Párizs a szerelem, a művészet és az őrületig fokozott családi tragikomédiák otthona – főleg ha a lázálmok specialistája, Jean Cocteau fejéből pattan ki az alábbi történet. Yvonne egy öngyilkos hajlamokkal küzdő anya, aki megszállottan imádja egyszem fiát. Michel a felnőni képtelen fiú, aki pechére egy ilyen anya mellett bele mer szeretni egy fiatal lányba – és ott áll köztük Georges, az apa, akinek nagy magányában sikerült belezúgnia pont ugyanebbe a titokzatos szeretőbe. Ebben a fájdalmas titkokkal telepakolt őrületben igyekszik rendet vágni a nett és poroszos nagynéni, Léonie – aki valaha, úgy huszonhárom évvel ezelőtt, még az apa menyasszonya volt. Az ötszereplős, végletekig feszített színmű felér egy mesterkurzussal, ha érzelmi zsarolást, házassági titkolózást és szerelmen belüli hidegháborús taktikát tanulnánk. Persze az ilyen családi összecsapások tőlünk sem idegenek. Kelemen József, társulatunk főrendezőjének rendezésében megnézhetjük, hogyan csinálják ezt világszínvonalon a franciák.
"Majdnem hatvan éve figyelem a popzenét és elég régóta külön úton ugyan, de kapcsolatban vagyok vele. Sok éve foglalkoztat a gondolat, hogy valamilyen formában megírjam azt a rengeteg mindent, amit a szakmáról, kollégákról tudok. A könnyűzene történetével foglalkozó újseggírók legtöbbje hazug és a mindmáig jelenlévő, sőt egyre szaporodó klikkek valamelyikét szolgálják, gazdáik érdekeit szolgálva átírják azt, ami történt. Mára kiderült, hogy szinte mindenkit üldöztek, hogy már a Táncdalfesztivál is az ellenállás, vagy a lázadás egyik színtere volt. Ám az szóba sem kerül, hogy mindmáig milyen kísértések és kihívások érték-érik a zenészeket, mit kellett-kell megtenniük, vagy kikerülniük, hogy a pályán tudjanak maradni. A történet, amit megírtam és előadok, nem rólam szól, én csak továbbadom, amit tudok. Elsősorban azért, hogy ez a nézet is fennmaradjon, ne csak a kiherélt, vagy átfényezett múlt és a szánalmas jelen. Szeretettel várok mindenkit. Hobo"
Ha tehetném, körbeutaznám az egész világot. Végiglátogatnám a különböző országokat az Egyenlítőn innen és túl, megismerném a sokszínű kultúrák varázslatos lakóit, a változatos épületeket, a színes tájakat és az illatokat, ízeket, mosolyokat. Hallgatnám a tenger hangjait, mert biztosan más a Vörös-tengeré, mint a Feketéé, nem beszélve a Csendes-óceánról. Játszanék a különböző hangszereken a bőrdoboktól az indiai szitáron át, a kínai húros erhuig, és táncolnék az óceán partján a naplementében.Kipróbálnám az összes lehetséges régi utazási eszközt: gőzhajóval utaznék Hongkongba, az Orient expresszről bivalycsordát néznék, elefántháton barangolnék az indiai őserdőben, lóháton pipázgatnék a sziú indiánokkal, és végül léghajóval repülnék vissza Londonba.Útitársnak csakis Phileas Foggot választanám, akitől sokat tanulnék a világ kultúrái iránti odaadó tiszteletről, a felelősségvállalásról és a becsületszó erejéről.Fogad velem valaki? 80 nap alatt a Föld körül? Kuthy Ágnes rendező
Boribon szamócát keres a réten. Szamóca helyett furcsa dolgokat talál: cipőket, inget, kalapot, és egy igazi jóbarátot. Marék Veronika Boribon és Annipanni, valamint Boribon kirándul könyvei alapján készült vidám, zenés bábelőadás.
A televízióból jól ismert vajszívű egyfejű sárkány, a jóságos Süsü kel új életre a színpadon, hogy alkalmi barátjával, a királyfival járja végig kalandos útját. "Útitársuk" a sok nagyszerű sláger és - remélhetően - a gyerekek szüntelen nevetése.
Amikor János, a kanászlegény furulyázásba fog, malacai úgy táncolnak, hogy kacag, aki látja. Megtetszik ez a királylánynak is. Kéri Jánost, adna neki egyet. Ad is a legény jó szívvel, de nem ám pénzért. Hogy mi a malac ára, a néző csak sejtheti, látni azonban nem látja. Majd kiderül a mese végén. Addig hősünk még túlad a többi két malacon is, elindul, hogy feleségül vegye a királylányt.Találkozik egy rátarti gróffal, aki ugyanerre pályázik. Szabadtűzön elégetik egymás kabátját, majd a király előtt jól felelnek a kérdések kérdésére.De melyiküké lesz a királylány keze?
Hajnóczy Soma, kétszeres bűvész világbajnok több, mint 40 ország közönségét bűvölte el. Számtalan TV showban jelent meg Amerikától kezdve, Franciaországon és Anglián keresztül, egészen Koreáig és Japánig. YouTube videóit több, mint 50 milliószor nézték meg, de a magyar közönség a Showder Klubból is ismerheti. Egész estés műsorában a humort és az illúziót egész egyedi módon ötvözi. Elképesztő kézügyességi számok és döbbenetes gondolatolvasó mutatványok mellett interaktív trükkök és szórakoztató történetek is színesítik az előadást. A bűvészet történeténetének egyik legfiatalabb világbajnoka Las Vegas, New York, Peking, Dubai, Párizs és Monte Carlo színpadai után Budapesten bemutatásra kerülő, első egész estés műsorában bebizonyítja, hogy semmi sem LEHETETLEN.
A vígszínházi változatot készítette: Hársing Hilda és Rudolf Péter Bécs városa az erkölcsi romlás útjára lépett. Virágzik az alvilág, szaporodnak a bordélyházak, terjed a korrupció és a prostitúció... Vannak ugyan szigorú törvények, de se nem alkalmazzák, se nem tartják be őket. Az uralkodó tehetetlen, úgy dönt, egy időre átengedi a hatalmat egy tiszta erkölcsű, nemes lelkű férfiúnak, hogy állítsa ő helyre a morális rendet. Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátéka nagy politikai játszmával, őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok szerelemmel. Továbbá: Birta Márton, Harangozó Boglárka, Miskolczi Renátó.
(Shall We Dance?) A színdarab alapjául szolgáló filmforgatókönyv szerzője: Masayuki SuoAz Altamira Picture „Shall We Dance?" című filmje alapjánEredeti ötlet, forgatókönyv és rendezés: Masayuki Suo Szerető feleség, sikeres karrier, anyagi biztonság. Richardnak tökéletes az élete... csaknem. És mégis –vagy épp ezért – valami hiányzik a munkahelyre való a mindennapi ingázáson és a családi életen túl.Mígnem egy szép napon, hazafelé tartva a vonatablakból észrevesz egy titokzatosan vonzó, fiatal nőt,aki a „Miss Betsy tánciskolája” neon fölötti ablakból néz el valahová a messziségbe... A pillantás rabul ejti a férfit. Legyőzve félénkségét, beiratkozik a tánciskolába...A filmtörténet kultikus darabja a világon először a Játékszínben kerül színpadra. Társastánc koreográfus: Molnár Andrea Továbbá: könyvelők, táncosok, utasok
Barátság angol módra. Lionel kiváló beszédtanár, nem ismeri a kudarc fogalmát. Bertie szerény, csendes fiatalember és kissé beszédhibás… nem mellesleg, ő a brit trón várományosa a II. világháború küszöbén. Vajon felnő valaha a feladathoz, hogy karizmatikus és kiváló szónok apja helyébe lépjen?
Locspocs története 30 évvel ezelőtt indult a Kolibri Színházban és azóta is műsoron vannak a folytatásai. A 30 éves jubileum igazi meglepetése lesz, hogy a közkedvelt mesehős, aki korábban úszni tanult és megtalálta elveszett szüleit, a mostani zenés előadásban szerelmes lesz egy sárkánylányba, ésházasodni készül. Csakhogy egyikük szülei sem örülnek a házassági tervnek. Vajon sikerül-e boldognak lenniük? Az óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló zenés játékot Kozák Katalin fordításának felhasználásával Horváth Péter írta színpadra, dalszövegei régi szerzőtársa, Novák János fülbemászó muzsikájával szólalnak meg.
Egy házaspár, két színész, öt rendező, öt jelenet és öt divattervező egy fergeteges angol öt jelenetes komédiában!
Az angol Brandon Thomas „Charley nénje” című darabja minden színházi rekordot megdöntött már. Az 1892-es londoni, szilveszteri ősbemutatója óta nem telt el egyetlen nap, hogy a világ színházai közül valamelyikben ne játszották volna. Pesten először 1897-ben mutatták be a darabot, majd 1928-ban, Csortos Gyulával a főszerepben újították fel. 1970-ben Aldobolyi Nagy György új, fülbemászó, napi slágerként dúdolható betétdalokat komponált a műhöz, melyek dalszövegeit a szintén zseniális Szenes Iván írta. Nem véletlen, hogy a Charley nénjét az elmúlt 50 évben minden évadban műsorra tűzte legalább egy hazai színház. A Mandala Dalszínház Mikó István Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész rendezésében mutatta be a darabot, mellyel célunk az igényes szórakoztatás. Nem csupán a magyar nyelven szóló kellemes melódiákért esett a választásunk a darabra, hanem a zseniális, fordulatokban és gegekben gazdag és igényesen megírt történet miatt is: Jack és Charley szerelmes diákok Oxfordban, akik imádottjaikkal csak gardedám társaságában találkozhatnak. Erre a célra kapóra jönne Charley Dél-Amerikába szakadt nagynénje, ő azonban késik, ezért a fiatalemberek egy barátjukat öltöztetik fel és mutatják be a lányoknak, mint Donna Lucia d’Alvadorezt. Minden remekül alakul mindaddig, amíg az igazi tanti meg nem érkezik…
A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves prózai színművész osztályának előadása. „Óh, Nóra, te nem ismered, egy valódi férfi természetét. A férfire nézve valami leírhatatlanul édes és megnyugtató rejlik annak az érzetében, hogy nejének megbocsátott. Hiszen ez által mintegy kettős értelemben vált tulajdonává; férje által mintegy újra született; bizonyos tekintetben nejévé és gyermekévé lett egyszerre. S mától fogva igazán az légy nekem, te kis gyámoltalan teremtés. Ne aggasszon semmi Nóra; csak légy irányomban nyíltszívű s akkor én akaratod és lelkiismereted leszek egyben.”(Helmer Róbert) Ibsen Nórája csak kiindulási pont, apropó, hogy megtaláljuk, felépítsük, majd porig zúzzuk a saját babaházunkat. Mit jelent ma szabadnak lenni? A pokol tényleg a másik ember? Van saját hangom? Úgy érzem, hogy nem tudom, valójában ki vagyok. Egyáltalán nem tudom. Érted?
Alvószínház felnőtteknek. Alvószínházi előadás – pizsamában érkezni ér!Mikor takartak be utoljára? Eke Angéla formabontó előadásában a felolvasószínházat ötvözi a kényelem élményével, a mese varázsával. Mindezt egy mesés fekhely – installációban, ahol Anna Amélie által megfestett puha takaró, párna, nyugalom, biztonság és egy mese vár rád.
Akciósztárnak készül a magyar színművész. Elhatározásában segíti az ügynöke, a feladatra felkészíti az egykori filmsztár, s támogatja Feri, az egyszeri rajongó.Persze nem minden úgy sikerül, ahogy tervezték...
A dráma és az irónia ismét egy igaz történetben találkozik. Emil második alkalommal is megmászta az Everest csúcsát, ezúttal Nepál felől. Ezúttal nem az asztmája jelentette a legnagyobb kihívást számára, mint korábban, hanem az, hogy a csúcstámadás éjjelén szinte teljesen elvesztette a látását mindkét szemére.De hogy lehet felmászni a világ legmagasabb hegyének csúcsára a szükséges látás nélkül? És hogy lehet túlélni az ereszkedést onnan szinte vakon? E közben milyen veszélyeket kellett leküzdenie, és ezekre milyen megoldást talált? Milyen rekordot állított fel ezzel a sikerrel Emil? És hogy kerül a történetbe a babonaság? Mindezek történetét adja át Emil a már ismert és a közönsége által kedvelt elgondolkodtató és önironikus stílusában sok kép és videó segítségével. Az előadás után Emil elérhetővé teszi a csúcsmászások használt magashegyi ruházatát a közönség számára. Az előadást és tanulságait 12 és 99 év között mindenkinek ajánlják.
„A színház éppen olyan, mint az élet – csak jobbak a fények!” – mondja a szórakoztató és elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, és pontosan erről szól Michael McKeever színműve, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak. Ezt a világot elég jól ismeri a szerző, aki sokat díjazott színész, rendező is, számos művét játsszák szerte a világban – Amerikától Európán át Ausztráliáig. Edward, Mallory és Christian – egy család, három generáció, két és fél színész. Edward már mindent eljátszott. Egyszer még színpadra lépne saját lányával, Malloryvel, a Broadway-sztárral, aki éppen azt fontolgatja, vissza kellene vonulnia, a zeniten abbahagynia. A színészdinasztia harmadik tagja Mallory fia, Christian, az egykori gyerekszínész, akit végül nem vonzott a színház, sem a film, és a kulisszához csak a családi házban kerül a legközelebb anyja személyi titkáraként. Voltaképpen egy család sorstörténete a Végszó – szellemes színházi helyzetek, „végszavak” közé téve öröklött generációs kérdéseket, kételyeket, az elődök hibáit, az utódok győzelmeit. Vajon úgy élünk, úgy szeretünk, úgy gondolkodunk, ahogyan az ősök? Persze egy olyan családban, ahol a színház az első, ahol a szellemes megjegyzés előbbre való, mint az őszinte szó, ahol soha senki nem érezheti magát érzelmi biztonságban, nem könnyű boldognak lenni. Michael McKeever darabjának szereplői harcolnak egymással, a véleményekkel, a kritikákkal, az intrikákkal, de főként az érzelmekért, a szeretetért küzdenek, hogy végre megtudják egymástól: szüksége van-e még rájuk a családnak. Aztán a valós életből hirtelen belekerülünk a Lear király közepébe…