‒ egyszerfenn, egyszerlenn szünet nélkül ‒ Külön köszönet: Parti Nóra, Csengery Dániel, László Zsolt, Kocsis Gergely, Kocsis Pál, Marton Róbert, Szatory Dávid Fenn és lenn, fenn és lenn, fenn és lenn. Így éli mindennapjait özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska a Pannónia (volt Rajk László) utcában, a huszadik század kilencvenes éveiben, meg az azt megelőző hatvan (vagy hetven) évben. Egyszer fenn, aztán lenn – ahogy az a mániás depressziósoknál szokás. A fenti időszak csodás: a nyugdíjasélet vidám, a barátok hűségesek, a család szerető, és az új szerelem lehetősége sem reménytelen. Aztán beköszönt a lent, a pokol: az öregség kínokkal teli, a magány elviselhetetlen, a család hálátlan, a szerelem pedig… ki emlékszik már arra?! Lenn, lenn, lenn, lenn. Így éli mindennapjait Maros László humorista, „a vicces Ladó”, ahogy egy ország ismeri. Házassága romokban, Vera, a szép tévébemondónő csak a bolondját járatja vele, értelmiségi humorán időnként ugyan nevet a közönség, de ő már szinte semmin. Volna mit rendbehozni az életében, de mivel anya csak egy van, ráadásul olyan, amilyen, legtöbbször az ő életét kénytelen egyengetni. És ezt özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska bizony el is várja. A jó „Lacpac” első szóra ugrik, otthagyva csapot-papot, legyen szó munkáról, családi eseményről, titkos randevúról. Ladó szabad szeretne lenni, de életét beárnyékolja a folyamatos készenlét és függés – hiszen sosem lehet tudni, mikor csörren a telefon. És ha mégsem ér rá, jön a lelki terror, majd a lelkiismeret-furdalás. Történik mindez egy darabjaira hullott családban, amelynek tagjai nem képesek valóban beszélni sem magukról, sem egymásról. Az élet meg csak telik, amíg… Meddig éljük felmenőink életét és mikor kezdjük el élni a sajátunkat?Miért olyan rohadt nehéz megértenünk egymást családon belül?Mennyit tudunk a mentális betegségekről? Illetve bocsánat… mennyit beszélünk róluk egymás közt? Mennyit tudunk arról, mit jelent megöregedni, és egy élet vége felé közeledni?És mennyire vagyunk azonosak azzal az örökséggel, amit a lehető legtávolabb szeretnénk tudni magunktól?
Egy viharos estén titokzatos idegen érkezik a mélyszegénységben élő falu kocsmájába. A nyomorban tengődő emberekben újraéled a remény, hogy vannak még igazi hősök. Mitől lesz valaki kivételes? Mit tesz az emberrel a hírnév? Milyen jövő vár egy magára hagyott közösségre? Synge darabja keserédes humorral, mély emberismerettel, végtelenül szerethető karakterekkel mesél szerelemről, rajongásról és az emberi kiszolgáltatottságról. Helybéliek: Kóbor Balázs, Nánási Attila, Túrzai Zsombor, Szterhárszky László, Varga Nándor
2023 decemberében Istentelen ifjúság címmel mutatja be a színház Ödön von Horváth utolsó két, szorosan összetartozó, Istentelen ifjúság, illetve Korunk gyermeke című regényeiből készülő új adaptációját, amelyet Nagy Péter István rendező Sándor Júliával és Hárs Annával ír. A két világháború közötti hitleri Németországban született történetben egy tanárt és a gondjaira bízott kamasz diákcsoportot követünk a civilizációtól egyre távolabb, az erdő mélyére, egy katonai felkészítést szolgáló, szörnyű tragédiába torkolló táborozásra. Horváth részvéttel megírt, mégis kendőzetlen társadalmi diagnózisának tárgya az egzisztenciális bizonytalansággal áthatott megalkuvások kora, s benne a kisember egyéni felelőssége. Hidegülő, gondviseléstől elhagyott idők allegorikus krónikája ez, melyet szikráival mégis át-átmelegít a lelkiismeret pislákolása, és a mindenkori ifjúság elementáris élni akarása. Media design: Varga VinceSound design: Csizmás András
"Ez az előadás nem önálló est, nem koncert, nem zenés önvallomás, nem egyéni műsor vagy sanzoncsokor. Pontosan mi sem tudjuk, hogy mi, és nem is akarjuk meghatározni. Dalokat fogok énekelni, újakat és jól ismerteket, amiket szeretek, amikhez kapcsolódni tudok vagy hozzám kapcsolódnak – műfaji megkötés nélkül. Évek óta tervezek egy ilyen estét. Most értek össze a szálak, most találkozott az az alkotócsapat, akikben megbízom, és akik nélkül hozzá se mernék kezdeni. Mindent ki kell várni, hogy megtörténjen." (Takács Nóra Diána) Az előadásban részletek hangzanak el Jónás Tamás Cigányidők című írásából és Tina Turner Én, Tina című önéletírásából. Énektanár: Berecz BeátaIrodalmi munkatárs: Ari-Nagy BarbaraRuha: Frank Mónika
„Lábjegyzet egy jövőbeli történelemkönyvből” két részben Vizi és Ecsédi találkozott. És itt kezdődött minden. Az ő történetüket írta meg Bereményi Géza és adta elő Cseh Tamás két részletben, két Magyarországon: 1979-ben (Frontátvonulás) valamint 1992-ben (Nyugati pályaudvar). A történetet egybeolvasztotta, és most új köntösbe bújtatva adja elő három fiatal színész: Orosz Ákos, Tóth András és Zoltán Áron. A koncertszínházi előadás teljes mértékben az alkotók műhelymunkája, a szerző dramaturgiai segítsége mellett. Hogyan boldogul Vizi és Ecsédi ’79-ben, és ’89-ben Magyarországon, milyen akadályokkal kell megküzdeniük, milyen választ kapnak, vagy adnak azokra a kérdésekre, amik a legfontosabbak: Ki vagyok? Hol vagyok? És amit még ők sem mernek megkérdezni: „Mivégre vagyok?”. Az előadás Bereményi Géza és Cseh Tamás Frontátvonulás, Nyugati pályaudvar valamint Bereményi – Cseh –Másik János Levél nővéremnek 2. albumairól tartalmaz dalokat, valamint egyes dalszövegeket Zoltán Áron zenésített meg újra a műhelymunka során. Zenészek: KOVÁCS LÁSZLÓ (szaxofon), LACZI SÁNDOR / KOVÁCS GÁBOR (cselló)
Életrajzi dráma egy felvonásban, Cziffra György emlékének. A Junion Színház és az RS9 Színház előadása. Az előadásban egy kivételes zongorista élete elevenedik meg, akit a sors állandóan le- és feldobált „avégső mélységekből az események hullámtarajáig”. Zenebohóc, bárzenész vagy elhivatott művész? Töredékes históriájának visszatérő képe az embertfenyegető szellemi halál, amely, amikor már minden veszni látszik, újabb művészi feltámadásbaváltozik át.
A befogadás, a kitaszítás, a megaláztatás, az igazságszolgáltatás kálváriáját követjük végig Grace történetén keresztül. Elszabadul a valójában foglyul sem ejtett valóság, ami a valóságos fikció. Lars von Trier azonos című filmje, az Amerikai trilógia első darabja nyomán. Jelmeztervező-asszisztens: Tósaki GabiSzínészegyeztető: Rácz Annamária Christian Lollike: Dogville című színpadi műve nyomán színpadra alkalmazta: Balassa Eszter
Az egyetlen dolog, ami megkülönböztet minket a többi élőlénytől, az érzékszerveink és az emlékeink. Emberként a memóriára és az érzékelésre összpontosítva fedezhetjük fel testünk különböző aspektusait. Képzeld el azt a pillanatot, amikor először születünk a világra, a teljes tudatlanság állapotában. Még mindig megvan bennem az az ártatlanság? Hogyan cselekedtél, amikor először fölfogtad az érzékelést? Koreográfia és tánc: Yeram KangGyártás: A!KO TANZ FEST, Linz, AusztriaTanácsadó: LiLi Jung In LeeZene: Seo Jin Yang
(Folyamatosan fel)A címben szereplő „fel” szó egyszerre jelenti azt, hogy „felhalmozódni” és azt is, hogy „közelebbkerülni”.A felvetés a következő kérdéssel kezdődik: "Hogyan helyezhetjük a lecserélhető ember alkottaerőforrásokat vissza a körforgásba?" Mivel az ember alkotta erőforrások nem kerülnek vissza atermészetbe, folyamatosan újra kell hasznosítani őket.A „fel” és az „újrahasznosítás” folyamata, és ezen akarat kifejeződése öntudatlanul keringenek aközelgő jelenségekben.Közösen visszajuttathatjuk a körülöttünk lévő anyagokat a körforgásba, és megoszthatjukgondolatainkat az öntudatlansággal közeledő jelenségekről. Az előadás során létrejönnek olyanmozdulatok, melyeket az utcai ‘house’ műfaja inspirált és ezeket kombináljuk a fent említett igék(felhalmozódni, közelebb kerülni, újrahasznosítani) behelyettesítésével. Tanácsadó: LiLi Jung In LeeJelmezek: Minchae KimZene: Max Cooper „Stacked moments”Gyártás: A!KO TANZ FEST, Linz, Ausztria
Fekete István azonos című regénye alapján. Kedves fiatal barátom! Lehet, hogy Neked a Tüskevár nem sokat mond. De ha megkérdezed a szüleidet, meg fogsz lepődni, hogy milyen lelkesen mesélnek az ő fiatalkoruk legendás ifjúsági regényéről. Mert a Tüskevár valóban egy egész generáció legkedvesebb története volt, s reméljük, hogy hamarosan Neked is a kedvenceddé válik! A Pesti Magyar Színház zenés előadásában megismerheted Tutajos és Bütyök, a két fővárosi nyolcadikos csodás nyári kalandjait. A két jó barát először jár vidéken, mégpedig a varázslatos titkokat rejtő Kis-Balaton mellett. Eleinte minden idegen a számukra, de Matula bácsi – aki kicsit olyan, mintha mindannyiunk nagypapája volna – megismerteti őket a táj titkaival, a végtelen nádas különleges állataival és növényeivel, a vidéki élet szépségeivel. De ennél is fontosabb, hogy megtanítja őket a természet szeretetére és tiszteletére. S amikor Tutajos és Bütyök ősszel visszatérnek Budapestre, a suliba – már egészen másként tekintenek a világra, mint addig. Kedves fiatal barátom! Mi, itt a Pesti Magyar Színházban azt reméljük, hogy Te is másként fogsz tekinteni a világra, miután megnézted a Tüskevár különleges előadását.
A 14 éves Fülöp új a városban és a suliban. Tanulás közben közelebb kerül évfolyamtársához a szintén 14 éves Julihoz, és mindketten új érzésekkel kerülnek szembe. Ám a köztük bimbódzó ELSŐ SZERELEM mindent átható érzését lassan elsöpri a külvilág. Fülöp kénytelen megfelelni a haveroknak. Merthogy… mások már rég túl estek „azon”! Igen, pontosan azon! A SZEX állandó téma a fiúk között az öltözőben. Ráadásul Fülöp apja is folyton és megállíthatatlanul kérdezősködik. Hőseink az érzelmek örvényében keresik önmagukat, azt a megfelelő pillanatot, amikor az ég a szokásosnál is kékebb. Hogyan kommunikáljunk szorongás és megfelelési kényszer nélkül az érzelmeinkről, a vágyainkról, szerelemről, szexről, és hogyan beszéljünk a tinédzserekkel azokról a kérdésekről, amiket feltenni sem merünk. A darabot színházunk több sikeres ifjúsági előadásának – Csöngő, Minden dolgok könyve, A méhek istene – rendezője, Kiss Márton állítja színpadra. A magyar szöveget Sophia Matteikat nyersfordítása alapján Kiss Márton írta. Írta: Eva Rottman
A háztűznéző vagy háztűzlátás a leánynak és hozzátartozóinak látogatása a leendő vőlegény házánál. A háztűznézőre akkor volt szükség, ha a legény anyagi viszonyai nem voltak ismertek a leányos család előtt. Nemegyszer előfordult megtévesztési kísérlet ilyenkor: mások vagyonát, kölcsönkért ingóságait mint magáéit mutatta be a legény családja – olvasható a Magyar Néprajzi Lexikon idevágó szócikkében. Hasonló alaphelyzetből indul ki Gogol ismert darabja, melyben házasodni készülő (vagy éppen hezitáló) ifjú (vagy éppen korosodó) szereplők szórakoztató vívódásainak, a párválasztással járó gyötrelmeinek lehetünk tanúi. A humorral átitatott pillanatokat és jellemeket látva nevetve ismerhetünk rá a színpadon az ember titkos félelmeire, vágyaira, kétségbeesett erőlködéseire, hogy végül – egyfajta összegzésképpen – mi is átéljük a felismerést: „Köszönöm, pajtás. Csak most tudtam meg végre-valahára, mi is az élet. Most egészen új világ tárult elém, most már látom, hogy minden mozog, él, érez, valahogy szinte gőzölög, és valahogy az ember maga se tudja, mi történik. Azelőtt nem vettem észre semmi effélét, vagyis…” Azelőtt... Az előadás beregszászi bemutatójakor, 2023 márciusában, egy évvel az ukrajnai háború kitörésekor az azelőtt a háború előtti időt jelenti. Az előadás sem mehet el reflexió nélkül a világunkat felforgató változások mellett, s a maga sajátos módján, izgalmas megoldást találva meg is adja ezekre az embert próbáló időkre a saját válaszát, sőt, az eredményes háztűznézés reményében fejezi ki legfőbb kívánságát: „Jólétben élj, és hozzatok a világra egy sereg gyermeket...”
Pár barát egy zavartalan hétvégét készül eltölteni egy vidéki villában, a nyugalmat és a megérdemelt pihenést keresve.... Ehelyett az idill helyett egy igazi büntény színterén találják magukat: Massimo Ardizzone-t, a gazdag iparmágnást meggyilkolták. Csak a nyomozó tanoncok segíthetnek DeAngelis felügyelonek a bonyolult ügy megoldásában, hogy fény derüljön a titokra.
Móricz Zsigmond azonos című regénye alapján a színpadi szöveget készítette: Tóth Réka Ágnes. A Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat koprodukciója. Móricz Zsigmond 1898-ben játszódó regényének nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. Szereplői a magyar jómód komondorában bolhaként ugrálnak és pattintják le azt, akivel nem akarnak közösködni. Az örökös anekdoták és népdalok mellett a változás és a változtatás kérdése lebeg az alföldi ház feszült szobáiban, ahol István nap van minden hétvégén és a mulatság akkor is kivilágos kivirradtig tart, ha közben teli kristálypohárként törnek össze az álmok. Meddig tartható fent a látszólagos rend, ha a régi rendszerek kerekei elakadtak a sárban? Horváth Csaba rendezésében Móricz szövegeinek zeneisége és történetének örökérvényűsége erősödik fel a fizikai színház eszközeivel. Zenészek: Némedi Árpád, Keller-Dénes Emőke, Keller Dániel.
A Délvidék nemcsak a Kárpát-medencében képvisel különleges nemzeti, történelmi és kulturális sokszínűséget, hanem a soknemzetiségű Európában is kuriózumnak számít. Népek jöttek és mentek, letelepedtek és elűzettek, a sors néha nem volt könyörületes ehhez a tájhoz, ám az egyszerű ember mindig barátja maradt a szomszédjának. Ezt jeleníti meg a Magyar Állami Népi Együttes új produkciója. Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, ruszinok, szlovákok, románok, cigányok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra.Az előadás fontos dramaturgiai motívuma a víz: a Tisza, a Dráva, a Száva, a Maros, a Mura - megannyi buzgó, patak és folyó ömlik egy irányba, hogy végül a Dunában váljék eggyé. A víz gazdag szimbolikája - az élet forrása, a megtisztulás eszköze és az újjászületés eleme - minden kultúrának sajátja. E tartalmi gazdagság segítségével jutunk el - változó idősíkokon keresztül - az előadásban egy-egy tájegység sajátos tánc- és zenekultúrájának bemutatásáig. A színpadkép segíti az állandóan változó képek egymás utáni megjelenítését - mindezt animációval, vetítéssel, árnyjátékkal kiegészítve. A látványnak nagyon fontos részei az eredeti viseletek, melyek az adott népcsoportok tájjellegű különbségeit hivatottak megjeleníteni. Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint meghívott művészek Ének-korrepetitorok: Pál Eszter, Pál Lajos
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe." - idézet a Bhagavad-gítából A 30. évfordulóját ünneplő Bozsik Yvette Társulat Körforgás címmel mutatja be új produkcióját a Nemzeti Táncszínházban. A Bozsik Yvette Társulat táncművészei a próbafolyamat alatt a koreográfussal együtt, az önismeret és közös gondolkodás útján alakították saját szerepüket és jelenlétüket. Az örök körforgás, avagy a samsara az anyagi világban ismétlődő születés és halál. Az élőlény addig vándorol különböző testeket öltve, amíg tudata teljesen meg nem tisztul, és alkalmassá válik a tiszta szeretet útjára lépni. Mindaddig, amíg az illúzió rabja, nincs esélye a megszabadulásra. Amíg boldogságát nem lelki síkon keresi, addig a samsara foglya marad. A önmegvalósított személy felismeri lelkének mivoltát, és minden élőlényben meglátja a lelket. Mihelyt elkezd tudakozódni mindennek a forrása után, megnyílik az út haza, valódi otthona, a lelki birodalom felé. A Körforgás című darab látványosan és érzékletesen mutatja be az emberi inkarnációs folyamatot, és az élet három szakaszát a fogantatástól az elmúlásig. Felöleli a fizikai, lelki, szellemi vonatkozásokat, fejlődési és transzformációs stádiumokat. Teszi ezt a táncművészet eszközeivel, Philippe Heritier a darabhoz komponált zenéjére. Vizuális háttér, kreatív producer: Iványi Marcell Jelmezkivitelező: Matisz Gábor Konzultáns: Karakó István, Hajas ZsófiaAsszisztens: Soós Erika
Az vagy nekem, mi testnek a kenyérs tavaszi zápor fűszere a földnek;lelkem miattad örök harcban él,mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;csupa fény és boldogság büszke elmém,majd fél: az idő ellop, eltemet;csak az enyém légy, néha azt szeretném,majd, hogy a világ lássa kincsemet;arcod varázsa csordultig betölts egy pillantásodért is sorvadok;nincs más, nem is akarok más gyönyört,csak amit tőled kaptam s még kapok.Koldus-szegény királyi gazdagon,részeg vagyok és mindig szomjazom.
Stephen Sachs amerikai szerző vígjátékát hihetetlen sikerrel játsszák a világon mindenütt, és most magyarul is látható ez a végtelenül szórakoztató, lebilincselő darab, ami igazi jutalomjáték két olyan sziporkázó humorú, zseniális színésznek mint Hernádi Judit és Kern András.
A Lóvátett lovagok Shakespeare legjátékosabb komédiája. Naná, hogy több mint 246 szójátékot tartalmaz ott van mindjárt a címe! A Lóvátett lovagokat Rudolf Péter rendezi, aki a színpadi szöveget, Mészöly Dezső fordítása alapján Závada Péterrel állította össze.