Dokumentarista VR-performansz. Egy időutazás nemcsak a múltba repít, de szembesíthet aktuális problémáinkkal is. A Szeánsz (Necromancy) középpontjában a felforgató képzelet és a változó valóságok állnak. Milyen hosszan tudjuk életben tartani az általunk kreált univerzumot egy diktatúra keretrendszerében? És ha menekültekként el kell hagynunk a hazánkat, be tudunk-e kapcsolódni más-más kultúrák valóságába? A nézők a színház és a 360° film határán mozgó, immerzív VR-utazáson vesznek részt, legyőzve az idő és a tér korlátait. Ötven évvel ezelőtt az államszocialista kultúrpolitika totálisan kontrollálni próbálta a művészeti életet. Sok művész munkáját betiltották, láthatatlanságba kényszerítették, de a neoavantgárd mozgalmak egy balatonboglári kápolnában létrehozták a szabadság kis köreit. A hetvenes években ezek a fiatal művészek az alkotáson keresztül képzeltek el maguk számára egy alternatív valóságot. E legendás helyszínen a Dohány utcai lakásszínház (később Squat Theatre) egy provokatív happeninget mutatott be King Kong címen, amelyben a főszereplő Breznyik Péter gyönyörű nőként lépett színre, majd napokig létezett ebben az alakban. Játékba hozta a nemi identitását és kilépett a fizikai valóságából. A Szeánsz (Necromancy) megidézi és megszólaltatja a szellemek világát, akik tanúságot tesznek a szabadságért folytatott radikális küzdelemről. A misztikus együttlétben a látogatók kapcsolatba léphetnek különböző helyszínekkel és az ott bujkáló kísértetekkel, nemcsak a látáson és a halláson keresztül, hanem az érintés és a szaglás által is. Kontinenseket átszelő immerzív utazás a Squat Theatre nyomában Budapesttől New Yorkig, eltűnt helyek, privát terek és archívumok mélyére.
A Stereo Akt dokumentarista előadása. Mi készteti a fiatal kezdő pedagógust vagy az évtizedeket a pályán töltött szakembert, hogy búcsút intsen a tanári pályának?És milyen lenne az ideális iskola, álmaink oktatási rendszere? A nézők egy budapesti középiskola termeiben, rendhagyó szülői értekezleten találkozhatnak pályaelhagyó tanárokkal és történeteikkel.Városi és falusi életmeséket hallhatunk óvodától az érettségiig, melyek mindegyike személyes és átélhető mozaikja egy rendszerszintű problémának.
Mit adtál a világnak? Ha ebben a pillanatban meghalnál, mi maradna utánad? Laci maga után hagyna ezer darab nehezen lebomló oreós zacskót. Krisz mérnöki munkájának köszönhetően az emberiség átlagosan 40 perccel kevesebb időt tölthet liftekben rekedve. Lehel után egy 5 éves, magányos kisfiú maradna. Ugye te is pánikba esel, amikor ilyesmiken gondolkodsz? A finn színházi élet egyik legfontosabb alkotójának darabja érzékeny és szórakoztató helyzetekben mutatja meg, miként próbál alámerülni három igaz barát a férfilélek különös mocsarába. Falk Nóra fordítása alapján Videó: Non Lieu Film Productions
Christine-nek elege van a nagyvárosból, a zajból, de főleg a nemrég elvesztett férjével közös helyszínekből. Költözik tehát: New Yorkból Floridába. Már pakolnak is a költöztetők, egy nap marad a régi életből. Ekkor toppan be Herman.
Mindenki akar valamit!Susanne Armand-t.Armand Paulette-et…Jules is Paulette-et…!Paulette ki tudja mit akar?Legrand botrányt!Claudine szintén botrányt és gazdag szeretőt, lehetőleg többet.Leonard pedig… ő csak aludni akar!!! Szerelem, érzékiség, pénz és botrány utáni hajsza Jean de Létraz pazar bohózatában, parádésszereposztással a Veres 1 Színházban.Házasoknak kötelező! Szingliknek még inkább!
Opera négy felvonásban, prológussal, orosz nyelven, magyar, angol és orosz felirattal. Az OPERA 2023/24-es Szláv szezonjának egyik legemblematikusabb előadása Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij Borisz Godunovja. Az orosz operairodalom műremeke, amely Alekszandr Puskin azonos című drámája nyomán keletkezett, több mint húsz év után kerül újra az Operaház színpadára, mégpedig az utóbbi évek törekvésének és hagyományának fényében ez is az ősváltozatban. Vagyis nem a sokak által ismert és leggyakrabban játszott Rimszkij-Korszakov-féle átiratban és hangszerelésben, hanem a magában sokkal nagyobb feszültséget hordozó, sűrített cselekményű, eredeti Muszorgszkij-változatban. Így a darab középpontjában még hangsúlyosabban a szereplők lelki állapota áll: Muszorgszkij árnyalt zenei jellemrajzzal festi meg figuráit. Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezésében és felfogásában keveredik a történelmi idő a mával, a romantikus-történelmi műből egy mai pszichothriller bomlik ki a horror elemeivel, amelyben egyszerre több idősíkban futnak az események. Alekszandr Puskin azonos című drámája nyomán a szövegkönyvet írta: Mogyeszt Muszorgszkij Videótervező: Czeglédi ZsomborMagyar nyelvű feliratok: Avar Katalin Zenei asszisztensek: Doman Katalin, Katona Anikó, Szennai Kálmán, Zsíros LeventeA Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Varlaam: Aleksei Kulagin
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették. Kigyulladnak a csillár fényei, és egyszerre régi pompájában ragyog fel az egykori párizsi Operaház. Felidéződik egy nagy szerelem története. Szereplői: Raoul, a romantikus fiatal gróf és Christine, a bájos, tehetséges énekesnő. Kettőjük között azonban ott áll egy titokzatos harmadik személy, aki mindent elkövet boldogságuk ellen. A rejtélyes harmadik: az Operaház Fantomja, aki a színház alatti labirintusban él. Ez az ember nem riad vissza semmilyen eszköztől, hogy elnyerje Christine szerelmét. Ki ez a fantasztikus lény? Zseniális zenész, tudós, építész, feltaláló, szenvedélyes szerelmes vagy szörnyszülött zsaroló gyilkos? Erről szól ez az este, erről szól ez a - Andrew Lloyd Webber csodás zenéjével átszőtt - szenvedélyes és látványos musical.
Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
Az előadást bosnyák nyelven játsszák, magyar és angol felirattal. A MESS Nemzetközi Színházi Fesztivál, a SARTR – Szarajevói Háborús Színház, a Maladype Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös előadása. Susan Sontag különleges szerkezetű drámai művét William James filozófus és Henry James író idejekorán elhunyt zseniális nővéréről, Alice Jamesről Balázs Zoltán Arany Maszk díjjal elismert rendezésében láthatja először a magyar közönség.Alice tizenkilenc évesen mély depresszióba esett, egy ismeretlen betegség miatti fájdalmában szinte egész életét ágyban élte, öngyilkos akart lenni, naplót írt, végül negyvennégy éves korában mellrákban meghalt. Sontag mély humánummal átitatott színdarabját a női létről, a képzelet erejéről, a halál amorf árnyékában élt teljes életről a játékosságot nem mellőzve lendületesen, sajátos tartalmi-formai megoldásokat ötvözve adják elő a SARTR – Szarajevói Háborús Színház művészei. Alkotók:Rendező: Balázs ZoltánDramaturg: Balázs ZoltánDíszlet: Balázs ZoltánJelmez: Ljiljana MajkićMaszk: Sanela Aličković ĆatovićZenei vezető: Tijana VignjevićZenei szerkesztő: Nedim ZlatarHang: Irhad HodžićFény: Armin Berberović, Džani DimovskiRendezőasszisztensek: Ajla Medanhodzić, Minja NovakovićProdukciós asszisztensek: Lejla Hsanbegovic, Belma JusufovićProdukciós vezetők: Balázs Katalin, Maia SalkićProducerek: Huszár Sylvia, Nihad Kreševljaković Szereposztás:Alice James: Snežana BogićevićAnya/Ápolónő: Ana-Mia KarićAlice apja „Henry”: Kemal RizvanovićAlice bátyja „Harry”: Sanjin ArnautovićMargaret Fuller: Matea MavrakEmily Dickinson: Hana ZrnoFiatalember: Enes Kozličić
Alice Michel szeretője. Hónapok óta egy hotelben randevúznak, ugyanis mindketten házasok. Ráadásul Alice férje Michel legjobb barátja. Michel- hogy senki ne sérüljön- "mindenki érdekében" hazudozni kezd. Hazudik élvezettel hazudik szenvedéllyel majd hazudik zavartan és kétségbeesve. A hazugság úgy árasztja el az életüket, mint nyitva felejtett csap a lakást. Vajon megússzák?
A helyszín egy katamarán, ahol a külügyminisztérium nyolc fontos embere készül egy könnyed hétvégét eltölteni. Victoria, aki alig öt napja foglalta el a külügyminiszteri székét, örömmel fogadja a meghívást a miniszterhelyettese, Barrynek a hajójára, remélve, hogy így jobban megismerheti munkatársait. Egészen kellemesen indul az este, mígnem elő nem kerül egy levél. Innentől kezdve egészen másképp alakul a weekend, mint ahogy eltervezték. Lassan kiderül, hogy senki sem az, akinek látszik, mindenkinek van valami rejtegetnivalója... És a tengerről egyhamar nincs menekvés...
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan” Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című alkotása egy pilótáról mesél, aki kényszerleszállást hajt végre a Szahara közepén. Látomása egy magával ragadó történet, amely kicsikhez és nagyokhoz is szól. Az eredeti szövegből született mesés, atmoszférikus időutazásra hívja a közönséget Hasi, vagyis Vecsei H. Miklós, színész és Lóci, Csorba Lóránt énekes. Az egyedi hangvételű, zenés felolvasószínházban a Rókát Lóci, minden más szereplőt Hasi alakít majd. Lóci dalokkal kíséri a történetet. Az előadást vetítés és hologram is gazdagítja, felbukkannak majd A kis herceg könyv eredeti, klasszikus ábrázolásai a fontosabb dramaturgiai pontokon. A különleges produkció a 9-99 éves „fölnőtteknek” ajánlott. Kreatív: Seres Tamás Gyártásvezető: Bessenyei Gábor
Balett-thriller. Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.Egy ilyen műintézményben vergődik számos sorstársa mellett a skizofrén Odette – aki képzelgéseiben hattyúkirálynő; bálban, palotában jár, ki-be sétál múltja, jelene, sosemlesz jövője között, hiszen a fantázia szárnyalásának nem szabhat gátat a kórterem magánya vagy a kényszerzubbony. Utóbbi hosszú, madzagban végződő ujjai, mint megcsonkított hattyúszárnyak, az átváltozás pillanatát rögzítik. Már nem ember, még nem hattyú. Már nem egészséges, még nem élőhalott. Körötte kettős kötődésű alakok: egyrészt leképezik az alapmű karaktereit, másrészt az intézet lakói vagy alkalmazottai. A Herceg anyja – gyógyító apáca. Alexander – medikustárs. Siegfried – a láncok és erőszak, a fizikai bántalmazás helyett a kedvességre és türelemre hangsúlyt fektető fiatal orvos. Professzor Rothbart, aki maréknyi gyógyszerrel, ágyhoz kötözéssel, hidegvizes-fejmosással űzi a Gonoszt. Ekkor hirtelen felbukkan a szabad külvilágból egy fekete ruhás lány, a nagy rivális, Odile, és Odette mesevilágból szőtt álmaiba is befészkeli magát. E látomásokban fekete hattyúként szegődik nyomába, és el akarja szakítani álmai hercegétől, a fiatal orvostól. Így mosódik valóság és képzelet egyetlen rémálommá össze. Rothbart minden kétségbeesett kísérlete dacára a szépséges, sorsa ellen hiába lázadó lányt nem lehet ép eszénél tartani; számára testi rabságának valósága helyett a hallucinációk szabadsága lesz a végső otthon: a hattyúk tava. Csajkovszkij életére is rányomta bélyegét a félelemmel teli titkolózás, számtalanszor küzdött depresszióval, még a halált is megkísértve. Öngyógyításul, terápiás céllal írta ki magából az éteri Fehér és a szenvedélyes Fekete Hattyút, érzékeny, neurotikus lelke kivetüléseit. De, míg a klasszikus balettműben a hattyúlét a rabság metaforája – előadásunkban a szabadságé, megváltódásé. „a jó győzelme a rossz, a fényé a sötétség fölött" Koreográfia: Juronics Tamás és a Társulat Díszlet koncepció: Juronics TamásDíszlet terv, szcenika: Tóth KázmérAnimáció: Madarász János, Madarász Gergő Szereplők: Odette: Miriam Munno / Diletta SaviniOdilia: Diletta Ranuzzi / Letizia MelchiorreSiegfried: Francesco Totaro / Vincze LotárRothbart: Czár Gergely / Füzesi CsongorNővér: Bocsi Petra / Nyeste AdriennAlexander: Kiss RóbertSegédek: Füzesi Csongor / Czár Gergely, Vincze Lotár / Francesco TotaroLányok, hattyúk: Nier Janka, Giordana Marzocchi, Desireé Bazzani, Diletta Savini/Miriam Munno, Letizia Melchiorre/Diletta Ranuzzi, Nyeste Adrienn/Bocsi Petra, Chiara GiontiDíszlet kivitelezés: Scabello Szereplők: Odette – Miriam Munno / Diletta SaviniOdilia – Diletta Ranuzzi / Letizia MelchiorreSiegfried – Francesco Totaro / Vincze LotárRothbart – Czár Gergely / Füzesi CsongorNővér – Bocsi Petra / Nyeste AdriennAlexander – Kiss RóbertSegédek – Füzesi Csongor / Czár Gergely, Vincze LotárLányok, hattyúk – Nier Janka, Giordana Marzocchi, Desireé Bazzani, Diletta Savini / Miriam Munno, Letizia Melchiorre / Diletta Ranuzzi, Nyeste Adrienn / Bocsi Petra
"Új bemutatónkat Lois Lowry „Az emlékek őre” című regénye alapján hozzuk létre, mely első pillantásra egy tökéletesnek tűnő társadalomban játszódik, ahol minden a legnagyobb tökéletességben zajlik. Nincs igazságtalanság, nincs bűnözés, erőszak, éhezés, ahol harmóniában élhetnek az emberek. Ez azonban csak a látszat, a tudástól megfosztott emberek kánaánja. A tökéletes utópiából lassacskán kirajzolódnak azok az elemek, amelyek rámutatnak az eszményi világ mögött megbúvó anti-utópikus jellemzőkre. Egy irreális világban mennyire van helye a megélt érzelmeknek? Tesszük fel a kérdést, és talán a válasz mögött meghúzódó félelem mondatja ki velünk az igazságot: Rejtsd el a valóságot, hogy uniformizálhasd az elvárásokhoz az emócióidat. Új darabunkban egy furcsa atmoszférával átszőtt érzelemóceant szeretnénk megteremteni az álmok, az utópia és szürrealitás, valamint a valóság határán egyensúlyozva, ahol a tökéletesség álcáját szépen lassan lemossa a valóság, melyben az ember el tud kezdeni végre élni." Előadják az Inversedance Társulat táncművészei és vendégei. Technikai munkatárs: Petróczi Attila
A MESS Nemzetközi Színházi Fesztivál, a SARTR – Szarajevói Háborús Színház, a Maladype Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös előadásaAz előadást bosnyák nyelven játsszák, magyar és angol felirattal. A felirat Porogi Dorka magyar nyelvű fordításának felhasználásával készülAz előadást közönségtalálkozó követi, ahol a nézők találkozhatnak az előadás alkotóival. Susan Sontag különleges szerkezetű drámai művét William James filozófus és Henry James író idejekorán elhunyt zseniális nővéréről, Alice Jamesről Balázs Zoltán Arany Maszk díjjal elismert rendezésében láthatja először a magyar közönség.Alice tizenkilenc évesen mély depresszióba esett, egy ismeretlen betegség miatti fájdalmában szinte egész életét ágyban töltötte, öngyilkos akart lenni, naplót írt, végül negyvennégy éves korában mellrákban meghalt. Sontag mély humánummal átitatott színdarabját a női létről, a képzelet erejéről, a halál amorf árnyékában élt teljes életről a játékosságot nem mellőzve lendületesen, sajátos tartalmi-formai megoldásokat ötvözve adják elő a SARTR – Szarajevói Háborús Színház művészei. Alkotók:Rendező: Balázs ZoltánDramaturg: Balázs ZoltánDíszlet: Balázs ZoltánJelmez: Ljiljana MajkićMaszk: Sanela Aličković ĆatovićZenei vezető: Tijana VignjevićZenei szerkesztő: Nedim ZlatarHang: Irhad HodžićFény: Armin Berberović, Džani DimovskiRendezőasszisztensek: Ajla Medanhodzić, Minja NovakovićProdukciós asszisztensek: Lejla Hsanbegovic, Belma JusufovićProdukciós vezetők: Balázs Katalin, Maia SalkićProducerek: Huszár Sylvia, Nihad Kreševljaković Szereposztás:Alice James: Snežana BogićevićAnya/Ápolónő: Ana-Mia KarićAlice apja „Henry”: Kemal RizvanovićAlice bátyja „Harry”: Sanjin ArnautovićMargaret Fuller: Matea MavrakEmily Dickinson: Hana ZrnoFiatalember: Enes Kozličić
Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Paul Sheldont, a népszerű regényírót. Szerencséjére az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére.
„Én magának zsidó vagyok?” Budapesten vagyunk, a 2000-es évek elején. Kárpótlási ügynök csönget be egy nőhöz. A nő közli vele, hogy a családjától semmit nem vettek el, nincs miért kárpótolni őket. „Én a zsidó kárpótlás miatt jöttem” – válaszolja erre a Férfi, mert a cégének van egy listája azokról, akiket veszteség ért a Holokauszt alatt. Nem anyagi, hanem emberi veszteség. „Én magyar állampolgárnak születtem, nekem vallásom nem volt soha, a lánykori nevem magyar, a volt férjem neve magyar, a gyerekeim magyarok, az unokáim is magyarok lesznek feltehetőleg… (…) Ha nem is maga, de a lista készítői mégis úgy gondolják, én zsidó vagyok… Milyen alapon? És erről gondolnak is valamit, nem? Mi az, hogy zsidó?” – kérdezi a Nő. Habár remekmű, nem véletlen, hogy eddig csupán kétszer mutatták be. Zavarba hozza a nézőt, mert olyan tabukat tör meg, melyekről még baráti társaságban is csak óvatosan merünk beszélni. Ha egyáltalán merünk.Mert a mű valós és vélt érzékenységeket sérthet: szókimondó, de nem didaktikus.Mert senki nem tud mit kezdeni, ezzel az 1998-ban megjelent színdarabbal. Mi az, hogy zsidó? Mi az, hogy zsidó Magyarországon? Auschwitzot meg lehet pénzben váltani? A darab olyan kérdésekkel szembesít minket, melyeket eddig még senki nem tett fel ilyen nyíltan és pontosan ebben az országban. Pedig a megbeszéletlen tragédia nemzedékek életérzését határozta meg a múltban, és határozza meg a jelenben. Akár zsidó valaki, akár nem. Mondhatjuk transzgenerációs traumának, de nevezhetjük mély, szülőről-gyerekre öröklődő fájdalomnak és félelemnek is. Egy férfi és egy nő beszélget egy előszobában, szereplők jönnek-mennek, zajlik az élet, s közben a szemünk előtt elvonul Magyarország XX. százada. Idén van a magyarországi Holokauszt 80. évfordulója. A Szappanopera olyan kérdéseket tesz fel nekünk, melyekkel ideje szembenéznünk.
Morcsányi Géza fordítása alapján A Cseresznyéskert egy tizenkét szólamú, kegyetlen szimfónia. Szimfónia az elmúlt idők traumáiról; a jelen nehézségeiről és tehetetlenségéről; a jövő kérdéseiről, egy korszak végéről. "Itt a változás, már jön, egyre közelebb jön. És ha mi nem látjuk meg, ha nem lesz részünk benne, az miért lenne baj? Majd meglátják mások!"
Vannak történetek, amiket mindenképpen el kell mondani. Vannak történetek, amikről lehetetlen beszélni. Ezek néha ugyanazok a történetek. Most egy nő beszél a névtelenek közül, életről, halálról, szerelemről. A férfiak beszédes némaságáról. Egy felívelő és egy lefelé csúszó életpályáról. A gyerekek kiszolgáltatottságáról. Arról a gyilkos labirintusról, amit közösen építettünk, pár ezer évig, fiúk és lányok. Dennis Kelly jellemző írói eszköze a késleltetés, a feszültség fokozása, a kiszámíthatatlan fordulatokra építő hatáskeltés - aki egy Kelly-darab cselekményét előre elmeséli, az egyéb aljasságokra is képes. A Lányok, fiúk egyetlen ária, bravúros hangnemváltásokkal, egy stand-up tragedy: hiszik-e vagy sem, időnként nagyokat fognak nevetni és a sírás sincs kizárva. Ezért járunk színházba, nem?Dennis Kelly-vel az Árvák után már másodszor találkozik a csapat. A Girls&Boys című darabot 2018-ban mutatták be Londonban, majd bejárta az egész világot. A díjnyertes angol drámaíró erős, háromdimenziós női karakterre írt történetét most az ország egyik legismertebb és legsokoldalúbb színésznője, Lovas Rozi előadásában láthatják a magyar nézők.