését" állítja színpadra Bodó Viktor 2016 nyarán monodráma formájában.Az előadás bemutatójára Szegeden a Thealter Fesztivál keretében kerül sor 2016. júliusában, míg a budapesti premier a Jurányi Házban lesz 2016. szeptember 24-én.A történet főszereplőjét, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás játssza, aki nem először kap főszerepet Bodó-előadásban, rá épült a Katona József Színházbeli híres Ledarálnakeltűntem is, amely érdekes párhuzamként szintén egy kiszolgáltatott kisember kényszerű ámokfutását mutatta be.Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készül. Keresztes Tamás mellett az előadás másik fontos "szereplője", a Keresztes Tamás által tervezett díszlet lesz, valamint az atmoszférát megteremtő looper lesz, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje.Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? - erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés most, 2016-ban is ugyanolyan aktuális.
Tót Lajos községi tűzoltó a kies Mátraszentannán. Amikor a fia parancsnoka egy szép napon megjelenik, hogy Tótéknál pihenje ki a háború megrázkódtatásait, Tót Lajos és családja mindent megtesz azért, hogy az őrnagy jól érezze magát.
A darab a kulisszák mögé, egy amerikai filmforgatás kellôs közepébe kalauzolja a nézôt. A két fôszereplô, két statiszta úgy mesélik el a történetet, hogy a forgatáson megforduló összes karaktert maguk keltik életre.
A szakítás soha nem kellemes, ebből csinál diszkrét üzletet a Válásguru ügynökség alapítója, aki a szépen jövedelmező szakítócégből nagyot szakít. Ügyfelei megbízásából vállalja, hogy helyettük mondja ki a végső szót és hagyja el azok párját. Válást közvetít. Virágot visz az elhagyott nőknek, hagyja, hogy sírjanak a vállán, a kirúgott férfiakkal pedig közösen szidja a szerelmet. Eric, a ’Válásguru’ épp új ügyfele, Quentin nevében készül az újabb nagy szakításra. Megérkezik a nőhöz a szokásos csokorral, és amikor az ajtó kinyílik, Eric akkor szembesül azzal, hogy régi szerelméhez, Chloéhoz rendelték ki, aki évekkel ezelőtt magyarázat nélkül távozott az életéből. Hirtelen minden összezavarodik. Elindul egy nagy társasjáték, s közben egyre érzelmesebbé és szórakoztatóbbá válik a szakítópróba. Szerző: Tristan Petitgirard
Feketevígjáték és sötét utazás Sigmund Freud tudatalattijában.Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?Ebben a sötét komédiában a féllábbal a sírban álló Freud tehát egy meztelen nőt rejteget a szekrényében, miközben beállít hozzá az őrült festőzseni, Salvador Dalí, illetve jelen van Freud mélyen vallásos orvosa és bizalmasa, Yahuda… Ahhoz, hogy Freud az élete végén képes legyen elrendezni a jóhírét fenyegető botrányos félreértéseket, nem csak a rejtegetett nőre, de egész életművére is megfelelő magyarázatokat kell találnia…
Georg Büchner befejezetlen drámája valós eseményen alapul: 1821-ben, Lipcsében, Johann Christian Woyzeck borbély, több késszúrással megölte barátnőjét. A korabeli közvéleményt évekig lázban tartotta a latolgatás, beszámítható-e vajon Woyzeck, valójában mi vitte őt rá erre a gyilkosságra.
Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürroszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott. Szabó Lőrinc fordítása alapján. Micsoda ökörség. Nem tűnt föl még soha senkinek, hogy az európai irodalom szerelmi történeteinek láttán, valójában el kéne mennie kedvünknek attól, hogy szerelmesek legyünk? Ám ennyi vereség és pusztulás láttán is kinek ment volna el a kedve a szerelemtől? Akkor minek mégis e roppant mennyiségű könny, vér, méreg, bosszú, gyilok, s mivégre a sok őrjöngés, téboly, sikoly, hisztéria? (...) Kedves szerelmi regényeink hősei miért taszigálják szerelmesüket a halálba? Ha nem ők, akkor meg ki? Sors? Mi az? Isten? Ki ő? (...) Aki szerelmes regényt olvas, halálra vágyik? Miért tekintettük annyi évszázadon át szépnek a boldogtalanságot, miért élvezzük mások szenvedésének látványát, ha egyszer úgy vélekedünk róla, hogy nem jó? (...) Lehet-e különbséget tenni egy ilyen világban a slágerek és a filozófiák között?(Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről)
A színpadon egy profi színész és egy profi imprós. Nincs szöveg, nincs próba. Csak kockázat ésbizalom. Molnár Levente merész impróelőadása ismert színészekkel. Vendége ezúttal: Simon KornélÁllítólag a színészek legnagyobb rémálma, hogy a színpadon állva elfelejtik a szövegüket. De mi vanakkor, ha eleve nem is kapnak szöveget? Se karaktert? Se semmilyen fogódzót? Mi történik, ha adottegy színész és egy imprós, és két széken kívül semmilyen kellékük nincs?Molnár Levente egy merész kísérletben próbálja ki, hogy milyen, amikor két ember csak egymásraszámíthat. Nem tudják, mit tesznek 5 perc múlva. De még 5 tizedmásodpercük sincs rá felkészülni,mert a színházi és az imprós világ élesben feszül egymásnak és olvad össze egy hosszúformátumúimpróban.Itt nem a sztori a lényeg. Az a fontos, hogy a két ember hogy viszonyul egymáshoz, hogyan segíti-támogatja-emeli-tartja a másikat. Ez az előadás egy találkozás két ember, két műfaj, két világ között.Végtelen a szabadság, ezáltal végtelen a kockázat és a bizalom.
Részvételi cirkuszi előadás. Élni bizony kockázatos – ez ad sajátos ízt és színt neki. A bizonytalansággal, nehézségekkel való szembenézés arra késztet, hogy elgondolkodjunk tetteinkről és kapcsolatainkról. Ebben az előadásban nem egyedül kell majd mindezzel megküzdeni. A résztvevők együtt, csoportosan néznek szembe az akadályokkal, miközben erős és mély kérdéseket tesznek fel maguknak, társaiknak: megbízhatunk egymásban? Képesek vagyunk közös megoldást találni egy problémára? Vezethetünk-e együtt egy csoportot?A táncot, zenét és utcai művészetet ötvöző francia társulat, a Cirque Inextremiste elődásában a főszereplő a bizalom és a néző. Koncepció: Yann EcauvreElőadók: Yann Ecauvre és Julie DelaireTechnikus: Fabrice DominiciProdukció: Jérôme Souchet
Lengetjük a kalpagot, túrós mákos jó napot!" Ezzel a dallal kezdődik a gülü szemű, lapát fülű, buldog képű Kristóf története. Ez az óriás tör zúz maga körül mindent. Ki fogja őt szeretni. Végig csetlik-botlik Kristóf az úton, s vele mi is, míg végül értelmet kap az ő ereje.
Megint egy LEGÉNYBÚCSÚ. Történik ma, egy háziorvosi rendelőben. Az író-rendező-színész Szente Vajk újabb történetében ismét hihetetlen helyzetekbe keveredik a két jól ismert, szeretnivalóan mulatságos hőse. Simont és Alexet megint bomba nők és sármos férfiak veszik körül, bár most sem tudni, ki kinek a kicsodája – ám a végére megint minden elrendeződik. Vagy mégsem?
Egy önsegítő függő csoport története. „Mindent, amit a felépülésed elé teszel, azt elveszíted.” Egy teremben székeket tesznek körbe. Fő a kávé, a tea, apró rágcsálnivalók kerülnek az asztalra. Sorban érkeznek a résztvevők. Vannak, akik már ismerik egymást, és kedvesen mosolyogva ölelik meg a másikat. Van, aki először van itt, ő félszegen elfoglalja az egyik széket és feszülten várakozik. Aztán körbeállnak, mélyen belenéznek egymás szemébe. Feszült csend, majd mesélni kezdenek. Egyes szám első személyben, őszintén, tabuk nélkül. Ki hogyan került ide? Milyen mélypontra érkezett az élete? Mi az, amit nem tud egyedül leküzdeni? Amihez segítségre van szüksége?A csoporthoz bárki csatlakozhat korra, nemre, szexuális vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. A tagságnak csak egy feltétele van: a szerhasználattal való felhagyás vágya. Legyen a szered bármi: alkohol, nikotin, kábítószer, szerencsejáték, videojáték, pornó, vásárlás, munka. Kleptománia, bulimia és anorexia, szex, szerelem- és társfüggés. Mindegy, honnan jössz, mindegy, mit és meddig használtál, a csoportot csak az érdekli, hogy mit akarsz kezdeni a problémáddal és hogyan tud segíteni neked. Bodó Viktor új előadása az önsegítő függő csoportok mintájára és igaz történetek alapján készül. A csoport olyan szélsőséges karakterek találkozóhelye, akik egyébként soha nem ülnének le egymással. Megfordul itt mindenféle ember a szobafestőtől az étteremtulajdonoson át a színházrendezőig. Történeteikben a reália keveredik a mindennapi abszurddal, a dráma a tragikomédiával. Egy ilyen kétórás gyűlésen megtörténhet minden, ami csak elképzelhető, és az is, ami nem. Jelmez asszisztens Dombi Franciska
Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt: a lányból hat hónap alatt hercegnőt farag. A csodálatos átváltoz(tat)ás kemény munka mindkettejük számára, ám végül lehet, hogy a tanítvány felülmúlja mesterét.Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legszebb és legnépszerűbb musical. A Centrál Színház My Fair Lady-je friss, szenvedélyes hangnemben meséli újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás káprázatos látványvilággal, nagyzenekari hangzással.
Sean O’Casey egyfelvonásosa helyett írta: Horváth János AntalLuca és Peti fiatal házaspár, akik az első gyermeküket várják: bármelyik pillanatban. Lucateljes gőzzel készül az új életre, de Peti még két világ között ragadt: az elköteleződés ijesztő, denem elköteleződni még jobban. Az egyik kiszámítható, unalmas életet hoz magával, ahol estekilenckor már mindenki pizsamában van. A másik ugyan szabadságot jelenthet, de a felszíneskalandok hajszolása közben igazi társ nélkül maradhat az ember. Luca már nem vár továbbPetire, hogy összerakja a babaágyat, a saját kezébe veszi a dolgokat, miközben Peti a legjobbbarátjával, Móriccal próbál megoldást találni a dilemmájára, aki nem biztos, hogy a legjobbtanácsadó. Mindeközben kölcsönösen meglátják a másik életében azt, ami az övékből hiányzik.A kezdet/vége egyfelvonásos összművészeti vígjáték felismerhető, hétköznapi helyzetekenkeresztül játékosan, őszintén és érzékenyen beszél a felelősségvállalásról, és a döntésről, amitelőbb-utóbb mindenkinek meg kell hoznia. Ez a cirkuszi elemekkel tarkított előadásmegmutatja, mennyi szerepet kell betölteni egy modern párkapcsolatban és milyen nehézmegtalálni az egyensúlyt. Szó szerint.A szövegkönyvet Sean O’Casey A kezdet vége című egyfelvonásosa után/nyomán/helyett írta arendező, Horváth János Antal. A főszerepeket Molnár Áron, Mohai Tamás és Sztarenki Dórajátsszák. Az előadás létrehozásában a Cirque du Soleil-ből ismert magyar artista Frányó Viktorés a Magyarországon dolgozó finn koreográfus Jenna Jalonen is részt vesz, valamint élőzenévelkíséri az előadást Wagner-Puskás Péter, zeneszerző, így egy igazi összművészeti, mindenelemében szórakoztató élményt kapnak a nézők a 2024 Valentin-napján tartott bemutatón és aztkövetően. Artista konzulens: Frányó Viktor Másodasszisztens: Tóth Gréta
Családi együttlét Gerhart Hauptmann drámája alapján Az Isten, haza, család alkotócsapatával hónapok óta gondolkodunk, hogy ezúttal min dolgozzunk együtt a Kamrában, hogyan folytassuk a közös munkát, mik az előző produkció tanulságai. Arra jutottunk, hogy érdemes lenne tovább foglalkozni családtörténetekkel. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a társulat frissen szerződött és legfiatalabb tagjai valamilyen fajsúlyos színészi feladatot kapjanak, és érvényesen beszélhessünk velük együtt a generációnk dilemmáiról. Ezúttal egyik kedvenc drámaíróm, Gerhart Hauptmann egy Magyarországon soha nem játszott darabjára esett a választás. Ez a Magányos emberek (Einsame Menschen). A drámát olvasni sem lehetett eddig magyarul, a friss nyersfordítást Boronkay Soma készítette nekünk, ez alapján dolgozunk a saját szövegkönyvünkön. A több mint százéves, gazdag anyag tökéletesen alkalmas arra, hogy improvizációk és saját élményanyagaink alapján újrastrukturáljuk, a színészekre illesszük és létrehozzuk a mi adaptációnkat. A kísérlet tárgya egy magyar család, illetve négy, önálló életét éppen elkezdő fiatalember néhány nyárvégi, feszültségekkel teli napjának érzékletes bemutatása. A történet alapvetően hat ember összezártságából eredő konfliktusainak stációit járja végig. A kísérlet tárgya továbbá, hogy az audiovizuális hatások éppen olyan fontosak legyenek az előadásban, mint az elhangzó párbeszédek. Tarnóczi Jakab
Tizenkét embernek kell döntenie egy ember sorsáról: bűnös vagy nem bűnös. De hogyan hozhat egyhangú döntést, hogyan találhatja meg a közös nevezőt egy teljesen különböző emberekből álló társaság, akik még a szavak jelentésében sem tudnak megegyezni egymással?