Az "Egy komcsi nyanya vagyok!" Dan Lungu első, magyar nyelven megjelent regénye, amely a '90-es években játszódik. Egy nyugdíjas fémipari szakmunkásnő, Emilia Apostoae meséli el életét, sok humorral és (ön)iróniával. A történet vezérfonala a népszerű sztereotípia: "az előző rendszerben jobb volt"."...Minden hétvégén kirándultunk. Elmentünk a bukovinai kolostorokhoz. Nem volt könnyű benzint szerezni, de megoldottuk. Csak az nem tudott szerezni, aki nem akart. Aztán jött az a keserves idő, amikor a spórolás miatt, egyik hétvégén a páros, másikon a páratlan rendszámú autók közlekedhettek. De akkor is mentünk ide-oda. Fiatalok voltunk! Boldogok voltunk! Szép volt! Két évvel a forradalom után el kellett adjuk az autót! A benzin egyre drágult, másra kellett a pénz. Most még egy rollert se tudnék venni."Dan Lungu román író, szociológus, politológus.1969-ben született a moldvai Botosaniban, jelenleg Iasiban él. A legnépszerűbb, legelismertebb, legtöbb nyelvre lefordított kortárs román író. Az "Egy komcsi nyanya vagyok!" című regényét eddig több mint 10 nyelven adták ki. Magyarul megjelent másik regényének címe: "Hogyan felejtsünk el egy nőt."
A HöKöm Projekt bemutató előadása. Gyuricza Gergely Szabadesés című regényéből színpadra írta: Egressy G. Tamás. „Az erotika a halál ellenszere” Az előadás betekint egy 27 éves introvertált lány életébe. A főszereplő -Petra - kalandján keresztülmegérthetjük, hogy milyen gátlásokkal és szorongásokkal kell megküzdenie egy nőnek, aki szeretnéőszintén megélni a saját szexualitását. Petra szemén keresztül megismerhetjük, hogy a családi ésbaráti környezetéből vett-tanult viselkedési mintái, hogyan befolyásolják mindennapi életét.Az életünk minősége alapvetően az emberi kapcsolataink minőségén múlik.Az előadás során egy olyan teret teremtünk a nézőknek, ahol újra kapcsolatba kerülhetnek önmagukkal és az erotikával. Az emberek éheznek az őszinteségre és intimitásra.Adjunk ehhez teret nekik. A lélektan segít közelebb kerülni önmagunkhoz. Nem csoda, hogy ilyennépszerűségnek örvend manapság, hisz oly sokan küszködnek azzal, hogy megértsék önmagukat.Az előadás célja a párbeszéd elindítása, hogy a nézőben megszülessen az a vágy, hogy őszintén tudjonpartnerével beszélni saját szexualitásáról, így javítva mindennapi életének minőségét is. Zene: Kuna Bence
Egyszer mindenki kimondja: együtt, veled. Egyszer mindenki benne volt, vagy épp benne van. Lehetsz férj, feleség, szerető. De lehetsz egyszerre kettő.
Barnabé Leroux mániákusan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, csak ritkán látja fiát, Benoit-t, aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichoterapeutához jár. Szabálykövető, semmit sem bíz a véletlenre. Aztán egyik nap észreveszi, hogy a joghurtja eltűnt a hűtőjéből. Pedig biztos benne, hogy előző nap még ott volt a joghurt! Mert ő a napok sorrendjébe állítja a joghurtokat a hűtőben. Péntekre esik az új-zélandi kivis, és az nincs a helyén. Hirtelen minden felborul körülötte… A helyzet persze aggasztja fiát, a terapeutával közösen azt hiszik, a férfi kezd leépülni. Barnabé Leroux amúgy csak elsőre tűnik elviselhetetlennek. Joghurtos története abszurditásával együtt nagyon is megindító. Laetitia Colombani darabja tele van szeretettel, emberséggel és gyengédséggel. És rendkívül humoros.
Polcz Alaine (Pszichológus, tanatológus, a Hospice Alapítvány alapítója) a legnagyobb hatású alkotó asszonyok közé tartozik. Írásaival tudatosan dolgozta fel újra és újra a vele történteket, s tette ezt úgy, hogy finoman kézen fogva tanítja meg olvasóját élni, túlélni s meghalni. A színházi est pont erre az attitűdre koncentrál, s lépésről lépésre vezetni a nézőt azon az úton, melynek a végén mindannyian elsajátíthatjuk azt a különleges valamit, - nevezzük „élettechnikának”- amit egyedül Polcz Alaine adhat nekünk. Bármennyire is sötét témának gondoljuk az emberi bukást, szenvedést, a halált és a gyászt, Polcz Alaine nagyon fontos dologra világít rá. Mégpedig arra, hogy minden az emberért van. Minden azért történik velünk, hogy többek lehessünk, és valami jobb felé mehessünk. Inspiráló, erőt adó, példamutató életút az övé. Aki olvassa a könyveit, úgy érezheti rálelt egy forrásra, amelyből saját életéhez energiához juthat. Polcz Alaine fáradhatatlanul tette fel kérdéseit a világ legegyszerűbb és legbonyolultabb kérdéseire, amiket szinte mindenki feltesz az életben. Jelentős különbség az ő esetében az, hogy ezekre a kérdésekre a legtöbbször válaszokat is talált. Életművének megismerésével az olvasó és hallgatóközönség utakat fedez fel, reményt, vigaszt, erőt és megoldásokat kap saját életének tekintetében. Rendet teremt a rendetlenségben. Különleges gondolkodásmódja egészen forradalmi volt, aminek alapját az a felismerés adja, hogy minden tragédiát és veszteséget képes az ember maga javára fordítani. Kikezdhetetlen őszinteséggel tárja fel saját életének minden fájdalmas epizódját úgy, ahogy az ember csak a legjobb barátaival beszél. Polcz Alaine közösséget képes kovácsolni, aminek a közös nevezője nem más, mint a közös emberi sors. Emberek vagyunk, és itt kell tudnunk boldogulni. És ehhez Polcz Alaine minden segítséget meg is ad. A Teljes lényeddel című színházi est Polcz Alaine egész életén kísérli meg a hallgatóságotvégigvezetni. Egészen fiatal korától az utolsó napokig. Jelmez: Agica’s Yarn Products
„Miért keletkezik rövidzárlat egy jól alkalmazkodó és rendezett életű emberben. A Jelenetek egy házasságból első részében felbukkan két dühös és szerencsétlen ember, akiket Peternek és Katarinának neveztem. Házasságuk katasztrófája tulajdonképpen több teret érdemelt volna. Minduntalan makacsul felbukkantak terveimben.“ (Ingmar Bergman) Katarina és Peter házasságában elsőre nincs semmi különös. A felszín alatt azonban pokoli vágyak hajtják őket. Az előadás a Dollár Papa Gyermekeitől megszokott intim és közvetlen formában vizsgálja a hétköznapoktól megcsömörlött viszonyokat. A cél, hogy a próbák során megértsük és megszeressük ezeket a karaktereket, hogy aztán legalább egy-egy rövid pillanat erejéig a nézők is szerethetőnek lássák őket. Vagy a megértés csak illúzió, amiben hinni akarunk?
A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves prózai színművész osztályának előadása. Színész szegény nem tehet róla… Rá írtuk a filmet. Szegény színház!A növendékek vígjátéka.Akik még élnek.
A Freeszfe Egyesület különleges projekttel készül a 2024-es Budapesti Tavaszi Fesztiválra: három részből álló eseményt mutatnak be. A történet egy disztópikus elmélkedés. Mi lenne, ha? 2034-et írunk. Nyolc év telt el a HUXIT óta. Ebben az új világban, Budapest szívében működik a Nemzeti Rekreációs- és Integrációs Központ, ahova az emberek önkéntes alapon azért jelentkeznek, hogy segítséget kapjanak rossz beidegződéseik, gondolkodásuk és viselkedésük megváltoztatásához, annak reményében, hogy így sikerül megfelelően visszaintegrálódniuk a társadalomba. A Központ megnyitásának ötödik évfordulóján kitárja kapuit a látogatók előtt, hogy megismerjék működését, az ápolókat és a bentlakókat. A performansz során a nézők is bejárják a Központ tereit, megismerhetik a Béke Szigetének lakóit és történetüket. A performansz megalkotásában közösen vettek részt a Freeszfe különféle osztályainak hallgatói. A filmesektől, a színházi alkotókon át – színészek, dramaturgok, rendezők, közösségi színházasok és kommunikációsok működtek közre annak érdekében, hogy ez a programsorozat megvalósulhasson.
Szórakoztató jelenetek 4 nőről, akik kellő humorral fűszerezve, tabuk nélkül mesélnek a csodálatos anyaság kevésbé varázslatos élményeiről is.Tabumentes, formabontó, zenés vacsoraszínházi előadás 2 részben.Tavaly még lecsúszott két Bacardi Breezer, idén már két számmal nagyobb a blézer. Korábban hajnalig nyúltak az óriás bulik, manapság óriás méretűek a bugyik.Tűsarkú helyett könnyű topogó, szexi férfiak helyett egy pelenkás totyogó.Partyktól volt hangos nemrég minden szombat. "Hol a cumi?" - mostanában ez gyakori mondat.Felborult hormonháztartás - magasztos érzés -, ez már az anyaság, nincs itt semmi kérdés.Szórakoztató jelenetek nőkről, akik kellő humorral fűszerezve, tabuk nélkül mesélnek a csodálatos anyaság kevésbé varázslatos élményeiről is. Jegyárak 3 fogásos vacsorával: ■ Deluxe asztalhoz: 11.900 Ft■ Prémium asztalhoz: 10.900 Ft
Bogyó és Babóca barátságának egy esztendejét a mese négy évszakán át követhetjük figyelemmel, mosolyogva, nevetve, izgulva – mintha mi is az ők óvodás társai volnánk.
Drámai költemény. Kokó Dél-Amerikából származik. Ott teszik hajóra, hogy bejárhassa a világot, de már az Azori-szigeteknél bajba kerül, váratlanul a tengerbe vetik, majd egy jólelkű halász kimenti, és segít, hogy végre eljuthasson Európába. Egy kisebb kanyar után valahogy elvergődik Budapestre, ahol barátságot köt egy sikeres sorozatszínésszel, majd innen átvándorol „kincses” Erdélybe, ahol egy fiatal baráti társaság kedvence lesz, hogy végül a Kárpátok rengeteg erdeiben örökre nyoma vesszen… Koreográfus: SIR THEOFILTER Zene: Dzsúdló "Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy előadásunkban erős kifejezéseket és hanghatásokat alkalmazunk! Stroboszkóp használata miatt az előadás megtekintését terhes anyáknak, epilepsziásoknak, valamint pacemakerrel rendelkezőknek nem javasoljuk."
Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
A Mentőcsónak a SZOCIOPOLY-val a társasjátékot és a drámát ötvöző interaktív színházi társasjáték műfaját teremtette meg.A darab a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életéről szól. A családok jövedelemre csak segélyekből, alkalmi vagy feketemunkából számíthatnak - ezekből a forrásokból kell valahogyan megélni játékosainknak. A játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy-két órára és a saját bőrén fogja érezni a kirekesztődés szorítását. A játék érzelmi energiáját használjuk arra, hogy a résztvevők átélhessék a munka, pénz és erőforrások nélküli mindennapi túlélés feszültségeit.A falu lakói - akiket a nézők személyesítenek meg - döntéseket hozhatnak. Akarnak-e feketén dolgozni, befizetik-e a villanyszámlát, fordulnak-e uzsoráshoz kölcsönért? Ha egy játékos szembesül azzal, hogy milyen alternatívák közül választhat az, aki szegény, hogy mire is elég a segély vagy a családi pótlék, akkor van esélyünk arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritás irányába forduljon.A 10-15 nézőből álló csapatoknak (akik 4 tagú családokat - szülők és 2 gyermek - képviselnek) egy hónapig kell megélniük ezekből a forrásokból. A hónap napjait jelző táblán haladnak, miközben színészek mutatják be rövid jelenetek keretében a falu nevezetesebb lakóit: az uzsorást, a rendőrt, a polgármestert, akik közvetlenül meg is szólítják a nézőket. A nézőknek döntéseket kell hozniuk kiadásaikról és bevételeikről, de természetesen - akárcsak az életben -, a véletlen is befolyásoló tényezővé válik olykor...A SZOCIOPOLY a Mentőcsónak és a Gyerekesély Egyesület közös produkciójaként jött létre 2014-ben, Fábián Gábor rendezésében. A SZOCIOPOLY-t már több mint 50 alkalommal játszottuk, az előadások nagyjából felét tartottuk felnőtt közönségnek, emellett 17-18 éves diákok számára is bemutatjuk tantermi színházi formában.Ebben a faluban nemcsak az idő sűrítmény, de a fordulatok is drámaiak: ezért színház, hogy sűrítmény legyen és drámai. (Tompa Andrea, Magyar Narancs)Ez nagyszerű kitalálás. Úgy is, mint társasjáték és úgy is, mint színházi "valóságshow". Mindenkinek csak ajánlani tudom. (Stuber Andrea, színikritikus)Ha tehetném, mindenkinek kötelezővé tenném a Szociopolyt. (Tóth Judit, Nők Lapja Café)A mindennapi élethelyzetekről, kiszolgáltatottságunkról, megalázottságunkról a profi színészek gondoskodtak, valósághű, bénító zsenialitással. Mindannyian megváltoztunk kicsit. (Rácz I. Péter, Vasárnapi Hírek)
A "Nem Komplett Shakespeare Művek", azaz a "Shakespeare Összes Rövidítve" (becenevén: S.Ö.R.) alkotói (Kálloy Molnár Péter, Kálid Artúr és Gáspár András) 2000-ben újabb merész vállalkozásba kezdtek. Nem kevesebbet vállaltak magukra, mint azt, hogy a görög rege- és mondavilág, valamint (kisebb-nagyobb) tragédiák és vígjátékok világába kalauzolják a nézőket. Kedves nézők, semmi jóra ne számítsana, mert a fiúkkal mindig történik valami...
Krum most jött haza külföldről. Nem hozott semmit, nem ismert meg senkit, nem talált munkát, nem lett boldog. Mert bárhol is történik az élet, az nem ott van, ahol ő van... Hanoch Levinnek, az izraeli drámairodalom legkiemelkedőbb szerzőjének remekműve tele van életszeretettel és humorral, miközben fájdalmasan őszintén beszél a legfontosabb dolgokról: a fiatal generáció kiúttalanságáról, a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról. Hanoch Levin 55 évet élt, de rövidre szabott életében roppant intenzíven alkotott: 56 színdarabot írt, ezen kívül dalok, prózai művek, versek és jelentős színpadi rendezések őrzik nevét. Művei már hosszú ideje részei a Vígszínház életének, hiszen 2013-ban mutatta be a színház az Átutazókat a nagyszínpadon, és 2006 óta töretlen sikerrel játsszák az egyik leghíresebb és legnépszerűbb művét, Az élet mint olyan című tragikus komédiát a Házi Színpadon. A Krumot 1975-ben mutatták be először, de a mű az azóta eltelt évtizedek alatt semmit nem veszített frissességéből és aktualitásából, így az utóbbi években újra felfedezték maguknak nagy európai színházak, és több országban is sikerrel játsszák. A Vígszínház előadása a darab magyarországi ősbemutatója.
A Nagyvárad Táncegyüttes előadása. (Boris Vian Birodalomépítők, avagy A Schmürz című drámája alapján) fizikai színházi őrület. Mindannyiunkban ott lapul egy alteregó, aki megszemélyesíti elnyomott vágyainkat, tetteinket,amelyekre nem vagyunk büszkék, de elfojtott lelkiismeretünket is. Ez a valami mindig ott van velünk,még azelőtt is, hogy mi megélnénk, átélnénk egy-egy pillanatot. Ez a valami – vagy inkább valaki – ő, aSchmürz.Adott egy hétköznapi család. Menekülnek. Átlagemberek, kispolgárok, akik folyamatosan elmennekegymás mellett, mintha saját életükkel párhuzamosan léteznének. Félve menekülnek egy bizonyoshang elől, miközben a Schmürz mindig ott van velük. Ő nem menekül, csak van, létezik egy térben acsaláddal, és minden fájdalmat, terrort, megaláztatást kibír. A család menekülési kísérletei szorosösszefüggésben vannak a Schmürz jelenlétével. Az előadás egy eszeveszett hajsza, melybenszereplőink a túlélés reményében egy jobb élet felé rohannak.Boris Vian drámáját feldolgozva, a fizikai színház eszközeivel élve, a társulat egy olyan kiüresedettvilágrend felmutatására törekszik, mely a testi fájdalmak és kínok megélésével kíván egyfajtamegtisztulás-élményt nyújtani a rituálé résztvevőinek. Alkotók: Rendező - koreográfus: Györfi CsabaZeneszerző: Boros CsabaDíszlettervező: Cristina BreteanuJelmeztervező: Cristina BreteanuDramaturg: Czvikker Katalin Táncosok: Apa - Barabás HunorAnya – Kerekes DalmaKislány – Barkóczi RékaSzobalány – Krupár LucaSchmürz – Törteli Nadin
Egy szegény takarítónő eladja születendő ikrei közül az egyiket gyermektelen, jómódú főnökasszonyának, szebb jövőt álmodva neki. Lehetnek-e a fiúk később barátok, ha egyikük proli családban nő fel, ahol szegénység és bűnözés szaga van még a gyerekjátékoknak is, másikuk pedig magániskolába, egyetemre jár? Mi esik nagyobb lattal sorsunk alakulásában: felnevelőink társadalmi helyzete, vagy természetes tehetségünk? Maradhat-e büntetés nélkül a bűn, ha jó szándékú volt az indíték? Létezik-e igazság egy olyan világban, ahol a pénztárca az úr? Lélekbe markoló, fájdalmas történet, és kétségbeesetten lázadó sikoly – mai világunk igazságtalanságai ellen. A londoni premier évében, 1983-ban elnyerte a legjobb új musicalnek járó Laurence Olivier-díjat. Ezzel vette kezdetét a darab 24 évig tartó töretlen sikere: a Vértestvérek a West End történetének harmadik leghosszabb ideig futó musicalje. A neves brit szerző, Willy Russell zenés művét a József Attila Színház Nagyszínpadán láthatja a közönség, Lengyel Ferenc rendezésében. Testvérek, barátok: Kékesi Diána, Kucskár Kamilla e.h., Veres Dóra, Vianello Julia, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Horváth Barnabás e.h., Jakab Roland Zenekar: Seres Tamás (hegedű), Dávid József/Németh Attila (klarinét/szaxofon), Sonkovits Lóránd/Tulkán Péter (trombita), Antoni Arnold (gitár), Kőszegi Péter/Pál Gábor (basszusgitár), Irmalós Gábor (ütő)
Egy átmulatott éjszaka végén George és Martha lakásába beállít egy fiatal pár, Nick és Honey. A házigazdák szellemes tréfákkal kezdik a társalgást, ám csakhamar közös életük pokoli titkait kezdik el kifecsegni.
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes "erdélyi antológiájának" színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára. Az előadás, miközben demonstrálja azt a sokszínű, egészen a középkorig visszanyúló táncos és zenei hagyományt, mely szinte napjainkig ránk öröklődött, mégsem leltár és nem tudományos összegzés. Nem tisztára törölgetett üveglapokkal kerített múzeumi tárló, hanem a kultúra folyamatosságának a felmutatója. Annak bizonyítéka, hogy széthulló hagyományos közösségeink felgyülemlett javai - új közösségek révén - átmenthetőek a ma embere számára. Az Édeskeserű alkotói közül néhányan személyesen élték meg a kisebbségi lét kálváriáját, a szülőföld kényszerű vagy maguk által vállalt elhagyását. Az előadás azonban mégsem panaszos égbe-kiáltás, nem keserű önostorozás, hanem válaszkeresés az örök kérdésre, mely Erdélytől függetlenül mindannyiunk számára feltehető: szülőföldünk (múltunk) elhagyása annak elvesztése is egyben? Maradhat-e, és ha igen, mi, hátrahagyott javainkból? Kaphat-e biztatást az identitásában bizonytalanná váló, a kultúrák zűrzavarában tébláboló ember? Az Édeskeserű előadás - címéből adódóan - az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épülő, az alkotók egyéni látásmódját tükröző táncköltemény, mely rapszodikusan ellenpontoz komikumot tragikummal, örömöt bánattal, életet halállal, ars poeticaként mutatva fel a Nagy László-i gondolatot: "A folklórban az édes és könnyű sablon helyett kerestem az összetettebb, dinamikusabb szöveg- és dallamritmust, az abszurditásig teljes képet, a szentségtörést, a komor, de szabad lelkületet."