Az ember jó esetben ismeri azt a szeretetet, ahogy mondjuk az anyukáját szereti, a szerelmét vagy éppenséggel a hazáját, de a szeretet legmagasabb, legmagasztosabb minősége az, amit a gyermekünk iránt érzünk, érezhetünk. Darabunk hősei között van olyan, aki csak áhítozik erre a szeretetre, olyan is, aki részesül az áldásban, és átélheti, azonban némelyikük átéli, és bizony át is hárítja. De félek, hogy túl sokat árulok el a történetből. Ez lesz a huszonkilencedik darabom. Szívem szerint csak annyit mondanék róla: huszonkilencedik fantázia a huszonegyedik század Magyarországából. – Pintér Béla Beethoven Holdfény szonátája, orosz népdalok és a Blonde Redhead művei nyomán zenéjét összeállította: Pintér Béla. A díszlettervező munkatársa: Dárdai Balázs Jelmez asszisztens: Nagy Krisztina Technikai munkatárs: Berecz CsabaFodrász: Bari Boglárka
A szellemes és romantikus vígjáték egyik megfejtése bizonyosan az: racionális világunkban iselég lehet másfél óra ahhoz, hogy egy kiszámíthatóan és szokásosan unalmasnak indulóutazás kiszámíthatatlanul és szokatlanul érzelmessé és szenvedélyessé váljon.Janet nincs jó kedvében, amikor szombat hajnalban felszáll a San Franciscó-i repülőtérrőlinduló helyközi gyorsvonatra. Janet pszichoterapeuta. Mániás keresztrejtvényfejtő. Most isnála van a New York Times szombati melléklete a rejtvényekkel. Mindig tollal írja be az üresmezőkbe a szavakat, biztos a megfejtéseiben. Profi rejtvényes. Pillanattal az ajtók záródásaelőtt felugrik egy férfi a szerelvényre. Ő Josh. Volt színész, dolgozott a családi gombüzletben,tizennyolc hónapja nincs állása, alkalmi feladatokból él, például a keresztény ünnepeken őtbízzák meg repülőtéri munkával. Josh zsidó. Janet katolikus. Mindketten házasok. Mindkettenmagányosak. Egymás számára teljesen idegenek. Aztán Josh is kinyitja a New York Timesszombati mellékletét, ő is belekezd a keresztrejtvényfejtésbe. Ceruzával töltögeti a vízszintesés függőleges sorokat. Amatőr rejtvényes. Janet, aki azt gondolja, hogy a keresztrejtvény azélet metaforája, segítséget kínál Joshnak. Szóról szóra, keresztül-kasul haladnak arejtvényben, közben egyre több mindent ismernek meg a másikból, igyekeznek kitölteni azüres lelki rubrikákat. Író: Jerry Mayer
Vámos Miklós estje arról, hogy mit tehetünk, ha édesanyánkról az jut eszünkbe: a halálnak van humorérzéke.
Shakespeare humoros, félreértésekkel teli, kalandos vígjátéka, az év legrövidebb éjszakáján játszódik, amikor a nyári napfordulót ünnepeljük. Varázslatos, tündérekkel és manókkal átszőtt játék, az atyai szigor elől menekülő szerelmesekről, egyszerű mesteremberekről, valóságos és varázslatos hatalomról, viszályról és megbékélésről. Fény: Urbán Dénes, Lovizer TamásHang: Németh Barnabás, Bárány Barnabás Szereplők: Theseus: Szilágyi Gábor / Berki BenedekHippolyta: Halász Lilla / Szabó NikolettEgeus: Forgács Róbert / László JózsefPhilostrat: Angelusz Ábel / Nyáry BrúnóHermia: Dévényi Aliz / Skaliczki AlizLysander: Szirony Kornél / Marco GrassoDemetrius: Trautmann MátéHeléna: Ungár Éva / Csutoros RoziOberon: Garamvári Ádám / Szentkuti ÁkosTitania: Kertész Borbála / Czirják Janka/ Hoffer AnettPuck: Hunyadkürti Éva / Benesovits ÁronFőtündér:Vaczkor: Kiss Károly / Borsi AndrásZuboly: Geréb Dániel / Szilagyi GáborÖsztövér: Nyáry Brúnó / Dóczi DávidOrrondi: Garamvári Marcell / Borsi AndrásGyalu: Marco Grasso / Palya AndrásDudás: Lucza Gergő / Hegyi Barnabás/ Garamvári Marcell Tündérek: Kamarás Hanna, Zsoldosnak Boglárka, Farmosi Dóra, Keserű Eszter Anna, Egri-Fischer Lola, Sipos Petra, Szobrász Borbála, Kupás Veronika, Ujfalusi Veronika, Orbán Anna, Schrődl Adél Manók: Kiss Ádám, Bocsor-Kovács András
Mit tegyünk, ha egy nap maga a Halál keres fel minket otthonunkban? És ha emléktáblánkat még életünkben elhelyezik a házunk falán? Hogyan búcsúzik a színpadtól és legendás partnerétől az ünnepelt primadonna? És hogy ér véget a találkozás egy régi szerelemmel? Van-e hatékony megoldás arra, hogy végre befejeződjék egy bosszantóan elhúzódó lakásfelújítás? Mitévők legyünk, ha a bálványozott jövendőmondó jóslata sehogy sem akar bejönni? És milyen titkokat őriz egy anya, egy szomszédasszony vagy egy tökéletes partinak tűnő jóképű fiatalember? A hosszú élet titka tizenhat története Magyarországon játszódik a huszadik és a huszonegyedik században és egytől egyig rólunk szólnak. Nagyszerűségünkről és kisszerűségeinkről, lágy- és kőszívünkről és arról, hogy hogyan találunk kiutat a legabszurdabb helyzetekből is, miközben gyakran elbukunk a hétköznapok küzdelmeiben. Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek című nagysikerű novelláskötetet jegyző Rényi Ádám keserédes, abszurd és meglepő történeteinek hőseit és antihőseit négy színész kelti életre egysokszínű, sokhangulatú, nevetésben és könnyekben is gazdag, különleges előadásban. Rényi Ádám írásai alapján a színpadi változatot írta: Enyedi Éva és Rényi Ádám. Animációs tervező: Fábián Nikolett
A darab Charles Webb regényéből készült, Calder Willingham és Buck Henry filmforgatókönyvének felhasználásával Barabás András fordítása.Benjamin Braddock sokra hivatott fiatalember, éltanuló, kiváló sportoló, Amerika legjobb egyetemei tárt karokkal várják. Apja jómódú ügyvéd, medencés házban élnek Los Angeles kertvárosában. Ben ott áll a rá váró szép jövő kapujában, de képtelen belépni rajta. Épp csak lediplomázott és kiábrándult már szinte mindenből. Nem tudja, mit akar. A szülei életét groteszknek és értelmetlennek látja, esze ágában sincs apja nyomdokaiba lépni. Viszonyt kezd apja cégtársának és legjobb barátjának feleségével, Mrs. Robinsonnal. A titkos kapcsolat, az érett asszony figyelme, a testi szerelem felfedezése okozta kezdeti izgalom lassan alábbhagy, kínossá viszont csak akkor válik, amikor felbukkan Robinsonék lánya, Elaine, és a két fiatal egymásba szeret. Botrány botrányt követ, és Benjamin végre tudja, mint akar: Elaine-t. A nagy sikerű, 1967-ben Dustin Hoffman és Anne Bancroft főszereplésével bemutatott Oscar-díjas film színpadi adaptációja.
Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megérkezik Carmennel az élen egy cirkuszi vándortársulat. A forróvérű, vadító, féktelen természetű lány megbolondítja Josét, olyannyira, hogy a férfi képes érte feladni addigi kiegyensúlyozott életét. Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben. A Budapesti Operettszínház új, hazai ősbemutatója kivételes módon egyesíti magában a drámai zenés színházat a káprázatos látványvilágú show elemeivel, aminek fókuszpontjában a cirkusz, mint műfaj és színpadi környezet áll. A lehengerlő zene pedig magával sodor mindenkit, akár csak Josét Carmen… Vezető hangmérnök: Sándi Balázs Világítástervező: Bodor Ákos Vizuális hatások: Somfai Péter Artistaművészek: György Tibor, Kassai Benjámin, Nitas Olivér, Nitas Kevin, Németh György.
A Patáliától a Szeretetkertig - improvizációs játék önmagunkról.Ízelítő kapcsolataink hétköznapjaiból. A társas-játékban a közönség is aktív részesévé válhat párkapcsolatainkról szóló forgatókönyvek alakulásának. Szokásos zsákutcák kelnek életre, és az improvizációs jelenetek segítségével, görbetükrön keresztül sírva-nevetve láthatunk rá önmagunkra. "Célunk: közösen alkotva, játszva, nevetve, szórakozva tanulni magunkat, egymást. Játékos „Pár-tan” elevenedik meg, az iskolapad helyett az élet tanítómesterétől. Hogyan űzzük ki magunkat a szerelem paradicsomi állapotából?Miért nem tudjuk megőrizni a közelséget, az inspirációt, az intimitást?Miért végződik a házasságok csaknem fele válással?Hogyan, miért veszítjük el egymást?Mi történik velünk, és bennünk ezen az úton?Mit rontunk el, miközben mindannyian a feltétel nélküli szeretet, elfogadás megtapasztalására vágyunk? Hogyan építünk torlaszt, falakat játszmáinkból?Mit kellene megtanulnunk, hogy esélyt adjunk önmagunknak és a kapcsolatunknak? A kapcsolat maga is olyan mint egy kis élőlény. A szerelemben megszülető első gyermek maga a kapcsolat. Ahelyett, hogy gondoznánk, ápolnánk, hogy virágzó „szeretetkertben” éljünk, mit is teszünk vele? Hogyan változzunk, változtassunk, hogy a szerelmet, annak energiáját, s az abban kialakuló szeretetet tartósan megőrizzük? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az est folyamán, amikoris mindannyiunk számára ismert, hétköznapi élethelyzetek elevenednek meg. Szerző és rendező: az életünk, mi magunk." Játékmester: dr. Piczkó Katalin
Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal A mantovai udvar nőket habzsoló férfitársadalmában a nemeseket szórakoztató torz bohóc senkit nem kímél vicceivel. Mégis azt reméli, hogy a maró gúny, amivel mások fájdalmát fogadja, nem üt majd vissza rá. Csak jól el kell választani a munkát és boldog magánéletét. De amikor lánya saját vágyait követve kilép a biztonságot adó zárt falak közül, épp Rigoletto titokzatos kettős élete okozza vesztét. Verdi műve nem véletlenül népszerű: az elfogadás és káröröm, a szerelem és önfeláldozás tragédiáját shakespeare-i mélységgel és magával ragadó zeneiséggel mutatja fel. Varsányi Anna nyersfordítását a felirathoz átdolgozta: Orbán EszterAngol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett
A Dumaszínház legújabb felfedezetteinek estje! Fellépnek: Török Ádám, Fehér Boldizsár, Feiszt Viktor, Noé Bex és Said Dániel, műsorvezető: Ács Fruzsina.
Orfeumi alvilág. Székely Vladimir rendőrkapitány szeretné az orfeumi világ elkuplerájosodását megállítani.Nem kívánja, hogy a varietészeparék szerelmi légyottok helyszínei legyenek a továbbiakban,Budapest mossa le magáról a Bűnös város címet. Tábori Kornél bűnügyi tudósítóval próbáljákmaguk mellé állítani Freystädtler Flórát, juttassa be mindnyájukat titkos úton az orfeumba,hogy lelepleződhessen kéjbarlang jellege. Ehhez azonban kabarettistává kell válniuk gyorsan.Dalokat, vicceket, táncokat kell betanulni, és még megfelelő álöltözetet is választani kell. Dekik legyenek ők a pesti éjszakában? Meddig mehetnek el átváltozásuk során? Éselkövethetnek-e bármiféle bűnt, ha éppen azt szeretnék felszámolni?Számos ismert operettdal, kuplé, sanzon csendül fel az est során mire beletanulnakszerepükbe, és végre ki tudnak állni egy teljes műsorszámmal a publikum elé, amelyet leakarnak leleplezni…
Az előadást olasz nyelven játsszák magyar és angol felirattal. Bátran állíthatják, hogy a vígopera-irodalom egyik legkedveltebb és legtöbbet játszott darabja Gioachino Rossini A sevillai borbélya. Nem hiányozhat hát a Magyar Állami Operaház repertoárjáról sem. Káel Csaba rendező a művet némafilmes környezetbe helyezi, úgy nagyítja fel könnyed és végtelenségig szellemes muzsikájában a humoros helyzeteket. A rendezés igyekszik zeneileg is leporolni a darabra évszázadok alatt rárakódott előadásbeli tradíciókat és eredeti frissességében megmutatni az operát. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais színműve nyomán a szövegkönyvet írta: Cesare Sterbini
Az előadásban gyönyörű dallamok, vérpezsdítő ritmusok, szívhez szóló klezmer muzsika ragadja magával a nézőt. A farmernadrág – blue jeans – kitalálásáról szóló történet egyrészt izgalmas kalandokról, másrészt komoly társadalmi problémákról és egy szép szerelemről mesél.Müller Péter Sziámi szellemes versszövegei, a jól felépített történet látványos díszletek és jelmezek között idézi egy német kisváros piacát, utcát New-Yorkban, egy félelmetes hajóutat a Magellán fok közelében, és aranyásók kocsmáját a hegyekben, San Francisco környékén.A Levi’s nadrág „feltalálása”, Kerényi Miklós Gábor rendezésében, többek között olyan sztárok előadásában elevenedik meg, mint Szabó P. Szilveszter, Mészáros Árpád Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Kardffy Aisha, Pesák Ádám, Gábor Markó…Az előadás, a 2022-es év elsöprő sikerének bizonyult. 2500 néző tapsolt Siófokon, 1600 fős közönség ünnepelte a darabot Fertőrákoson, és 20 teltházas estén aratott sikert Veszprémben az ottani színházban ez az érzelmes, olykor drámai, mégis szórakoztató előadás. „Álló vastapssal és hatalmas ovációval indult hódító útjára a világsiker musicalje…” Magyar Nemzet„Kero rendezésében, Király Béla kiváló koreográfiái és Jávori Fegya dalai a kicsit borús idő ellenére is izgalomban tartották a nézőket, akiket a drámai történet is a székekhez ragasztott.” Lantos József – Cseppek.hu„…váltakozva garantál némi könnycseppet, a reménykedés izgalmát, illetve a helyzetkomikumok és szóviccek általi mosolyra fakadást.” Ráth Orsolya – Deszkavízió„A produkció a tettvágyó hozzáállás és a kitartás üzenetét hordozza.” Szalai Renáta- Veszprémkukac Müller Péter Sziámi szövegeivel Kállai Gábor és Kállai István darabja alapján készül az izgalmas előadás, amely bemutatja, hogyan született meg a farmernadrág ötlete egy kis német falutól indulva New Yorkon keresztül az aranyásók városáig tartó úton egy fiatalember sorsát követve. A díszlettervező Rákay Tamás, a jelmeztervező Horváth Kata, a koreográfus Király Béla. A Levis Story - A farmerkirály című musical a Kossuth-díjas, kiváló művész, azaz „KERO” rendezésében debütál. Produkciós asszisztens: Sulyok Máté Világítástervező: Bodor Ákos Média designer: Bori Tamás
"Engedd meg, hogy egy órára kiszakítsalak a világodból, és beszuszakoljalak az enyémbe. A boldog élet titka, hogy tudni kell magadban alkudozni az elvárásokkal.De a legjobb, ha nincsenek. Albániához képest Magyarország is egy Ausztria.Annyira megfordult a világ, hogy negatívnak lenni manapság pozitív..A nevetés a legjobb vakcina. Mikor lesz újra régi a világ? Vagy már sosem? Vajon nevetnek a maszk alatt? Az ott vajon anyám? Vagy a fogorvosom? Te is unod már a koronát. Én is. Nagyon. Lépjünk túl rajta együtt, és beszéljünk valami másról. Például a világról végre."
Kortárs kabaré. Klaus Mann regénye nyomán, Mikó Csaba és Kukk Zsófia átdolgozása alapján Urbán András és a társulat. Az interjúitokban ugattok a rendszer és a hatalom ellen. Az előadásaitok pedig ugyanazt a világot képviselik, ugyanannak a világnak a részei, amitől egyébként annyira szabadulnátok. A ti művészetetek ágyazott meg a politikának. A semmitmondó, megalázkodó művészet, ami nem akart és nem mert valamiről szólni. Csak hangulatokról, nüanszokról és bugyuta, túllihegett szakmaiságról. A legmesszebbmenő kritika egy aranyos allúzió volt, amin összekacsintottatok a nézővel. És mindenki elégedett lett, hogy tett valamit. Hogy is változhatna meg a valóság, ha a színházaitok nem változnak, ha nem meritek újjá, szabaddá tenni a kultúrát, és tovább fürödtök a kiszolgáló művészet langymelegében. De hát ki akar itt változást? Elég, ha a pozíciónk kényelmes marad, és nem kényszerít senki a bajokra gondolni. Nincs baj. Everything is all right, baby! Hol vagyok ebben én? Ugyanott. Nekem is fáj, ha visszanyal a fagyi. Eladtam a lelkem, mocskos vagyok, lelketlen és megalkuvó. Művész. Tiszta, mint a hó. Ne bántsatok. Explicit színházi tartalom – az előadás megtekintését 18 éven felülieknek ajánlják. Zenekar: Gátos Iván (zongora), Nagy Zsolt (dob), Studniczky László ‘Zsatyi’ (basszusgitár)
Elszabaduló színházi fantázia vadregényes normalitásunkról. Budapest, 2024.Hogyan kérhetjük számon a Blaha aluljáróban pókember önzetlenségét, vagy egy szamuráj erkölcsi kódexét? Pest vármegyén Völgyzugoly szokásait? Ismerős a helyzet abszurditása? Nem véletlen. A világirodalom egyik legizgalmasabb magányos hőse ihlet minket, egy szélmalmokkal, és a valódi bűnnel szembeszálló szent fantaszta, az igazság groteszk bajnoka. Hogyan reagál a társadalmunk egy alig hetven kilós önjelölt huszárezredre? What would Kinizsi do? Az Örkény Színház társulatára íródó történet korunk emberének lelkiállapotát, szorongásait, félelmeit ütközteti a naiv, gyermeki őstörténetek tisztaságával, hogy megragadhassunk valamit a létezés céljából és abszurditásából. Sound Design: Keresztes GáborMédia Design: Újvári Bors, Fekete MátéVideó: Bodor Balázs
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember.Egy musical az emberi sors dallamairól, amiben az élet nem egyértelmű: sokszor menekülnénk, mégis keresünk. Néha megpihennénk, de hajtunk tovább. Megmutatnánk magunkat, de játszanunk kell. Rajongásig szeretünk és kifulladásig élünk. Ez a kettősség végig kísérte Eva Perón életét, ahogyan a megtagadott gyerekből milliók által elismert és szeretett first lady vált belőle, és mindez a róla készült musicalben is kirajzolódik. „Visszajövök és millióké leszek!” – mondta Eva Perón (Evita), az argentin miniszterelnök felesége a halála előtt, aki a szegénységből felemelkedve olyan életet élt, amely mintaként szolgálhat mindannyiunk számára. Rendkívüli, ugyanakkor ellentmondásos alakját a zseniális szerzőpáros, Andrew Lloyd Webber és Tim Rice népszerű musicalje, valamint a Madonna főszereplésével a színpadi mű alapján készült film tette világszerte ismertté és népszerűvé. A darab 1980-as első magyarországi bemutatója a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt. A musical azóta több alkalommal látható volt már színházunkban, idén nyáron pedig ismét visszatér, hisz örök értékeinek, az emberi sorsok megható ábrázolásának, valamint nagyhatású zenéjének köszönhetően a musicalek legnagyobb klasszikusai közé tartozik. Andrew Lloyd Webber zeneszerző és Tim Rice szövegíró az emberi sorsot helyezi előtérbe a maga visszásságaival és erényeivel együtt. A címszereplő életét Che Guevara szemén keresztül követjük végig a felemelkedéstől egészen a tragikusan korai haláláig. Ő szolgáltatja az ellenpontot a szentként tisztelt nő életének balzsamozott hibátlanságához. Ez a kettősség végül rávilágít: Evita egy igaz ember, aki megérdemli a tiszteletet.
Díszelőadás, részekre szakítva. Száz éve máshogy élünk mi, magyarok, itt, Magyarországon, és ők, magyarok, ott, egy másik országban. Ők ugyanúgy magyarok, mint mi, de hogyan lettek ők ők, ha ők mi voltunk (és vagyunk)? Hogyan élünk és mit érzünk ugyanúgy és másképpen? Mi az, ami összeköt minket? Mi az, ami elválaszt? Mitől vagyunk sorstársak, és mitől nem? Sűrű száz év áll mögöttünk. Ki bírja jobban? A budapesti Átrium és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház művészei minden határt eltörölnek ezen az estén. Három budapesti színész egy – azóta bezárt – színház Trianonról szóló díszelőadásán külhoni, délvidéki kollégákkal találkozik a nyílt színen. A drámaivá váló beszélgetés során egymásnak szegezik fájdalmaikat és gyanakvásaikat, a többség nem tudja megérteni a kisebbséget, a kisebbség nem tudja tolerálni azt, hogy a többség nem érti, de a többség nem érti. A találkozót követően nem sokkal, egy sorsdöntő választás után a sikeres fővárosi sztárszínész már nem kap munkát, de megvilágosodik, megnősül, és örökbe fogadja fiatal vajdasági színésztársait (meg egy anyaországit). A család létrehozza a Magyar Újjászületés Pártját, amely kimondottan az elszakított területek visszacsatolásáért küzd. De a nagy tervek megvalósításához sok pénzre van szükség... A színészek ötleteinek, improvizációinak felhasználásával a szövegkönyvet írta: Urbán András, Ugrai István. A dramaturg munkatársai: Czibor Attila, Nyulassy Attila. Zenekar: Gátos Iván / Szerda Árpád – zongoraNagy Zsolt / Papp Dániel – dobStudniczky László Zsatyi / Pál Gábor – basszusgitár. Explicit színházi tartalom – megtekintését 18 éven felülieknek ajánljuk. Támogatók: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Szabadka Város, Budavári Önkormányzat, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata, Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat