A boldog indiai meseidőkben élt egyszer egy király. Vígan és eseménytelenül uralkodott mindaddig, míg egyszer, egy áttáncolt nap után álmot nem látott. Álmában a tengeren járt, a tengerből kinőtt egy csodafa és azon a fán megpillantotta a legszebb lányt, aki valaha létezett. Attól kezdve nem tudott másra gondolni, csak őrá. Nem érdekelte az uralkodás, nem lelte örömét semmiben, még táncolni sem volt kedve. Elhatározta, hogy elindul és megkeresi az álombeli csodafa tündérét...Indiai mese álomról és valóságról, különféle világokról, az örök szerelemről.
Olíva kisasszony unatkozik. Plútó szívesen játszana vele bármit, akár tengerészeset is, de Olívának nem kell Plútó. Neki csak Ő kell! Az egyetlen, gyönyörűséges, szerelmetes Popeye. Elme-, és erőpróbák sora után, végül kiderül, ki nyeri el Olíva kisasszony kegyeit! Mi a vége? Győz az erősebb! Ki az erősebb? Aki több spenótot eszik!
A romantikus mű története 1848-ban, Bécsben kezdődik, címszereplője valós személy volt. A magyar érzelmű Máriát rokonai egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Szerencsére megérkezik Antónia, Mária magyar nagynénje, s az ő, valamint a kissé bolondos szabó, Zwickli Tóbiás segítségével a lánynak sikerül még időben elszöknie. Hogy a már forradalom hevében égő Magyarországra juthasson, nemzetőr-egyenruhát ölt magára. 1849-ben, a budai honvédtáborban is férfiként, édesapja nevén, Lebstück Károlyként szolgál a seregben. Vitézségéért először al - majd főhadnagyi rangot kapott.Igen sok konfliktusa van kezdetben fölöttesével, a szigorú Jancsó hadnaggyal, - akivel a történet elején Bécsben találkoztak először - többször is megrója könnyelmű hősködéséért. Mikor Mária egy estély alkalmából ismét nőként jelenik meg, a hadnagy újra lángra lobban iránta, s természetesen "a főhadnagynak" sem közömbös a jóképű férfiú. A kalandos történet végén persze egymásra találnak és a bolondos Zwickli is révbe ér az Ő Pannijával. Huszka Jenő melódiáira Szilágyi László írt romantikus szövegeket: Nagy árat kér a sors, Én mától kezdve, de a legismertebb talán mégis csak a Bugaci határon. Közreműködik: Pászthy Viktória, Kristóf Dániel, Tiszai Nagy Ildikó, Horváth Lala, Pyka Alexandra, sárkány Krisztián, Kerekes Károly, Szalóczy Pál, Osvát Magda, Homoki Tibor, szabó Antal, szalay Vince, valamint Dénes Ilona, Halmi Ildikó, Bereznai Roland, Lázár András, a Fedák Sári Színház zenekara és tánckara
Öt különböző korú, hátterű és intelligenciájú személy egzisztenciális érdekből - a jövő érdekében - kell, hogy szembesüljön a múlttal, egy tanári szoba jól ismert és remekül ábrázolt keretei között.
A K:ortárs sorozat következő produkciója, Háy János Szavalóverseny című darabja háromrészes sorozatként kerül a nézők elé. Az egymáshoz lazán kapcsolódó részek kiegészítik egymást, de külön-külön is nézhetők. A műben az irodalom jellemző verstípusai (alapvers, szerelmes vers, nemzeti dal, tájleíró vers, görög vers, avantgárd vers, gondolati vers, őszi vers, öregkori vers) jelennek meg. Ha költészetre gondolunk, nem tudunk menekülni a belénk vert kategóriáktól, utólagos csoportosításokról, hogy szerelmi líra, öregkori líra, hazafias líra, közéleti líra, s valójában nem tudunk a vershez, ami egyediség akart lenni és egyedileg akart megszólítani, nem tudunk közeljutni, mert eltorlaszolják előlünk ezek a kategóriák és a kategóriákba belepakolt elvárások. Amikor a Szavalóverseny szövegeihez kezdtem, megpróbáltam a kategóriák és a szokvány klisék felől indulni, tartalmat keresve bennük és egyben felszámolni őket, s így eljutni játékkal, íróniával az egyediségig. Hogy megsemmisítsem azt az irodalomtörténeti fantomot, ami elrekeszt bennünket az élményszerű befogadástól. Nem szokványos versek ezek, de nem is prózák. Játszanak verselmélettel, formákkal, ahogyan az alkotással, az alkotóval, a versalannyal és persze az olvasóval is. Melléjük hagyományos klasszikus versek kerültek, hogy e két világ is játékba hozza egymást. A magyar versértései hagyomány és maga a költészet is rendkívül konzervatív. Nem szabad elfelejteni, hogy a vershez való viszonyunkat máig meghatározza a Nyugat, ami minden nagyszerűsége ellenére 19. századi mintákat követett gondolatilag és versépítés terén is. Ez az összeállítás arra tesz kísérletet, hogy módosítsa a vershez való hagyományőrző viszonyunkat, hogy ezáltal tudjunk magunkról is elevenebben gondolkodni, szembeszállni önszemléletünk merevségeivel, hogy másképp lássuk a költészet segítségével önmagunkat. Sokat ültem szavalóversenyek zsűrijében, ahová a legtöbb előadó betanult klisékkel érkezett. Klisékkel, amelyek mögött nemvolt valóság, csak egy hamis akusztikai tér. Harminchatfokos lázban égek mindig és te nem ápolsz, anyám, harsogja az előadó, ő láthatóan épp negyvenkétfokos lázban ég. Nem pusztán a sor finom humorát nem érti, de a jelentését sem. Vissza kell mennünk harminchat fokra. Ez az én szavalóversenyem alaphőfoka, hogy ne az akusztikai tér lángoljon, hanem a hallgató szíve. (Háy János) Előadó: Kocsis Gergely Versmondók: Bán János, Bányai Kelemen Barna, Dankó István, Elek Ferenc, Rujder Vivien, Szirtes Ági, Takátsy Péter, Vajdai Vilmos, Vizi Dávid
Beliczai Balázs: Magyarország egyik piacvezető stand-up komikusa. Mindig ügyfélorientált, közönségcentrikus. A szektor legdinamikusabban fejlődő szereplőjeként a prémium minőség elkötelezettje. Tavaly az utolsó negyedévben már 88%-kal volt poénosabb! Előadóművészi portfóliójában viccek, paródiák, zenés gegek. Szókimondó humorista: számára nem léteznek tabu témák, kivéve a kakilást. Tapasztalat és tudás ötvöződik kulturált produkcióiban, a legtrágárabb szavak közül pedig sose hagyná el a száját a ***. A humor sugárhajtású atombombája, aki nem ismer lehetetlent, ha jól megfizetik. Sikerének titka a folyamatos fejlesztés és nyitottság - egy szóval: ***jó! :) Dombóvári István: Falun született. Kisbabának olyan csúnya volt, hogy a szülei sokáig tanakodtak azon, hogy a gyerek helyett a nála sokkal jobban kinéző méhlepényt kellene hazavinni. Sokak szerint a mai napig nem lehet pontosan tudni hogyan is döntöttek végül a szülők. Ránézésre nem lehet megállapítani. Alacsony. Sokáig azt hitte, hogy ez az állapot változhat. Még egy OKJ-s Legyünk magasabbak tanfolyamot is elvégzett, de olyan magasan volt a tábla, hogy nem látta, így megbukott a vizsgán. Amorf. Hét évente testsúlyának felét leadja, majd újra felszedi. Ezzel mintegy híven demonstrálja a hét bő és a hét szűk esztendőt, amely már-már biblikus metafora. A szereplés számára terápia. Élvezi, hogy bámulhatja a nőket, akik az előadás alatt a zárt ajtók miatt nem tudnak tőle elmenekülni. Humora nehezen behatárolható, valahol a ne már és az inkább hagyd abba irányzatokat képviseli. Még nem olyan okos, hogy felérje ésszel, hogy mennyire buta. Valóra szeretné váltani az álmát. A forintját pedig euróra. Hadházi László: hangulat-karbantartó 25 éve a pályán, de ha a nevét hallják, sokan még így is azt hiszik, egy afrikai orvos, pedig Karinthy-gyűrűs humorista. 1971 óta ír, de csak a kilencvenes évek közepétől jelennek meg írásai vicces lapokban. Több könyv társszerzője kollégáival. Nekem 8. /Litkai - Hadházi/ Megint 8. /Litkai - Hadházi/ A Föld kilencvenkilenc legkevésbé ismert csodája /Pataki Balázs - Litkai Gergely - Kovács András Péter - Hadházi László/ Korábban rádiós műsorvezető, de ma már kizárólag a Rádiókabaré szerzője és előadója. Egy-két televíziós produkcióban is feltűnt, majd a Showder Klub nevettetője lett. A Dumaszínház társulatának egyik alapító tagja. Negyvenhetes cipőt hord. Példaképe Malcolm Young az AC/DC ritmusgitárosa. Kiss Ádám: A Dumaszínház egyik legfiatalabb tagja, aki már akkoriban stand-upolt, amikor még nem is sejtette, hogy ez a műfaj létezik. Szalagavató-forradalmár, az iskolarádió fenegyereke. Gyerekkorában Fábry Sándor szeretett volna lenni. Tőle tudjuk, hogyan lehet lapostányérral pókerezni, miért visel napszemüveget a nap, és mit jelent a wellness-ajánlatokban a csokoládépakolás. A játékkonzol-függő humorfesztivál győztes, Kissfilm rendező és vágó. A welcome-rántotthús fogalmának megalkotója, aki titokban szeretne sütemény-stylist lenni, de semmiképpen nem lila lakkdzsekiben, legfeljebb egy Szütyiő-vel. Panel-Lackó hű barátja, a piszológus nővér öccse, a vérvételek és tanévnyitók antihőse. A Kiss Kiss Benk Benk című könyv szerzői közül Kiss Kiss. Nagy Éva reciproka, Nagy Feró inverze, a szép, magyar, irodalmi nyelv elkötelezett védelmezője. A Dumaszínház FC válogatott játékosa. Mottója: Az élethez kell egy szerencsi Kiss
A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király Színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban. Közreműködik: a Budapesti Operettszínház ÉNEKKARA, BALETTKARA, ZENEKARA, valamint, BOZSIK YVETTE TÁRSULAT táncosai.
Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy - évszázadok paraszti törvénye szerint - egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára.
Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni... És csak csendben sírni. Főleg ha nő vagy. – Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években a csallóközi kisvárosban, Dunaszerdahelyen, ahol pokoli események tették elviselhetetlenné a hétköznapokat. Húsz évvel később Durica Katarina megtörte a csendet, és beszéltetni kezdte azokat a nőket, akik annyi éven át hallgattak, pedig tanúk voltak, tanúk és áldozatok.
Nagy bajban van Jim Watt, az egyik jeles londoni brókercég fiatal vezetője. No, nem a tőzsdei hossz vagy bessz ingatta meg cégbeli pozícióját; sokkal inkább viharos magánélete szúrt szemet az Amerikából érkezett házasságpárti nagyfőnöknek.
Karanténfeszültség (ugye ismerős?): a férj és a feleség - relatív hétköznapi szabadságból - közös lakásukba kényszerül. A feleség totális felhatalmazást kér az életközösség igazgatására a járvány idejére. A férj súlyos katonai diktatúrában érzi magát. A takarítónő feltűnése a házaspárnál családon belüli erőszakra enged következtetni. Milyen hatással van a karantén az emberi kapcsolatokra? Erősíti az összetartozást vagy szétzilálja a szálakat? A szereplők kétségbeesetten keresik a kiutat. Az érzékek persze legyőzik a papírforma szerint makacsul újra és újra feltámadó szabadságvágyat. Valóban megoldjuk a problémáinkat vagy csak átlendülünk rajtuk? Erről mesél görbe tükröt tartva a Gordiusz.
Fráter Zoltán a tények játékos felhasználására épülő „szellemjárása” a „két egyetlen” közt őrlődő Karinthy tragikomikus helyzetét és élete döbbenetes érzelmi fordulatát mutatja be. Karinthy Frigyes huszonöt éves, amikor kalandos körülmények között megszökteti nagy szerelmét, a három gyermekes Judik Etel színésznőt. A férj haragja elől fél évig bujkálnak Berlinben, majd nagyobb összeggel megbékítve a férjet, Budapesten házasságot kötnek. Az író a „bogárka, bogaram” becézéséből adja a Boga nevet imádott párjának, aki az első világháború után kitörő spanyolnátha-járvány áldozata lesz. Karinthy ezt jegyzi naplójába felesége halála után: „Úgy érzem, agyamban daganat képződött, amikor ő meghalt…” A gyászoló férfi csaknem két év múlva, egy telefonvicc meghívását komolyan véve ismerkedik meg az akkor még férjes asszonnyal, Böhm Aranka orvosnővel. A szenvedélyes, minden férfit meghódító Aranka már másfél évtizede színesíti érzelmi viharaival a házasság hétköznapjait, amikor Karinthyt, aki mindvégig olthatatlan szerelemmel gondol Bogára, 1936-ban valóban műteni kell. Az élet-halál között lebegő író egyszerre két nővel viaskodik, képzeletben Bogával, a valóságban Arankával…
Játék egy részben – a SzínMűHely Produkció és az Átrium előadása. Az iráni szerző, Nassim Soleimanpour nemzetközi sikert aratott különleges darabjának nincs próbája, nincs díszlete, nincs jelmeze, nincs rendezője. Egy színész életében csak egyetlenegyszer adhatja elő a darabot, amely kísérlet a színház hatalmának demonstrálására, közös játék az író, a színész és a közönség részvételével, vagyis minden egyes este megismételhetetlen alkalom. A tétet emeli, hogy a színész a darab szövegét ott, helyben, a színpadon kapja meg, tehát ő sem tudja, mi fog történni. A már több mint ötven nyelvre lefordított, Indiától Dániáig, Új-Zélandtól Kanadáig számos országban hallott szöveget olyan kiváló színészek is előadták már, mint Whoopi Goldberg, John Hurt, Nathan Lane, Stephen Rea, Sinead Cusack, Brian Dennehy, David Hyde Pierce, Alan Cumming, F. Murray Abraham, az operaénekes Joyce DiDonato vagy a filmrendező Ken Loach. Magyarországon először, és ezen az estén egyetlen alkalommal Alföldi Róbert játssza a darabot, amely több színházi fesztiválon is díjat nyert. Író: Nassim Soleimanpour.
Luk Perceval, Feridun Zaimoğlu és Günter Senkel Molière. Eine Passion (Molière. Egy passió) című színdarabja a négy leghíresebb Molière-komédia kortárs újragondolása, azok összefűzése egy grandiózus nagyságú művé. A színdarab legendás világpremierje 2007-ben volt a Salzburgi Ünnepi Játékokon, Luk Perceval rendezésében. Magyarországon először láthatja a közönség a Radnóti színpadán Hegymegi Máté rendezésében és Forgách András fordításában. A színdarab négy Molière-komédia (A mizantróp, Don Juan, Tartuffe, A fösvény) archetípusának összefűzéséből épül fel. A négy figura egy férfi életének négy életszakaszát jeleníti meg, és a dráma azt meséli el, hogy hogyan válik a szerelmi kínok között vergődő Alceste cinikus Don Juan-ná, majd lesz belőle álszent Tartuffe, aki miután meggazdagodott, vagyonát féltő, öreg Harpagonként várja a halált. A szereplők átfedik egymást, új helyzetekben találkoznak egymással, átalakulásokon mennek keresztül.
Minden Kérész Művek közösségi alkotás, mely egyetlen egy nap alatt jön létre. A társulat művészei egy előre megadott témára, egyetlen intenzív nap alatt hoznak létre új, egyedi, egyszeri és megismételhetetlen performansz-eseményt. Így minden Kérész Művek egyszerre premier és darabtemetés, előadás először és utoljára. Ami aznap este történik, az abban a formájában soha többet nem látható. A mostani sorozat nem csak annyiban tér el az eddigiektől, hogy a nézők is meghatározhatják az előadások témáit, hanem, hogy az állandó alkotó/performer csapat - az Artus tagok - mellett vendégművészeket is meghívunk. Minden alkalommal más lesz a zeneszerző és zenekar, a képzőművész, az intermédia, multimédia művész, és minden alkalomra meghívunk egy-két különleges „special guest” - meglepetés alkotót/szereplőt - a színház, a tánc, a zene, vagy a képzőművészet világából. Minden szombati napot, alkotó folyamatot végig kísér egy-egy elméleti szakember, elemző-megfigyelő, (művészettörténész, szociológus, filozófus), aki az előadást követően tanulmányt ír a látottakról. Vajon egy ilyen közösségi alkotói módszer lehet-e egy olyan társadalmi modell, aminek a szabadság, a tiszta keretek, a figyelem, a tisztelet, a kreativitás és az együttműködés az alapja? Lehet-e, hogy mindez ne csak a színpadon vagy a monitoron, hanem az életben is megvalósuljon? Artus alkotó performerek: Bakó Tamás, Kocsis Gábor, Mikó Dávid, Mózes Zoltán, Szalay HenriettaSpecial guests/alkotó performerek: Cserepes Gyula, Hrotkó Heléna, Lőrinc KatalinZenészek: Bakai Marci (hegedű), Gara Misel (szitár), Kalmár Tibor (szitár), Mótyán Tibor (tabla, ütőhangszerek), Tóth Szabolcs (szitár, gitár)Zenei vezető / zeneszerző: Tóth SzabolcsIntermédia művész: Hajdu GáspárKépzőművész: Sinkovics EdeVideó: Lajti BalázsElemző-megfigyelő: Artner Szilvia SissoFénytervező: Kocsis GáborHangtechnikus: Szabó Áron ‘Vasaló’Videó: Lajti BalázsProdukciós asszisztensek: Fazekas AnnaProdukciós vezető: Hodován Margit
Szegény Dzsoni a világ legszabadabb emberének vallja magát, egészen addig a napig, amíg meg nem ismerkedik Árnika királykisasszonyal, Östör király leányával. Onnantól kezdve Szegény Dzsoni a saját szívének rabja lesz: beleszeret Árnikába, és Árnika is belé. Jöhetne az ásó-kapa-nagyharang, az én a tied, te az enyém, ha nem keresztezné a szerelmesek tervét a Százarcú boszorkány.
A Malackák élete ilyen: játék, móka, kacagás! Ebbe senki nem szól bele! ...vagy mégis? Bizony-bizony, néha megkeseríti életüket a furmányos és ostoba Vicces Farkas. Más sem jár a fejében, csak a malacvacsora! Röfi, Refi és Rufi segítséget kér, méghozzá nem mástól, mint a Nagybölcsességű Vezércsigától! Segít? Nem segít? Nem csak ezen múlik a Malackák élete! Szereplők: Röfi, Rufi, Refi, Vicces Farkas és a Nagybölcsességű Vezércsiga
Hol él a szerelem? A szívben? A lélekben? És ha a lélek összezavarodik? Hol marad hely a szerelemnek? Egy szerelmespár legyezőt cserél. Az egyiken havas táj, a másikon nyíló holdvirág. A férfi megígéri, hogy visszatér a lányért. De Tosio nem jön vissza – Hanako pedig addig vár rá, amíg bele nem őrül. Misima Jukio (1925-1970) a XX. századi japán irodalom egyik legizgalmasabb, nyugaton is ismert alkotója. Modern nó-drámáiban ősi történetek hősei, harcosok, szerelmes asszonyok, szellemek és démonok a második világháború utáni Japán utcáin találják magukat. Történeteik pedig rámutatnak arra, hogy az emberi lélek mélyén kontinenstől, kultúrától és korszaktól függetlenül ugyanazok a szenvedélyek rejtőznek. A Forte Társulat legújabb bemutatója Misima Jukio négy egyfelvonásos darabjából készül: Az elcserélt legyezők, A világítótorony, Ízletes méreg és Az égő ház.
Tudni szeretnéd, hogy mennyibe kerül egy festmény? Miért unalmasak a klasszikus vásznak? Hogyan készül egy szobor? Hogy nézett ki a Milói Vénusz első változata? Az előadáson részt vevő szerencsés néző ajándék portréval gazdagodik? Jegyek kaphatók a Corvin Dumaszínházban és az ismert jegyirodákban? Egy kihagyhatatlan este?