„A fordulat bekövetkezik. Tudom előre. És érzem, hogy közeledik. Valaki egyszer csak elém áll, és azt mondja: Állj félre az utamból! Add át a helyedet! És a nyomában ott csörtetnek a többiek, és mind azt ordítja: Helyet!... Helyet!... Helyet! Egy szép napon bezörgetnek hozzám a fiatalok..." Kúnos László fordítása „Örökké aktuális” mondogattuk nevetve, mikor otthon Ibsenről beszéltünk. Azaz csak mi, fiatalabbak nevettünk, mert a szüleink és a nagyszüleink generációja egyáltalán nem tette idézőjelbe mindezt. Számukra Ibsen valóban örökké aktuális volt, fontos problémákat feszegető, provokatív és sokat vitatott író, közel egy évszázad távlatából is, a szobrok, a kanonizáció, a modernizmus, a számtalan iskolai dolgozat és az állandó színházi előadások dacára is. De vajon mennyire provokál bennünket az az író, akiről az irodalomtanárunk állítja, hogy provokatív? Vajon mennyire fontos, vitatott és hiperaktuális az az írói munkásság, amelyet a nagyapánk szemlél csodálattal? Pernille Rygg: Örökké aktuális, ha ha haMolnár Ferenc, Pesti Napló 1909-12-07 / 289. szám
A Karamazov család botrányos, gyilkosságba és bírósági drámába torkolló krónikáján keresztül Dosztojevszkij korának legkínzóbb kérdéseivel, küzdelmeivel és vívódásaival vet számot. A testvérek kiszámíthatatlan, tragikus jellemek, akik hol keresik, hol kísértik az Istent – tökéletes megtestesítői egy válaszút elé érkezett, a szélsőséges világnézeti különbségektől kikezdett társadalomnak. A Karamazovság nem családi vonás, nem orosz specifikum, hanem egyetemes emberi dilemma: szabadság vagy rend? Dosztojevszkij regényéből számos színpadi feldolgozás született, a József Attila Színház történetében most először kerül színre.
– Na és maga hova valósi?– Budapest.– De mikor tanult meg ilyen szépen magyarul?– Magyar vagyok. Emese álma egy fiatal nő történetét meséli el, aki egy hírcsatornánál dolgozik, majd egy nem kívánt terhesség következtében elveszíti a kapcsolatot a valósággal. Végül az ősmagyar hitvilág mondájához kapcsolódva megépíti a saját valóságát, otthont teremt magának egy otthontalan világban. Mi történhet a társadalom egy olyan tagjával, akinek minden nap felhívják a figyelmét arra, hogy nem tartozik bele a közösségbe? Mit tehet egy alapvetően sebzett ember, amikor komoly megrázkódtatás éri, és nincs kihez fordulnia? A monodráma a mai magyar közérzet megragadása mellett betekintést nyújt egy fiatal, színes bőrű lány identitáskereső útjába ma, Magyarországon. Az ötfős alkotócsoportnak ez az első közös munkája: Kárász Emese és Farkas Dorottya a Freeszfe Egyesület Színházcsináló osztályában végzett, Fazekas Ella ugyanitt közösségi színházat tanul, Vass Szandi pedig az SZFE-n végzett színházi dramaturg szakon. Az előadás különleges hangulatú zenéjét Erményi Gábor, a Zeneakadémia elektronikus és alkalmazott zeneszerző szakos hallgatója jegyzi. Emese története se nem mese, se nem álom, hanem kortárs valóság. Portré egy nőről, egy társadalomról. #emesefeketevolt Farkas Dorottya ötlete alapján írta Farkas Dorottya és Vass Szandi zeneszerző: Erményi Gabólátvány asszisztens: Kamuthy Majarendező- és produkciós asszisztens: Fazekas Ellaa projekt mentora: Keresztes Tamás Az előadásban szexuális erőszak van ábrázolva, illetve vaksötétet és erős hanghatásokat tartalmaz.
Mozgásfoglalkozással egybekötött mesés-táncos előadás a legkisebbeknek. Hogyan indul egy átlagos nap? Kiugrunk az ágyból, gyorsan felkapjuk a ruhánkat, megfésüljük a hajunkat, összepakoljuk a táskánkat és már indulhatunk is az óvodába a kedvenc rollerünkkel. De mi történik akkor, ha nagyon álmosak vagyunk és hiába szeretnénk felkelni, a testünk visszahúz az ágyba? Mit tegyünk, ha a nadrág két szára sehogyan sem akar a két különböző lábunkra csúszni és a pulóverünk mindig leugrik a hátunkról? A cipőink önálló életet kezdenek élni, a zoknik a lábunk helyett a kezünkre másznak, a fésű beleakad a hajunkba és a szoknya sem akar a helyén maradni. Az idő pedig úgy szorít, mint egy szűk pizsama. Indulni kellene a óvodába… Ez nem egy átlagos reggel. Ez egy Hacukaland!
Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
A Stereo Akt dokumentarista előadása. Mi készteti a fiatal kezdő pedagógust vagy az évtizedeket a pályán töltött szakembert, hogy búcsút intsen a tanári pályának?És milyen lenne az ideális iskola, álmaink oktatási rendszere? A nézők egy budapesti középiskola termeiben, rendhagyó szülői értekezleten találkozhatnak pályaelhagyó tanárokkal és történeteikkel.Városi és falusi életmeséket hallhatunk óvodától az érettségiig, melyek mindegyike személyes és átélhető mozaikja egy rendszerszintű problémának.
Mit adtál a világnak? Ha ebben a pillanatban meghalnál, mi maradna utánad? Laci maga után hagyna ezer darab nehezen lebomló oreós zacskót. Krisz mérnöki munkájának köszönhetően az emberiség átlagosan 40 perccel kevesebb időt tölthet liftekben rekedve. Lehel után egy 5 éves, magányos kisfiú maradna. Ugye te is pánikba esel, amikor ilyesmiken gondolkodsz? A finn színházi élet egyik legfontosabb alkotójának darabja érzékeny és szórakoztató helyzetekben mutatja meg, miként próbál alámerülni három igaz barát a férfilélek különös mocsarába. Falk Nóra fordítása alapján Videó: Non Lieu Film Productions
Christine-nek elege van a nagyvárosból, a zajból, de főleg a nemrég elvesztett férjével közös helyszínekből. Költözik tehát: New Yorkból Floridába. Már pakolnak is a költöztetők, egy nap marad a régi életből. Ekkor toppan be Herman.
Az előadást bosnyák nyelven játsszák, magyar és angol felirattal. A MESS Nemzetközi Színházi Fesztivál, a SARTR – Szarajevói Háborús Színház, a Maladype Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös előadása. Susan Sontag különleges szerkezetű drámai művét William James filozófus és Henry James író idejekorán elhunyt zseniális nővéréről, Alice Jamesről Balázs Zoltán Arany Maszk díjjal elismert rendezésében láthatja először a magyar közönség.Alice tizenkilenc évesen mély depresszióba esett, egy ismeretlen betegség miatti fájdalmában szinte egész életét ágyban élte, öngyilkos akart lenni, naplót írt, végül negyvennégy éves korában mellrákban meghalt. Sontag mély humánummal átitatott színdarabját a női létről, a képzelet erejéről, a halál amorf árnyékában élt teljes életről a játékosságot nem mellőzve lendületesen, sajátos tartalmi-formai megoldásokat ötvözve adják elő a SARTR – Szarajevói Háborús Színház művészei. Alkotók:Rendező: Balázs ZoltánDramaturg: Balázs ZoltánDíszlet: Balázs ZoltánJelmez: Ljiljana MajkićMaszk: Sanela Aličković ĆatovićZenei vezető: Tijana VignjevićZenei szerkesztő: Nedim ZlatarHang: Irhad HodžićFény: Armin Berberović, Džani DimovskiRendezőasszisztensek: Ajla Medanhodzić, Minja NovakovićProdukciós asszisztensek: Lejla Hsanbegovic, Belma JusufovićProdukciós vezetők: Balázs Katalin, Maia SalkićProducerek: Huszár Sylvia, Nihad Kreševljaković Szereposztás:Alice James: Snežana BogićevićAnya/Ápolónő: Ana-Mia KarićAlice apja „Henry”: Kemal RizvanovićAlice bátyja „Harry”: Sanjin ArnautovićMargaret Fuller: Matea MavrakEmily Dickinson: Hana ZrnoFiatalember: Enes Kozličić
A helyszín egy katamarán, ahol a külügyminisztérium nyolc fontos embere készül egy könnyed hétvégét eltölteni. Victoria, aki alig öt napja foglalta el a külügyminiszteri székét, örömmel fogadja a meghívást a miniszterhelyettese, Barrynek a hajójára, remélve, hogy így jobban megismerheti munkatársait. Egészen kellemesen indul az este, mígnem elő nem kerül egy levél. Innentől kezdve egészen másképp alakul a weekend, mint ahogy eltervezték. Lassan kiderül, hogy senki sem az, akinek látszik, mindenkinek van valami rejtegetnivalója... És a tengerről egyhamar nincs menekvés...
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan” Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című alkotása egy pilótáról mesél, aki kényszerleszállást hajt végre a Szahara közepén. Látomása egy magával ragadó történet, amely kicsikhez és nagyokhoz is szól. Az eredeti szövegből született mesés, atmoszférikus időutazásra hívja a közönséget Hasi, vagyis Vecsei H. Miklós, színész és Lóci, Csorba Lóránt énekes. Az egyedi hangvételű, zenés felolvasószínházban a Rókát Lóci, minden más szereplőt Hasi alakít majd. Lóci dalokkal kíséri a történetet. Az előadást vetítés és hologram is gazdagítja, felbukkannak majd A kis herceg könyv eredeti, klasszikus ábrázolásai a fontosabb dramaturgiai pontokon. A különleges produkció a 9-99 éves „fölnőtteknek” ajánlott. Kreatív: Seres Tamás Gyártásvezető: Bessenyei Gábor
"Új bemutatónkat Lois Lowry „Az emlékek őre” című regénye alapján hozzuk létre, mely első pillantásra egy tökéletesnek tűnő társadalomban játszódik, ahol minden a legnagyobb tökéletességben zajlik. Nincs igazságtalanság, nincs bűnözés, erőszak, éhezés, ahol harmóniában élhetnek az emberek. Ez azonban csak a látszat, a tudástól megfosztott emberek kánaánja. A tökéletes utópiából lassacskán kirajzolódnak azok az elemek, amelyek rámutatnak az eszményi világ mögött megbúvó anti-utópikus jellemzőkre. Egy irreális világban mennyire van helye a megélt érzelmeknek? Tesszük fel a kérdést, és talán a válasz mögött meghúzódó félelem mondatja ki velünk az igazságot: Rejtsd el a valóságot, hogy uniformizálhasd az elvárásokhoz az emócióidat. Új darabunkban egy furcsa atmoszférával átszőtt érzelemóceant szeretnénk megteremteni az álmok, az utópia és szürrealitás, valamint a valóság határán egyensúlyozva, ahol a tökéletesség álcáját szépen lassan lemossa a valóság, melyben az ember el tud kezdeni végre élni." Előadják az Inversedance Társulat táncművészei és vendégei. Technikai munkatárs: Petróczi Attila
A MESS Nemzetközi Színházi Fesztivál, a SARTR – Szarajevói Háborús Színház, a Maladype Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös előadásaAz előadást bosnyák nyelven játsszák, magyar és angol felirattal. A felirat Porogi Dorka magyar nyelvű fordításának felhasználásával készülAz előadást közönségtalálkozó követi, ahol a nézők találkozhatnak az előadás alkotóival. Susan Sontag különleges szerkezetű drámai művét William James filozófus és Henry James író idejekorán elhunyt zseniális nővéréről, Alice Jamesről Balázs Zoltán Arany Maszk díjjal elismert rendezésében láthatja először a magyar közönség.Alice tizenkilenc évesen mély depresszióba esett, egy ismeretlen betegség miatti fájdalmában szinte egész életét ágyban töltötte, öngyilkos akart lenni, naplót írt, végül negyvennégy éves korában mellrákban meghalt. Sontag mély humánummal átitatott színdarabját a női létről, a képzelet erejéről, a halál amorf árnyékában élt teljes életről a játékosságot nem mellőzve lendületesen, sajátos tartalmi-formai megoldásokat ötvözve adják elő a SARTR – Szarajevói Háborús Színház művészei. Alkotók:Rendező: Balázs ZoltánDramaturg: Balázs ZoltánDíszlet: Balázs ZoltánJelmez: Ljiljana MajkićMaszk: Sanela Aličković ĆatovićZenei vezető: Tijana VignjevićZenei szerkesztő: Nedim ZlatarHang: Irhad HodžićFény: Armin Berberović, Džani DimovskiRendezőasszisztensek: Ajla Medanhodzić, Minja NovakovićProdukciós asszisztensek: Lejla Hsanbegovic, Belma JusufovićProdukciós vezetők: Balázs Katalin, Maia SalkićProducerek: Huszár Sylvia, Nihad Kreševljaković Szereposztás:Alice James: Snežana BogićevićAnya/Ápolónő: Ana-Mia KarićAlice apja „Henry”: Kemal RizvanovićAlice bátyja „Harry”: Sanjin ArnautovićMargaret Fuller: Matea MavrakEmily Dickinson: Hana ZrnoFiatalember: Enes Kozličić
Alice Michel szeretője. Hónapok óta egy hotelben randevúznak, ugyanis mindketten házasok. Ráadásul Alice férje Michel legjobb barátja. Michel- hogy senki ne sérüljön- "mindenki érdekében" hazudozni kezd. Hazudik élvezettel hazudik szenvedéllyel majd hazudik zavartan és kétségbeesve. A hazugság úgy árasztja el az életüket, mint nyitva felejtett csap a lakást. Vajon megússzák?
Morcsányi Géza fordítása alapján A Cseresznyéskert egy tizenkét szólamú, kegyetlen szimfónia. Szimfónia az elmúlt idők traumáiról; a jelen nehézségeiről és tehetetlenségéről; a jövő kérdéseiről, egy korszak végéről. "Itt a változás, már jön, egyre közelebb jön. És ha mi nem látjuk meg, ha nem lesz részünk benne, az miért lenne baj? Majd meglátják mások!"
Vannak történetek, amiket mindenképpen el kell mondani. Vannak történetek, amikről lehetetlen beszélni. Ezek néha ugyanazok a történetek. Most egy nő beszél a névtelenek közül, életről, halálról, szerelemről. A férfiak beszédes némaságáról. Egy felívelő és egy lefelé csúszó életpályáról. A gyerekek kiszolgáltatottságáról. Arról a gyilkos labirintusról, amit közösen építettünk, pár ezer évig, fiúk és lányok. Dennis Kelly jellemző írói eszköze a késleltetés, a feszültség fokozása, a kiszámíthatatlan fordulatokra építő hatáskeltés - aki egy Kelly-darab cselekményét előre elmeséli, az egyéb aljasságokra is képes. A Lányok, fiúk egyetlen ária, bravúros hangnemváltásokkal, egy stand-up tragedy: hiszik-e vagy sem, időnként nagyokat fognak nevetni és a sírás sincs kizárva. Ezért járunk színházba, nem?Dennis Kelly-vel az Árvák után már másodszor találkozik a csapat. A Girls&Boys című darabot 2018-ban mutatták be Londonban, majd bejárta az egész világot. A díjnyertes angol drámaíró erős, háromdimenziós női karakterre írt történetét most az ország egyik legismertebb és legsokoldalúbb színésznője, Lovas Rozi előadásában láthatják a magyar nézők.
– szférikus tragédia – A lengyelek, legalább is a lengyel drámaírók (Mickiewicz, Slowacki, Wyspiański, Witkiewicz,Gombrowicz…), nagyon lengyelek (a lengyel történelemben, életben gyökerezettek) és közben egyetemesek, vagyis a világra nyitottak. És egymással gömbszerkezetet alkotnak, ahogy a Vízityúk műfaja szférikus tragédia, vagyis gömbszerű, önmagába zárt, és tökéletes, megfoghatatlan, sima éslecsúszol róla, és az egész világot jelenti: földgömb, égbolt… A Vízityúk expresszív, szürreális, későbbi fogalommal abszurd, miközben teljesen hétköznapi. Könnyed és szellemes, a mélyértelműnek hitt gondolatokat lerántja a földre. Nagyon kis csodálkozással elfogadják a realizmus felől nézve legképtelenebb dolgokat. Csúfondáros és szomorú. Nemzedéki konfliktus, család, élet értelme, szerelem, halál, magány, pénz, forradalom – benne van az egész világ, mint a gömbben. De nem komolykodva, és ettől az élet közhelyei, közhelyszerű mondatai más megvilágításba kerülnek, más fénytörésbe. Rémes, de nincs értelme komolyan venni. Mármint az életet. Színes az egész, hiszen festő, és fotográfus is. A semmiből előtűnőgyerek, aki álmodik és fest, és néha felébred. De egy hétköznapi gyerek, aki apára, anyára, nagyapára vágyik, és nem érdekli, hogy vérszerinti-e, már csak azért sem, mert azt se tudjuk, hogy ő van-e.
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat. Dalok: Varró Dániel