Etűdök színházi világunk állapotjáról. „A színész művészetének nyersanyagát környezetétől szívja el. Vámpír. A szíved vérével táplálkozik.” „Könnyeid és elcsukló hangod, arcod rángása, kinyújtott kezed, ami simogatni szeretne, ordítozó veszekedéseid, az intim mozdulataid – nyersanyag, anyag (…), ott ragyog játékában a színpadon.” „Mi az a helyzet, ami neki megfelel? Mit szeretne? Hol érzi jól magát? Neki mi kell?” „Déryné írja naplójában, hogy a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, egy nagy park közepén.” „Szabad-e mindezt ennyire kihegyezni a színészre? Csak a színészről van-e szó…?” Tényleg csak a színészről? Popper Péter: A pokol színei
Bár a Fekete Péter műfaját tekintve mese, az antivilágbéli operett alapszituációja igencsak aktuális ma is. A gazdasági világválság idején a jóképű világfi, — aki nem mellesleg veszedelmes tőzsdecápa — véletlenül rábukkan a világ legnagyobb balekjára. A balek személye maga a katasztrófa. Bármihez ér, az összeomlik — mi lehetne hát jövedelmezőbb befektetés, mint részvénytársaságot alapítani a balek pechjére? Az üzlet be is indul, csak hogy közbeszól a szerelem: a dörzsölt úriember és a lúzer mindketten találkoznak egy-egy saját világukon kívüli nővel. A megejtő szerelmi kergetőzést legendás örökzöldek tarkítják, miközben a fináléban már a legmeglepőbb párok szorongatják egymás kezét. További dalszövegek: Békeffy István, Dalos László, Füredi Imre, Harmath Imre, Kellér Dezső, Szilágyi László. Zenei supervisor: Puskás DávidVideótervező: Gothár Márton
A zenetörténet első operának aposztrofált művét, Orfeusz alvilági utazásának történetét a Mezítlábas Opera társulata adja elő. Zongorázik: Velki LucaZenei rendező: Velki Luca és Tóth Árpád
Bill az esküvője reggelén egy idegen lány mellett ébred a nászutas lakosztályban. A menyasszony már az ajtón dörömböl, az anyós a legrosszabbkor érkezik, az após a szálloda halljában csinál botrányt, a vőfély pánikol, a szobalány kezdi elveszíteni ép elméjét. Az idegen lány pedig gyönyörű... Pörgős vígjáték, ami egy percre sem engedi elkalandozni a nézőt. Fordította: Danicska Mónika és Straub Dezső
A Látókép Ensemble előadása. Az Egy százalék indián a nagy sikereket elért Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap című előadásokfolytatása. Az egymással csak a formanyelv és témameghatározás szintjén rokonítható sorozat következő darabja újabb továbblépés a jelenkori középosztály aktuális problémáit feldolgozó univerzumban. A történetek nem kapcsolódnak szorosan össze, de a karakterek és a témák szintjén nagyon sok áthallás van, tulajdonképpen az előadások egymásra mutatnak, egymást egészítik ki. A történetek főhősei középkorú párok, akik a lehető leghétköznapibb, de az adott életszakaszban mégis megoldhatatlannak tűnő problémákkal küzdenek. Ez a tehetetlenség ingerültséget, kétségbeesést szül, és a színdarabok során rendszerint párkapcsolati válságot idéz elő.Az Ernelláék Farkasénkál esetében a gyerekneveléssel kapcsolatos viták, a Kálmán-napban az intimitás, a szexualitás hiányából fakadó feszültségek és az ezzel kapcsolatos morális kérdések okozzák a párkapcsolati válságot. Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál.“Tudod, milyen kurva nehéz egyáltalán felismerni, hogy ez nem természetes. Mire felismered, mireösszerakod, eltelik tíz év. És akkor még csak ezután jön, hogy lebontsd magadban a beidegződéseket és kitalálj a helyükre valami mást. És nincs senki, aki megmutassa. Tudod milyen kibaszott nehéz? Nincs modell! Magadnak kell megtalálnod valamit! Mire helyrebillensz, kész. Eltelt az élet. És már nem lehet semmit helyrehozni... Elbasztál egy csomó mindent. Egy tyúklépést lehet tenni, erre elég az egész.”Valóságos és finomra rajzolt karakterekből indulunk ki, amelyek valóságos helyzeteket generálnak maguk körül, és a finomrajzolatú helyzetek organikus egymásba kapcsolódásából lesz a történet. Jellemző módon megpróbáljuk kizárni az extrém fordulatokat, és szándékosan a hétköznapi mikro szituációkat keressük, mert meggyőződésünk, hogy ezekben a helyzetekben kiaknázhatatlan tartalmi gazdagság és dialektika van, egyetemes jelentésrétegek.
Jászberényi Sándor írásai alapján. „Több mint negyvenöt fok, a levegő tele van finom szemű homokkal. Tizenkét órája megyek asivatagban dombra fel és dombra le, hogy elérjem a várost, amit mindig megpillantok a dombtetőről.Egyre kevésbé hiszem, hogy eljutok odáig. Hiába gyalogolok lassan már fél napja, nem jutokközelebb. Persze lehet, hogy sokkal régebb óta gyalogolok. Az időt még Alexandriában veszítettem el.Nem tudom biztosan, hol. Talán a Tugaréja kávéházban a kornison, reggeli után, amikor a lapokatolvastam és még csípte a nyelvemet a kardamom. Nem néztem hátra, hogy mit hagyok az asztalon,amikor felálltam. Aztán lehet, hogy az ipari kikötőben történt a dokkoknál, amikor halat vettem. Agázolajszagú halásznál hagyhattam, miközben tegnapi lapokba csomagolta a tintahalat. Elhagyhattam az Omilos görög klub homokos te ngerpartján is, az örökbérletemmel együtt, miközben könnyű söröket ittam a kék-fehér csíkos napernyők alatt. Az sem kizárható, hogy ő vitte el a gyerekkel együtt.Bekerült a bőröndbe a csomagolás során, két pelenka és a dobozos bébiételek közé. A lényeg, hogyelveszítettem az időt és hiába kerestem, a becsületes megtaláló nem jelentkezett. Azóta mindig csakmost van.”„- Mióta is vagy a khilafában?- Már két éve. Bár imádkoztam érte, hogy szólítson magához, eddig megtartott az Isten. Te miótavagy velünk, testvér?- Allah kegyelméből négy hónapja. Én is mártír szeretnék lenni, ha Allah engedi.- Mashallah. Hogy tetszik az élet a kalifátusban?- Csodálatos. Végre igazi testvérek között lehetek.”Jászberényi Sándor író, haditudósító. Dolgozott Irakban, Csádban, Jemenben, Líbiában, Nigériában, a Gázai övezetben, évekig élt Egyiptomban. Interjút készített többek között a palesztin Iszlám D Dzsihád és a Muzulmán Testvériség tagjaival. 2016-ban megjelent novelláskötete, A lélek legszebb éjszakája elnyerte a Libri Irodalmi Díjat. Média design: Juhász András. Rendezőasszisztens-gyakornok: Dávid Áron e.h.
Halottat lopnak az orvostanhallgatók a szigorlat előtti éjszaka.Átmegyünk a vizsgán? Látott a portás? Mi lesz, ha lebukunk? Az Arteria maxillaris vagy a Nervus maxillaris oszlik itt végágaira? Elmondtad neki az abortuszt? Mi van, ha stroke-ot kapott? Te iszol a vizsga előtt? Voltál már disznóvágáson? Mióta nem áll fel?Megkötözzük? Eszed a pizzát a halott fölött? Van nálad inzulin? Ha vakarod, attól jobb lesz? Otthon rendszeresen verekszetek? Hamvasztás vagy koporsós temetés? Te odaadnád a tested?Előadásunk a 2005-ös debreceni eseményekből inspirálódott: egy norvég riporter rejtett kamerával leleplezte, hogy Magyarországon tanuló norvég orvostanhallgatók illegálisan járnak be éjszakánként a boncterembe tanulni, a formalinba áztatott szerveket hazalopják. A botrány hatással volt a Magyarországon szerzett orvosdiplomák norvégiai elfogadására, a bonctermek szabályzatának és felügyeletének szigorítására, és ránk is. Hol ér véget a testünk és hol kezdődünk mi? Meg lehet-e húzni a határt a kettő között? “Az anatómia az orvostudomány szolgálóleánya és tanítómestere.”Az anatómia az orvostudomány kurvája és királynője. boncolásra előkészítve:Balogh OrsolyaBognár GáborBolla GáborHódi Virág NoémiKirály CintiaLakatos DánielNyáry PálTarczali DorinaTóth-Lederhaas CsongorTóth Szilvia Lillaboncolási jegyzőkönyv: Hódi Virág Noémiboncterem és védőruházat: Molnár Annasoundtrack a tanulós estékre: Tarczali Dorina és Hódi Virág Noémidemonstrátor: Király Cintiagyakorlatvezető: Nyáry Pálgyakorlati helyszín: Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium tanáraink: Hódi Gréta Anna, Dr. Hódi Veronika Dóra, Mátyás Adrienne, Horváth Fruzsina, Balázs Barbara, Horváth Bence, Ungvárszki Dániel, Bogár Roland, Bognár Brigitta, Ritter Zsolt, Sebő Ferenc, Bálint Alexandra, Brückner Beatrix, Bégányi Dániel, Kocsmár Éva, Apáthy Gergely, Ignácz Botond, Harakály Bence, Frimpong-Manso Debora, a 2022-es Tű Fokán Fesztivál író workshopjának résztvevői, a Bécsi úti Libri könyvesbolt munkatársaiajánlott olvasmánylista: Szophoklész: Antigoné; Dr. Jonathan Reisman: Testünk láthatatlan világa; Dr. Richard Shepherd: Holtak vallatója, A halál hét kora; Erdős Attila: Felvágós könyv; Arnold van de Laar: Kés alatt; K. Horváth Zsolt: A bundátlan Vénusz; James Fallon: Pszichopátia belülről; Kende Péter: Mik vagytok ti, istenek?, Mik vagytok ti, istenek? 2.; SOBOTTA - Az ember anatómiájának atlasza I-III
„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.” Dosztojevszkij regénye alapján írta: Gáspár IldikóGörög Imre és G. Beke Margit fordítása nyománKórusszövegek: Tóth Réka Ágnes és Gáspár Ildikó
A Székely fonó Kodály törekvéseinek kvintesszenciája. Mikor az Operaház megrendelte a szerzőtől a művet, Kodály nem operát akart írni - a magyar népdalt szerette volna újra felfedezni.
A néptáncverseny a külföldi táncegyüttesek nemes versengése, melynek célja a kultúrák közötti párbeszéd erősítése a hagyományőrzés és korszerűség jegyében.A produkciókat nemzetközi zsűri értékeli és ítéli oda az Arany-, Ezüst-, Bronz Lánchíd díjakat és különdíjakat.
Karinthy Frigyes klasszikus kabarétréfája a szabadalmi ügyek hivatalában játszódik. Az államtitkár folyton kidobatja a zseniális feltalálót Géniuszt és végképp felesleges és ostoba találmányoknak adja támogatását. Géniusz megelégeli a méltatlan bánásmódot és megalkotja a bűvös széket amelyet egyenesen az államtitkár irodájába visz. Nincs is semmi baj, amíg valaki bel nem ül… Az igazán felhőtlen szórakozást kínáló előadás, csodálatos művészeket vonultat fel, akik virtuóz alakításokkal bűvölik el közönségünk szívét, hogy a nézőtéren mindegyik hely, bűvös szék legyen. Rendezőasszisztens: Tóth Zsófia, Szakál Miklós
Egy kockázatos bankrablás, és egy kockázatos rendőri akció. Egy gengszter, aki fiaként szereti a beépített rendőrt, és egy gengszterfőnök, aki elnyomja a fiát.
avagy a színészmesterség módszerei kilenc képben. Hogy járt-e valóban 1937 telén Sztálinnál a Művész Színház megalapítója, az egyetemes színházművészet óriása, Konsztantyin Sztanyiszlavszkíj; erről nincs megbízható adat. De járhatott volna, mert minden egyéb, ami ennek a másfél órás Słobodzianek-darabnak történelmi háttere: igaz. Valóban üldözte Sztálin Mejerholdot, – az ekkor már világhírű rendezőt – színházát bezáratta, ő pedig az idős Sztanyiszlavszkíj védőszárnyai alatt még dolgozhatott egy darabig.És valóban, a darabban elhangzó mondatoknak megfelelően, Sztanyiszlavszkíj halála után Mejerholdot letartóztatták, majd kivégezték, feleségét rablótámadást imitálva legyilkolták.A darab fókuszában egyetlen helyzet, Sztálin és Sztanyiszlavszkíj képzelt beszélgetése áll: az idős mester helyzetgyakorlatok sorával oktatja a diktátort, hogyan tűnjön még hatékonyabb önkényúrnak, hogyan keltsen még nagyobb rettegést – s mindezért cserébe néhány művész számára kér kegyelmet, elsősorban Mejerhold számára.A darab: az óvatos és ravasz színházi vénember, meg a paranoiáját jól leplező, még ravaszabb önkényúr párviadala. A néző pedig megpróbálhat eligazodni: valóban ennyire ismeri a diktátor a kor színházi-irodalmi beltenyészetét, esztétikai és pozícióharcait? Mi mozgatja döntéseit a kultúrharcban, személyi politikáját?Słobodzianek lengyel drámaíró, A mi osztályunk című művét a Katona tette ismertté. Ebben a darabban is kortársi kérdésekkel vallatja a kultúrtörténeti múltat, amelyet egyébként részletekbe menően hiteles tényekkel tálal. Valóban létező személy volt a fő-kritikus, Kerzsavcev: élete jól példázza a máig eleven tipust, a véleményeit hatósági kívánalmakhoz igazító állami embert. És létezett a sötét előéletű Poszkrjobiscsev, a mindenható titkár is.Reményeim szerint a nyomasztó, borzalmas tényekből született mű eleven, szórakoztató és fanyar humorú előadás lesz a Kamrában. Ascher Tamás Videó: Koltay Dorottya Szonja
Mi is az a zsidó vircsaft? Valóban azt jelenti, hogy „rossz gazdálkodás”? Vagy dúskálva a szinonimáknak vélt szavakban, azt írjuk helyette: „skandallum, botrány, ramazúri, ribillió”? Esetleg előhúzzuk a tarsolyunkból a szó másodlagos jelentését, és egyszerűen csak azt mondjuk: „közösség”? Miben különbözik a deklaráltan zsidó életforma mások életétől? Mit eszik, mit iszik, hogyan biciklizik egy zsidó ember? Vajon tényleg akkora különbség van ember és zsidó ember között, mint azt a többség gondolja? A fizikai színház, az akrobatika és az élőzene találkozásából született produkcióban 100 évet utazunk vissza, hogy egy pályaudvar nyüzsgő-pezsgő életébe lessünk be. A rabbi lányának tiltott szerelme, a kóser szilvapálinka titka és egy tojásárus is főszerephez jutnak. Hogy mindez álom csupán vagy valóság, azt pedig döntsék el nézőink. Vigyázat, hangos lesz!
A Réka és az Oltatlanok című előadásukban lesznek majd olyan szereplők, akik nem akarják beoltatni magukat, de nem róluk szól majd elsősorban a darab. Sokkal inkább arról, hogy a „gyűlöletbomba” mindenkit elpusztít, ha felrobban egyszer. Azokat is, akik jelenleg „gyűlöletbombával” a kezükben manipulálják, félemlítik meg, rabolják ki és butítják le az embertársaikat. Lesz majd min nevetni, az biztos! A történet úgy kezdődik, hogy a címben szereplő Rékát kirúgják a munkahelyéről, és egy budai villában fejeződik be, bizarr körülmények között. Ha kíváncsi rá, hogy mi történik közben, jöjjön el, nézze meg, aztán menjen haza és soha senkinek ne beszéljen arról, amit látott! Soha senkinek. Technikai munkatárs: Berecz Csaba, Bokor LászlóFodrász: Bari Boglárka
Interaktív lélekbúvárkodás. Szórakoztató szituációk kapcsolatainkról – a kigabalyodásban segítpszichológus szakértőnk.A Fröccs című előadásban a Momentán Társulat mindennapi élethelyzetekre improvizál. A témamindig más, de a módszer közös: jellegzetes szituációkat, életszerű jeleneteket játszunk a jól ismertproblémák kapcsán, mindig az adott közönség ötletei alapján.Bemutatunk alternatív viselkedési formákat, végigjárjuk egy-egy helyzet különböző lehetségeskimeneteit. Követhetjük mindennapi hőseink útját a jövőbe, vagy éppen visszamehetünk a múltba,hogy felderítsük: mi az oka ismétlődő konfliktusaiknak, hol gyökereznek rosszul működő viselkedésimintáik.Az imprószínházi eszközök és a közönség ötletei, tapasztalatai minden este új darabot írnak. Célunk,hogy humorral, nyitottsággal és empátiával nézzünk rá problémáinkra.Egyedi recept a la Momentán: 1 deci pszichológia, 2 deci játék.Megnevettet és felszabadít. Néha kicsit fejbe vág, de már alig várod a következőt.
A színdarab szövegét Mohácsi János és a szereplők közösen válogatták. Gerincét személyes visszaemlékezések adják, Claude Lanzmann Shoah című filmjének textusán kívül - mint az Mohácsi János előadásaiban megszokott - számos vendégszöveg is található benne.
Humor és bűvészet. A szavak embere és a mágia mestere. Apa és fia. Badár és Badár. Két művész egy családból, akik most együtt lépnek színpadra. Badár Sándor improvizatív humorista és színész, a Dumaszínház fellépője, számos magyar film megkerülhetetlen alakja és egyben világjáró kalandor. Páratlan humorának és színpadi készségeinek köszönhetően nála nincs két egyforma előadás, hiszen a megélt kalandokat sosem tervezetten, hanem a műsort fejben szerkesztve adja át a közönségnek. Szinte varázsol a szavakkal. Fia, Tamás viszont nem a szavak embere. Az ő nyelve a bűvészet. Az éppen nagykorúvá vált fiatalember több mint tíz éve foglalkozik mikro-mágiával, nemzetközi bűvészversenyeket nyert, és apukájához hasonlóan képes rá, hogy közönségének még a szavát is elakassza. Mi történik, amikor a két Badár egyszerre lép a színpadra? Valódi varázslat. Különleges élményben lesz része a nézőnek, amikor néhány kártyalap és pár szó elég ahhoz, hogy beinduljon az igazi show. Könnyfakasztó nevetés és a hihetetlen csodák estje lesz ez. Ha pedig egy-egy trükköt nem értenénk meg, ne aggódjunk, Badár Sándor alaposan elmagyarázza majd. Hacsak Tamás el nem varázsolja őt is. Persze nem kell megijedni semmitől, ami a színpadon történik. Elvégre családban marad.
Impró-tangó előadás. Az improvizációs színház a váratlanról szól, a kiszámíthatatlanságról, az egymásra figyelésből megszülető jelenetekről, az egymás elfogadásán alapuló érzelmek kifejezéséről. És a tangó miről? Az egymás érintéséből megszülető érzelmek megtestesítéséről, a másik jelenlétéből kiinduló közös mozgásról, a zene által inspirált harmóniáról és diszharmóniáról. Sok itt az átfedés. Mi is ezt gondoltuk, ezért hoztuk létre ezt a formációt, ahol keverednek a jelenetek és a tánc, a zene által kialakított hangulat. Mi hat mire? Miért pont az, és pont úgy jön létre? Alkotók: Czidor Katalin, Bogdán Tihamér, Horváth-Töreki Gergely